Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
10 NT Ő C R A n famiár V». vasárnap. Egy tévhit k6y,elrcSI A gyertyaszentelés és a medve-meteorológia A február 2-át, a „Gyertyaszentelő” napját úgy tartja számon a tévhit, hogy akkor elválik, hosszú vagy rövid lesz-e a tél; a szerint, hogy a „medve az árnyékától megijedve visszamegy a barlangjába, vagy borús időt találva, kint marad”. Ebből az alkalomból évtizedek óta megszületnek azok a cikkek, amelyek megállapítják, hogy a medve-időjóslás a néptapasztaláson alapuló, nagyjá- ban-egészében helytálló megfigyelés. A régiek ugyanis nem a medve szokását lesték el, — nehéz és veszélyes vállalkozás lett volna —, hanem a február 2-i időjárást figyelget- ték és adták át a nemzedékek egymásnak — tapasztalatként. A népi meteorológia helytállóságát azzal szokták bizonygatni, hogy például az Alföldön, ahol sosem járt medve, ott ezzel a versecské- vel jóséinak: »Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket is szedd elő.” Vagyis, ha ezen a napon szép, fényes, napsütötte az idő, hosszú télre kell számítani, a takarmányban nem lehet válogatni, a félredobott töreket is elő kell venni. Még némelyik hivatásos meteorológus is hajlik rá, hogy a népi megfigyelést időjárási szabályként vegyék tudomásul. amelyet — saját megfigyeléseikkel egybevetve — alkalmazhatnak. I. Gergely intézkedései A medve-meteorológia helyénvalósága vagy tévedése azonban nem válaszol arra a kézenfekvő kérdésre, hogy miért épp Gyertyaszentelőkor, s miért nem valamelyik másik napon mutatkozik meg a tél alakulása, mi az összefüggés az egyházi ünnep és a medvelegenda között? A február 2-i ünnep őstörténete — mondhatni — egyértelművé teszi az összefüggést A február 2-i ünnepnap, első nyoma az I. Gergely-féle Sacramentariumban lelhető fel, amelyet a VI. században azért alkotott meg a pápa, hogy rendet teremtsen az ősi és újabb keletű szertartásokban. Abban az időben ugyanis még elevenen éltek a „pogány” antik világ sok istenű világias, élvezethajhászó ünnepeinek hagyományai, amelyeket új ünnepiek beiktatásával szándékozott kiszorítani a mind nagyobb világi hatalommal rendelkező keresztény egyház. A február eleji „dies februatus” népies és kedvelt ünnep volt az antik Rómában. Ekkor rendezték a Luperca- liát, azaz Faunusnak, a római mitológia nyáj-istenének (lupercalia — farkasűzés) maszkos, farkast űző, telet kergető zajos névnapi ünnepségeit. S mint az ünnepségek korabeli leírásainak nyomaiból kitűnik, e szertartás során a papság és a nép, farkas, vagy medvebőrökbe bújtatott embereket űzött az antik Róma utcáin, azt jelképezve ezzel, hogy kergeti a téli ragadozókat, a nyájak veszélyeztetőit. Baláss-napi babona A Lupercaliák helyettesítésére beiktatott keresztény ünnep a VI. század derekán még nem a Gyertyaszentelő volt. „Mária tisztulásának” emlékét örökítették meg február 2-ával a konstantinápolyi görög egyházfők abból az alkalomból, hogy járvány ütötte fel a fejét, amelyet „az ünnepelt Mária elűz a híveiről”. Az egyházi krónikák tanúsága szerint a ragály ugyan nem szűnt meg. de a február 2-a csendes keresztény ünneppé szelídült, amely a XI. században aztán a mise előtti gyertyaszentelést is a nap szertartásába iktatta. Az ünnep őstörténetében tehát ott a tél-vége várás, a nyájat veszélyeztető vadállat figyelése, és a korabeli babonás hókusz-pókuszok nyoma. A gyertyaszenteléshez viszont a korai keresztény egyház költötte azt a „csodás”- babonás legendát, hogy akinek torkán február 3-án, Balázs napján égő gyertyákat tesznek keresztbe, az a következő évre megszabadul a torokfájástól. A krónikák szerint ugyanis Balázs, Sebaste püspöke nevéhez több csodaszámba menő torokgyógyítás, fulladás-megelőzés fűződik, amelyet úgy ért el, hogy betege torkán égő gyertyaszálakat helyezett e> keresztbe, vagyis .,k-- űzte onnan az ördögöt”. E babonás hit maradványa az egyház balázsolás-szertartása. Nyerges Anes Laboratórium termelőszövetkezetek segítésére Kaposvárott, a felsőfokú mezőgazdasági technikumban megkezdte működését az a laboratórium, amely majd Somogy, Zala, Baranya és Tolna megye termelőszövetkezeteinek ad szaktanácsokat. A laboratórium munkatársai tudományos kutató munkát is folytatnak. Keresik például a kukorica szakszerű tárolásának módjait, valamint azt is, hogyan lehet a magvak táp- anyagveszteségét kémiai módszerekkel megakadályozni. Többféle silózási kísérletet is végeztek már. Ilyen például a karbamidos siló készítés, amelyet Tolna megye termelő- szövetkezeteiben ki is próbáltak. Magyar kísérletek i színes televízióval A Budapesti Műszaki Egyetem Vezeték nélküli Híradás- technikai Tanszékének speciális kutatócsoportja négy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a színes televízióval. A kísérletek célja, hogy megfelelő szakembergárdát képezzenek a jövendő magyar színes televízió közvetítéséhez, kidolgozzák a színes vevőkészülékek gyártásához szükséges speciális mérőműszereket. A négy évi kísérletsorozat egyik eredménye, hogy elkészült az első magyar építésű színes, — vételre alkalmas készülék. A magyar szakemberek francia és szovjet tapasztalatokat felhasználva, a Secam-rendszerű kép-átvitel technikával kísérleteznek. Hamarosan elkészül egy újabb fajta, a korábbiaknál lényegesen nagyobb teljesítményű magyar gyártmányú vevőkészülék is. Szívbillentyű műanyagból Dr. Juri Kriwcsikov, kijevi sebész műanyagból készített szívbillentyűt. Az alapot ehhez a modern kémia legújabb vívmányai nyújtották, azáltal, hogy alkalmas, különleges műanyagot tudtak előállítani. Dr. Kriwcsikov az első műtétet — a bal szív- pitvar-kamra billentyűjének helyettesítését műanyaggal, 1963-ban — a 14 éves Galja Jatinán végezte. Azóta a klinikáján több ilyen műtétet hajtott végre sikerrel. Méh méreg „feiögéppeí’ Különböző reumatikus betegségeket „népiesen” gyógyítottak, sőt gyógyítanak ma is méhszúrással. Persze ez nem jelenti azt, hogy reumás fájdalmak esetében egyszerűen megszúratjuk a beteget egy vagy több méhhel — és a fájdalom elmúlik, a betegség megszűnik. Ez nem így van, de kétségtelen, hogy a méhszúrás — szervezetbe juttatott méhméreg következtében — bizonyos esetekben gyógyító hatású lehet Éppen ezért természetes, hogy a gyógyászatban és így a gyógyszergyártásban is egyre nagyobb kereslet mutatkozik a méhméreg, illetve a méhméreg-készítmények iránt. De méhmérget nyerni a mellekből nem egyszerű feladat Hosszas kutatómunkával sikerült egy „méhfejőgépiet” konstruálni. Ennek segítségével a méh leadja mérgét de az állat nem pusztul eL A „fejőgép” lényegében üveglemez, amelyre vékony drótháló feszül. Erre helyezik az állatokat és elektromos sokkal késztetik őket arra, hogy mérgüket kifecskendezzék. Sőt van olyan „fejőgép” is, amelynél az állatokat nar- kotizálják és áramütéssel kiváltják az izmok összehúzódását, aminek következtében a méh a mérget kicsepegteti. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ ROMAIN ROLLAND Szász éve született a kiváló francia regény- és drámaíró, az emberi szolidaritás nagy harcosa. VÍZSZINTES: 1. Növény (fordítva). 3. Idézet Romain Rolland egyik művéből (zárt betűk N. E, O, E), folytatása a 28. sz. vízszintesben. 14. Találékonyság. 15. egészen kiszárad. 16 Létezik. 17. Fanyar ízű gyümölcs. 19 A szarvas- marha hímje (névelővel). 20. Tolsztoj személyneve. 22. Azonos betűk. 23. C. Z. E. 25. A közlekedés bonyolódik le rajtuk. 26. Régi török megszólítás. 28. A vízszintes 3. folytatása. 29. Becézett Irén. 30. Bolond birka. 31. Kossuth- díjas színész, táncos komikus (Kamill). 33. Ó. S. 34. Hal, betűi keverve. 35. N. L. 37. Kevés mennyiségű (két szó). 38. A. E. 39. Izomkötő szalagok. 41. Több dél- és középamerikai állam pénzegysége. 42. B.H. 43. Tép. 45. Mely személy? 46. Mátka. 47. Kötőszó. 49. Dante komédiájának első része. 51. Dunántúli folyó. 53. L. O. C. 57. Üregek. 59. „. . .., a bárányka és a nyúl” (Mikszáth). 60. S. T. 61. Szeszes ital. 62. Magyar családnév. 64. Messzebbre. 66. Sír—... 68. Hiba az írásban. 70- Volt magyar válogatott labdarúgó, de egy ritka férfinév is. 72. Szigligeti „Liliom- fi” c. színművének egyik nőalakja. FÜGGŐLEGES: 1. Egy másik Rolland-idézet (zárt betűk: L, L, G), folytatása a függ. 5. sz. sorban. 2. 50—50 százaléka. 3. Centiliter, röv. 4. Sérülés. 5. A függőleges 1. sz. sor folytatása. 6. Udvariasan közölni a kívánságot 7. A. N. S. 8. Z. Y. 9. Európia Kupa. 10. „Ejh ... kő! tyúk anyó kend” (Petőfi). 11. Tilalmas dolog az ősközösségben élő / 2 3 b 5 6 7 6 9 10 11 12 13_ \ 1b 15 r 16 m 1 tö ■19 20 21 Él 22 23 2b 26 27 \ 29 30 31 T 32 33 3b 35 36 37 38 39 bO bl ■ b2 te bb bS b6 b7 bó b9 __l_ 50 51 52 53 5bV 55 56 57 58 59 60 m 6/ 62 63 6b 65 m 66 67 66-JL— 69 70 71 V 72 népeknél. 12. Megalkotja, létrehozza. 13. Éles, fogazott szerszám. 18. Folyadék, gáz áramlását szabályozó szerkezet. 21. Női név. 23. Kisebb dolgot elemei. 24. A világot alkotó négy ősanyag. 27. N. G. 28. Az alaphangsor 1. és 4L hangjegye. 32. I. O. O. 36. Ünnepi hangulatú bőséges evés- ivás. 39. Román folyó, de egy női név is. 40. A tojásból kibújt. 42. Néhány nyomtatott ívre terjedő könyvecskék. 44. Független köztársaság Ny.- Afrikában. 46. Két darab (névelővel). 48. Ruhaterv. 50. L. S. 52. A. K. 54. Nagy francia fizikus (1859—1906). 55. Becézett női név. 56. Bőrbetegség. 58. Operaházunk volt igazgatója (1915-től 17-ig), Aurél. 63. Vízi növény. 64. Duplán véve: gongszerű ütőhangszer. 65. Becézett Aranka. 67. Halotti Beszéd egyik szava. 69. Község Vas megyében. 70. Z. E. 71. Szintén. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 3., 28., függőleges 1. és 5. sz. sorok megfejtése. A január 23-i keresztrejtvény helyes megfejtése: — Kormányzósági karcolatok, Hazai jegyzetek, Külföldön, a Galávljov család. Könyvjutalmat nyertek: Tresó Antal Etes, Czene Bé- láné Rétság, Dénes János Ságújfalu. A könyveket piostán küldjük eL Csintalan Ámor (Stern karikatúrájaj Kíváncsi Pegazus FURFANG Egyik legkedvesebb barátom tanyai tanító. Városból került tanyára. Tőle hallottam az alábbi történetet. — Félesztendeje tanítottam már abban a kislétszámú iskolában, amikor egy kis zavar támadt körülöttem... Illetve a kóstoló körül— Régi szokás szerint kóstolót szoktak egymásnak küldeni az emberek. Ebből persze én, a tanító sem maradhattam ki... Viszont ismered az elveimet... Nem fogadtam el, sorra visszaküldtem. — A kicsi település s a környékbeli tanyák lakói, akik idáig messziről megsüvegel- tek, most éppencsak morogtak valamit a bajuszuk alatt. Nagyon rosszul esett, és fölöttébb bosszantott a dolog. Háborogva panaszoltam el a helybéli szövetkezet egyik könyvelőjének, akivel időközben közelebbi ismeretségbe kerültem. — Így szokás — nevetett rám. — Nem kell a paragrafusokat olyan mereven venni. .. De fel a fejjel... Valahogy majd csak elrendezzük a dolgot...’ s biztatón rámkacsintott. — Nagyon köszönöm — hálálkodtam neki• — Tekintélyes ember volt a környéken, szavára hallgattak az emberek. Gondoltam, majd megmagyarázza nekik, hogy ez milyen elavult dolog. .. .Az egyik téli délutánon a tanyai postás üzenetet hozott, miszerint a könyvelőék estére, vacsorára várnak. Szombat volt, de még akkor nőtlen is voltam, nagyon jól jött hát a meghívás. Mondanom sem kell, hogy pompás disznótoros dolgokat ettünk. Igen-igen, jól esett. Nem győztem köszönni. Késő este volt — szerencsére holdvilág — mikor haza- indultam a könyvelőéktói. Hónom alatt egy kis csomag lapult, benne kóstoló■ — És ez a meghívás ötször- hatszor is megismétlődött. Persze mindig disznótoros vacsora volt, s a csomag kóstoló sem hiányzott. Már kezdtem sokallani. — Én sajnos, nem tudom mindezt viszonozni — mentegetőztem. — Nekem nincs háztartásom, nem ölök disznót. .. — Az nem baj, ölnek a szülők — szólalt meg váratlanul a könyvelöék negyedik osztályos kisfia, Géza. ViUámló szülői tekintetek záporoztak feléje. Te csak hallgass! A talpraesett kisle- gény azonban nem hagyta magát: — Tetszik tudni, az úgy van — folytatta makacsul —. hogy a tanító bácsi nem fogadja el a kóstolót, ezért aztán idehozzák a szülők, mivei apu a bácsi barátja. Itt aztán nyugodtan megeheti. Ez nem lekenyerezés-.. Sőt, még nekünk is jut belőle... Balogh Béni
