Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-12 / 296. szám
Koszorúzás a hősi emlékműnél A Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége, szombaton délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök tiszteletére emelt emlékművet a Hősök terén, s lerótta kegyeletét a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél is. Világ proletárjai, egyesüljetek! NO AZ MSZMP MOOR AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE;! I ANÁC > IAP1A XXI. ÉVF. 296. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. DECEMBER 12., VASÁRNAP Az anyagi és szellemi javak még nagyobb bőségéért Ülésezik a magyar nők kongresszusa Szombaton a Parlamentben több mint hárommillió asszony és leány küldötteinek részvételével összeült a magyar nők kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, valamint c politikai, a gazdasági és társadalmi élet több vezetője, élenjáró dolgozója és a nőmozgalom kiváló harcosai. Részt vett a kongresszuson Florence Mop- hoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára, N. G. Szaliscsev, a Szovjet Nőbizottság jogi bizottságának elnöke, Berta Kalaora, a Bolgár Nőszövetség tagja, lréna Gyurisává, a Szlovák Nőbizottság elnöke, Odette, Sebate, a Francia Nőszövetség Irodájának tagja, Vaszka Duganova, a Macedón Nőbizottság elnöke, Anna Tép per, a Lengyel Nőszövetség végrehajtó bizottságának tagja, Wally d’ Ambroise, az Olasz Nőszövetség milánói szekciójának vezetőségi tagja, Use Peissl, az Osztrák Demokratikus Nőszövetség gráci titkára és Iona Boga, a Román Nőtanács titkára. Keres Emil Kossuth-díjas színművész Benjámin László: Két évtized című versével köszöntötte a magyar nők kongresszusát, majd Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő beszámolóját. Erdei Lámlőné beszámolója — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar nők kongresszusa olyan időben ül össze, amikor az átmeneti enyhülés időszaka után újra sokasodnak az emberiség jövőjét fenyegető veszedelmek, — hangsúlyozta elöljáróban. A szónok megbélyegezte az Egyesült Államok nyílt, fegyveres beavatkozásait, elítélte az amerikai imperialisták vietnami politikáját, a barbár bombatámadások, terrorakciók, provokációk sorozatát. Erdei Lászlóné ezután köszöntötte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget, amely éppen húsz esztendeje alakult meg, s e két évtized alatt tekintélyes világszervezetté vált. Ma már hatvanhét országban tevékenykednek nemzeti nőszervezetek, amelyek segítik, befolyásolják a világ nőtársadalmának fejlődését, felébresztik a nők alkotó erejét, és sikeresen mozgósítják őket a tartós békéért, az igazságért az egész emberiség boldogulásáért folytatott harca. — A magyar asszonyok mozgalma a felszabadulás óta tagja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek. Tevékenyen részt vettünk és ezután is részt veszünk munkájában. Több mint 85 ország nőszervezetével és számos más nagy nemzetközi szövetséggel tartunk fenn hasznos és gyümölcsöző kapcsolatokat. — Nemzetközi kapcsolataink révén sok jó barátot szereztünk hazánknak, kiváló, bátor asz- szonyokat ismertünk meg. Szeretettel és nagyrabecsüléssel gondolunk rájuk, sok sikert, boldogságot kívánunk nekik. Megkülönböztetett szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük Eugenie Cotton asszonyt, aki immár húsz esztendeje áll a nemzetközi nőmozgalom élén. A nők részvétele közéletünkben Erdei Lászlóné a továbbiakban összegezte az elmúlt két évtized és a most záruló második ötéves terv-időszak országépítő munkájának eredményeit, méltatta vívmányait, majd így folytatta: — Hazánk szocialista fejlődésével egyidejűleg valósággal forradalmi átalakulás megy végbe a nők társadalmi helyzetében, szemléletében, és a világról, saját szerepükről alkotott felfogásukban. Egyik legnagyobb eredményünk, hogy a nők gazdasági, politikai és kulurális egyenjogúsága nemcsak a törvényekben fogalmazódott meg, hanem a gyakorlatban is a megvalósulás útján halad. Az ehhez szükséges feltételeket a párt és a kormány politikai és gazdasági programja biztosítja. — Jelentős a dolgozó nők részvétele az ipari termelésben. Legtöbben a könnyűiparban dolgoznak, arányuk 62,1 százalék. A nehézipar munkásainak 23,2 százaléka nő. Az ügyes kezű, szorgalmas, az új iránt fogékony, a munkában precíz és türelmes asszonyok, lányok számos új munkaterületet is meghódítottak. így például a műszeripart, ahol arányuk 30,9 százalék, a vegyipart, ahol 35,3 százalékos a részvételük. A híradástechnikai iparban a dolgozók 52.5 százaléka nő. Ugyanakkor azonban a nők szakmai képesítése nem tartott lépést az általános fejlődéssel. Az iparban dolgozó asszonyoknak és lányoknak csak 17,5 százaléka szakmunkás. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok nő útja a háztartásból egyenesen a gyárba vezetett, ahol mint segéd- és betanított munkás kapott állást. — A nők többségében megvan a kívánság és az akarat a színvonalasabb, tartalmasabb munkára, — ezt mindennél meggyőzőbben bizonyítja tömeges, aktív részvételük a munkaversenyben, különösen a szocialista brigádmozgalomban. A szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni jelszó egybeesik a dolgozó nők zömének törekvéseivel, igényeivel. öntudatuk, érdeklődésük, az új iránti fogékonyságuk bizonyítéka, hogy a szocialista brigádok tagjainak csaknem egvharmada nő. — Az utóbbi években országunk életének legnagyobb eseménye a mezőgazdaság szocia. lista átszervezése volt, — folytatta Erdei Lászlóné. — Ebben a nagy társadalmi és egyéni átalakulásban a parasztasszonyok is valóságos forradalmi változáson mentek át. Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelésben. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben mintegy 800 000 nő dolgozik. A termelőszövetkezetek tagságának 38 százaléka asszony és lány. Ezen kívül sok ezren mint bedolgozók vesznek részt a közös gazdaságok munkájában. Erdei Lászlóné a továbbiakban beszélt arról, hogy az egészségügyi, a szocialista kulturális területen dolgozók kétharmada a nő s még ennél is nagyobb a kereskedelemben dolgozó nők aránya. A maradi szemléletek ellen A nők munkája nélkülözhetetlen az ország számára, hasznos az egész társadalomra, hozzájárul a fejlődéshez, a családok jólétének növeléséhez. Azonban ennek ellenére sem mondhatjuk el, hogy teljesen legyőztük már azt a maradi, kispolgári szemléletet, amely szerint a nő nem egyenértékű munkaerő. — A tárgyilagosság kedvéért azt is hozzá kell tennünk, hogy ezek nemcsak a régi előítéletek maradványai, hanem újak is, amelyeket a fejlődés következtében előállott átmeneti nehézségek táplálnak. Mostanában például gyakran hallani arról, hogy a gyermekes anya kevésbé gazdaságos munkaerő, mert ahhoz, hogy dolgozhasson gyermekintézményekre van szükség, szülési szabadságot, munkaidő-kedvezményt kelti biztosítani, és segíteni kell háztartási munkájának ellátásban is. Erdei Lászlóné beszélt arról, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint a nők évente átlag 1,4 napot hiányoznak gyermekápolás és 5.8 napot terhesség, illetve szülés miatt. Az üzemeknek és vállalatoknak számítaniok kell erre a kiesésre. A jelentkező feszültség feloldására a nőmozgalom nevében javasolta, hogy a sok nőt foglalkoztató üzemek és vállalatok kapjanak lehetőséget a kismamák helyettesítésére, — Az ország iparosodása, a mezőgazdaság fejlődése a második ötéves terv időszakában csaknem 440 000 nő számára teremtett új munkalehetőséget. Ennek ellenére többek között az ipar területi megoszlásának aránytalanságai miatt az asszonyok és lányok egy része még mindig nem tud elhelyezkedni. Új módszerek és » tanulás — Átmeneti megoldásként — helyes lenne, ha a termelő- szövetkezetek kisegítő üzemeket hoznának létre és fejlesztenék a szolgáltatásokat. Ugyancsak segítséget jelentene, ha országszerte szélesítenék a bedolgozó-rendszert és ha a kereskedelmi, a vendéglátóipari, a közlekedési, az egészségügyi, valamint az egyes adminisztrációs munkakörökben rövidített, négy-hat órás munkaalkalmakat teremtenének. A beszámoló a továbbiakban kitért a nők szakképzettségének növelésével kapcsolatos feladatokra, majd azzal foglalkozott, hogy gyakran megsértik az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet és ezzel az egyenjogúságot is. Az iparon kívül a mezőgazdaságban is gondot okoz a férfiakkal azonos jövedelem biztosítása. A háztáji földek kiadásánál is jó néhányszor hátrányos helyzetbe kerülnek az asszonyok. Felhívta a termelőszövetkezetek vezetőit: alkalmazzák minél szélesebb körben azt a Nógrád megyei módszert, hogy a háztáji terület nagyságát a végzett munka és az éltartásra szoruló családtagok száma alapján határozzák meg. A beszámoló foglalkozott a falusi asszonyok tanulásának helyzetével is. Indítványozta, hogy számukra a lehetőségekhez mérten teremtsék meg az általános iskola VII—VIII. osztálya elvégzésének és a szak- képzettség megszerzésének együttes lehetőségét. Sokuknak ugyanis ez a két osztály hiányzik a szakmai kéoesítés megszerzéséhez. 3—4 éves tanulásra viszont már nehezeo- ben vállalkoznak a családanyák. A nőmozg-alom feladatai Erdei Lászlóné, a magyar nőmozgalom hélyzetével, " új szerepével és feladataival foglalkozott ezután. Megállapította, hogy hazánkban a nőmozgalom jelentős és szervezett politikai erő, majd végül felvázolta a következő évek programját. — Politikai és kulturális felvilágosító munkával mozgósítanunk kell a nőket a munka, a termelés feladatainak megoldásáért, az anyagi és szellemi javak még nagyobb bőségének megteremtéséért — mondotta. Legyenek közülünk még többen a munka új stílusának úttörői, a szocialista brigádok követői. Okos szóval harcoljunk azoknak az intézményeknek és szolgáltatásoknak a továbbfejlesztéséért, amelyek a családok korsze-' rű életét, a nők kettős hivatásának harmonikus betöltését, egész népünk jobb életét biztosítják és munkával is segítsük céljaik elérését. — Tartsuk továbbra is feladatunknak a hazaszeretet erősítését, ösztönözzünk a haza és a nép még eredményesebb szolgálatára. Juttassuk teljes diadalra a nők kulturális forradalmát, küzdjünk minden olyan nézet és szokás ellen, amelyben tovább él a nők elnyomottsága, kiszolgál a ifi nőm (Koppány György felvétele) tatottsága. Értessük meg és fogadtassuk el mindenkivel a családi munkamegosztás új formáját, és a családi élet új normáit. A társadalmi együttélés, a munka, a közélet, a család, az élet minden területén fogjunk össze a szocialista erkölcs, követelményeinek alkalmazásáért, megvalósításáért. — Vívjuk ki minden területen az anyaságnak járó megbecsülést és tiszteletet. Szilárdítsuk a felnőtt társadalom felelősségvállalását, áldozat- készségét a következő nemzedékért, gyermekeinkért, munkánk folytatóiért, életünk ki- teljesedéséért. Növeljük — elsősorban az anyákban és rajtuk keresztül az egész társadalomban — a gyermeknevelés kultúráját. Tanítsuk meg az édesanyákat arra, hogy helyes úton, azon. a pályán keressék gyermekeik boldogét, ahol a legtöbbet tehetik a társadalomért, ahol a legjobb eredménnyel fejthetik ki képességeiket. Értessük meg, hogy a fizikai és szellemi munkának egy a rangja. Nyissuk ki az anyák savét, hogy ne tűrjék egyetlen gyermek kailódását sem, tartsák ébren az egész társadalom felelősségérzetét a gyermekekért. — Kongresszusunk nemcsak a számadást, hanem egy új időszak kezdetét is jelenti mozgalmunkban. Előttünk álló feladataink megoldásáért munkára szólítjuk a nőket, egész társadalmunkat — fejezte be beszámolóját Erdei Lászlóné. Erdei Lászlóné nagy tanúsai fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöké. emelkedett szólásra. lásallai <nisiia felszólalása A Minisztertanács elnöke bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresszus küldöttei útján a szocialista Magyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagyszerűen helytálló magyar nőket és a tanácskozás külföldi résztvevőit, köztük a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. A nőmozgalom és a munkásmozgalom már a régi rendszerben elválaszthatatlanul eggyé forrott: aki a nők egyenjogúságáért akart küzdeni, biztosan eljutott a szocialista munkásmozgalomhoz, mert a nők teljes felszabadulásának egyetlen következetes harcosa a munkásosztály, mert a nők teljes egyenjogúságát csak egyetlen társadalmi rend képes megvalósítani, a szocializmus. Ez a magyarázata annak, hogy a nemzetközi nőmozgalom olyan kimagasló alakja, mint Rosa Luxemburg, vagy Clara Zett- kin és a hazai nőmozgalom olyan feledhetetlen mártírjai, mint Hámán Kató, vagy Martos Flóra a szocialista munkásmozgalomban vívták küzdelmüket. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között ma már teljes a jogegyenlőség. ^ — Vannak szép számban eredmények, de akad még nem kevés hiba, fogyatékosság és teendő is. A nő igazi felszabadítása csak a szocialista társadalom teljes felépítésével, a szocialista közgondolkodás elterjedésének és a szocialista erkölcsök megerősítésében elén eredményeknek arán yába o valósítható meg. — Pártunk és kormányunk mindent megtesz azért, hogy — amennyire gazdasági lehetőségeink engedik — folyamatosan egyre jobban megkönv- nyítsük a nők, és különösen (folytatása a 3. oldalon) 1-
