Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

R diplomáciai képviseletek vesetői az Elnöki Tanács elnökénél A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői január 1-én, az új év al­kalmából jókívánságaikat fe­jezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára és Gergely Mik­lós, a Külügyminisztérium protokollosztályának veze­tője. Megnyílt a havannai értehexlet Hétfőn helyi idő szerint este kilenc órakor ünnepélye­sen megnyílt Havannában az afrikai. ázsiai és latin­amerikai népek első szolida­ritási értekezlete. A szocialista országok párt- és állami vezetői üd­vözlő táviratot küldtek a havannai konferenciának. A szovjet vezetők elítélik a Vietnam elleni amerikai agressziót, valamint a dél­afrikai. rhodesiai kormányok önkényét, majd kifejezik azt a szilárd meggyőződésüket, hogy „Ázsia, Afrika és La­tin-Amerika szabadságszerető nénei — együtt az egész világ haladó erőivel — szigorú visz- szautasításban részesítik az agresszorokaí, megvédik a nő­nek függetlenségéi és bizton­ságát, nem engedik meg, hogy az imuerializmns megerősítse állásait a felszabadult orszá­gokban”. Ho Si Minh. a VDK elnöke üzenetében rámutat, hogy a vietnami nép eltökélt szándé­ka: a teljes győzelemig foly­tatni a harcot az amerikai ag­resszió ellen. Ugyancsak üdvözölték a konferenciát a kínai, mongol, román vezetők, az NDK és más szocialista országok veze­tői, valamint számos társadal­mi és tömegszervezet. Világ proletárjai, egyesüljetek! OGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI,^BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS L XXII. ÉVF„ 2. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1966. JANUAR 4., KEDD Kuba népe hű sí torradalomliaz Nagygyűlés a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága hétfőn a cse­peli sportcsarnokban nagygyűlést rendezett a Kubai Köz­társaság nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmé­nek hetedik évfordulója alkalmából. Megjeleni és az elnök­ségben foglalt helyet Nemes Dezső és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter, Szarka Károly külügyminiszterhelyet­tes, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára, továbbá társadalmi életünk számos más képviselője. Részt vett a nagygyűlésen a hazánkban tartózkodó Herminio Gar­cia Lazo kubai külkereskedelmi miniszterhelyettes is. A himnuszok után Borbély Sándor, a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára üdvözölte a nagygyű­lés részvevőit, majd Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Méhest I^ajos beszéde Sztrájk Kew Yorkiján Hétfőn sokszázezer New York-i maradt távol munka­helyétől a városi közlekedés újévkor kezdődött sztrájkja következtében. Az új év első munkanapján nem működött a New York-i földalatti, amelyet csaknem kétmillió ember vesz na­ponta igénybe, s az egymil­liónál több utast szállító vá­rosi autóbuszhálózat. A köz­lekedési dolgozók béreme­lést, a munkaidő csökkenté­sét és egyéb kedvezménye­ket követelnek, s a város történetében először indítot­tak nagyszabású sztrájkot. Kuba népe nincs egyedül harcában — mondotta Méhes Lajos. Mellette állnak — gaz­dasági, katonai, politikai ere­jükkel — a szocialista orszá­gok: mellette állnak a hala­dásért. a nemzeti független­ségért, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen küzdő népek százmilliói. Méhes Lajos ezután utalt arra, hogy az Imperializmus és annak vezető ereje, az Egyesült Államok monopoltő­kés körei fokozzák agresszi­vitásukat a világ több terü­letén. Vietnam. Dominika. Kongó, a portugál gyarmatok, Dél-Rhodesia népei ma az imperialista támadás pergő­— Nagy öröm számunkra, A forradalmi harc új feje- tu'-®Den állnak, hogy Kuba hős népével, a zetét jelenti Kubában, hogy Az imperializmus elleni földrajzilag hazánktól ugyan 1965-ben megalakult a Kóm- harc összehangolását, a közös távoli, de szívünkhöz oly kö- munista Párt Központi Bízott- ellenség ellen küzdők szoli­zeid ország népével együtt ün- sága és 1966-ban a párt meg- daritásának erősítését tűzte nepelhetjük szabadsága szüle- tartia első kongresszusát. A napirendre Ázsia, Afrika. La- tésének hetedik évfordulóját kubai forradalom ma erősebb, tin-Amerika népeinek I. kon- ' kezdte beszédét Méhes Lajos, mint bármikor volt. ferenciája is. A szolidaritás «• majd rámutatott, hogy a Ku- földrészek népei között ele­bai Köztársaság, Latin-Ameri- ,A_ Kubai Köztársaság fedő- ven vaibság, e szolidaritás to­ka első szabad szocialista ál- desehen részé van annak a V£bbj megszilárdítása, fejlesz latna hosszú és küzdelmes segítségnek is. amelyet a szó- tése a konferencia feladata utat tett meg a forradalom cialista országok és a haladó Kuba nemzetközi tekintélyé: győzelmJ-ig, s bár azóta hét »ok nyújtottak es nyújtanak mutatja, hogy a három kon- esztendő telt el, a harc — ha Kubának. A Szovjetunió pel- bnens szolidaritási konferen- más formában is — szinte daul az elrnult években bar- ciáját országában rendező: egyetlen napig sem szünetelt, mine gyár és egyeta objektu- meg Nagygyűlésünkről mi is A legerősebb imperialista ha- mok — koztuk a bányászati üdvözletünket küldjük a Ha­talom, az Egyesült Államok es _ cukoripari létesítmények, vannában ülésező konferen- szomszédságában., a szocializ- autójavító üzemek, elektro- ciának. Kívánjuk, hogy tölt- must építő kubai népnek mos hőerőművek — építésé- se be történelmi feladatát, fo­tóin te naponta kell szembe- hez nyújtott segítséget. Ezen kozza a közös ellenséggel küz- néznie az ugrásra kész ag- kivül az utób,bi években há- dők szolidaritását, erősítse az resszorral. ... , , , . imperializmus ellen harcolók Méhes Lajos ezután részle- ''°™efe.r kUb®' S2®kember ki- egységét, — fejezte be beszé- tesen beszélt azokról az ered- képzéséhez adott támogatást, det Mehes Lajos, menyekről, amelyeket a Ku­bai Köztársaság az elmúlt "né' év alatt mind gazdasági, mind kulturális téren elért. Majd arról szólt, hogy örvendete­sen feilődik Kuba szocialista iDara is. _ _ Ezután a nagygyűlés rész- ügyvivő, majd arról beszélt. Latin-Amerikában Kuba az vevőinek meleg ünneplése hogy a nemzeti összefogás ve­első ország — folytatta az elő- közben Rafael Farinas Lum- zetője, a Kubai Kommunista adó — amelv csaknem telje- ouy. a Kubai Köztársaság bu- Párt. s annak Központi Bi­sen megszüntette az írástu- dapesti nagykövetségének ide- zottsága. Politikai Bizottsága, datlansácot. Kubában a for- jgienes ügyvivője lépett a valamint Titkársága forradal­radalom előtt 15 000 elemi is- mikrofonhoz. A megemlékezé- mi tapasztalatait szervező ere- kola működött, jelenleg 35000 sért köszönetét mondott a jét arra használja fel, hogy közép- és felsőfokú tanintéze- nagygyűlés rendezőinek és a jólétet teremtsen a kubai nép lekben állami ösztöndíjjal csepeli dolgozók népes tábo- számára. R6 000 diák tanul. Az esti ok- rának. tatásban 800 000 felnőtt vesz — Minden lehetőség meg­részt. — Az elmúlt hét évben — van arra, hogy tovább gazda­folytatta ezután — népünk ál- godjék Kuba és Magyarország dozatos munkával jelentős sí- baráti együttműködése, s hoz- kereket ért el új társadal- zátette: műnk építésében, s megterem- , tette emberhez méltó életének — Testvén támogatásukért, alapjait. Felszámolta a sok- amelyben a proletár nemzet­éves gyarmati uralom, az im- köziség magasztos elvei ^ alap- perializmus árkos örökségeit, ián nap-nap után részesítenek s a bitorlóktól, a monopóliu- bennünket, hálásak vagyunk, mok uraitól visszavette hazánk Ezután M kontinenSi természeti kincseit gazda- ^ Azsia és Latin-Ameri- sági fuggetlensegenek alapjat, if a fa el Farina s Lismpuy beszéde Kuba a forradalmat ünnepelte Castro beszéde HAVANNA (MTI) szállítmányait és nem vesz át Vasárnap a havannai Jósé 800 000 tonna már lekötött Marti-téren díszszemlével és cukrot Kubától. A kínaiak ezt nagygyűléssel ünnepelte Kuba azzal indokoljak, hogy saja népe a forradalom győzelmé- országukban is jo cukortermes nek évfordulóját - jelenti a volt, nzsfelesleguket pedig el- TASZSZ. — Félórás katonai sosorban Vietnamnak szallit- díszszemle után Fidel Castro ják illetve tartalékokat gyuj- miniszterelnök, a Kommunis- tenek. Különben is úgy ertel- ta Párt Központi Bizottságá- mezik az 1964. évi egyez- nak első titkára nagy beszédet menyt, hogy annak hatalya mondott. csupán egy evre szol, bár a Castro a szolidaritás évének kubaiak szerint az egyez- nevezte el a forradalom most menyt több evre kötöttek, kezdődő 8. esztendejét. Az Castro kijelentette, hogy az óévről elmondotta, hogy az egyezmény Kína számára igen különösen sikeres esztendő előnyös volt. volt. Nagy eredményeket si- Hozzáfűzte azonban: „Még­került elérni a cukornád tér- sem kérjük, hogy megváltoz- mesztésben és más mezőgaz- tassák elhatározásukat. Elfo- dasági ágakban. gad j ék gazdasági és stratégiai Nyugati hírügynökségek indokolásukat. Vietnamért egybehangzó jelentései sze- még vérünket is készek va- rint a kubai miniszterelnök gyünk odaadni, az pedig ér­bejelentette, hogy a Kínai tékesebb, mint a cukor.” Népköztársaság nem tartja to- Castro az egész kubai nép vábbra is érvényesnek a Ku- nevében köszöntötte az ázsiai, bával kötött „rizsét cukorért” az afrikai és latin-ame- kereskedelmi egyezményét, rikai népek havannai szolida- Ezért felére csökkenti rizs- ritási értekezletét Ica havannai szolidaritási kon­l* test^n "ePek- a*e™'2tT ferenciájának jelentőségével koz. szolidaritás segítségévéi foglalkozott Mad a Kubai rendre vaiora váltja céljait. Köztársaság budapcsti nagy_ gat£Tf Ä Tmzefközil követségének ideiglenes ügy- gatás a proletár'nemzetközi vivoje a népek testvéri szoli- seg és szolidantas egyik leg- daritásának a marxizmus_le. szebb megnyilatkozása. „inizmus, a proletár nemzet­— Forradalmi kormányunk köziség eszméjének, s népeink megteremtette hazánkban a barátságának éltetésével zár- naladó erők egységét — hang- ta nagy tapssal fogadott be­súlyozta a továbbiakban az szádét. Sasztri és Ajub Khan megérkezett Taskentbe TASKENT (MTI) dégeket a repülőtéren Koszi ...... , . ... . gin szovjet miniszterelnök to­Ajub Khan pakisztáni el- |adta ^ajta kívül az ünne_ nők és Sasztri indiai mimsz- = foeadtatáson meeielent terelnök hétfőn Taskentbe érkezett, hogy reszt vegyen a Malinovszkij marsall honvé. Szovjetunió áltál kezdeme- ,ol . míni,Ator STnlrnim™ nyezett békéltető tárgyaláso­kon. delmi miniszter, Szolcolovsz- kij marsall, Firjubin külügy­miniszterhelyettes, valamint Az indiai és pakisztáni ven- több más személyiség. Dobi István f • F * 1 •• •• J ff1 újévi köszöntője Megint lezárult mögöttünk egy esztendő, s mikor átlépjük az újnak a küszöbét és szem­benézünk a jövő feladataival, mérlegre tesszük emlékeit és tapasztalatait, azt gondolom, nincs okunk szégyenkezni azon, amit 1965-ben elvégez­tünk, és ebből önbizalmat me­ríthetünk ahhoz a munkához is, ami előttünk van. A termé­szeti csapások — elsősorban a négyhónapos árvíz —, amelyek bennünket a múlt esztendőben értek, rendkívüliek voltak. Sok gondunk és nehézségünk főleg ezekből származott. Ahogy eze­ken úrrá tudtunk lenni, ab­ban tömérdek biztatás és meg­nyugtató ígéret van a jövőt illetőleg. Ha öntudatosan és lelkiismeretesen dolgozunk, né­pünk csodálatos teljesítmé­nyekre képes. Hogy a lelkiis­meretesség ne csak rendkívüli feladatok megoldásánál, ha­nem életünk hétköznapjai so­rán is állandóan érvényesüljön, ez egyedül a mi dolgunk, a mi lehetőségünk, senki más abba bele nem szól. Ha meg­van, teljesítményünk gyümöl­csét tőlünk senki el nem ve­heti, azzal a magunk egyéni és közösségi életét gazdagít­juk, a nemzet és az ország ja­vát szolgáljuk. A sors 1965-ben nem volt túlságosan kegyes a világ né­peihez. A nemzetközi ellenté­tek kiéleződtek. Alkalmunk volt egyik oldalon megcsodál­ni a tudományos kutatások újabb és újabb csillogó ered­ményeit, látni az eget ostrom­ló, és a föld kincseit új techni­kával, gépekkel és módszerek­kel hasznosító ember sikereit. E sikerekből a magunk szeré­nyebb mértéke szerint mi is részesültünk, gondolok itt ipa­runk fejlődésére, mezőgazda- sági technológiánk korszerűsí­tésére, kutatóink eredményei­re. Másfelől azonban tapasztal­nunk kellett, hogy öt világrész szenved a lelkiismeretlenség miatt, amivel az imperialista hatalmak, közöttük első he­lyen az Egyesült Államok, tűz­zel és vassal belegázoltak bé­kességre, nyugalomra és biz­tonságra vágyakozó százmil­liók életébe, a harmadik világ­háború állandó fenyegetésével. Ez volt 1965 történetének sötét oldala, s bizony, ha nincs a Szovjetunió és a szocialista vi­lág hatalma, és e hatalom mö­gött nem állna annyi emberség, mértéktartás, határozottság és felelősségérzet, nehéz meg­mondani, hol tartana már a világ... Vietnam, Dominika, Indoné­zia, az indiai—pakisztáni vi­szály, a kongói, rhodesiai, kö­zel-keleti események, államcsí­nyek és polgárháborúk zsúfo­lódtak össze egy esztendő tör­ténetébe; amely ismét bizony­ságát adja az imperializmus kegyetlen és telhetetlen hata­loméhségének, embertelenségé­nek. A vietnami nép hősies harcának csodálattal adózunk, azt a magunk szerény lehetősé­gei szerint mi is segítjük. Sen­kinek nem lehet kétsége az­iránt — a washingtoni kor­mánynak sem —, hogy a tör­ténelem a vietnami háborút az Egyesült Államok történelmé­nek legsötétebb lapjain fogja számontartani. Ez ma már a világ közvélemény ítélete. A háborúk, az államcsínyek, a faji gyűlölködés, a nyugatné­met revánstörekvések, a nem­zetközi politikában a nyers erőszak és a lelkiismeretlen intrikák elhatalmasodása szük­ségessé teszi a béke és haladás erőinek fokozott éberségét és összefogását. A békeharc foko­zódása és további kiterjesztése 1966 egyik legnagyobb felada­ta, s ebből a magunk lehetősé­ge szerint nekünk is teljes lé­lekkel ki kell vennünk a ré­szünket. Hazánk nemzetközi tekinté­lye tovább növekedett. Ez an­nál örvendetesebb, mert tük­rözi azt, hogyan ítéli meg a külföld belső helyzetünket és fejlődésünket. Az állam erős, társadalmi és gazdasági ren­dünk szilárd, a nép hazai! as egyetértésben támogatja a pár­tot a szocializmus építésében. Gazdasági alapjaink egészsé­gesek. Most a gazdaságfejlesz­tésben fontos teendők állnak előttünk. Az 1966-ik évi terv végrehajtásának sikeres meg­indítása az új esztendő első feladata. Az ország legjobb szakemberei dolgozták ki a határozatokat és kormányren­deleteket. A végrehajtásnak megvannak az érthető nehéz­ségei, azonban ezeken úrrá kell lennünk jóakarattal, szor­galommal, munkával, annak megértésével és figyelembevé­telével, hogy a nemzet, az or­szág érdekéről van szó. Néhány szót idegenbe sza­kadt magyar testvéreinkhez is kívánok szólni. Sokféle, válto­zatos szelek, talán viharok so­dorták el őket ebből a hazából. Az újév alkalmából mindany- nyiuknak boldogulást, jó egész­séget kívánok. Bárhogy for­dul a sorsuk, szívükben őriz­zék meg magyarságuk becsülé­sét, szülőhazájuk szeretetét. Tapasztalni fogják, hogy önma­gukat becsülik meg vele. — Miután gondjainkról, problémáinkról röviden szól­tam, engedjék meg, hogy újév ünnepén mindannyiuknak sok örömet és sikert kívánjak. Boldog új esztendőt! Szovjet vezetők üdvözlete a magyar vezetőkhöz KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás- párt Központi Bizottsága első titkárának; DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének; KÁLLAI GYULA elvtársnak, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnökének BUDAPEST Drága elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szov­jetunió Minisztertanácsa, minden szovjet ember és a ma­gunk nevében forrón üdvözöljük Önöket és az egész testvéri magyar népet az új, 1966-os év alkalmából. Mély meggyőző­désünk, hogy a beköszöntő új évben a szovjet—magyar ba­rátság, amely megfelel népeink alapvető érdekeinek, sok­oldalúan tovább fejlődik majd. Drága elvtársak kívánunk önöknek és minden magyar dolgozónak új sikereket a szo­cializmus építésének befejezésével kapcsolatos feladataik megoldásában, a szocialista közösséghez tartozó országok összefogásáért és a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom egységének megszilárdításáért vívott harcban, a világ­békéért vívott harcban. Moszkva, Kreml. 1965. december 31. U BREZSNYEV, N. PODGORNIJ, A. KOSZIG1N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents