Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-17 / 300. szám
2 N 0 G R A D 1965. december 17. péntek. Megnyílt az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülése Vietnami helyzetkép Az IN.l-nak sokba kerül NEW YORK (MTI) kormányfő Johnson elnökkel Wilson angol miniszterelnök folytat majd eszmecserét Rho- csütürtökre virradó éjszaka desiáról, Vietnamról, a NATO- repülőgépcn az Egyesült Ál- és más időszerű ncmzct- lamokba érkezett. Az angol közi kérdésekrőL MOSZKVA (TASZSZ) Csütörtökön a Kremlben megnyílt az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka. Az ülésen részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij és az SZKP és a szovjet kormány más vezetői. A köztársaság 1966. évi nép- gazdasági tervét Konsztantyin ■ Geraszimov, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnökhelyettese, a köztársaság állami tervbizottságának elnöke ismertette. a lisí borii Nehézbombázók tömegtámadása órákban támadást hajtottak SAIGON Dél-vietnami szabadsághar- yégr<; Saigontól 56 kilomécosok csütörtökön reggel ké- íerrel * szabadságharcosok feltételezett allasai zigránátot dobtak Saigon központjában az amerikai kaellen. A stratégiai nehézaz erőmű ellen végrehajtott bombatámadás ..olyan típusú volt. amilyent a jövőben Is folytatni kívánunk.” tonai tábori csendőrség egyik bombázóknak ez volt a 111. körletére. tomcgtámadasuk dél-vietnami Kis Csaba, az MTI waterület ellen. shingtoni tudósítója úgy érteGuan szigetéről felszállt B Saigonban csütörtökön hi- sült, az amerikai pénzügy- —52-es amerikai óriásbombá- vatalos jelentést adtak ki. minisztérium az adók felzók csütörtökön a hajnali amely megállapítja, hogy emelésének gondolatával fogA Kariba-gát r ez év elejétől december 11-ig a kormány csapatok 10 470 halottat vesztettek, 21 546 sebesültjük és 7591 eltűntjük volt. lalkozik, hogy fedezni tudja a vietnami háború egyre növekvő kiadásait. Ezzel egy időben valószínűleg csökkentik a Johnson által reklámozott „nagy társadalom” szociális természetű kiadásait A dél-vietnami kormány kü- is. A január elején beter- lönböző katonai alakulatai- jesztendő új költségvetés pél- ból 84 084 dezertálás esetet Je- dául alaposan korlátozza az lentettek. úgynevezett szegénység elKambodzsa ENSZ-képvise- leni háború előirányzatait, lete tiltakozott az amerikai kormánynál azok miatt a sajtójelentések miatt, amelyek azt állítják: észak-vietnami részről kambodzsai területet használnak fel arra. hogy a dél-vietnami partizánoknak utánpótlást küldjenek. A vietnami háború jelenleg a hivatalosan bevallott adatok szerint már naponta több mint 18 millió dollárba kerül az Egyesült Államoknak. A háború költségei miatt a WASHINGTON jelenlegi költségvetési év kiMcNamara amerikai had- adási előirányzatait mintegy ügyminiszter a párizsi NATO „ a » értekezletről hazatérve vá- 7~8 ™lharddal ^pik túl. A 1 aszóit az újságírók néhány jövő évi költségvetés minden kérdésére. A hadügyminisz- valószínűség szerint felül tér kitért a Haiphong köze- lesz a százmilliárdon, ebből lében levő Dung Bl-i erő- közvetlen katonai kiadások mű ellen csütörtökön inté- d Kozvetlen Katonai Kiaaasok zett amerikai légitámadásra, meghaladják majd az 55 milHangoztatta, liárdot. Wilson ax Egyesült Államokba érkexett A Rhodesiái függetlenség egyoldalú kinyilvánítása ntán kulcsfontosságú szerepet kapott a Kariba-gát, amelynek vízierőművétől kapja a zambiai ipar az elektromos energiát. Zambia attól tart, hogy a rhodesiai fajvédők felrobbantják a gátat. A képen: A gát egy részlete. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Ajub Khan és Johnson megbeszélései Rhodesia, ügy ebem •• Összehívják a nemzetközösségi országok konferenciáját A Reuter hírügynökség la- diplomáciai kapcsolatainak gosi jelentésében közölte, megszakítását Angliával, mert hogy szerdán este Londonból ebben a kérdésben biztosi- visszatért hazájába Tafawa tani szeretné az afrikai álla- Balewa nigériai miniszterei- moik egyöntetűségét. Ezért az nők. Hazaérkezésekor újság- EAK megvárja, hogy az AESZ íróknak kijelentette, hogy fel külügyminisztereinek decem- akarja keresni a brit nemzet- ,, »««hívott értekezközösség valamennyi afrikai ** 21're josszehlvott ertekez országát, tárgyalásokat akar ^et-e dönt. folytatni a rhodesiai válság - róL WASHINGTON (MTI) Ajub Khan pakisztáni államelnök és Johnson amerikai elnök szerdán a késő esti órákban tartotta utolsó megbeszélését Washingtonban. A pakisztáni elnök kétnapos hivatalos látogatása során a két politikus háromízben folytatott megbeszélést egymással. A hivatalos látogatás befejeztével kiadott közös közlemény megállapítja, hogy Ajub Khan és Johnson behatóan megvitatta a legutóbbi délázsiai eseményeket, beleértve az India és Pakisztán közötti „tragikus konfliktust”. A két államfő hangoztatja. hogy érvényt kell szerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsa által ez év szeptember 20—27-én, és november 5-én elfogadott határozatoknak. Az általánosságokban mozgó közlemény egy szóval sem utal közvetlenül a kasmírt problémára, India és Pakisztán nézeteltérésének fő okára. A közlemény nem említi, de washingtoni politikai körökben úgy tudják, hogy Ajub Khan meghívta Johnson elnököt Pakisztánba. Ma befejeződik a francia elnökválasztási kampány PÁRIZS (MTI) A francia elnökválasztási kampány pénteken végetér. tén továbbra is saját kezében akarja összpontosítani Franciaország irányítását. esetén azonnal feloszlatja a parlamentet és az új választásokig a jelöltségét támogató Mint az AFP Londonból jelenti, az ugandai főbiztos közleményben jelentette be: hazája elfogadja Nigériának azt az indítványát, hogy hívják össze a nemzetközösségi országok rendkívüli konferenciáját. Az AP és az AFP kairói jelentést ismertet, mely szerint az Egyesült Arab Köztársaság azért halasztotta el Háborús bűnöst ad ki Argentína Az argentin szövetségi bíróság szerdán úgy döntött, hogy kiadja Nyugat-IIémet- országnak Gerhard Johannes Bernhard Bohne német háborús bűnöst. Bohne a Lim- burg-Lahn-i ügyészség vádirata szerint részt vett tizenötezer elmebeteg meggyilkolásában. Bohne-t az Interpol felkérésére egy éve tartóz tatták le az argentin hatóságok. (AP) De Gaulle és Mitterrand este utoljára szól a választókhoz a vasárnapi döntő szavazás előtt. A két elnökjelölt háromnapos televíziós párviadala, a Párizsban és vidéken lezajlott gyakran viharos választási gyűlések kiélezték a harcot De Gaulle és Mitterrand hívei között. De Gaulle három egymást követő televíziós interjújában kifejtette eddigi politikáját és megerősítette, hogy semmit sem kíván változtatni sem bel-, sem külpolitikai irányán. A december 5-i választás eredménye az elnöki hatalom gyakorlásáról alkotott felfogását sem befolyásolta. De Gaulle megerősítette, hogy újraválasztása esenem enged beleszólást a politikai pártoknak kormánya politikájába és a nemzetgyűlés szerepét is a törvényjavaslatok megszavazására korlátozza. Mitterrand választási beszédeiben teljes egészében fenntartotta 28 pontba foglalt politikai programját. Mitterrand főleg a dega- uli rendszer gazdasági és szociális politikáját, De Gaulle monarchikus kormányzási módszerét bírálta. Számadatokkal bizonyította, hogy a nemzeti jövedelem igazságtalan elosztása, a bérek stagnálása súlyosan megkárosítja a dolgozó rétegeket. Bejelentette, hogy megválasztása partok, köztük a kommunista párt együttműködésén alapuló kormányt kíván létrehozni. A Francia Kommunista Párt erőteljes kampányt folytatott Mitterrand érdekében. Többezer választási gyűlést tartott a városokban és falvakban. Waldeck Rochet, az FKP főtitkára szerdán este a Párizs melletti Pantin-ben tartott beszédében rámutatott, Franciaországban hatalmas demokratikus áramlat alakult ki, amely most vagy később megdönti a degaullei rendszert. A december 5-i választás eredménye megmutatta, hogy az erejük tudatára ébredt néptömegek változást követelnek, Mitterrand győzelme tehát nem lehetetlen. OKOK és OKOZATOK SZELES KÖRŰ NEMZETKÖZI visszhangjuk van azoknak a leleplezéseknek, amelyeket Josué de Castro brazil szerző előbb Az éhség földrajza, majd jelenleg Az éhező Brazília című köteteiben tárt a világ közvéleménye elé. Josué de Castro adatai hitelesek, minden leírt sora dokumentált tény, s a szakértők népes tábora ellenőrzött. Maga Castro idézi például, George Saule, David Efron és Norman T. Ness adatait. Ezek a szerzők a következőkben foglalták össze a dél-amerikai kontinens helyzetére vonatkozó nézeteiket: A latin-amerikai helyzet reális vizsgálata a háború utáni időszak egyik legsürgősebb feladata lett. Fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az itt élő népek részt vegyenek a világ újjáépítésében. A kérdés csak az, hogy hogyan tegyük lehetővé számukra ezt a részvételt? Milyen hasonlóságok léteznek ezek között az országok között? Az alábbi megállapítások segítségükre lehetnek, hogy jobban megértsük helyzetüket: Latin-Amerika lakosságának kétharmada vagy még ennél is nagyobb része hiányosan táplálkozik, az egyes vidékek lakossága pedig az abszolút éhezés viszonyai között él. A lakosság nagy része elégtelenül táplálkozik, szegényesen öltözködik és lakásviszonyai rosszak. Latin-Amerika országainak többségében a lakosság háromnegyed része analfabéta; a többiben az analfabéták aránya húsz és hatvan százalék között mozog. Latin-Amerika lakosságának mintegy a fele szenved fertőző vagy hiánybetegségben és kétharmada nem részesül szociális juttatásokban. A munkaképes lakosságnak majdnepi egyharmadát — főként az indián munkások millióit — még mindig teljesen kirekesztik a latin-amerikai közösségek gazdasági, társadalmi és kulturális életből. Az indián munkás vásárlóereje sok helyen rendkívül alacsony, csaknem a nullával egyehlő. Mexikó kivételével, az indiánokat politikailag a másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolják. LATIN-AMERIKA népességének kétharmada félfeudális munkaviszonyok között él. Megdöbbentően magas a földnélküli parasztok száma. A földnélküli parasztok alkotják a mezőgazdasági népesség óriási többségét. A mező- és erdőgazdaságok, valamint az állattenyésztő gazdaságok kétharmad része — ha ugyan nem több — az adott ország földbirtokos kisebbségének, illetve külföldi társaságoknak a tulajdonában van, vagy ezek ellenőrzése alatt ál'l. Latin-Amerika kitermelő iparának nagy része külföldi társaságok tulajdonában van vagy ellenőrzésük alatt áll. A külföldi társaságok a latinamerikai országokban szerzett jövedelmek jelentős részét kivonják ezekből az országokból. A termelőüzemek és a kereskedelmi vállalatok nagyobb részét is a külföldi tőke ellenőrzi, kívülről. E FÖLDRÉSZ NÉPTÖMEGEINEK életfeltételeit az teszi különösen bizonytalanná, hogy a külföldi piacok ingadozásaitól függenek. A kitermelő ipar egyoldalú fejlesztése, illetve a „csemegeféleségek” — kávé, cukor, kakaó, banán stb. — monokultúrája, ami sokkal inkább szolgálja a külföldi fogyasztást, sem mint belföldi szükségletek kielégítését, Latin-Amerika több országát sodorta a gazdasági összeomlás szélére. Valamennyi latin-amerikai ország bel- és ' külkereskedelme kezdetleges állapotban van. Egyazon országok különböző vidékei és a kontinens országai között nincs meg a gazdasági kiegyenlítődés. A kereskedelmi csere lehetőségei a latin-amerikai országok között ugyanolyan korlátozottak, mint a 16-ik században voltak, amikor Spanyolország a sevillai Cámara de Contratos (kereskedelmi kamara) útján megtiltotta fatin-amerikai gyarmatainak, hogy egymással kereskedjenek. Ily módon a latin-amerikai országok egymás közötti kereskedelmi forgalma alig éri el Latin-Amerika egész kereskedelmének 7 százalékát. E kontinens gazdaságának félgyarmati struktúrája szállítási eszközeiben is tükröződik. A vasútvonalakat és a tengeri hajózást elsősorban arra használják, hogy a nyersanyagokat az országok belsejéből a kikötőkbe szállítsák, s onnan külföldre vigyék. A közlekedés csak alkalomadtán szolgálja a belereskedelmi forgalmat. Kolumbia, Argentína, Brazília és Uruguay kivételével a dolgozó, illetve fizetésből élő lakosok százalékos aránya az összlakossághoz viszonyítva sokkal alacsonyabb — nem egészen 31% —, mint az USA-ban, vagy Európában. A munkanélküliek magas aránya súlyos terhet ró a lakosság termelőmunkával foglalkozó részére. Mindezen felül, a latin-amerikai dolgozók munka- képessége lényegesen alatta marad az európainak vagy az észak-amerikainak a már említett okok — a hiányos táplálkozás, a tudatlanság és a megfelelő munkaeszközök hiánya — miatt DÖBBENETES KÉP EZ, amelynek ismerete világossá teszi mindama problémák alapját, amelyek a mai Latin- Amerikát a nyugtalan kontinensé teszik, s amelyben a társadalmi feszültség megközelítette az elviselhetőség végső határát. Tüntetés Rusk ellen Az AFL—CIO San Franciscóban tartott szakszervezeti kongresszusán felszólalt Rusk külügyminiszter is. (A képen balról) Beszédében az Egyesült Államok külpolitikáját Igyekezett igazolni. A kép jobboldalán a kongresszus résztvevőinek egy csoportja táblákon „kényes” kérdéseket tesz fel a külügyminiszternek erről a külpolitikáról. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat
