Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
4 NOOR AD 1966. január 9., vasárnap Szabad-e a helyesírást Kérdezi szenvedélyes hangon egy jó szándékú olvasónk. Elmondja, hogy annak idején — bár kevés iskolát végzett —, jól megtanulta a helyesírást, de most már a sok változtatás miatt minden szónál bizonytalankodik. Példaként azonban csak „a hírhedt zsíros kenyér ügyet” említi. (Levelében egyébként nincs helyesírási hiba.) Mivel a zsíros kenyér esetét még ma is sokan emlegetik a helyesírási szabályzat elleni érvként, él kell mondanunk, miből adódott a nagy port kavaró vita. 1954-ben A magyar helyesírási szabályzat tizedik kiadásában helyesen, különírva szerepelt a „vajas kenyér” szerkezet, és egy sajnálatos sajtóhiba miatt a zsíros kenyeret helytelenül egybeírt szóként szedték, így: ,^síroskenyér”. A következő lenyomatban a hibát korrigálták is, azóta mindkét szerkezet helyesen, különírva található szabályzatainkban, így: zsíros kenyér — vajas kenyér. Ennél azonban sokkal érdekesebb a címként is felhasznált elvi jellegű kérdés. Mert bizony a helyesírás szabályai egyes eseteknél időnként tényleg megváltoznak. A kérdező nem választotta ketté a helyesírást és a nyelvet. De ez esetben nem is lehet, mert a helyesírás változásai a nyelv változásait jelzik. És kell is hogy jelezzék. De változtatható-e a nyelv? A nyelv — mint a társadalom élő jelensége — maga is él, fejlődik, tehát változik. A nyelvészek éppen ezt a fejlődést, változást szemlélik nagy felelősséggel, szeretettel és hozzáértéssel. Munkájuk végtelenül bonyolult és nehéz; a nyelv fejlődési irányának „megváltoztatására” a nyelvészek nem is vállalkozhatnak. A helyes fejlődését ugyan tudatosan segítik. Mégis — a helyesírási szabályok sokkal inkább rögzítik az élő nyelv fejlődési irányát, mintsem hogy kijelölnék a fejlődés útját. De a nyelv az élet minden változtatni és a nyelvet? jelenségének hűséges kísérője, és változik a szó építőanyaga: a hang; változik a szó is; sőt igen lassan a nyelvtani szerkezet is. Mai nyelvünk több ezer esztendős fejlődés eredménye. Tegyünk egy érdekes kirándulást! Lássuk, hogyan beszélt 7—800 esztendővel ezelőtt c magyar! Első jelentős összefüggő nyelvemlékünk az 1200 körül íródott Halotti Beszéd. Vizsgáljuk meg a 32 soros írásmű első három mondatát! Eredeti írással rögzítve a következőket láthatjuk: „Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. Ysa pur es cho- muu uogmuc. Menyi milostben terumteve eleve miu isemucut adamut.” Egykorú olvasásban a fent- írtak így hangzottak: „Láttya- tuk, feleim szümtükhel, mik vogymuk! Isa pur és homuv vogymuk! Mennyi milosztben terümtevé eleve miv isemüküt, Ádámut!” Mai nyelven a három bevezető mondat így hangzik: „Látjátok, felebarátaim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk! Mennyi malasztban teremte kezdetben (Isten) a mi ősünket, Adámot!” Bizony, nehezen értenénk szót őseinkkel, mert az élő népek nyelve változik. És általában nem úgy, hogy tudatosan változtatják! (Bár a nyelvújítás korában az történt, de erről majd más alkalommal szólunk.) Nyelvészeink dolga az, hogy a nyelvi változásokat tudományos alapossággal vizsgálják, elemezzék, és a nyelvileg helyes tendenciák fejlődését elősegítsék, a káros jelenségek elterjedését pedig a lehetőséghez képest fékezzék, esetleg vissza is szorítsák. Az élő nyelv írásbeli változatában A magyar helyesírási szabályzat jól szolgálja ezt a célt is. Tehát mindenkor az érvényben levő szabályzatot kell kötelező normának tekinteni, Tóth Imre ÖNFÉNYKÉPEZÉS . 2 már igen! Vége a lógásnak munkaidő alatt. Ideje is volt, hogy az Ebihal Értékesítő Vál- z lalatnál bevezessék az önfényképezést. Már mint az adminisztratív dolgozóknál. Mert ugyebár az ebihal nemesitők nemesítést tevékenységét a normás figyelemmel kíséri, de az adminisztratívokét a kutya sem ellenőrizte. Már pedig így élni a huszadik század második felében — enyhén szólva köny- nyelműség. A világűrben űrhajók röpködnek, ők pedig élik világukat önfényképezés nélkül! Hát ki hallott ilyet! Szóval most bevezették az önfényképezést, ami azt jelenti, hogy egy rózsaszín füzetecskébe minden adminisztratív egyén szorgalmasan jegyezni köteles; mivel töltötte munkaidejét. Nem ment-e el a nyolc óra alatt harangot önteni, lacipecsenyét sütni, vagy uram bocsá’ — a salgótarjáni főtéri tizenhármas épület elé járdát építeni, mivel ott térdig lehet a sárban taposni. Az önfényképezés egyszerre kizárja a kételyeket, majdnem olyan nagyszerűen látható rajta minden, mint a személyi igazolvány képemen, amelyen úgy festek, mintha valamelyik büntetésvégrehajtó intézetben kapott volna lencsevégre a fotós. Tehát jó az önfényképezés. Jó az egyénnek., jó a társadalomnak. S az utóbbi bizonyos, mert a főhivatal vezetője is elégedett vele. Márpedig öt nagyon kukacos palinak tartják a beosztottak. Itt van például Szekácsné önfényképe. Árad belőle a lendület, a tettvágy. Azt írja, hogy „nyolctól kilencig lekönyveltem a napi ebihalakat, kilenctől tizenegyig önfényképeztem magam...” és így tovább. így könnyű leellenőrizni az emberek tevékenységét, az önfénykép mindenre reális választ ad. Csak áldani lehet azt, aki kitalálta, hogy vezessék be az önfényképezést. Ezzel véget vetettek a ciga- rettázásnak, a púderozásnak, a rúzsozásnak és minden olyan tevékenységnek, amely nem tartozik szorosan a termeléshez. Én is kedvet kaptam az önfényképezéshez. Rögtön papírra is vetem: „Ezt a krokit 19 órától 20 óráig írtam, lábáztatás közben.” Olyan is. Fotó: Vincze György Egy valóban nagy színház Rövidesen megnyitja kapuit Varsóban a Teatr Wielki (Nagy Színház). Az esemény egybeesik a lengyel kultúra egyik legszebb jubileumával: a lengyel nemzeti színpad megteremtésének 200., valamint a varsói Teatr Naro- dowy (Nemzeti Színház) alapkőletételének 140. évfordulójával. A Teatr Narodowy (a második világháború idején a fasiszták felgyújtották és lerombolták) ugyanazon a helyen állt, ahol ma a Teatr Wielki, amelynek építése több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött. Az épület méreteiről legbeszédesebben tanúskodik a légköbmétere: több mint 400 000. A központi szárnyon helyezkedik el a színpad, a 2000 férőhelyes nézőtér, a kórus, tánckar és a zenekar próbatermei, a szólisták és karmesterek szobái, a 250 férőhelyes kamaraszínpad, harmincnyolc hatalmas raktárhelyiség, huszonnyolc különféle műhely. A Teatr Wielkiben a színházzal egyidőben nyitják me,; a külön termekben elhelyez kedő Központi Színházi Múzeumot is. Az épületben található még az Operai és a Zc nei Könyvtár, az Operastudió. a hangszerraktár, valamin orvosi rendelők, kávéháza’.; éttermek, 350 személyes nyi tott terasz stb. A központi épület mellett elhelyezkedő szárnyépületben kapott helyet a varsói Balett-Középiskola, két külön lakótömb épült a művészek és a technikai személyzet számára. Az építkezés előtt a színház vezetőségének tagjai meglátogatták számos ország modern opera- és balett színházát, hogy megismerkedjenek a legkedvezőbb építészeti és műszaki megoldásokkal. Túlzás nélkül állíthatjuk: a varsói színházban helyet kapott mindaz, ami a technikai fejlettség jelenlegi fokán maximális mértékben biztosíthatja a hatalmas művészeti intézmény jó munkáját. Természetesen egy színház értékét az jelzi, ami benne történik. Ebben a tekintetben is derűlátók lehetünk. Előadásra kerülnek itt a klasszikus operaművészet legkiválóbb alkotásai, amelyek lehetővé teszik a legnagyobb európai operaházakkal (Párizs, Moszkva, Berlin, Prága, Milánó) való együttműködést. Számos világhírű külföldi énekes és táncművész vendégfellépését tervezik. A repertoárban helyet kapnak a legújabb zenei irányzatokat képviselő, kísérleti jellegű művek, éppúgy, mint a XX. század első felének élvonalbeli alkotásait. Már a megnyitó után pár nappal színre került Verdi „Don Carlos”-a a prágai „Na- rodni Divadlo” előadásában. A következő estén, amelyet teljes egészében Sztravinszkijnak szentelnek. három táncjátékot adnak elő. „A tavasz megszentelése”, az „Orfeusz” (Alfredo Rodrigues rendezésében) valamint az „Ödipusz király”. A következő évi repertoárban szerepel többek között Gounod Faustja, Csajkovszkij: „Hattyúk tava”, Karol Szymanowski „Betyárok” c. balettje. Bartók Béla Csodálatos Mandarinja, Pro- kofjev Klasszikus Szimfóniájára készült táncjáték, Benjámin Britten „Változatok egy Purcell-témára” c. művének zenéjére írt táncjáték, valamint Tadeusz Baird, a világszerte nagy sikereket arató mai lengyel zeneszerző „Holnap” c. operája, amely a Teatr Wielki számára készült. Ez a vázlatos felsorolás ifi fogalmat nyújthat a színház célkitűzéseiről. A tervek szerint a legközelebbi öt esztendőben a repertoáron negyven mű szerepel. Ezek a darabok felölelik úgyszólván valamennyi zenei korszakot Az új színház technikai feltételei lehetőséget adnak egyes művek teljesen új, nagy technikai apparátust igénylő kiállítására. A Teatr Wielki kapcsolatba lépett már több európai rokonintézménnyel és számos kiváló művésszel. Színpada nyitva áll a legjobb operaénekesek és rendezők számára. A színházzal való együttműködésre felkérték azokat is, akik a háború előtti lengyel operaszínpadokon és a zenei életben múlhatatlan érdemeket szereztek. Zdzislaw SierpinsM A Teatr Wielki (AR-PRESS-foto) Filmklubok és filmesztétika film | századunk népművészete” — írja Balázs Béla, a filmesztétika egyik legtöbbször idézett mestere, majd hozzáteszi: fejlődéséért „a közönség felelős-”. Írásaival ennek a felelősségnek a súlyára igyekezett rádöbbenteni. s szavainak az utóbbi évtizedben széleskörű visszhangja támad, az alkotók és a közönség soraiban egyaránt. Az elmúlt éveikben rendre megalakultak a filmbarát-körök. A Filmtudományi Intézet és a TIT törődött, gondoskodott programjukról, és kiépítette szervezeti formáit. Kezdetben leginkább egy-két régebbi, a mozik műsorain nem szereplő film-inyencség vonzotta a nézőket. Ezt a „tiltott gyümölcsnek” kijáró kíváncsiságot azonban hamarosan felváltotta egy mélyebb, sokoldalúbb érdeklődés: a filmművészet értékeihez igyekeztek közelférkőzni. A nyolc-tíz éves útkeresés mérlege: országszerte 60 filmkör működik, s tagjainak száma túl van a huszonötezren. E szép eredmények ellenére világosan látni kell: csupán kísérletről volt eddig szó. Most érett meg a mozgalom arra, hogy igazán átfogó fóruma legyen a filmművészetnek, a filmkultúrának. Kialakulóban van egy- a közízlés szempontjából felbecsülhetetlenül fontos réteg, amely egy-egy filmet nemcsak a „másfél órás szórakozás, kikapcsolódás” kedvéért néz meg, hanem mert felismerte, hogy a filmművészet is az általános műveltség szerves, elválaszthatatlan része. Gondot okoz egyik-másik nehezebben érthető film. Befogadásukhoz olykor olyan ismeret-anyag szükséges (korismeret, világnézeti tájékozódás, stb.). amely csak bizonyos előtanulmányok, hozzá-olvasások árán érhető el. A filmkörök ezt a fontos, felvilágosító. tudatosító munkát, a filmesztétika alapvető kérdéseit is felvetik. Segítenek egy-egy film helyes megítélésében. Mindezt természetesen sok-sok ötlettel, oldó-anyaggal, s elsősorban a szóbanforgó filmekkel. Az egyik városban például „Bukott filmek” címmel új sorozatot indítottak. Űjból vetítenek néhány a moziforgalmazás során megbukott játékfilmet. A vetítések után pedig arra a kérdésre keresik a választ: igazságos, vagy igazságtalan volt-e a közönség ítélete? A filmkordkben | vetítések után nem rajzanak szét a nézők, hanem képzett filmtörténészek, filmesztéták segítségével alaposan megbeszélik a látottakat. Igyekeznek a rejtettebb, gondolati elemekhez is eljutni. Igazi és jó értelembe vett bennfentességre törekednek. Nem arról van szó természetesen, hogy ezótán egyetlen jó film sem bukhat meg, vagy éppenséggel, hogy minden bukott film remekmű lenne. Ezt nem állíthatja senki! Érdemes azonban elgondolkozni afelett, hogy a „Hamu és gyémánt”, „Az éjszaka”, „A kopár sziget”, a „Hosszútávfutó magányossága’’ stb., bukott filmek ezekben a filmkörökben pótszékes „telt házak” előtt peregnek. A mozik üzemeltetése sajnos kevés szabadidőt enged, s egy-egy kör munkáját ehhez kell igazítani! Így furcsa időpontok születnek. Az egyik helyen pl. éveken át vasárnap reggel 9-kor, másutt vasárnap déli 2-kor, megint másutt valamelyik hétköznap este, 9 után kezdhetik munkájukat, vagyis amikor a mozihelyiségek éppen rendelkezésükre állnak. A helység-gondoknál csak valamivel kedvezőbb az előadó vita-vezetők helyzete. A TIT tavaly 35 vidéki irodalornszakos pedagógust részesített, átképzésben”. Közülük legalább 10 lett kitűnő „filmpedagógus”. Rájuk. de a többiekre is kettős feladat vár: ve- zetniök kell a filmköröket. Az új, jövőre életbelépőoktatási rendelet értelmében az iskolai film-oktatás sokrétű, felelősségteljes munkájában nagy teendők hárulnak rájuk. Az ő munkájukat, de általában a filmkörök tevékenységeit is könnyíteni fogja, hogy hamarosan új szervezeti formát ölt nálunk a film-ismeretterjesztő mozgalom. Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége, s ennek megfelelően valamennyi szakkör klubbá alakul át. Mit várhatunk a filmkluboktól? Elsősorban | azt, hogy kilépnek eddigi szűk, a továbbfejlődést mindenképpen akadályozó keretek közül. A Magyar Filmklub Szövetség megalakulása nemzetközi kapcsolatainkban ugrásszerű változást teremthet. A filmek fokozott cseréjével, az archív-készlet alapos felfrissítésével újabb érdeklődőket vonhatnak be a film-ismeretterjesztés munkájába, s emellett a régi törzs-közönséget sem kell elveszíteni. Jelenleg 120 filmből állítják össze a filmkörök sorozatait (Irányzatok a filmművészetben, Űj utak a filmművészetben. A film történetéből. Nagy színészek, Nagy rendezők, stb.) Ez a tartalék pedig kevés. Az újjászerveződő filmklub-mozgalom a szélesedő választék mellett gondoskodni fog arról is, hogy keskenyfilmvetítő berendezésekkel és az ehhez szükséges film-kópiákkal, megfelelő számú előadókkal stb. ezreket és tízezreket „képezzen”. Akik nemcsak nézik, de értik is a filmeket. S mert értik, vitatkoznak is azokról. A diplomatikus Parancsoljon, igazgató kartárs. Ilyen termelési grafikon is van... Pénzes postás Komádi István karikatúrái Bános Tibor
