Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

Világ proletárját egyesüljetek! Sikerünk biztos a martai*—szovjet barátiág Tanácskozott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei konferenciája A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nóg- rád megyei Elnöksége tegnap Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében tartotta me­gyei konferenciáját. Az elnökségben helyet foglalt Pothornik József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt igazgatója, Hankó János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, a Magyal—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az ideiglene­nesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat küldöttei, a megyei párt- bizottság, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Kiss Imre, az MSZBT megyei elnökének megnyitó szavai után Godó Györgyné, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság Nógrád me­gyei titkára ismertette az MSZBT megyei el­nökségének referátumát az öt év alatt vég­zett munkáról, s a további feladatokról. zetközi feszültség enyhítésért irányuló politikájának támo­gatására. Kulturális—propa­ganda munkánkban ismertes­sük és terjesszük a szovjet nép gazdag tapasztalatait, amelyet a szocializmus és a kommunizmus építése során majd öt évtizede felhalmozott. — Nagy utat tettünk meg. Munkánk nem volt hiábavaló. India ás Pakisztán nem kívánja a konfliktus kimúlását Koszigin megbe Sosztrivai és TASKENT (MTI) Koszigin szovjet miniszter- elnök csütörtökön délelőtt megbeszéléseket kezdett a Taskentben tartózkodó pakisz­táni és indiai vezetőkkel. El­sőnek ezúttal Ajub Khan pa­kisztáni elnökkel folytatott megbeszélést, majd Sasztri miniszterelnökkel tárgyalt. Az indiai küldöttség egyik szóvivője szerint — írja a REUTER helyszíni tudósítója — „Koszigin úr korrekt, rendkívül körültekintő és mégis igen konstruktív szerepet játszik a tárgya­lásokban”, s jelenléte a találkozó igen fontos eleme. Az indiai és a pakisztáni fél nézeteltérése lényegében ab­ban áll, hogy Sasztri a jelek szerint nem hajlandó Kasmír szé ést folytatott Ajub K.han-nai státusáról tárgyalni, mert az országrészt India elidegenít­hetetlen. szerves részének te­kinti. Pakisztán viszont éppen Kasmír hovatartozásának problémáját kívánja megvi­tatni. A csütörtöki Pravda a tas- kenti találkozóról azt írja, hogy India és Pakisztán érde­kei megegyeznek a legfonto­sabb dologban egyik ország sem kívánja a konfliktus kiújulását. mindkettő kívánja a béke és a jószomszédi kapcsola­tok helyreállítását. A taskenti találkozó csak a kezdet — írja, a Pravda — részvevőire nagy, bonyolult és nehéz munka vár. Ám ez a munka megtisztelő feladat, amelynek sikeres eredményeit az egész haladó emberiség várja. beszéde a Szovjetunió békére, a nem­Felszólalások Több mint hatvanezren tanulnak a dolgozók általános iskoláiban A hallgatók csaknem 30 százaléka nő Erősítsen bennünket az a tudat, hogy igaz, nemes célt szolgáltunk eddig, s szolgá­lunk ezután is — fejezte be az elnökség referátumát Go­dó Györgyné. a Szénbányászati Tröszt igaz­gatója. A vitát Godó Györgyné az MSZBT megyei titkára fog­lalta össze. A megyei konferencia ezu­tán megválasztotta a Magyar Szovjet Baráti Társaság negy­venöt tagú megyei elnökségét. Az elnöki tisztet továbbra is Kiss Imre tölti be. Megyei tit­kár Monostori Ottó lett, al­elnöki Cs. Nagy László és Lengyel Istvánná. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. Kongresszusán megyénket kilenc küldött kép­viseli: Kiss Imre, Marczinek István, Godó Györgyné, Ban- dur Károlyné, Eszményi Jó­zsef, Győri Ferenc, Cs. Nagy László, Begai Vilmos és Mo­nostori Ottó. A megyei konferencián az MSZBT Országos Elnöksége megbízásából tizenkét aktívá­nak nyújtották át az arany­koszorús kitüntetést és okle­velet. Aranykoszorús jelvényt kapott a kishartyáni tsz Tye- reskova szocialista munkacsa­pata, a Salgótarjáni öblös- üveggyár Nyikolajev szocia­lista brigádja és a Bartók Béla úti iskola Tyereskova nevét viselő úttörő őrse. A havannai értekezlet folytatja tanácskozását Nasszer konstruktív javaslata 4*odó — Megyénk lakossága, de különösen az iparvidék mun­kásai, bányászok,, gyári mun­kások évtizedek óta mély, ba­ráti érzéseket táplálnak a Szovjetunió, s a szovjet em­berek iránt. Ez ma már nem­csak a Szovjetuniót támoga­tó állásfoglalásukban nyilvá­nul meg, hanem a kölcsönös látogatások, a népeink közöt­ti érintkezés tömegessé vá­lásában — mondotta Godó Györgyné. Az elnökségi beszámoló ez­után hangsúlyozta, hogy a szovjet és a magyar nép ba­rátsága a lenini eszmékre épül. A magyar-szovjet barát­ság tehát népünk szoci­alista tudatát is formáló hatalmas erő, amelynek hatását dolgozóink gon­dolkodásán, magatartásán is lemérhetjük. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei El­nökségének tevékenységét ér­tékelve hangsúlyozta: — Megyei elnökségünk leg­főbb politikai célja, feladata volt, — és tegyük hozzá ma­rad is — a magyar-szovjet barátság szüntelen erősítése. Ezért megyei elnökségünk nagy gondot fordított a sze­mélyes kapcsolatok kialakítá­sára, a személyes barátság ápolására, a szovjet emberek­kel való közvetlen találkozás elősegítésére, mert ez a kap­csolatok kialakításának _ élő és hatékony eszköze. Ezért is kezdeményeztük a megyei párt végrehajtó bizottság jóváha­gyásával Salgótarján és a Do- nyec-medence Sztalino város, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a Donyec-medence Kommunálszki bányák, Nagy- bátony és az észtországi Ket- lejerve város, valamint az öblösüveggyár és a Leningrá- di Művészeti Üveggyár közötti testvéri együttműködési és baráti kapcsolatok megterem­tését. Godó Györgyné ezután a személyes találkozások jelen­tőségét méltatta. Kiemelkedő állomása volt ezeknek a találko­zásoknak a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság de­legációjának megyei út­ja. I Andrián Nvikolájev szovjet űrhajós látogatása és felsza­badulásunk 20. évfordulója al­kalmából hazánkba látogató szovjet katonai vezetők és harcosok találkozása megyénk dolgozóival. Az utóbbi években megnőtt a Szovjetunióba utazók szá­ma. 1963-ban száznégyen, 1964-ben kétszázhuszonnyol- can, az elmúlt évben pedig már hatszázan utaztak me­gyénkből a Szovjetunió kü­lönböző tájaira. Ezentúl a megyei KISZ-bizottság és az alapszervezetek mintegy há­romszáz fiatalt küldtek ta­pasztalatcserére, látogatásra a Szovjetunióba. — A megyei elnökség nagy figyelmet szentelt a kulturá­lis — tömegpropaganda és az ifjúság között v.gzett munka szervezésére, szélesítésére. — folytatta az előadó. Az el­tiyörgyné múlt években több szovjet kulturális évfordulóról emlé­keztünk meg sikeres rendez­vényeken. Ilyenek voltak az ukrán és a belorusz napok megyei ünnepségei, a Maka­renko, a Sevcsenko és a Le- nin-emlékestek. Az elnökségi beszámoló a fiatalok körében végzett ne­velő munkával is foglalkozott. Az orosz nyelv oktatásának eredményességén túl pozitív tapasztalatok vannak a leve­lező mozgalom fejlesztésében is. Több ezerre tehető azok­nak a fiataloknak a szá­ma, akik egyéni vagy kollektív levelezést foly­tatnak szovjet pionírok­kal, iskolákkal. Beszámolt az előadó az isko­lákban folyó orosz-nyelvű ver­senyekről is. Az iskolán kívü­li orosz nyelv oktatásról szól­va elmondta, hogy 1962—63 évben még csak öt nyelvtan- folyam volt 75 hallgatóval a megy (ben, az elmúlt művelő­dési évben 19 nyelvtanfolya­mon 369-en Ismerkedtek az orosz nyelvvel, megyénk fel­nőtt lakosai közül. A kulturá­lis tömegpropaganda munká­ról is beszámolt az elnökség. Tavaly öt témából majdnem 3 ezer színes, képes plakátot adtak ki, fotó és dokumentá­ciós anyagból öt év alatt 88 kiállítási anyagot készítettek. Ezeket öt év alatt csaknem 260 ezer ember tekintette meg. Megyénk dolgozói ^köré­ben népszerűek, s a művelő­dési intézményeit szívesen fo­gadják és igénylik is ezeket a kiállításokat. Közülük leg­sikeresebb és még most is vándoroltatott a felszabadulá­sunk 20. évfordulója tisztele­tére készített kiállítás „Fel­szabadítónk a Szovjetunió” címmel. Hatékonyan segítik a célkitűzések megvalósítását a szép kivitelű, gazdag kép­anyagot tartalmazó magyar nyelvű szovjet folyóiratok, amelyek iránt a megyében je­lentős az érdeklődés. A Szov­jetunió a Szovjet Híradó Asszonvok és az Ország—Vi­lág példányszámaiból havon­ta 15 ezer kerül az olvasók kezébe. — Feladataink számbavéte­lénél bőségesen találunk ten­nivalókat. A felnőtt lakosság körében könnyebb a dolgunk, mert megyénk öntudatos dol­gozóit, különösen az iparvidék munkásait és a bányászokat mély, baráti érzések fűzik a Szovjetunióhoz, a szovjet em­berekhez — állapította meg Godó Ggyörgyné. Ezután a feladatokról szó­lott. — Mindenekelőtt fo­kozni kell a Szovjetunió politikai, gazdasági, kul­turális. technikai sikerei­nek és a társadalmi élet területén elért eredmé­nyeinek reális ismerteté­sét. A lehetőség határain belül növeljük és szélesítsük a sze­mélyes kapcsolatokat. Töre­kednünk kell úgy a felnőttek, mint az ifjúság körében az orosz nyelv tanulásának szé­lesítésére. Fokoznunk kell az ifjúság körében végzett fel- világosító munkát. Minél szé­lesebb tömeget mozgósítsunk A beszámolót élénk vita kö­vette. Miklós Antal a Zománc­ipari Művek képviselője arról a segítségről beszélt amelyet a szovjet dokumentációik fel- használása jelentett a gyár életében. Takács Lajosné a megyei nőtanács munkatársa a szovjet és magyar asszonyok találkozójának hasznosságá­ról, Eszményi József balassa­gyarmati küldött a felnőttek személyes találkozójának hasznosságáról, Begai Vilmos pásztói nevelő az orosz nyelv­oktatás szükségességéről. Szakmar Rezső acélárugyári küldött a szakmai segítség- nyújtásról szólt. Felszólalt még Fonódi Pál balassagyar­mati küldött, Hernádi László az MSZBT Elnökségének kép­viselője, Kiss Imréné az SZMT munkatársa, Gyurov Alexander szécsényi tanár. Cs. Nagy László a Sziráki Ál­lami Gazdaság igazgatója. Boros Sándor a Marxista—Le­ninista Esti Egyetem igazga­tója, Szabó István a megvei pártbizottság osztályvezetőié. Hankó János a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke. Részt vett a vitában Pot­hornik József az MSZMP Központi Bizottságának tagja, A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az 1965—66-os oktatási évben 61439 felnőtt tanul a dolgo­zók általános iskoláiban, esti és levelező tagozaton. A hall­gatók közül 18 245 nő, ami 29,7 százaléknak felel meg. Az összes hallgatók 51,5 szá­Az idén, megyénk egész területén tovább javulnak a villamos hálózat feszültségvi­szonyai. Az ÉMÁSZ évek óta folytatott rekonstrukciós te­vékenységére — az üzletigaz­gatóság egész területén —1866- ban is több mint negyvennégy millió forintot fordítanak. Eb­ből Nógrád megyére körülbe­lül huszonöt-huszonnyolc mil­lió forint jut. Különösen nagy anyagi eszközöket fektetnek be Balassagyarmaton, ahol erre a célra az idén csaknem ötmillió forintot használnak fel. Jelentős átépítés lesz Szécsényben: összesen egymil­lió kétszázezer forintos költ­zaléka harminc éven felüli, a fizikai munkások száma 53 289 s közülük 14 692 mezőgazdasá­gi dolgozó. A középiskolák esti és le­velező hallgatóit is hozzászá­mítva, az idei tanévben a dolgozók iskoláiban több mint 230 000 felnőtt gyarapítja is­mereteit. séggel, Kisterenyén másfél­millió forintos beruházással fejlesztik a hálózatot. Salgó­tarjánban ez évben egymillió négyszázezer forintot költenek a városi közvilágítás korsze­rűsítésére. Az ÉMÁSZ tevékenységé­nek köszönhetően az idén már nem marad község Nóg­rád megyében, ahol a fe­szültség-ingadozás túllépné a megengedett tíz százalékot. De nemcsak az áramszolgálta­tás minőségének egyenletessé­gét, hanem a fogyasztás növe­kedését is jelzik az üzletigaz­gatóságon. Az egész évi érték­HAVANNA (MTI) A havannai trikontinentális szolidaritási értekezleten szer­da délután és csütörtök dél­előtt számos küldöttség képvi­selője szólalt fel. Valamennyi szónok erélyes szavakkal ítélte el az Egye- | sült Államok háborús agresz- I szióját a vietnami nép ellen, bírálták azokat a kormányo­kat, amelyek az Egyesült Álla­mokkal katonai szövetségbe tömörülve veszélyeztetik a népek békéjét és biztonságát. Lodoidamba, a mongol kül­döttség vezetője javasolta, hogy az al'ro-ázsiai szolidaritá­si mozgalom mintájára hozzák létre a három kontinens egy­séges szervezetét, amely egy­behangolná a földrészeknek az imperializmus, a gyarmato­sítás és az új-gyarmatosítás ellen vívott harcát. A küldött sürgette az értekezletet, hogy fogadja el Nasszer elnök meg­A közös gazdaságok fejlesz­tésére kijelölt hitel 1965-ben megközelítette az ötvenhét millió forintot. Nem végle­ges adatok szerint ezt az ösz- szeget — építési elmaradás következtében — mintegy ki­lencvenöt százalékban hasz­nálták fel. Szerencsére a mezőgazdasági beruházások előkészítésében és lebonyolí­tásában érdekelt szervek, mint például a megyei Beru­házási Iroda, valamint a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya időben gondoskodtak arról, hogy az 1965-ben ke­terv háromszázkilencvenöt millió forint, amely körülbelül tíz százalékkal magasabb a tavalyinál. Újdonság még az idei terv­ben, hogy az új gazdaságirá­nyítási módszer első jelek nt a felújításokra kirótt tervben nem kezelik mereven a forint­ban kifejezett tervteljesítést. Így, a felújítási munkák kö­rültekintőbb megoldásával, a fokozottabb állagmegőrzéssel az üzletigazgatóság megtaka­rítást érhet el, melyet itt a kisgépesítésre és a dolgozók szociális körülményeinek javítására akarnak felhasznál­ni. hívását és a második trikontt- nentális értekezletet Kairóban tartsák meg. Az Egyesült Arab Köztársa­ság küldöttségének vezetője, Khalid Mohieddin szintén azt javasolta, hogy az afro-ázsiai szolidaritási mozgalmat bő­vítsék ki úgy, hogy abban a latin-amerikai népek is részt vehessenek. Közölte egyben, hogy a Nasszer elnök a máso­dik értekezletet 1968-ra hívná meg az EAK fővárosába. A mongol és egyiptomi rész­ről elhangzott javaslatot az iprai felszólaló is támogatta, azt indítványozta, hogy alakít­sák ki a három földrész ál­landó szolidaritási szervezetét. Adda Bengettat, az algériai küldöttség vezetője egyebek között arra kérte fel az érte­kezletet, hogy alakítson állan­dó bizottságot a vietnami nép igazságos harcának támogatá­sára. resztülvihetetlen tervek he­lyébe más beruházásokat hajtsanak végre. így készült el például tíz gépszín, illetve hat hidroglóbusz. Tavaly egyébként kétszázkét létesít­ménnyel gyarapodott me­gyénk csaknem hetven ter­mel ©szövetkezete. A Nógrád megyei Beruhá­zási Irodában elkészült a ter­melőszövetkezetek fejleszté­sének idei programja is. E szerint 1966-ban csaknem öt­venhárom millió forintot fordítottunk több mint száz létesítmény megépítésére. A dokumentációk rendelkezésre állnak. Elsőnek az országban kísér­letképpen új rendszert vezet­tek be a tsz-beruházások meg­valósításában. A megye öt tsz építőipari vállalkozását olyan mértékben fejlesztették, hogy képes legyen a szakipari munkák nagy részének saját erőből történő kivitelezésére is. Ezenkívül a szécsényi vál­lalkozás elvégzi a megye ösz- szes tsz-beruházásain a bel­ső villamos-, a gyarmati pe­dig a vízszerelést és a bádo­gos munkákat. A technológiai szerelést kizárólag a Pest me­gyei Gépjavító Vállalatnál rendelték meg, míg a lakatos munkákat a szécsényi és ér­sekvadkerti gépjavító állomá­sok végzik. A fennmaradó munkára a megyei tanács épí­tőipari vállalatát kérik fel. Az új rendszertől azt várják, hogy tervszerűbb és olcsóbb lesz a kivitelezés. Huszonnyolc millió forint Nógrád megye villanyhálózatának fejlesztésére Ú| rendszer a termelőszövetkezet! beruházások kivitelezésében

Next

/
Thumbnails
Contents