Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-16 / 299. szám
2 NÖOT? 4t> löd®! december !6. csflfSrfSS' Véleménykülönbségek a legfontosabb kérdésekben A NATO-tanács ülése PÄRIZS (MTI) Vietnami helyzetkép Szabadságharcosok sikeres támadása Saigonban Az atlanti tanács szerdán folytatta tanácskozását a NATO párizsi székházában. A külügyminisztereknek a nemzetközi helyzetet elemző vitája után a hadügyminiszterek szigorúan zárt ajtók mögött tárgyalták meg az atlanti szervezet katonai kérdéseit. Már az eddigi tanácskozásokból és a NATO-ülés margóján lezajlott kétoldalú megbeszélésekből is nyilvánvaló. hogy mind a politikai, mind a katonai kérdésekben erősen megoszlik a tagállamok álláspontja és ezért az ülés eredményét összefoglaló záróközlemény ezúttal sem megy majd túl az utóbbi években ismételgetett általánosságokon. A tanácskozás középpontjában lényegében két kérdés áll: az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikája és a NATO, pontosabban Nyugat-Németország atomfegyverkezésének problémája. Rusknak és McNamarának, az Egyesült Államok kül- és hadügyminiszterének nem sikerült eloszlatnia a tagállamoknak a vietnami háború miatti aggodalmát. Felszólításukat, hogy a társországok „erkölcsi szolidaritásukat” fejezzék ki az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájával, a tagállamok jelentős része tartózkodással fogadta, még Rusk a háború folytatásában jelölte meg a vietnami konfliktus „egyedüli távlatát”, addig a társországok zöme a politikai megoldás szükségességét hangoztatta. Határozott ellenállás mutatkozik különösen az európai NATO-országoknál Bonn atomfegyverkezésével szemben is. A tanácskozáson a legtöbb felszólaló az atomfegyverek elterjedését meggátló egyezmény megkötése mellett foglalt állást. Csupán Schröder bonni külügyminiszter helyezkedett szembe ezzel az irányzattal, amikor kifejtette, hogy egy ilyen megállapodás „Közép- Európa teljes atommentesítéséhez és a nyugat-németországi NATO-atomerők felszámolásához vezethet.” Schrödernek ez a kijelentése megerősíti, hogy a miniszter ezúttal csak taktikai okokból nem hangoztatta nyíltan Bonnak az atomfegyverekre támasztott igényét. A francia küldöttség az elnökválasztásokra való tekintettel kerülte a vita kiéleződését. Couve de Murville azonban kormánya nevében elítélte a McNamara kezdeményezésére létrehozott „különbizottságot”, amelynek keretében Nyugat- Németország is beleszólást kapott volna a közös NATO- stratégia kidolgozásába. A francia külügyminiszter kifejtette, a bizottságnak nem lehet döntési joga és a júniusban összeülő legközelebbi atlanti tanácsülésig be kell fejeznie működését. A francia álláspontot még azok a küldöttségek is elfogadták, amelyek részt vettek a McNamara-féle atombizottság létrehozásában. Healey brit hadügyminiszter is elismerte, hogy az olyan népszerűtlen kérdések felvetése, mint az atomfegyverek feletti felelősség megosztása, csak növeli a feszültséget kelet és nyugat között. A nyugat-német atomigények tárgyalását ezzel lényegében elhalasztották a legközelebbi NATO-tanácsülésig. ENSZ-biiottsági ülések NEW YORK (MTI) Az ENSZ afrikai tagállamai kedden többórás megbeszélést folytattak a rhodesiai kérdésben követendő taktikáról. A küldöttek elhatározták, hogy kivonulnak az ENSZ- közgyűlésböl, amikor Wilson angol miniszterelnök elmondja beszédét, hogy ilyen módon is tiltakozzanak Anglia rhodesiai politikája ellen. Az ENSZ-közgyülés kedden megkezdte az úgynevezett „tibeti kérdés” vitáját. A kérdésben Salvador nyújtott be határozattervezetet, s ezt még öt nyugatbarát ország írta alá. Az ENSZ gyámsági tanácsa kedden felszólította Angliát, vonja ki fegyveres erőit Ománból, szüntesse meg a terület népe ellen irányuló elnyomó intézkedéseket, bocsássa szabadon a politikai foglyokat. Az 55 szavazattal, 15 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett elfogadott határozat elismeri Omán népének jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre. A határozat ellen szavazott többek között. Anglia, az Egyesült Államok, Dél-Afrika, Kanada, Olaszország és több más nyugati ország. WASHINGTON (MTI) A Washingtonban tartózkodó Ajub Khan pakisztáni államelnök kedden a délutáni órákban újból találkozott Johnsoó elnökkel. A Reuter washingtoni tudósítója szerint „a Fehér Ház a titokzatosság függönyét bocsátotta a tárgyalásokra”. A keddi tárgyalásokról any- nyi vált ismeretessé, hogy azok során a két országot kölcsönösen érdeklő ázsiai problémákat vitattak meg, különös tekintettel az indiai miniszterelnök és a pakisztáni államelnök január elejei tasSAIGON (MTI) Kedd este a felszabadító hadsereg katonái elfoglalták a rendőrség egy hídfőállását Saigon egyik délnyugati külvárosában. A hírügynökségi jelentések egybehangzóan kiemelik, hogy ezzel a támadással a háború minden eddiginél közelebb került a fővároshoz. A támadás jelentőségét növeli, hogy a hídfőállás a Nha Béhez vezető úton fekszik, ahol amerikai olajvállalatok nagy raktárai vannak. Szerdára virradó éjjel ezenkívül még két helyen került összecsapásra sor a rendőrség és a szabadságharcosok között. Az AP tudósítója szerint a partizánok fokozott tevékenysége december 4-én egy amerikai katonai szállás ellen intézett támadással kezdődött. Hírek szerint támadás érte kedden éjjel a Saigon közelében* fekvő Khanh Moi és Thu Dúc megerősített állásokat is. Az amerikai tengerészgyalogság a Saigontól 570 kilométernyire fekvő Quang Tin tartokenti találkozójára és az indiai miniszterelnök közelgő washingtoni látogatására. Hírek szerint Johnson kifejtette Ajub Khannak az Egyesült Államok Vietnammal kapcsolatos álláspontját és bizonygatta, hogy Amerika „a szabadság védelmében” folytat háborút Délkelet-Ázsiá- ban. Kitértek a Pakisztánnak szóló amerikai katonai és gazdasági segítség kérdésére is. Az utóbbi időben ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy az Egyesült Államok — a pakisztáni-kínai közeledés miatt — kilátásba helyezte a katonai segély megvonását. mányban folytat katonai műveleteket a visszavonuló szabadságharcosok nyomában. A dél-vietnami felszabadító hadsereg hírügynökségének közlése szerint Bien Hoa tartományban’ a hadsereg december 5-én, 8-án és 11-én végrehajtott három támadása során a kormánycsapátok három századnyi katonáját tette harcképtelenné, és jelentős mennyiségű fegyvert és hadianyagot zsákmányolt. Buddhista hívők több mint 300 küldötte értekezletet tartott december 13-án Saigonban. Elítélték az amerikai tengerészgyalogosok vandalizmusát, akik december 3-án megKAIRO (MTI) Az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezetének főtitkára, Jusszef el Szibai kedden sajtóértekezletet tartotta szervezet kairói székházában a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából. A december 20-i évforduló előestéjén üdvözölte a szabadságharcos dél-vietnami népet, amely hősiesen küzd az amerikai imperialisták agressziója ellen. Rámutatott arra, hogy Dél-Vietnam népe már felszabadította hazájának több mint háromnegyedét s hogy ezen a területen több mint 10 millió ember él. — A dél-vietnami néppel való szolidaritás jegyében az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezete újabb nagy győtámadtak és leromboltak egy pagodát Da Nang közelében Az értekezlet résztvevői követelték, hogy az amerikai nagy- követség kérjen bocsánatot a történtekért és a dél-vietnami kormány járjon közbe az ilyen cselekedetek megismétlődésének megakadályozására. A VNA jelentése szerint amerikai és dél-vietnami kormánycsapatok november 23-án és 24-én mérgező vegyianyagot tartalmazó bombákkal támadták Mo Dúc környékét. A mérgező anyagok nemcsak a lakosság egészségét támadták meg, hanem kárt okoztak a termésben és az állatállományban is. zelmeket kíván a nemzeti fel- szabadítási front vezette szabadságharcosoknak igazságos anti-imperialista harcukban — jelentette ki Jusszef el Szibai. — Erélyesen elítéljük az Egyesült Államok politikáját a Dél-Vietnam ellen folytatott, bűnös háború kiterjesztését, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folytatott barbár támadásokat. A főtitkár felhívta Afrika, Ázsia és az egész világ békeszerető népeit s különösen az amerikai népet, emeljék fel szavukat az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, tiltakozzanak & követeljék, hogy az amerikai kormány tartsa tiszteletben a Vietnamra vonatkozó 1954-es Uruguay: Tovább tartanak a biztonsági intézkedések Tüntetés az USA vietnami agressziója ellen Ajub Khan és Johnson elnök megbeszélései El Szibai nyilatkozata a DNFF ötödik évfordulóján MONTEVIDEO (MTI) két delegálta a miniszterköAz uruguayi nemzeti kor- zi bizottságba, amelynek a mányzó-tanács hivatalos köz- belügy- és a hadügyminiszter leményben adta hírül, hogy a tagja. nincs szándékában a közeljö- A bizottság bejelentette, vőben hatálytalanítani az úgy- hogy a rendkívüli biztonsági nevezett rendkívüli biztonsági intézkedések felfüggesztéséig intézkedéseket. megtiltják az Epoca című újA TASZSZ jelentése szerint ság kiadását. Ismeretessé „a kormányzat intézkedései- vált az is, hogy betiltották a nek egybehangolása céljából” Solt, az Uruguayi Szocialista Washington Beltrant, a nem- Párt hivatalos lapját, vala- zeti kormányzó-tanács elnö- mint két felekezeti lapot. Indiai jegyzék Kínának ÜJ-DELHI (MTI) Az indiai kormány kedden este újabb jegyzékben tiltakozott a kínai kormánynál a Szikkim térségében vasárnap lezajlott incidens miatt. Az indiai jegyzék a pekingi nagykövetségnek hétfőn kora reggel átadott jegyzékre hivatkozva, amely szerint a vasárnapi incidens során a kínaiak öt indiai katonát lelőttek és három másikat fogságba ejtettek, követelte az említett indiai katonák visszaadását. Augusto Lopes: Mi történik Ecuadorban? Gyakran van alkalmam arra, hogy külföldön tartózkodjam, de valahányszor távol vagyok hazámtól, állandóan szorongó szeretettel gondolok szülőföldemre, Ecuadorra és sokat szenvedett pépére. Otthon kitenyésztett „gorilláink” immár 27 hónapja üldözik a szakszervezetek, a paraszt- és diákmozgalmak, valamint más demokratikus szervezetek aktivistáit. Hazámban' immár 27 hónap óta uralkodik az önkény. Sok kiváló hazafit elveszítettünk. Közöttük van Newton Moreno elvtársunk, a munkásmozgalom önfeláldozó harcosa, akit aljasan meggyilkoltak a fasiszta diktatúra bérencei. Földünket sok paraszt vére öntözi; megölték őket a „gorillák” és a büntetőszázadok kopói, akik titokban hajtják végre az alkotmányban régóta hatályon kívül helyezett halálbüntetést. Lábbal tiporják az egyéni szabadságot és a közösség szabadságjogait. A nemzet szu- verénitását korlátozza az amerikai imperializmus, a diktatúra gazdája és pártfogója. De mindez nem bénítja meg az ecuadori nép, s különösen a munkások, a parasztok és a diákok akaraterejét. Ecuadorban nemcsak a katonai diktatúra megdöntéséért vívott harc van napirenden, hanem a társadalmi rendszer megváltoztatásáért folyó küzdelem. is. Nem tűrhetjük tovább, hogy Ecuadorban a lakosságnak csaknem a fele a nyomor határán tengődik, s a felnőttek 44 százaléka írás- tudatlan. Nem törődhetünk bele, hogy ezer megszületett gyermek közül 80, élete első esztendejében meghal. A hivatalos körök bevallása szerint Ecuadorban az egy főre eső átlagos évi jövedelem 100 dollár, ami egy-egy család napi 15—20 centavós jövedelmének felel meg. Ugyanakkor egy rendőrló élelmezésére naponta átlag 35 centavót fordítanak. A dolgozók nehéz helyzete a katonai diktatúra minden napjával egyre elviselhetetlenebbé válik. Nem nyugszunk bele tovább a monopóliumok, s köztük az amerikai monopóliumok fosztogató tevékenységébe, amelyek ráadásul meg akarják semmisíteni kultúránkat és meghamisítják történelmünket. A katonai junta báb-vezetőire támaszkodó imperializmus tovább fokozza azt a régi kísérletét, amellyel bérenceinek és sztrájktörőinek segítségével bomlasztani igyekezett az ecuadori munkás- mozgalmat, de kudarcot vallott az Ecuadori Dolgozók Konferenciájának (EDK) ügyes taktikája következtében. A konferencia a dolgozók gazdasági érdekeinek és más létfontosságú követeléseinek védelméből indult ki, s szerencsésen összekapcsolta a harc gazdasági formáit a politikaiakkal. E taktika hatása alatt más szervezetek, nevezetesen a katolikus munkások egyesületei szintén gazdasági követelésekkel kezdték, s áttértek annak követelésére, hogy vessenek véget a katonai diktatúrának. Az amerikai imperialisták, akik magukra vállalták a világ csendőreinek szerepét, jól tudják, hogy latinamerikai báb-rendszereik nem sokáig húzzák. Egyik dühkitörésükben „a kongresszus határozatával” biztosították maguknak annak „jogát”, hogy közvetlen katonai beavatkozást hajtsanak végre Dél-Ameriká- ban. Határozottan elítéljük az amerikai imperialisták cinizmusát és éberségre hívjuk fel az egész világ dolgozóit, hogy a kellő pillanatban vegyék elejét a bűnös tervek végrehajtásának. Bizonyosak vagyunk a jenki imperializmus végső vereségében. Meggyőződésünket még jobban megszilárdítja a dicsőséges kubai forradalom, amely óriási történelmi jelentőségű esemény. Ugyanis a kubai forradalmárok megdöntötték a „földrajzi fatalizmus” elméletét, s Latin-Ame- rikában elsőnek láttak hozzá a szocializmus felépítéséhez. Az ecuadoriak büszkék arra, hogy a helyi reakció és az amerikai imperializmus ellen vívott harcukkal erejükhöz mérten kiveszik részüket a béke és a haladás közös ügyének támogatásából. Az ösz- szes antiimperialista erők egységének hívei vagyunk, mert tudjuk, hogy az össze- forrottság segít gyorsabban legyőzni a dolgozó nép ellenségeit. Sohasem felejtjük el chilei, uruguayi és más latinamerikai testvéreink támogatását és együttérzését, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek segítségét. A proletárszolidaritás segít kiszabadítani harcosainkat a börtönökből, megvédeni őket a megcsúfoltatástól és üldöztetéstől és segít megfékezni a katonai diktatúra dühét. Jaroszlavl szovjet városban többezres tömegtüntetésen tiltakoztak az Amerikai Egyesült Államok vietnami agresz- sziója ellen december 11-én (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Ne hagyja az utolsó napokra! Nem romió tartalmú csomagját már most adja postára! A karácsonyi torlódás így nem késlelteti a kézbesítést!
