Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Világ, proletárjai, egyesüljetek! AZ.MSZMP NOGRAD MEGYEI 8IZOTTSAGA E,S A MEGYEI T.A N XXII. ÉVF. 25. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR I960. JANUAR 30. VASÁRNAP Befejezte munkáját az országgyűlés Véget ért a költségvetés feletti vita Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1966. évi állami költségvetéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását Az ülésen részt vett Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai, a kormány tagjai. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. A felszólalók között volt: dr. Mészöly Gyu­la Bács-Kiskun megyei, Barcs Sándor buda­pesti, Tilinszki József Heves megyei, Pap Já­nos Veszprém megyei, Martin János buda­pesti képviselő. Mint tegnapi lapszámunkban közöltük a pénteki nap folyamán felszólalt Péter János országgyűlési képviselő, külügyminiszter is. Az alábbiakban ismertetjük Péter János fel­szólalását Péter János felszólalása legzetességeit a háború és bé­Gyorsan, jól, gazdaságosan Tisztelt országgyűlés! Éppen most, a jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen indokolt, hogy az or­szággyűlés ennél a sajátságo­sán belpolitikai vitánál, a költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítson & nemzetközi viszonyok alakulá­sára is. Az egész eddigi vita főként belpolitikai viszonyainkkal foglalkozott, természetesen né­hány utalással a nemzetközi helyzetre is. Szükséges azon­ban éppen népgazdaságunk életével foglalkozó parlamenti vitánk során a nemzetközi vi­szonyokat is felmérni. Itt élve Európa közepén, a múlt évszázadok során oly sok nemzetközi összeütközés tűz­helyén a magyar nép különö­sen érdekelt a nemzetközi fe­szültség békés, tárgyalásos rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben. Emellett Magyarország gaz­dasági élete egyébként is kü­lönlegesen érzékeny a nem­zetközi viszonyok változásai iránt. Népgazdaságunk életé­ben nagy szerepet tölt be a külkereskedelem. Nemzeti jö­vedelmünk harmincöt száza­léka a külkereskedelemmel realizálódik. A most tárgyalás alatt levő költségvetés, ezzel együtt gazdasági életünk irá­nyítási, mozgatási módszerei­nek átszervezésére irányuló intézkedéseink, határozataink mind arra irányulnak, hogy a hullámzó nemzet­közi viszonyok között, a feszültségek váltakozó nö­vekedése és enyhülése kö­zepette stabilitást, egyen­letes és rendszeres fejlő­dést biztosítsanak gazda­sági, kulturális és politi­kai életünknek, az általá­nos életszínvonal emelke­désének, Növekedett külpolitikánk hatékonysága Szoros összefüggés van te­hát bel- és külpolitikánk kö­zött. A Magyar Népköztársa­ság képviseleteinek tevékeny­sége az időszerű, konkrét nem­zetközi vitás kérdések kedve­ző megoldása érdekében az utóbbi időben növekedett és talán hatékonyságuk sem je­lentéktelen. A mi ilyen tevé­kenységünkről az aktuális kérdésekben — amelyeken végeredményben a jelenlegi nemzedék sorsa dől el — rész­ben okkal, részben oktalanul, híreszteléseket is terjesztenek a nemzetközi sajtóban. Külpolitikai hatékonyságunk növelésének magyarázata gaz­dasági és társadalmi eredmé­nyeinkben, végeredményben belpolitikánkban található. Abban található, hogy a szo­cialista világrendszerhez tar­tozunk és abban, hogy ezt a korszakalkotó átrendeződést összes megrázkódtatásaival az emberiesség maximumára irá­nyuló törekvésben s a prob­lémák megvitatásának szabad légkörével éljük át. Ilyen egészséges belpoliti­kai viszonyok nélkül nem lehetne olyan hatékony külpolitikai tevékenység­ben élnünk, mint ami­lyennel résztveszünk — annak ellenére, hogy ki­csiny ország vagyunk, a nemzetközi aréna valódi gladiátoraihoz mérten — a nemzetközi események alakításában. Országgyűlésünk most, a második ötéves terv befejezé­sének és a harmadik ötéves terv kezdetének a határmezs­gyéjén ülésezik. A dolgozók becsületes helytállását tükrö­zik az eredmények és ezt igénylik a tervek. Ugyanakkor a nemzetközi helyzetnek is szerepe volt abban, hogy a második ötéves tervet — vagyis életünk legutóbbi öt évét — nem rossz eredmé­nyekkel zárjuk. Ha a mögöt­tünk levő öt-nyolc-tíz év alatt nem változott volna meg alap­jaiban a nemzetközi erők vi­szonya a szocialista világrend- szer javára és nem bővültek volna gazdasági kapcsolataink, akkor második ötéves tervün­ket sokkal kedvezőtlenebb adatokkal kellene most zár­nunk és harmadik ötéves ter­vünk hajnala sokkal borúsabb lenne. Megdönthetetlen erő áll szemben az imperializmussal Hogyan lehet valóban sza­batosan meghatározni a jelen­legi nemzetközi helyzet fő jel­ke, a szocializmus és kapita­lizmus, a függetlenség és gyarmati sors, a szabad embe­ri élet és embertelen elnyo­más erőviszonyai érzékelteté­sével? A nemzetközi helyzet jel­lemzésére ma ilyen kifejezése­ket alkalmaznak — érdekes módon egyöntetűen keleten és nyugaton, a szocializmus és imperializmus fővárosaiban egyaránt —: bonyolult, fe­szült, kiélesedett, kiszámítha­tatlan veszélyekkel terhes. A jelzők különböző minősítő ár­nyalatai mögött különleges je­lentőségű az, hogy ma a sánc­árkok barikádok, a szemben­álló erők frontja mindkét ol­dalán, tehát a szocialista vi­lágrendszer és az imperialis­ták fellegváraiban azonos szó- használattal jellemzik a nem­zetközi viszonyokat. Az utóbbi időkben valóban nőtt a nemzetközi feszültség, de úgy, hogy az imperializ­mus agresszióinak korlátok között tartására alkalmas erők is bebizonyították rendíthetet- ienségüket. Vagyis: fokozódott ugyan az utóbbi időben az impe­rialisták és gyarmatosítók agresszív tevékenysége, de ez az agresszív akciók sorozata a szocialista vi­lágrendszer és a gyarma­ti sorból felszabadult or­szágok megdönthetetlen erejébe ütközik. Az imperialista hatalmak agresszivitása egyre gyengü­lő hatalmi helyzetből ismét­lődik meg újra és újra, vi­szont az antiimperialista front egyre növekvő erővel vála­szol ezekre a támadásokra. Vietnam nines egyedül A mai nemzetközi helyzet­nek központi kérdése az Egye­sült Államok délkelet-ázsiai agressziója és minden jószán­dékú nemzetközi összefogás­nak az ma a fő feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. A Magyar Népköztársa­ság minden lehetőségét felhasználja, hogy a töb­bi szocialista országgal és minden haladó erővel együttműködve mind a három fronton támogassa a vietnami népet az Egyesült Államok ag­ressziója ellen. Az egyik front a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelme. A múlt év február­jában — amikor az Egyesült Államok megkezdte a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság bombázását — a vietna­mi katónai konfliktus minő­ségi tekintetben új szakasz­ba lépett- A bombázások je­lenlegi szüneteltetését tehát nem lehet úgy tekinteni, mintha a két hadban álló fél egyikének olyan engedménye lenne, amelyre a másik fél­nek valami hasonló arányú engedménnyel kellene vála­szolni. A Szovjetunió és más, a Vietnami Demokratikus Köztársaság katonai megsegí­tésére kész többi szocialista országgal együttműködve a Magyar Népköztársaság min­den segítséget megad a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságnak, amellyel független­ségét védeni tudja. A másik front: a dél-viet- nami felszabadító harc. Az Amerikai Egyesült Államok már 1954-ben, az egyezmé­nyek aláírásakor sem ismer­te el. Az Egyesült Államok dél-vietnami intervenciója tu­lajdonképpen már akkor el­kezdődött és azóta megszakí­tás nélkül tart. A Magyar Népköztársa­ság a világ minden ha­ladó erejével együttmű­ködve követeli, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front kö­vetelései megvalósulja­nak. A harmadik front: a poli­tika és diplomácia frontja. Kormányunk azért munkálko­dik, hogy a vietnami nép mi­nél kevesebb véráldozattal s az általános nemzetközi hely­zet minél kisebb veszélyei között érje el a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy pontban, s a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front öt pontban foglalt programjainak megvalósítását. A vietnami nép nincs egyedül. Jogainak érvényesüléséért, szabad és békés életének megteremtéséért vívott har­cában együtt van vele az egész emberiség boldog jövő­jéért küzdő minden haladó erő Európában, Ázsiában, Af­rikában és Amerikában egy­aránt. Miért most támadnak? Az Egyesült Államok mos­tani javaslataival kapcsolat­ban nagy vita folyik a nem­zetközi életben, hogy ezekben vannak-e őszinte elemek, vagy az új támadások indo­kolását szolgálják. Mi termé­szetesen nem tudunk a sza­vak mögé látni. A cselekede­tek mindenesetre a gyanak­vást táplálják. Így ezt táplál­ja a látványos diplomáciai utazások sorozata s a bomba­támadások felújításával való fenyegetőzés. Diplomáciai ak­ciókat nem szokás nagydob­ra verni. Egyébként is éppen a béketárgyalásra tett javas­latok idején a korábbinál még gyorsabb ütemben növel­ték a hadi erőt Dél-Vietnam- ban. Az Egyesült Államok ja­vaslatainak az, őszinteségét senki más nem bizonyíthatja, mint az Egyesült Államok maga: azzal, hogy a VDK elleni bombázás tervét fenntar­tás és feltétel nélkül elej­(Folytatás a 3. oldalon) Műszaki tanácskozás Az AKÖV, mint személy és teherfuvarozással foglalkozó vállalat nincs kizárólagos helyzetben, tehát ezután még- inkább, mint a korábbi évek­ben meg kell tennie mindent, hogy megrendelőit gyorsan, jól, a szállíttató vállalatok szá­mára is a lehető legkedvezőbb feltételek mellett kielégítse. Ez volt az alaphangja, a 2. számú Autóközlekedési Válla­lat szombaton tartott műszaki értekezletének. A tavalyi eredményeket és az 1966-ban a vállalatra váró feladatokat Cser Gyula igaz­gató ismertette a műszaki ve­zetőkkel. Beszámolójából ki­tűnt, hogy az AKÖV tavaly eleget tett kötelezettségeinek. Gépkocsi hiánya miatt nem maradt el egyetlen fuvar sem, sőt, súlyra meghatározott tervét öt százalékkal túltelje­sítette. Az előző évihez képest csökkent a gépkocsik állás­ideje, javult a kapacitás ki­használása, érvényesült a két alapvető szállítási vállalat a vasút és a közúti szállítók együttműködése. Fejlődés volt a személyszállításban is. Ta­valy hét és fél százalékkal szállítottak több utast a MÁVAUT járművei, mint 1964-ben, tizenhárom járattal bővült a megye személyfor­galma. Annak ellenére, hogy a vállalatnak különösen az el­ső félévben nagy nehézségek­kel kellett megküzdenie, költ­ségszintje is csökkent. A gaz­daságosabb fuvarozás követ­keztében kétmillió forint nye­reséggel többet fizettek be a tervezettnél. A gazdaságosság egyenletes javulását tükrözi, az, hogy 1960-tól, a második ötéves terv befejező esztende­jéig tizenhárom és fél száza­lékkal csökkent az AKÖV költségszintje. Jelentős feladatok várnak a szállítókra 1966-ban is. A terv szerint áruszállítását csaknem négy, személyszállítását pedig mintegy öt és fél százalékkal kell növelni. Az áruszállítás mennyiségi növelését nehezíti, hogy a vállalat jármű parkja nem gyarapodott, inkább csökkent. A személyszállítás­nál viszont annyival könnyebb a helyzet, hogy a gépkocsi park fejlesztése több, mint nyolcszáz férőhellyel bővítette a teljesítőképességét, s a má­sodik félesztendő idejére újabb öt, nagybefogadóképességű au­tóbuszra számíthatnak. Nem állanak azonban végrehajtha­A mezőgazdasági termelés helyzetéről, a harmadik öt­éves terv feladatairól tartott előadást a hét végén a Pász­tói Gépállomáson Tóth Béla, a Megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője­Az előadás és az azt köve­tő konzultáció része volt an­nak a tanfolyamnak, amelyet az országban elsőként a Gép­állomások Nógrád megyei Igazgatósága szervezett a gépállomásokon tevékenykedő brigádvezetők, üzemgazdászok, brigádszerelők és főmezőgaz­dászok továbbképzésére. Az előadó a harmadik ötéves terv megyei célkitűzéseiről, a növénytermesztés és az állat- tenyésztés legfontosabb fel­adatairól tájékoztatta a szak­embereket. A kenyérgabona­termés holdankénti hozamá­nak növelése mellett, az elkö­vetkezendő években nagy gondot fordítanak a mezőgaz­dasági üzemekben az állatte­nyésztés, elsősorban a szarvas­a 2. számú AKÖV-nél tatlan feladat előtt a TEFU dolgozói sem. Óriási tartalé­kok rejlenek a gépkocsik ja­vítási idejének csökkentésében. Az elmúlt évben például a te­hergépkocsik tervezett 16.6 iavítószázalékát a salgótarjáni és a balassagyarmati főnöksé­gek messze túllépték s ebből a szempontból csak a nagybá- tonyi főnökség munkája di­csérhető. Ha a két.— a nagybátonyi- nál jobb körülmények közt működő — főnökség ezidén teljesíti kötelezettségeit, ez a tavalyinál több üzemképes gépkocsit — tehát nagyobb kapacitást, több szállítás lebo­nyolításának lehetőségét jelen­ti. Ezzel kapcsolatban vagy szükség lesz az idén a műszáki szolgálatban tevékenykedő ve­zetők és munkások szemlélet­beli változására, a munkafe­gyelem megszilárdítására, a szakszolgálat munkarendjének átszervezésére. Az ezt célzó intézkedések már folyamatban vannak. Az igazgató beszámo­lója, de több felszólaló is hangsúlyozta, hogy akár a fu­varmegrendelések időbeni le­bonyolítása, akár azok gazda­ságossága sokban függ a for­galmi és a műszaki szakszol­gálat dolgozóinak jobb együtt­működésétől. Az idei feladatok eredmé­nyes végrehajtásának előké­szítésére a vállalat vezetősége már tavaly igyekezett megte­remteni a feltételeket. Azon­ban az elkövetkező időkben lényegesen aktívabb, önálóbb, felelősségteljesebb munkát várnák minden vezetöbeosz- tású dolgozótól. Ez a legfőbb feltétele a terv teljesítésének. A jövőben kiterjedtebb fu­varszervezést kell végezni, nagyobb segítséget nyújtani olyan szállíttató vállalatok­nak, amelyek nem rendelkez­nek megfelelő szakemberek­kel, s így is csökkenteni a gazdaságtalan fuvarok meny- nyiségét. Az igazgató, és a vitában felszólalók beszámol­tak több olyan intézkedésről, amelyek a javítószolgálat, va­lamint a forgalmi személy­zet anyagi érdekeltségét, s egyben felelősségét fokozzák, A vállalat vezetősége feb­ruár tizedikére intézkedési tervet dolgoz ki, de intézke­dési tervet kell kidolgozniok a főnökségeknek is. Az AKÖV idei feladatait a közeljövőben termelési tanácskozásokon is marha- és juh-tenyésztés fej­lesztésére. Jelentős területen telepítenek gyümölcsöt, fő­képpen szamócát, málnát és fekete ribizlit, a közös gazda­ságok. A takarmánytermesz­tés, a rét- és legelő gazdálko­dás megvitatása ugyancsak fontos helyet kapott a harma­dik ötéves tervben. A szakemberek, a tanfo­lyam hallgatói a termelési kérdések mellett többek Kö­zött a falu munkaerő gond­jairól az új tervezési rend­szerről, valamint a felesleges adminisztráció és a bürokrá­cia csökkentéséről szóltak a konzultáció során. Az előadást február hónap­ban több tanácskozás követi. Az elsőre február 1-én kerül sor, az Érsekvadkerti Gépja­vító Állomáson. A komplex talajvédelem tervezéséről és kivitelezéséről Duck Tivadar, a Magyar Tudományos Akadé­mia Agrokémiai Talajtani Kutató Intézetének tudomá­nyos munkatársa tart előadást­megvitatják. Bogyós gyümölcs, szarvasmarha, juh... K harmadik ötéves terv megyei célkitűzéseiről

Next

/
Thumbnails
Contents