Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-08 / 292. szám
4 NOGRÁD 1965. december 8. szerda. Export-kiállítás Salgótarjánban A Föld minden kontinensére szállítunk Legfontosabb feladat: meghódítani és megtartani a piacot A gyorsabbé áss előny Rögtönzött világtérkép. Nincs rajta pontos mérték, magyarázat, csak a földrészek körvonalai láthatók. És sok apró, vörösen izzó vil- lanylámpácska. Olvassuk a mellé írt feliratokat: Torontó, Pitsburg, San Francisco, Los Angeles, New York, Philadelphia, Ottava. Észak-Ame- rikában található nagy városok. Montevideo Dél-Ameri- kában van. Az afrikai kontinensen Zanzibár, Johannesburg következik, majd Ausztrália szerepel, Sidnej Melbo ume, városok neveivel. Az előbb említett helyekre szállítja áruit a Salgótarjáni öblösüveggyár. Egy másik felirat ezt hirdeti: ebben az esztendőben 65 országba exportálunk; közülük 50 tőkés ország. Ez, a lassan százéves fennállását ünneplő Salgótarjáni Acélárugyár ajánló levele. Jugoszláviából, Kubából, Romániából, Törökországból, Csehszlovákiából, Szovjetunióból érkező megrendeléseket elégíti ki az Írószer KTSZ salgótarjáni telepe — bizonyítják az egyik vitrinben kiállított termékek. Nyugat-németországi piacokat vall magáénak a Fok-Gyem modell-motorokat gyártó KTSZ, derül ki szemlélődés közben. Huszonnégy új gyártmány Hol látható mindez? A salgótarjáni üzemek nemrég megnyílt exportkiállításán, ezen a színvonalas, ízléses, gazdag repertoárú termékbemutatón. Valójában mit tükröz az a sok termék, amely egymás mellé rakva olyan, mint egy jól összeválogatott gyöngysor. Hirdeti egy helyes elv, helyes gyakorlat megvalósítását; a piacot meghódítani, és megtartani csak új termékekkel lehet. Ez a gondolat vonul végig a kiállításon, akár az öblösüveggyári modern vonalú vázákat, készleteket nézzük, akár az Acélárugyár feliratait olvassuk, akár az írószer KTSZ kiállított Fok-Gyem Síküveggyár és a Tűzhelygyár exportra ajánlott új termékeit vizsgáljuk. Álljunk meg egy pillanatra az öblösüveggyáriak impozáns termékeinek színes kavalkád- ja előtt, és hallgassuk meg a látogatók véleményét: „Jaj, de szépek ezek a modem vonalú üvegáruk.” „Ez meg egészen ultramodern” — mutatnak egy vázára. „Jó ízlésre vallanak. Jó lenne megvenni. Nagyon szépek” — kifejezések váltakoznak egymással. Nem érdemtelenül, mert a hazai véleménnyel együtt halad a külföldiek elismerése is. Másképpen szólva: ilymő- don ölt testet a Központi Bizottság decemberi határozatának az a része, amely az exporttevékenység fokozására hívja fel gyáraink vezetőin?> és dolgozóinak figyelmét. S hogy a cselekvésre buzdít szó termékeny talajra talált, azt számtalan tény bizonyítja. Ez mutatja, hogy nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre. Az idén 172 zsűrizésre átadott modellből negyvenkettőt fogadtak el, 24-nek a gyártását má'- megkezdték. A most kiállítót* kollekció egy kis ízelítő ebből. A fő exportáló, a Salgótarjáni Acélárugyár bemutatója is tervszerű előrelátásról tanúskodik. Antal Gyula igaz gató mondta: „Az idén 13 új gyártmánnyal szereztünk piacokat. A meglévők megtartása érdekében és az újak meghódítása céljából jövőre hét új terméket ajánlunk a velünk üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatoknak.” Az exportőrök eszével A két eset jól példázza gyáraink igazgatói közül egyre többen gondolkoznak akül kereskedők, és a vevők eszé- 'vel. Vagyis termelést irányító tevékenységük közben nem felejtik el, hogy aki előbb ad újat, az előnyben van a piacon, de előnyöket élvez az áraknál is. Nem bezési gondjai jelentősen csők kennek, sőt esetenként méf ő diktálhatja az árakat. Mindez az „első szülöttnek” járó kedvezményből, előnyből fakad. Ebből adódik az újabb következtetés: kár erőltetni a? elavult termékek gyártása mert annak mindig csak a közösség vallja a kárát. Értjük ezalatt a népgazdaságot, vagy egy gyár kollektíváját. Nyomatékosan kell ezt hangsúlyozni azért is, mert alapanyagban szegény ország va gyünk. Ebből adódik, hogy népgazdaságunk életében az export, bizonyos értelemben fejlődésünk meghatározója. Igen élénk és változatos az öblösüveggyár termékeinek kollekciója A kovácsolt és sajtolt mezőgazdasági szeráruk jelentős mennyiségben kerülnek az a Erikái piacokra megrendelők listáján többek között Kolumbiát, Görögországot, Törökországot, Guineát találjuk. Ezek után természetesnek hangzik a jövőt is jól kifejező felirat: „Export-termékeink világszínvonalon való tartásával öregbítjük gyártmányaink hírnevét a világ minden kontinensén.” Mert az S monogram, legyen az csákányon, lapáton, baltán, vagy más mezőgazdasági szerárun, ma már világmárka. Ázsiában ■ppúgy keresik, mint Afrikában, vagy Európában. Az idén 13 új állam iratkozott fel az acélgyári exportmegrendelők listájára. Köztük találjuk Líbiát, Libanont, Rhodesiát, Panamát, Zambiát, Kínát, Jordániát. Bővíti külföldi üzleti kapcsolatait az Öblösüveggyár is. Ennek megfelelően 1966- ban 11 százalékkal növeli az exportképes termékek arányát. A Síküveggyár nemrég küldte el „követeit” az Egyesült Államokba. Jövőre negyedévenként Egyiptomba, 150 tonna kékített acélszalagot küld az Acélárugyár, de tárgyalások folynak 2000 tonna bála-kötöző szalagról is. India fűrész anyagok beszerzéséről érdeklődik. A Bányagépgyár, a közös magyar és lengyel vállalat — Haldex — kebelében bonyolítja le újabb exportkö- telezettségét. Táguló látóhatár átvirrasztott éjszaka és heves vita eredménye ölt testet, a kiállított üveg, vas- és egyéb gyártmányokban. Ezek egyúttal jó bizonyítványt adnak arról, hogy Salgótarján üzemeiben elég magas a műszaki kultúra színvonala. Álljon itt bizonyságul a következő: az Acélárugyárból 1961-ben szalagacélt nem exportáltak. Négy évvel később az új hideghengermű termelésének 50 százaléka már külföldön talált gazdára. A Síküveggyár exportja öt év alatt 134.8 százalékkal emelkedett. A Bányagépgyár három évvel ezelőtt egyáltalán nem exportált, ma pedig évi termelési értékének több mint 10 százaléka India, Csehszlovákia és Lengyelország pia-* cain talál gazdára. Az írószer KTSZ termékeit Kubában is szívesen vásárolják. Ahogy telnek az évek, egyre jobban tágul üzemeinkben a látóhatár. Mérnökeink, munkásaink jó munkája nyomán nő hírünk, nevünk, becsületünk, szavahihetőségünk a világ minden táján. Egyre több helyen villannak fel a rögtönzött térképen a piros lám- pácskák, amelyek jelképesen hirdetik, hogy a békés versenyben mind jobban megálljuk a helyünket. tárgyait szemléljük, vagy a szélve, arról, hogy áruelhelyeNem ok nélkül mondta a kiállítást követő aktíva értekezleten dr. Szalai Béla, külkereskedelmi miniszterhelyettes: A salgótarjániak helyesen smerték fel a decemberi határozatnak azt az útmutatását, hogy népgazdaságunk egészséges fejlődésének biztosítása az exportra szánt áruk növelését kívánja meg.” Az üzemeinkben bekövetkezett fejlődés mutatja, hogy a gyártmányfejlődés egy pillanatra sem áll meg. A Síküveggyár különböző vastagságú füstszínű üvegeket, ízléses tálakat ajánl külföldre. A Tűzhelygyár újtípusú gáztűzhelyeivel akarja regbíteni a külföldi piacokon iparmedencénk jó hírét. Mi a magyarázata annak a pálfordulásnak, amelyik ma már félredobta azt a régi káros gyakorlatot, hogy eszi, nem eszi nem kap mást a külkereskedelem, csak azt, mit gyártok. — Erre Varga Gyula, az iblösüveggyár igazgatója így ilaszol: „Manapság, ha egy iijabb export-igény érkezik lozzánk, nem azt mondjuk: nem tudjuk megoldani, hanem megnézzük milyen lehetőségeink vannak, s tudunk-e valamit segíteni.” Hogy ma már milyen kedban nagy része van a salgótarjáni városi pártbizottságnak és a Külkereskedelmi Minisztérium pártbizottságának. Közösen mondták ki: rugalmasan igazodjunk egymás kívánságaihoz, és közösen keressük a megoldást. Az elképzelés valósággá lett. Közössé vált a gond, de közös lett az eredmény is. Eltűnt a tárgyalások légköréből a „mindenki védje igazát”, káros gondolkodás, és gyakorlat. Helyébe a „hogyan oldjuk meg együtt, jabban, eredményesebben” szemlélet került. Érvényesül az áj szemlélet De nemcsak vezetők között, hanem a munkhpadoknál, az exportra termelő szocialista és nem szocialista brigádok nál, KISZ fiataloknál is, érvényesül az új szemlélet. Ezér meri ma már így hirdetni termékét az Acélárugyár „Gyártmányainkra az egyenlr tes minőség a jellemző. Kr vácsolt és sajtolt mezőgazd: sági kézi szerszámaink 36 ti. kés országban keresettek, 21:, féle mezőgazdasági "Ut ex portálunk. Az új rméket bevezetése érdekében rendszeres tudományos kutató tevéMinderről a kiállításon látható termékek nem beszélnek. Sok tépelődő, álmatlanul Venesz Károly (Foto: Koppány György) A Tűzhelygyár az JVI—iuí-u éo a K—150-es gaztuznetyéí Akad látnivaló az Írószer KifSZ vitrinjénél vező szelek fújdogálnak, ab- kenységet végzünk.” És a ajánlja exportra
