Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

4 NOGRAD Í966. január 27. csütörtök. Együttesünk repertoárjából •m Otvcn *íj cipőfűzőn Újsághír: „Igor Mojszejevet, a világhírű szovjet táncegyüt­tes vezetőjét és szervezőjét 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntették ki”. Évente beutazzuk a Szovjet­uniót és a világ számos or­szágát. Előadásaink színtere a legkülönbözőbb: fellépünk hangversenyteremben és sport­stadionban, szerény gyári klubban és városok terein, sportcsarnokban és szabadtéri színpadon. Hasznosítva a világ koreog­ráfiái és színházi kultúráját, együttesünk előadásaiban tö­rekszik alkotóan felújítani, újszerű *letre kelteni a népi táncot. A táncosoktól nagyon sokat követelünk: a virtuóz tánctechnikán kívül legyen akrobata, zsonglőr és muzsi­kus egyszemélyben. Tökélete­sen sajátítsa el a rugalmassá­got, a koreográfiái kifejezőké­pességet, az átalakulás művé­szetét, hogy hűen alakíthassa a különböző élő emberi alako­kat, kifejezze a táncokban a nemzeti jelleget, a munka örömét, az egyszerű ember életét. Fáradhatatlanul gyűjtjük a népi táncmotívumokat, hogy közkinccsé tegyük nemcsak a Szovjetunióban, hanem kül­földön is. Minden külföldi vendégszereplésünk (majdnem 40 országban jártunk), min­den találkozónk után érezzük, hogy mily nagy a művészet ereje, mennyire összefogja az embereket, mennyire elősegíti a kölcsönös megértést­1965-ben nagyon intenzíven dolgoztunk. A hazai vendég- szerepléseken kívül, együtte­sünk az Egyesült Államokban . (negyedik utazásunk) és Ka­nadában turnézott. Négy és fél hónap alatt harminc ame­rikai városban léptünk fel összesen száztizenegy előadás­sal- Érdekes, hogy az „Üt a tánchoz” című műsorunk pre­mierjét éppen Montreálban tartottuk. 1965-ös külföldi vendégszereplésünket az Al­gériai Köztársaságban fejez­tük be. Milyen terveink vannak 1966-ra? Február elején, a Szovjet­unió Állami Akadémiai Tánc- együttesének 29. évforduló­ján, kerül sor Moszkvában az „Űt a tánchoz” első hazai be­mutatójára. Ezt a címet kap­ta új műsorunk első része, amely tulajdonképpen az együttes alkotói útját meséli el táncban. Feltárjuk „labora­tóriumunk” titkait és bemu­tatjuk a szovjet balett-művé­szek nevelésének módszereit. Programunk második része: „A világ országaiban”. Ebben a különböző népek tánc-fol- kórjáról szerzett benyomá­sainkat mondjuk el. Olaszor­szág, Spanyolország, Argentí­na, Mexikó, és más országok népeinek táncait tolmácsol­juk a Mojszejev-együttes egyé­ni felfogásában. Igor Mojszejev tavaszra \ Salgótarjáni Cipész Ktsz eddig is remekelt készítmé­nyeivel. Több országos verse­nyen ért el tisztes helyezést, legújabb cipőmodelljei a bel­kereskedelemben is kereset­tek. Most a tavaszra készül a Ktsz, s újabb meglepetéseket artogat megrendelői számára. Dtven új fazonnal jelentkezik % tavaszi vásárokon, vala- nennyi egyedi gyártású, mére­tes cipő, melyeket elsősorban negrendelésekre készítenek. Srdekességként kell megemlí- eni, hogy a férficipőkben lesz ényeges változás. A férfiak livatját a női cipőkhöz iga- rítják. A Ktsz új gyártmányai között megtalálható a leg­újabb európai divat, a szovjet szögletes, és mégis hosszúkás orrú cipőktől a francia di­vatig. A tavaszra készülő cipők első példányai két hét múlva már megjelennek a Ktsz ki­rakataiban, s úgy tervezik, hogy az érdeklődők mind na­gyobb számban ismerjék meg az új terméket, a cipőket há­romnapos váltással cserélik a kirakatokban. I A távfűtés fejlődése és gazdaságossága Mibe kerül as adminisstráeiő ? Az amerikai Remington Rand Company megvizsgálta mibe kerül számára az irodai munka. A jelentésből kide­rült, hogy 2 dollárba kerül egy üzleti levél diktálása, gépe­lése és postázása. Indigóval ké­szült másolatok megtartása, darabonként 6,5 centbe kerül, míg egy négysoros kartoték- tartó létrehozása és fenntartá­sa évente 3110 dollárral ter­heli a vállalatot. 60 százalék­kal olcsóbb a kézi feljegy­zés, mint a diktált, s ami tán a legszomorúbb: az irodai munka kb. 65 százaléka feles­leges­A hagyományos központi fűtés kazánjait a lakások pincéiben, vagy külön kazán helyiségekben helyezték el. A fűtő-közeg a levegő, a víz, vagy a gőz volt, mely eljuttatta a meleget az egyes helyiségekbe. A fejlődés fo­lyamán több épület részére építettek egy kazánt- Kide­rült, ha a fogyasztók száma nagyobb, akkor a kazánüzem gazdaságossága is emelkedik. Ebből az elgondolásból fejlő­dött ki az a gyakorlati meg­oldás, hogy városrészek, sőt egész városok fűtését is köz­ponti fűtőművel oldják meg. A legrégibb ilyen rendszerű fűtést Angliában 1919-ben építették. A súlyos csővezeték- korróziók miatt a kísérlet nem sikerült és néhány év múlva a vezetékeket is kiás­ták. A második világháború után ismét fellángolt az ér­deklődés a távfűtés iránt. A Szovjetunióban is sike­resen alkalmazzák a távfűtést. Az első telepet 1924-ben épí­tették Leningrádban. Moszk­vában 1945-ben 5 fűtőkörzet volt, ma 12. A moszkvai rend­szer kétszázszor nagyobb, mint a legnagyobb angol rendszer. A szovjet távfűtő- rendszereket főleg a hőerő­művekkel kapcsolták össze, és az egész világon a leggaz­daságosabbak közé tartoznak. A körzeti fűtés rendszere áltál a levegő szennyezése majdnem teljesen kiküszöböl­hető- A háztartási tüzelőbe­rendezések jóminőségű tüzelő­anyag-igényével szemben a korszerű, nagyméretű táv­fűtés nagyon gyenge minősé­gű tüzelőanyaggal is gazda­ságosan és zavartalanul üze­meltethető. A leggyengébb lig­nit és barnaszén 90 százalékos hatásfokkal tüzelhető el. A hazánkban épülő új nagy lakótelepek túlnyomó többsé­gét szintén távfűtéssel látják eL S*. M. Ami a neon mosott van Rlég mindig késik a bekötés A neonbetűk már ott sora­koznak az épület homlokán. Hirdetik, hogy a salgótarjáni új központi művelődési ház oldalszárnyaiba nemsokára élet költözik. A neonok még nem ragyogják be az estet, vakon tekintenek ránk. Mö­göttük, a helyiségekben mun­kások dolgoznak; csiszolók, csőszerelők, villamossági sze­relők. Az épület előtt most fektetik a telefonkábelt, csak üggyel-bajjal lehet megközelí­teni a célt A neonok a könyvesbolt és a Képcsarnok jövendő új ott­honait hirdetik. De, hogy mi­kor válnak azzá?... Nos: mi van a neonok mö­gött? Simkó Jenőhöz, az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat járási részlegének vezetőjéhez fordultunk elsőnek a kérdés­sel­— Az építővállalat — mon­dotta — úgy ígérte, hogy már a jövő héten beköltözhetünk. Őszintén szólva, meglehetős fenntartással fogadom ezt, mert, amint a jelek mutatják, igen sok még a tennivaló. A tereprendezés is gátolja a bolt nyitását, forgalmát. Az építés brigádvezetője így vélekedik: — Az új könyvesbolt két helyiségből az egyik, amelyik­be a járási részleg költözik, már készen áll, a másikban, mely a városi árusítást szol­gálja, szintén befejezés előtt a munka. A helyiségekben már bent sorakoznak az új polcok, bú­torok s valóban, úgy tűnik: a költözködés csak napok kér­dése. De ez csak látszat. A Képcsarnok boltjában most rakják a kőpadlózatot, a mennyezeti villanyszerelő munka is kezdeti stádiumban van. Ehhez képest a könyves részleg valóban befejezettnek hat. Csakhogy hiányzik töb­bek között a villany bekötése a hálózatba, az újrafestés a végleges rendbetétel. Hátrál­tatja a boltok megnyitását, hogy a szerelési munkálatokat mintegy 16 alvállalat végzi, más például a könyvesboltban s más a Képcsarnok helyiségé­ben. Az építőkkel szemben a jövendő bérlők úgy látják, hogy a beköltözésre legjobb esetben csak február végén kerülhet sor. Egy mindenesetre bizonyos: mind a képcsarnok, mind a könyvesbolt helyiségei olya­nok lesznek, hogy méltó mó­don egészítik ki a kultúrcent- rumot, esztétikailag színvona­lasan illeszkednek az ujjáfor- málódó város korszerű bolt­hálózatába is. — Az új könyvesbolt — mondja Simkó Jenő — mére­tében kétszerese a jelenlegi­nek, megfelelő raktárhelyiség szolgálja az érkező anyag el­helyezését, mosdó, öltöző és egyéb mellékhelyiségek a bőit tartozékai, az árusító terem­ben pedig a régi 2400 köteté­vel szemben mintegy 3400 kö­tetet tudunk felsorakoztatni vásárlóinknak. Szükség van erre, mert bízunk benne, hogy a város fejlődésével az embe­rek könyv iránti érdeklődése is növekedik. A jelek máris ezt igazolják. A neonok már ott sorakoz­nak az épület homlokán- Re­mény van arra, hogy most már hamarosan kigyulladnak; a régi boltokat felváltják az újak­on t.) Világhírű számok Magyarországon A cirkusz idei tervei Télen alszik a cirkusz, leg- hogy a közönség sokszor saj- alább is ott, ahol nem rendel- nálja az idomított állatokat, kezik megfelelően fűtött, ha- Azt hiszik ugyanis, hogy azo- talmas épületekkel. Nálunk kát csak veréssel lehet -á- Magyarországon csak a fővá- kényszeríteni a cirkuszi pro- rosban tartottak télen is elő- dukciókra. Kétségtelen, ha adásokat; a Városligetben, a az állatidomító nem tudja volt Beketov cirkusz elörege- fölényét állataival szemben dett épületében. Sajnos, az éreztetni, azok néha fellázad- idő eljárt a magyar cirkusz- nak és nem engedelmesked- művészet fellegvára a Város- nek. A szükséges tekintélyt ligeti Nagycirkusz felett. A szigorúsággal, de elsősorban ’u- faépület elöregedett, a páho- falómmal érik el. Az állat lyok korszerűtlenek, s a ma- tudja, hogy produkciója után nézs, ahol valamikor Jancsi jutalom ennivalóban részesül, bohóc énekelte aktuális ver- és ezért engedelmeskedik, seit és a vörösparókás Gerard A cirkusz lassan átalakul, vidította a közönséget, már korszerűsödik. Modern artis- nem alkalmas világszámok ták, cirkuszi bohócok, idomí- befogadására. tott háziállatok váltják égy­Az öreg cirkusz tavasszal mást a manézsen, újszerű bontócsákány alá kerül. Addig technikai számokkal. A Liu- is, míg újjáépül, a Városiigj’— Ta kínai zsonglőrszám, Knoía ben a hatalmas 3 ezer szemé- és Kondraskova artista pro- lyes sátorban lépnek majddnkcmi Tah?v~—.- ' •’ A mackó és a kerékpár. Péter János idomított medvéivel Aida — a fodrász. Jól szórakozik a közönség Kristóf Ist­ván mulatságos elefántprodukcióján fel az artisták a budapesti közönség előtt. Milyen számokkal látogat­nak vidékre — kérdeztük a Magyar Cirkuszvállalat igaz­gatóságán, Kerádi Béla mű­vészeti vezetőtől. — Tavasztól kezdve három nagy cirkusz látogatja az or­szág városait és nagyobb hely­ségeit. A több ezer szemé­lyes sátrakban a nemzetközi, a bolgár és a lengyel cirkusz produkcióiban gyönyörködhet majd a közönség. Mindhárom utazócirkusz világhírű nem­zetközi számokat is bemutat, olyanokat, amelyekhez hason­lókat magyar porondon még nem láttak. Mikolajezik ido­mított fókáit, Michailova nagyszerű medvéit, Basta ele­fántjait, idomított oroszláno­kat és tigriseket csodálhatunk majd. Az állatszámokkal kap­csolatban érdekes megemlíteni, kötél-produkciója és a többi külföldi artista slágerszámai­val vetekszenek a legkitű­nőbb magyar artisták produk­tumai- A magyarok általában az élvonalban vannak a vi­lág artistái között. A magyar Állami Cirkusz hónapokig sze­repelt Japánban, ebben az évben pedig Bulgáriában és Lengyelországban mutatja be érdekes és lebilincselő mű­sorát. Budapesten április 15-én kezdik meg a cirkuszsátorban az előadásokat. Vidéken most folynak a szervezési munkála­tok. — Azon leszünk — mondot­ta a Magyar Cirkuszvállalat művészeti vezetője —, hogy áprilistól október végéig az ország minden részébe eljus­sanak a világhírű artisták és minél több helyen szórakoz­tassák a közönséget is. L. Lóránt János festő- és grafikusművész Salgótarjánban A napokban a nemrég el­készült harmadik salgótarjáni művészlakást is elfoglalta la­kója, Lóránt János festő- és grafikus-művész. Lóránt Já­nos Kaposvárról költözött Sal­gótarjánba, tagja a Képző- művészeti Alapnak és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Eddig a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége Dél-Dunán­túli Szervezetének tagjaként dolgozott, rendszeresen kiállí­tott a Somogy megyei tárlato­kon. 1961-ben a Somogy megyei tanács által kiírt országos jel­legű Latinka pályázaton első díjat nyert, 1962. őszén első­ként nyerte el a Somogy me­gyei tanács alapítványát, a Rippl-Rónai-díjat. A Kiadói Főigazgatóság 1964-es könyv­illusztrációs pályázatán is di­jat szerzett, pályamunkáját 1965-ben a Lipcsei Nemzetkö­zi Képzőművészeti és Illuszt­rációs Kiállításon is bemutat­ták- A Gyulán 1965-ben ren­dezett Alföldi Tárlaton kiál­lított munkáit nívó-díjjal tűn­tették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents