Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-28 / 308. szám
19*55. december 25. kedd. NŐGRAn léli program a termelőszövetkezetekben Ülést tartott Balassagyarmaton az MSZMP járási végrehajtó bizottsága. A termelőszövetkezeti pártszervezetek tevékenységéről Veszelka István, a párt- és tömegszervezeti osztály főelőadója tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. A tájékoztatót követő élénk vita azt bizonyította, hogy a legtöbb gazdaságban a pártszervezetek, a kommunisták tevékeny részesei a termelés növelésének. A balassagyarmati járásban az idén tovább erősödtek a közös gazdaságok, vagyonuk több millió forinttal nőtt, s emelkedett a tagok jövedelme is. Amint azt a végrehajtó bizottság megállapította. nem ilyen egyértelmű az előrehaladás a szövetkezetekben dolgozó tagok egységét illetően. Az egység kialakulását ma még számos tényező zavarja. Ezért a végrehajtó bi- zotság javaslatára a járásban tovább folytatják azt a jól bevált gyakorlatot, hogy a legfontosabb elméleti és politikai kérdésekről taggyűléseken, közvetlen beszélgetéseken rendszeresen tájékoztatják a párttagságot, a termelőszövetkezeti tagokat. Jobban bevonják ebbe a munkába a pártonkívüli aktívacsoportot is. A tél a balassagyarmati járásban a szakmai és a politikai képzés időszaka lesz. A pártoktatás különböző formáin, a háromhetes téli tanfolyamokon az előadások és a viták a párttagok és a szövetkezeti tagok látókörének szélesítését szolgálják. Kezdeti lendület után megtorpanás Több segítséget a talajvédelemhez Megszűnik a felesleges készlet Jól bevált a csere rendszer es TMK a nógrádi bányákban Megyénkben talajvédelem nélkül nem lehet kielégítő eredményeket produkálni a mezőgazdaságban. Ezt évek óta tudják a szakemberek. A talajpusztítás megakadályozására azonban lehetőségeket kellett teremteni, hiszen az eróaió elleni védekezés nem olcsó mulatság. Az anyagi eszközök biztosítását legnagyobbrészt az állam vállalta, s így a munka megkezdődhetett A nagy szervezettséget igénylő tevékenység csupán kétéves múltra tekint vissza termelőszövetkezeteinkben. Erre a két évre csaknem ötvenmillió forintot kaptak a nógrádi közös gazdaságok a talajpusztulás megfékezésére. Az összeg nagyobb hányadát a Lókos patak környékén levő termelőszövetkezetek használhatták fel, mivel ezt a területet rendelettel országosan kiemeltté nyilvánították. Ilyen nagy összeg hallatára az emberek önkéntelenül is azt kérdezik: Mi valósult meg ennyi pénzből? Hol tartunk a talajvédelmi munká- 'atokkal0 Előzzük meg a hibákat Az eddigi eredményekről már több jelentés, feljegyzés, beszámoló készült. A kiemelt területen a tavalyi tervet majdnem teljesítették, a lemaradás csupán három százalékos volt. Az idén, a kezdeti lendület a rendkívül csapadékos tavasz és nyár miatt megtört. A vállalatok az idő'árás miatt nem tudták időben elvégezni a munkájukat. A termelőszövetkezetek ugyancsak emiatt nem biztosíthatták a kivitelező vállalatoknak a munkaterületet Ha megállapítjuk és el is fogadjuk az időjárás hátráltató szerepét, a lemaradást mégsem lehet csak ezzel magyarázni. A talajvédelem helyzetéről szóló egyik jelentés megállapítja: „A talajvédelmi munkák irányítása komoly szakmai és ezen belül műszaki felkészültséget kíván... Nehezíti az irányítás és a teljesítés alakú. Iái át az is, hogy a kivitelező apparátus feladatát kell sok esetben operatívan megoldani a megyének azért mert erre a járás, a kivitelező, illetve a bonyolító legtöbb esetben képtelen. »Ugyanakkor tervezői hibákkal is lehet számolni még akkor is, ha a talaj védelmi tervezés lényegesen jobb, lelkiismeretesebb mint a kezdet kezdetén volt. A tervezői hibákat, el lehetne kerülni, ha a talajvédelmi munka bonyolítója, a Lókos Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat illetékes szakembere a felülbírálat során felhívná a tervező figyelmét a problémákra. I\e csak a vállalati érdek döntsön Alig található magyarázat arra, hogy a kivitelezők sokszor mechanikusan, csupán a vállalati érdekeket tekintve végzik a munkájukat. Több esetben előfordult, hogy a hibásan tervezett munkákat is elvégezték, s később ezeket meg kellett ismételni. A figyelmetlenségből, lelkiismeretlen munkából sok kár keletkezett: több helyen újra kellett készíteni a gyepes vízlevezetőket, rossz helyre tették az új utakat stb. Mindezt menet közben kellett volna észrevenni és kijavítani a műszaki irányítást ellátó társulatnak. A talajvédelem végrehajtása során elkövetett hibák rossz hangulatot váltottak ki a termelőszövetkezeti vezetők és tagok körében. Sokan amúgy sincsenek tisztában a talajvédelem fontosságával és a várható eredményekkel. Hiányzik a hatékony szak- propaganda, a tapasztalatcsere, s legalább ennyire hiányzanak azok a szakemberek, akik egy-egy termelőszövetzá ehhez a munkához és már jelentős részeredmények is vannak, a javított területek megóvása nagyobb erőt kíván. Nőtincsen már majdnem teljesen befejezték a határ átalakítását. Jövőre ugyanez várható Felsöpetényben, Rom- hányban és Bánkon. A milliókért megvalósított műszaki létesítmények, a rendezett vízfolyások, a táblásítás azonban további kezelést, gondozást kívánnak: Összehangoltabb munkát Sok a gond, kevés még a tapasztalat ebben a fontos tevékenységben. Leginkább a jártasság hiánya zavarja a kibontakozást. Jövőre sokkal tervszerűbb munkára lesz szükség, ha a következő évi beruházásokat maradéktalanul szeretnék megvalósítani. Mivel a termelőszövetkezetek a talajvédelmi beruházók, s a termelés feladataival is nekik van gondjuk, nem szabad őket magukra hagyni, összehangoltabb munkával tehermentesítsük a szövetkezeti vezetőket, hogy a termelés mellett jusson idejük a talajvédelem előírásainak megfelelő gazdálkodásra is. S ami a végső következtetést illeti: sokkal kedvezőbb eredményeket lehetne elérni, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztályán és a Lókos Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál elegendő jól képzett szakember irányítaná, illetve bonyolítaná a munkákat. Megfelelőbb irányítással, Intézkedésekkel az időjárás által okozott nehézségek is könnyebben kívéd- hetők. A gondosabb ellenőrzés pedig lehetőséget nyújtana az eddig elkövetett hibák elkerülésére. P. A. Az iparirányítás javítása olyan szervezeti intézkedések, új módszerek meghonosító ;út követelj, amelyek célszerűbbek, jobban szolgálják a gazdaságosságot. Ilyen a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél december elején, kísérletre bevezetett cserejavításos TMK- rendszer. Bár rövid idő telt még el, de a tapasztalatok hasznosak. A TMK sok gondot okozott a bányáknál. Szinte alig múlt el értekezlet, ahol ne panaszkodtak volna a vezetők, hogy a javításra leadott motorok, és egyéb eszközök csak hosz- szú idő után jutnak vissza az üzembe, azaz hiányoznak a termelésből. A központi javító üzem, a Nagyba tonyl Szolgáltató Vállalat tervszerű munkáját is akadályozta az állandó kapkodás: a bányák sürgetésére hol ezt, hol azt kellett félretennie és máshoz fogni. A tröszt gépészeti osztálva törekedett a TMK munka, koncentrációjára. Először úgy gondolták, hogy a bányaüzemektől karbantartó létszámot csoportosítanak át a szolgáltatóhoz és így ellensúlyozzák a szaporodó javítások miatt bekövetkezett torlódást. A bányák tiltakoztak ez ellen. Rájöttek, hogy ez az út nem iár- ható, hanem a szolgáltató karbantartási rendszerét kell megjavítani. December elejétől bevezették a csererendszert. Az as- kor még kevés tartalékból biztosítottak annyi eszközt, hogy ha valamelyik üzem javításra vitt motort, vagy fúrógépet, azonnal kapott helyette másikat. Azóta érvényben van a csererendszer, amelyeket kiterjesztettek a kapa- rókra. a Kóta-féle rakodókra, a vitlákra, a leggyakrabban használt villamos motorokra és egyéb eszközökre. Az eredÄ munkásbíróság előtt meny felülmúlta a várakozást A Nagybátonyi Szolgáltató munkája tervszerűbb lett. Az üzemek ma már nem panaszkodhatnak, nincs kiesés a termelésből a meghibásodott gépek miatt. Érdekes például hogy fúrógépből december elején csak 27 volt a tartalék, ma már 54, amit azonnal cserélni tudnának. Rablóvitla csak egy volt, ma 13 van, villamos motorból 22 helyett 40 a tartalék. Ebből a tanulság a következő: az veidig elfekvő készlet őrizgetése most már nem érdekűit. Ezért meghibásodás után azonnal beszállítják javításra. Kiderült még az is, hogy Kó- ta és rakodómotorokból nincs kellő tartalék, ezért azonnal rendeltek belőle. A beruházási keretből vásárolt gépek is először a tartalék raktárba kerülnek, majd az igények szerint az üzemekbe. Az új módszernek jelentős gazdasági kihatása is lesz. Ugyanis egy helyen állapítják meg, mi szorul felújításra és mi kisebb javításra. Egy helyről, a szolgáltatótól futnak be az alkatrészrenae- lések. Ezért viszonylag Kevesebbre lesz szükség, mint korábban, amikor az üzemek külön-külön a túlzott biztonság szemelőtt tartásával rendeltek. Az üzemeknél is rájönnek, hogy felesleges a tartalékképzés: a szolgáltatótó' megkapják amire szükségük van. Mindez azt jelenti végső soron, hogy kevesebb géppel is jobban megoldhatják a feladatokat. Most újabb eszközökre, szivattyúkra, kapcsoló berendezésekre, dobos vitlákra. fúró transzformátorokra is kiterjesztik a csererendszert Céljuk, hogy az egyedi gépek kivételével valamennyi termelési eszköz TMK-ja ilyen csere alapon történjék. kezeiben gazdái lennének a talajvédelemnek. Mivel mind több községben kezdenek hoz„...Egyetértek és nem kívánok fellebbezni..." főleg az 1966. évi termelési és felvásárlási előirányzatok teljesítésében jelenthet komoly nehézséget. A mezőgazdasági termékek __________ k ivitele 1965-ben olyan cikkek irányába tolódott el, amelyek a belterjesebb gazdálkodásra utalnak. Ez jelzi többek között, hogy az idei esztendőben mintegy 195 ezer tonna friss gyümölcs, ezen belül 120 ezer tonna alma, 135 ezer tonna főzelék-kon- zerv és paradicsompüré, 20 és félmillió liter palackozott bor került kivitelre. Az idei mezőgazdasági export teljes értékének több mint 40 százalékát hús és húskészítmények, valamint egyéb állati termékek, vaj, sajt, tojás stb. tették ki. Az idei esztendő eredményességét igazolja, például az, hogy 1965- ben több mint 2,2 milliárd deviza forint a mezőgazdaság export-import aktív egyenlege. Ez 300 millióval több az utóbbi évek átlagánál. A mezőgazdaság az ismert nehézségek ellenére is teljesíti a Központi Bizottság múlt évi decemberi határozatának azon fontos célkitűzését, hogy javítsuk az ország külkereskedelmi mérlegét. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy közben a belső szükségletek kielégítése is a terveknek megfelelően alakult. Ügy, hogy többek között pl. 52 kg-os volt az X főre jutó hús, 30 kg-os az 1 főre jutó cukor fogyasztása. A mezőgazdaság 1965. évi eredményei a fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink további erősödéséről tanúskodnak. Arról szólnak, hogy egyre nagyobb biztonsággal termelnek, egyre nagyobb biztonsággal lehet rájuk támaszkodni, mind nagyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Ismételten tanúi lehetünk, hogy a parasztság jobban dolgozik, határozottabban ragaszkodik szövetkezetéhez. Az elért eredmények arról is tanúskodnak, hogy nerr. volt hiábavaló az a nagyarányú befektetés, beruházás, amit a mezőgazdaságban a második ötéves terv időszakában valósítottunk meg s nem lesz hiábavaló az a nagyarányú befektetés sem, amit az elkövetkezendő Időszakban a mezőgazdaság fejlesztésére szánunk. Igazuk volt mindazoK- nak, akik bíztak a nagyüzemek fölényében, abban, hogy érdemes áldozni a mezőgazdaság és a jövő érdekében. Az 1965. évi eredményekhez természetesen nagyban hozzájárult az, hogy a műtrágya, valamint a takarmánykeverékek használata tovább növekedett. Az, hogy a beruházások volumene 1965-ben Is számottevő volt; az összes beruházás egyötöde a mezőgazdaságba került. Ennek eredményeként a termelőerők színvonala a mezőgazdasag- ban tovább növekedett: tovább szilárdultak és fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Főként azokban a termelőszövetkezetekben volt ez számottevő, amelyek megfelelően éltek a személyes anyagi érdekeltség lehetőségével, amelyek képesek voltak önállóbban gazdálkodni, s így jobban élvezhették egyes döntéseik anyagi előnyeit, akik jól sáfárkodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagi és egyéb eszközökkel. Tehát ott, ahol a szövetkezeti jellemvonások az átlagosnál is nagyobb mértékben érvényesülhettek, illetve ahol a helyi lehetőségek kihasználását nagyobb mértékben tudták érvényesíteni, ezek révén is jelentős mértékben növelték gazdálkodásuk hatékonyságát. Az elért eredmények | mellett néhány területen továbbra is számottevő lemaradás mutatkozik. így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — az aprómagtermesztésünk, burgonya és zöldségtermesztésünk. A rét- és legelőgazdálkodásunk területén is kicsi az előrehaladás. Ezek azok a problémák, amelyekkel a jövőben többet kell foglalkoznunk. Nem tekinthető elégségesnek a takarmánygazdálkodásban elért fejlődés, valamint a háztáji gazdaságok lehetőségének hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelyek feltárásával tovább javítható a mezőgazdaságban is a gazdálkodás hatékonysága, a tervszerűség. Ezek egyébként azok a feladatok, amelyek utalnak a következő időszak jelentősebb tennivalóira Is, s ezeket tekintsük olyanoknak, amelyek az elkövetkezendő időszak központi kérdései. Ezen belül természetesen alapvető feladatunknak továbbra is a kenyérgabona ellátás hazai termésből történő biztosítását kell tekintenünk; ezért a vetések ápolására, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még inkább időben és jó minőségben végezzünk el. Napjainkban pedig mind nagyobb gondot kell fordítanunk a gépek javítására. Annál Is inkább, mert ez ma a legsürgősebb olyan feladat, amivel nagyban megalapozhatjuk a jövő évi eredményes tevékenységünket, gazdálkodásunkat, azt, hogy jövő esztendőben a mezőgazdaság termelése mintegy 5 százalékkal haladhassa meg az idei esztendőben elért eredményt A második emeleti tanácskozó teremben százan lehettek, amikor a társadalmi bíróság, hozzákezdett B. I. tervezőmérnök ügyének tárgyalásához. Ezt megelőzően azonban különböző hírek keltek szárnyra, amelyek közül egyik-másik még a tárgyalás előtt is elhangzott: — Elsimítják az ügyet, mert mérnök. Bezzeg, ha fizikai munkás lenne, akkor ... Suba alatt akarják elintézni... Ha a túlzásokat leszámítjuk az előbbi megjegyzésekből, akkor is el kell ismerni, hogy a munkásbíróság előtt eddig még nem állt olyan magas beosztású dolgozó, mint B. I., a szerkesztési osztály diplomása. A tárgyalás során kirajzolódott, hogy a fiatalember milyen utat tett meg a gyárban, miért áll most a népes hallgatóság, és a társadalmi bíróság figyelmének középpontjában. Az elnök kérdéseire adott válaszaiból hamar kiviláglik; olyan emberről van szó, aki szembe tud nézni hibájával. Ezt tanúsítja már az első szava: — Nagyon megbántam cselekedetemet, és amennyiben lehetőséget kapok rá, szeretném hibámat jóvátenni. Mit vétett B. I.? Tizenegy napig Igazolatlanul mulasztott. Ez alatt, bevallása szerint italozott és csavargott. A miértet viszont rendezetlen családi körülményeivel magyarázta. Az elnök a hallgatóság helyes tájékoztatása céljából bejelentette: — B. I. állítása nem felel meg teljesen a valóságnak. A polgári bíróság is az ő hibájából mondta ki annak idején a válást. Az ok: italozás és durva magatartás. De tévedés lenne azt hinni, hogy B. I. kizárólag csak rossz tulajdonságokat hordoz magában. A hallgatóság egy része, kollégái, barátai nem szűkmarkúskodtak a dicsérettel. Fekete László így beszélt: — Régebben együtt dolgoztam vele. Igen jóképességű embernek ismertem meg. Nemcsak nekem, hanem többi kollégámnak is minden esetben szívesen segített. Brunczel Tibor folytatta: — El kell mondani, hogy igen tehetséges és rendkívüli képességekkel rendelkező tervező gépészmérnök. Elismerték jó tulajdonságait a többi felszólalók is: a volt főosztályvezetője, a nagy üzemi pártbizottság titkára, Merlák Ervin, Balázs Elemér. De mindannyian erőteljesen hangsúlyozták: magatartását elítélik. Ez az egyöntetűség nyilvánult meg akkor is, amikor a lejtőről visszavezető út került szóba. — A gyár vezetősége adjon még egy lehetőséget, hogy munkájával, korrekt magatartásával bebizonyíthassa: méltó dolgozó társainak megbecsülésére, sze- retetére, igaz barátságára. Ennek legfőbb feltétele az, amit a nagyüzemi pártbizottság titkára felszólalásában mondott: Le kell szoknia az italról! Ez az ő problémáinak okozója. He egyedül nem tudja megtenni, kérjen segítséget az egészségügyi szervektől. Nem kell szégyellni. Fiatalemberről van szó, aki előtt jövő áll. De szükség van a közösség segítségére, támogatásába is. Erre hívta fel néhány felszólaló a jelenlevők és a társadalmi bíróság figyelmét. Ez a gondo at tükröződött a határozat indokolásában is. A műszaki fejlesztési főosztályvezető és a gyár főmérnöke bejelentette: — Amikor először tapasztaltunk nála mulasztást, figyelmeztettük, hogy tudása, társadalmi szerepe rendes viselkedésre kötelezi. Megígérte, hogy helyes útra tér, de maradt minden a régiben. Ezt B. I. többszörösen elismerte. Először azzal, hogy a határozathozatal előtt bejelentette: amennyiben a vállalat vezetősége lehetőséget ad rá, jó munkájával helyrehozza mulasztását. Másodszor, amikor egyetértett a társadalmi bíróság ítéletével, amely őt alacsonyabb munkakörbe javasolta, tízszázalékos fizetéscsökkentéssel. — Egyetértek az ítélettel, nem kívánok fellebbezni — szólt az utolsó szó jogán. Telefonon megkérdeztük új főnökét, hogy a tárgyalás óta változott-e B. I. magatartása. — Az üzemben nincs vele probléma. Munkáját lelkiismeretesen elvégzi, nem késik, igazolatlan mulasztása nines — válaszolta. Ügy látszik komolyan vette ígéretét. Venesz Káról): i
