Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
1966 január 21.. péntek NGC R 4 15 3 A bányászat létkérdése a minőség Traktoros brigád Tervek - reális igényekkel í j fejezet a talajvédelem történetében Hosszú éveken keresztül nagyon kellett a szén az_ országnak és akkor a minőség másodlagos kérdés volt. Most fordított a helyzet. Több szenet onnan kér a népgazdaság, ahol jobb a minőség, nagyobb a fűtőérték és gazdaságosabb a termelés. Nem is lehet másképp. Alaposan mérlegelni kell mit és mennyiért termelnek, hiszen a dotáció nagysága is ettől függ. Nógrád szénbányászata tavaly például csaknem 280 millió forint ártámogatásra szorult Eredményei ugyan jobbak voltak a tervezettnél, a versenyben mégis elmaradt más, lényegesen jobb lehetőségekkel rendelkező tröszttől. Az idén sem csökken a szénbányászattal szemben támasztott mennyiségi igény, de a gyengébb szenet bányászó trösztök, — közöttük a nógrádi is — terv csők ken test kaptak. Ez azt bizonyítja, hogy a minőség ma már létkérdés. A tröszt múlt évi árbevételi tervét éppen a minőség javulása miatt előzetes számítások szerint mintegy 10 millió forinttal teljesítette túl. Örvendetes ez, de még jobb is lehetne az eredmény, ha 1965. első negyedében nem esik ki az árbevételből éppen a gyenge minőség miatt több mint három és félmillió forint. Decemberben pedig ismét csak a mennyiségi szemlélet volt az Uralkodó. Szebb lett volna az eredmény, ha a másik négy bányaüzemhez hasonlóan Mát- ranovák is teljesíti minőségi tervét. Itt különösen Csurgótáró a rossz termelő, ahonnan sokszor 20—30 kilós meddődarabok is útrakelnek a szén között. A hamutartalom pedig eléri az 57—58 százalékot is és a tröszt havonta 30—40 ezer forint kötbért fizet Mátranovák miatt. Ez a bánya a negyedik negyedévben minden tonna szénen több mint 13 forintot veszített A minőség mindig fontos, de különösen az, télen. A sok csapadék, a vagonhiány miatti készletezés, ki és belapáto- lás minőségrontó tényezők. Ezeket nehéz ellensúlyozni. A fokozott palaválogatás azonban csökkenti a minőségromlás mértékét. Ezért fontos, hogy a tervezett válogató létszámot ne bolygassák, minAMIROR AZ építésvezetői irodába beléptem, elővettem a zsebemből a téliesítési tervet. Elkezdtem olvasni ebből a művezetőknek. Bólogattak. Tudjuk — mondták —, Ismerjük mi is, de minek olvassa, amikor a saját szemével Is láthatja, hogy például ebből a tizenötös jelű épületből a világon még semmi, de semmi nincsen. És nekünk most már egészen más a téli feladat, mint amikor a teljesítési terv készült. S hát, ez nemcsak erre az egy épületre vonatkozik. Egyedül az óvoda felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a téliesítési terv előírt, sőt bizonyos fokig már előbbre Is tartanak, de a többinél... A tizenhatos jelű épület tetejét például már régen le- kellett volna szigetelni, de hiába „könyörögtek” salakért, nem kaptak. Nem azért, mintha nem lett volna. Nem volt mivel szállítani. A homlokzati ablakkereteket berakták, úe üveg nélkül szomorkod- nak. mert az összes szakiparost felszippantották tavaly év végén az átadásra kerülő épületek. Sorolják, s szinte vége sincs a közbejött akadályoknak. Most kell tehát egy sor olyan munkát elvégezni, arriit a téliesítésig kellett volna. Be kell fejezni példenkor telepítsék. A külszínen ez a legcélravezetőbb módszer. Elsősorban azonban a munkahelyeken, a fejtésekben kell többet tenni. Sok bányász talán nem is tudja, hogy a főiéből csöpögő viz milyen káros, ha nem alkalmazza a védőlemezt, nem vezeti el a vizet, nem teremt száraz helyet a rakodáshoz. Ha megfürdetik a szenet. 50—60 kalória értéket elveszíthet. A minőségjavításra tehát igy is nyílik mód, hiszen szép számmal van csöpögő munkahely Nógrádban. Minőséget javítani, árbevételt növelni lehet azzal !s, ha több darabos szenet küldenek felszínre, ebből kön/- nyebb a meddő kiválogatása. Fontos, hogy Jövesztésnél, robbantásnál tartsák be pontosan a technológiai utasításokat, ne lőjjék szét porrá a szenet olyan meggondolásból, hogy abból úgy sem tűnik ki a meddő. A minták, a laboratóriumi vizsgálatok e tekintetben nem csalnak. Sokszor beszédtéma az osz- tályozók szűk keresztmetszete. Válóban túlterheltek, de azért, ha egyenletes a szállítás, nincs baj. Ha lökésszerűen érkezik a szén az osz- tályozókra, csak átfuttatják, s a nyert szenet csupán aknaszénként értékesíthetik. A szénbányászatban mind jobban érvényesíteni kell a helyes közgazdasági szemléletet: mérlegelni a ráfordítást, az önköltséget és az árbevételt. Az elmúlt évben a tröszt üzemei közül talán Kisterenyén lehetett ezzel a törekvéssel legtöbbször találkozni. Nem véletlen tehát, hogy éves szinten minden tonna szénen átlagosan 18 forintos többletbevételt értek el. Példáinkat követni kellene a többi bányaüzemeknél is. A szén minőségéről beszélni különösen időszerű, így év elején. Több tapasztalat bizonyítja. hogy az évet általában árbevétel-kieséssel kezdik. A szemléleten kell elsősorban változtatni. Nem egyszerű dologról, hanem a létkérdésről van szó. A nógrádi bányászkodás jelene és jövője függ attól, miként sikerül az egyre fokozódó minőségi versenylón helytállni. B. J. dául a tizenhatos épület tetejét. De teljes szigetelésről szó sem lehet, amíg ilyen az idő. Belül a válaszfalazás megy-megyeget. Nem azért, mintha most már nem lenne elegendő emberük hozzá. Most volna. Hanem a távfűtést csak februárban kötik rá a házra. Akkorra viszont a válaszfalazással is ideje volna megugrani, hogy a radiátorokat legyen mire függeszteni. A válaszfalazást pedig csak úgy gyorsíthatnák fel, ha ahhoz elegendő anyagot tudnának feladni. Eleget, de hogyan? A szivattyúk télen nem bírnak a habarccsal, a daru egymagában képtelen kiszolgálni az elemek beemelését és az anyágfeladást, födémfelvonó kéne. S lenne is, de ha felállítják lehetetlen megközelíteni. Persze, mindegy, megoldják a művezetők, s annyi pénzt is felhasználnak itt, amennyit a téliesítési terv előír. De technológiailag — erősíti a másik művezető, Karancs László, meg a technikus, Nagy József is — aligha éri el az épület azt az állapotot, amelyet március 31- ig a terv készítői feltételeztek. Ami pedig a tizenötös jelű épületet illeti, az alapozási technológia is megváltozott. Kútalapokra tervezték, a kútásó brigád viszont tavaly szétszéledt. Marad a a sxocia/ista címért A Berceli Gépállomáson tavaly három brigád versenyzett a szocialista cim elnyeréséért. A gépállomcj? vezetői a . apókban értékelték a munkaverseny eredményeit, és termelési tanácskozáson tájékoztatták erről a gépállomás dolgozóit is. A Szocialista brigád címet egyetlen közösség, a Dézsa- brigád nyerte el. A brigád tagjai, tizenhat traktoros és szerelő, a tervezett tízezer normálhold helyett, több mint tizenkétezer normálholdnyi munkát végzett. A közös gazdaságokban időben elvégeztek minden munkát. A nyári és az őszi munkák idején több traktor két műszakban dolgozott. A brigádból egyetlen embert sem kellett felelősségre vonni fegyelmezetlensége miatt. A Berceli Gépállomás vezetősége hatezer forint jutalomban részesítette a szorgalmas traktorosokat, szerelőket, a Dózsa brigád tagjait. SZTK rendelőintézet épül INagybátonyban Egy korábbi elképzelés szerint a nagybátonyi huszas jelű épületbe került volna a nagybátonyi SZTK rendelőintézet. Ezt a tervet azonban más, kedvezőbb megoldás miatt elvetették. E szerint az SZTK rendelőintézet egy volt bányász szállás épületében talál otthonra. A régi épületet természetesen át kell építeni, amelyhez az első lépések megtörténtek: a tervezők, orvosokkal karöltve, elvégezték a bejárást, megállapodtak a tennivalókban. Az átépítés dokumentációja előreláthatólag áprilisra elkészül, — hogy tekintettel az intézmény fontosságára — a kivitelezés még az idén megkezdődhessék, sőt, ha egy mód van rá 1966-ban át is adják rendeltetésének. géppel fúrt vasbeton cölöpözés. Az alvállalkozó január végén felvonul — legalább is remélik, hogy felvonul, s március végére befejezi a munkát. Ez azt jelenti, hogy az objektum akkorra éri el azt a készültségi fokot, amelyet a téliesítési terv szerint tavaly novemberre kellett volna elérnie. Így járt a tizenhattantermes iskola is. Azzal a különbséggel, hogy most, télen sokkal nehezebb földmunkát, s betonozást végezni, mint jóidőben. Négy épület: a decemberre, januárra, februárra és márciusra tervezett beépítés értéke tíz és félmillió forint. Az már szerencse lesz, ha ennek nyolcvan százalékát teljesítik. Száznegyven munkása van most ennek az építésvezetőségnek. A művezetők azt mondják: bár ennyi lett volna, amikor szép volt az idő... SZLÄVIK ISTVÁN művezetővel a művelődési ház tánctermében állunk. Az üvegfalon keresztül idelátszik az SZMT székház körüi- állványozott épülete. „Bent van a fűtés”, — mondja — adjuk a meleget fokozatosan szintről-szintre. Ha a kőműves javításokat elvégezzük — sok javítani való van! — akkor az épületet megszállhatOlyan megbeszélésre hívta össze a megyei tanács mező- gazdasági osztálya, illetve a Megyei Talajvédelmi Bizottság az érdekelt szerveket és termelőszövetkezeteket, amely egyedülálló megyénkben a komplex talajvédelem történetében. Guruló forintok A szervezett talajvédelemmel valóságos természetátalakítás kezdődött el a rétsági járásban. Ez a nagy munka milliós kiadásokkal jár. Nem mindegy hová teszik a milliókat. Kidobják az ablakon, vagy a mezőgazdaságot szolgálják. Az utóbbi két évben — amióta megindult a talajvédelem — tekintélyes „tandíjat” fizettek a termelőszövetkezetek a tapasztalatlanság miatt. Kezdetben sok hiba volt a tervekben, a kivitelező vállalatok hanyagul dolgoztak, de a termelőszövetkezetek sem sokat törődtek a munkákkal. A vizek nem a kijelölt helyeken futottak le, a földeken elkészített utakon pedig nem lehetett közlekedni. Mindez állandó veszekedést szült a tervezők, kivitelezők és a szövetkezetek között. Ezt szeretnék megelőzni ezután. A munkák megkezdése előtt a tervezők, kivitelezők és a termelőszövetkezeti vezetők szemtől-szemben megvitatják a terveket, a tennivalókat, hogy elkerüljék a százezrek elvesztését. — Figyelmeztettek minden résztvevőt, különösen a termelőszövetkezetek képviselőit, hogy ezen a tanácskozáson mondják el véleményüket, kifogásukat talajvédelmi tervükkel kapcsolatban — mondja Jelűnek Tibor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa. — Ne forduljon elő, hogy fél vagy egy év múlva reklamáljanak valahol, amikor már nem lehet segíteni. Most még van változtatási lehetőség... Nógrád község ják a szakiparosok. Az átadással — március harmincegy a határidő — nem is hiszem, hogy baj lesz... Említem neki, hogy a művelődési ház átadásával kapcsolatban a minap hallottam egy dátumot. Ne is mondjam, feleli. Volt ennek már három terminusa, de 6 most Is borúlátó. Először furcsállom a művezető pesszimizmusát, hiszen belépve az épületbe itt is, ott is dolgozgató embereket láttam. — No, igen, éppen ez az, hogy dolgozgatnak — panaszolja. S a szemrehányás a csőszerelőkre vonatkozik. — Nem elég, hogy kevesen vannak, mi az a husznöt ember ennyi munkához — mutat körbe —, de a tempójuk sem valami gyors. Nem is csoda, nem teljesítménybérben dolgoznak. A mostaninál sokkal több szerelőre van szükség, hangsúlyozza Szlávik István. Ebben az épületben egyébként a megyei építőipari vállalatnak úgyszólván alig van már „saját” munkája. A főszerep az alvállakozóké. S az alvállalkozók közül nem csupán a csőszerelőkről van e’marasztaló véleménye a művezetőnek. Ugyanakkor kifogásolja az alvállalkozók összefogását, ösztönzését, sürgetését — ami viszont az építésvezetőség dolga volna. Szlávik itt, a munkahelyen szeretné látni például az Országos Szakipari Vállalat burkoló szakmunkásait, akik már legalább három hónapja csinálhatnák a színháztermi folyosók ipari burkolását — késésük feltartja a fa-burkolást; hozzálátdi, a diósjenői és a szécsény- kei tsz talajvédelmi agronómiái, műszaki terveit vitatják meg. — Javaslom, elsőként a nógrádi tervet vegyük elő szól Prímás Antal, az Országos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet tervezője. Tervező-társa, Fátern Rezső kiosztja a terv-részeket, s leül az íróasztalhoz, ismertetni a tervet. Vele szemben foglal helyet Kellner István, a nógrádi termelőszövetkezet főagronómusa. — A talajvédelem kétezer- ötszáznyolcvankét holdra terjed ki.., Mivel a termelőszövetkezetnek négyszáz számos állatot kell eltartania, a tervben növeltem a pillangós takarmánytermő terület arányát. A jelenlegi harmincöt hold legelőt pedig száz holdra emeltem... Ha a tervet végrehajtják, a jelenlegi nyolcvan tonna holdanként! talajpusztulás nem egész tizenöt tonnára csökken évente. Háztáji gondok A költségek felsorolásával lezárul az ismertetés. — Nem tiszta előttem a takarmánymérleg — szól közbe Holma Miklós, a járási fő- agronómus. — A közös és háztáji állatállomány takarmány- termő területe együtt szerepel. Miért nincs pontos felmérés a háztáji állatállományról? Ha a tervező szerint számolunk, kevés a takarmány a közösben. A tervezők felkapják a fejüket. Prímás Antal nem is állhatja szó nélkül. — Miért most kifogásol ilyesmit a járás? Tavaly szeptemberben kellett volna észrevételeznie, amikor meghívtuk intézetünkbe a vélemények egyeztetésére. Oda viszont nem jöttek eí ... Már, már villognak a tehatnának már a tánctermi képzőművészeti munkákhoz is. Megelégedve csak a Kőbányai Asztalosipari Vállalat tevékenységével van a művezető. Csaknem befejezték a színházterem faburkolását. (Egyébként már most látni, milyen pompás színháza lesz a salgótarjániaknak!) Jól haladnak a többi munkákkal is.. . Szlávik István az alapozástól kezdve irányítja a művelődési ház építését. Nagyon nehéz volt, és marad az átadásig. Egyedi tervezés a szerkezet, a berendezés. Ráadásul, sóhajt, az épületnek legalább harmincöt százalékát az építési naplóból építettük. Vagyis annyi volt a kivitelezés közben felmerülő probléma, módosítás. Azért szép volt, de jó lenne ezután kicsit pihenni. Például egy lakóház építésénél... . . .MINT AMILYEN A tizenhatos, meg a tizenötös jelű építkezés? — jutott eszembe, ahol szintén mennyi a gond, mennyi a fejtörés. És ott még csak meleg sincs. De rájöttem igazságtalan vagyok Szlávik Istvánhoz. Hiszen építeni nyáron serh könnyű. S a terv teljesítését — ha a szabad ég alatt dolgozik, ha négy fal között — télen is megkövetelik az építőktől. S ha időközben a tervet elsodorta az élet? Oldd meg, mondják az építésvezetőnek, művezetőnek, oldd meg a problémát! S ők törekszenek is erre. Csak télen nehezebb. Ha fűtenek az épületben, akkor is... Cs G. elhangzott, s minden készülő tervre vonatkozott. Ennek az Ismételt emlegetése nem pisz- kálódás, de Kétbodony esetében is előfordult, hogy a tervező nem vette figyelembe a kéréseinket. Hirtelen csend lesz. Mintha mindenki kifogyott volna a szóból. De nem! — A szövetkezet véleményét kérem, elég-e a tervezett kapásterület, abraktermesztési célra? — szegezi a kérdést Kellner Istvánnak Prímás Antal. Az OMMI rugalmas — Így nem elég — válaszol az bizonytalanul. — Kérem! Nem zárkózunk el a termelőszövetkezet kívánságaitól mondja Prímás Antal. — Jegyzőkönyvben rögzítjük, hogy a tervező utólag készítse el a szétválasztást. Megjegyzem azonban« azért dolgozunk keret-vetésforgóval, számosállatokkal, hogy a termelőszövetkezet döntse el ezen belül a fejlesztés irányát. Az agronómusi terv vitája után szóbakerül a vízrendezés. Ruzsányi Ferenc, a Lókos Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat műszaki vezetője tüstént megjegyzi, hogy a rendelkezések értelmében a községen áthúzódó vízfolyást burkolni kell. Ez többlet költséggel jár. Módosításokat kér a tervezőtől. Közbeszól a szövetkezeti főagronómus is. — Kérjük a felső- és alsómajor víztelenítését, mert az épületeket elönti a víz! Ez újabb vitát vált ki. Azonban nem tart sokáig, mert aki a legilletékesebb ebben a kérdésben, a Magyar Nemzeti Bank nem képviselteti magát. A major víztelenítése csupán pénzügyi kérdés. Addig, ameddig nem rendezik, milyen pénzből fizetik ezt a munkát, az OMMI sem készít erre terveket. Pedig nemcsak Nógrádon vízveszélyesek a majorok. A régebbi telepítéspolitika hibájából sok termelőszövetkezeti major nem éppen a legmegfelelőbb helyre került! —Annak semmi akadálya, hogy elkészítsük a majorok viztelenítési tervét — ajánlja ismételten Prímás Antal. Ez a bejelentés megelégedést vált ki a jelenlévőkből. Tetszik az OMMI képviselőinek nagy segítőkészsége. Késik az erdősítés Jelűnek Tibor már éppen be akarja rekeszteni a vitát, amikor szót kér Czene Barna, a Cserháti Erdőgazdaság szakembere. — Felhívom a figyelmet, addig nem tudjuk elkezdeni az erdősítést, amíg a termelőszövetkezetek nem kérnek engedélyt a művelési ágváltozásra. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy egyetlen olyan községre sem érkezett meg az engedély, amelyeket a talaj- védelmi tervek érintenek. A nógrádiak átveszik a tekintélyes tervcsomagot. A számítások, rajzok a nógrádi határ teljes átalakítását tartalmazzák, s a nógrádi emberek könnyebb boldogulását ígérik. Most még csak a terveket fogadták el, a nagy munka hátra van, S ebben nem kisebb a szerepe a termelőszövetkezeteknek, mint a Talaj javítási Vállalatnak, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak, vagy a Cserháti Erdőgazdaságnak. Pádár András Jelenleg vetkezet a tereskei. terve négy termelőszöa nógrákintetek. Nem hagyja magát a főagronómus sem. — A háztáji területekre vonatkozó kérésünk már régen Még ha fűtenek is Télen nehezebb...
