Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-08 / 292. szám

4 NOGRÁD 1965. december 8. szerda. Export-kiállítás Salgótarjánban A Föld minden kontinensére szállítunk Legfontosabb feladat: meghódítani és megtartani a piacot A gyorsabbé áss előny Rögtönzött világtérkép. Nincs rajta pontos mérték, magyarázat, csak a földré­szek körvonalai láthatók. És sok apró, vörösen izzó vil- lanylámpácska. Olvassuk a mellé írt feliratokat: Toron­tó, Pitsburg, San Francisco, Los Angeles, New York, Phi­ladelphia, Ottava. Észak-Ame- rikában található nagy váro­sok. Montevideo Dél-Ameri- kában van. Az afrikai konti­nensen Zanzibár, Johannes­burg következik, majd Auszt­rália szerepel, Sidnej Melbo ume, városok neveivel. Az előbb említett helyekre szál­lítja áruit a Salgótarjáni öb­lösüveggyár. Egy másik felirat ezt hirde­ti: ebben az esztendőben 65 országba exportálunk; közü­lük 50 tőkés ország. Ez, a las­san százéves fennállását ün­neplő Salgótarjáni Acéláru­gyár ajánló levele. Jugoszlá­viából, Kubából, Romániából, Törökországból, Csehszlová­kiából, Szovjetunióból érke­ző megrendeléseket elégíti ki az Írószer KTSZ salgótarjáni telepe — bizonyítják az egyik vitrinben kiállított termékek. Nyugat-németországi piacokat vall magáénak a Fok-Gyem modell-motorokat gyártó KTSZ, derül ki szemlélődés közben. Huszonnégy új gyártmány Hol látható mindez? A sal­gótarjáni üzemek nemrég megnyílt exportkiállításán, ezen a színvonalas, ízléses, gazdag repertoárú termékbe­mutatón. Valójában mit tükröz az a sok termék, amely egymás mellé rakva olyan, mint egy jól összeválogatott gyöngysor. Hirdeti egy helyes elv, he­lyes gyakorlat megvalósítá­sát; a piacot meghódítani, és megtartani csak új termékek­kel lehet. Ez a gondolat vo­nul végig a kiállításon, akár az öblösüveggyári modern vo­nalú vázákat, készleteket néz­zük, akár az Acélárugyár fel­iratait olvassuk, akár az író­szer KTSZ kiállított Fok-Gyem Síküveggyár és a Tűzhelygyár exportra ajánlott új termé­keit vizsgáljuk. Álljunk meg egy pillanatra az öblösüveggyáriak impozáns termékeinek színes kavalkád- ja előtt, és hallgassuk meg a látogatók véleményét: „Jaj, de szépek ezek a modem vona­lú üvegáruk.” „Ez meg egé­szen ultramodern” — mutat­nak egy vázára. „Jó ízlésre vallanak. Jó lenne megvenni. Nagyon szépek” — kifejezé­sek váltakoznak egymással. Nem érdemtelenül, mert a hazai véleménnyel együtt ha­lad a külföldiek elismerése is. Másképpen szólva: ilymő- don ölt testet a Központi Bi­zottság decemberi határozatá­nak az a része, amely az ex­porttevékenység fokozására hívja fel gyáraink vezetőin?> és dolgozóinak figyelmét. S hogy a cselekvésre buzdít szó termékeny talajra talált, azt számtalan tény bizonyít­ja. Ez mutatja, hogy nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre. Az idén 172 zsűrizésre átadott modell­ből negyvenkettőt fogadtak el, 24-nek a gyártását má'- megkezdték. A most kiállítót* kollekció egy kis ízelítő ebből. A fő exportáló, a Salgótar­jáni Acélárugyár bemutatója is tervszerű előrelátásról ta­núskodik. Antal Gyula igaz gató mondta: „Az idén 13 új gyártmánnyal szereztünk pia­cokat. A meglévők megtartá­sa érdekében és az újak meg­hódítása céljából jövőre hét új terméket ajánlunk a ve­lünk üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatok­nak.” Az exportőrök eszével A két eset jól példázza gyáraink igazgatói közül egy­re többen gondolkoznak akül kereskedők, és a vevők eszé- 'vel. Vagyis termelést irá­nyító tevékenységük közben nem felejtik el, hogy aki előbb ad újat, az előnyben van a piacon, de előnyöket élvez az áraknál is. Nem be­zési gondjai jelentősen csők kennek, sőt esetenként méf ő diktálhatja az árakat. Mind­ez az „első szülöttnek” járó kedvezményből, előnyből fa­kad. Ebből adódik az újabb következtetés: kár erőltetni a? elavult termékek gyártása mert annak mindig csak a közösség vallja a kárát. Ért­jük ezalatt a népgazdaságot, vagy egy gyár kollektíváját. Nyomatékosan kell ezt hang­súlyozni azért is, mert alap­anyagban szegény ország va gyünk. Ebből adódik, hogy népgazdaságunk életében az export, bizonyos értelemben fejlődésünk meghatározója. Igen élénk és változatos az öblösüveggyár termékeinek kollekciója A kovácsolt és sajtolt mezőgazdasági szeráruk jelentős mennyiségben kerülnek az a Erikái piacokra megrendelők listáján többek között Kolumbiát, Görögorszá­got, Törökországot, Guineát találjuk. Ezek után természe­tesnek hangzik a jövőt is jól kifejező felirat: „Export-termé­keink világszínvonalon való tartásával öregbítjük gyártmá­nyaink hírnevét a világ min­den kontinensén.” Mert az S monogram, legyen az csáká­nyon, lapáton, baltán, vagy más mezőgazdasági szerárun, ma már világmárka. Ázsiában ■ppúgy keresik, mint Afriká­ban, vagy Európában. Az idén 13 új állam iratkozott fel az acélgyári exportmeg­rendelők listájára. Köztük ta­láljuk Líbiát, Libanont, Rho­desiát, Panamát, Zambiát, Kínát, Jordániát. Bővíti külföldi üzleti kap­csolatait az Öblösüveggyár is. Ennek megfelelően 1966- ban 11 százalékkal növeli az exportképes termékek ará­nyát. A Síküveggyár nemrég küldte el „követeit” az Egye­sült Államokba. Jövőre ne­gyedévenként Egyiptomba, 150 tonna kékített acélszalagot küld az Acélárugyár, de tár­gyalások folynak 2000 tonna bála-kötöző szalagról is. India fűrész anyagok beszerzéséről érdeklődik. A Bányagépgyár, a közös magyar és lengyel vál­lalat — Haldex — kebelében bonyolítja le újabb exportkö- telezettségét. Táguló látóhatár átvirrasztott éjszaka és heves vita eredménye ölt testet, a kiállított üveg, vas- és egyéb gyártmányokban. Ezek egyút­tal jó bizonyítványt adnak ar­ról, hogy Salgótarján üze­meiben elég magas a műszaki kultúra színvonala. Álljon itt bizonyságul a következő: az Acélárugyárból 1961-ben szalagacélt nem ex­portáltak. Négy évvel később az új hideghengermű terme­lésének 50 százaléka már külföldön talált gazdára. A Síküveggyár exportja öt év alatt 134.8 százalékkal emel­kedett. A Bányagépgyár há­rom évvel ezelőtt egyáltalán nem exportált, ma pedig évi termelési értékének több mint 10 százaléka India, Csehszlo­vákia és Lengyelország pia-* cain talál gazdára. Az írószer KTSZ termékeit Kubában is szívesen vásárolják. Ahogy telnek az évek, egy­re jobban tágul üzemeinkben a látóhatár. Mérnökeink, mun­kásaink jó munkája nyomán nő hírünk, nevünk, becsüle­tünk, szavahihetőségünk a vi­lág minden táján. Egyre több helyen villannak fel a rög­tönzött térképen a piros lám- pácskák, amelyek jelképesen hirdetik, hogy a békés ver­senyben mind jobban meg­álljuk a helyünket. tárgyait szemléljük, vagy a szélve, arról, hogy áruelhelye­Nem ok nélkül mondta a ki­állítást követő aktíva értekez­leten dr. Szalai Béla, külke­reskedelmi miniszterhelyettes: A salgótarjániak helyesen smerték fel a decemberi ha­tározatnak azt az útmutatá­sát, hogy népgazdaságunk egészséges fejlődésének bizto­sítása az exportra szánt áruk növelését kívánja meg.” Az üzemeinkben bekövetkezett fejlődés mutatja, hogy a gyártmányfejlődés egy pilla­natra sem áll meg. A Síküveggyár különböző vastagságú füstszínű üvege­ket, ízléses tálakat ajánl kül­földre. A Tűzhelygyár újtípu­sú gáztűzhelyeivel akarja regbíteni a külföldi piaco­kon iparmedencénk jó hírét. Mi a magyarázata annak a pálfordulásnak, amelyik ma már félredobta azt a régi káros gyakorlatot, hogy eszi, nem eszi nem kap mást a külkereskedelem, csak azt, mit gyártok. — Erre Varga Gyula, az iblösüveggyár igazgatója így ilaszol: „Manapság, ha egy iijabb export-igény érkezik lozzánk, nem azt mondjuk: nem tudjuk megoldani, ha­nem megnézzük milyen lehe­tőségeink vannak, s tudunk-e valamit segíteni.” Hogy ma már milyen ked­ban nagy része van a salgó­tarjáni városi pártbizottság­nak és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium pártbizottságának. Közösen mondták ki: rugal­masan igazodjunk egymás kí­vánságaihoz, és közösen ke­ressük a megoldást. Az elkép­zelés valósággá lett. Közössé vált a gond, de közös lett az eredmény is. Eltűnt a tárgya­lások légköréből a „mindenki védje igazát”, káros gondol­kodás, és gyakorlat. Helyébe a „hogyan oldjuk meg együtt, jabban, eredményesebben” szemlélet került. Érvényesül az áj szemlélet De nemcsak vezetők között, hanem a munkhpadoknál, az exportra termelő szocialista és nem szocialista brigádok nál, KISZ fiataloknál is, ér­vényesül az új szemlélet. Ezér meri ma már így hirdetni termékét az Acélárugyár „Gyártmányainkra az egyenlr tes minőség a jellemző. Kr vácsolt és sajtolt mezőgazd: sági kézi szerszámaink 36 ti. kés országban keresettek, 21:, féle mezőgazdasági "Ut ex portálunk. Az új rméket bevezetése érdekében rendsze­res tudományos kutató tevé­Minderről a kiállításon lát­ható termékek nem beszél­nek. Sok tépelődő, álmatlanul Venesz Károly (Foto: Koppány György) A Tűzhelygyár az JVI—iuí-u éo a K—150-es gaztuznetyéí Akad látnivaló az Írószer KifSZ vitrinjénél vező szelek fújdogálnak, ab- kenységet végzünk.” És a ajánlja exportra

Next

/
Thumbnails
Contents