Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-23 / 305. szám
4 NÖGRÄP 10G5 december 23 csiHöH-ök A KMP megalakulásának emlékmúzeumában A s/aliiminlíáslíépzés, a továbbtanulás és az elhelyezkedés lehetőségeiről Két hely üresen maradt a lakókat felsoroló üvegtáblán, egyébként a szűk lépcsőház éppen olyan félhomályos és csendes így délelőtt, mint bármelyik a Visegrádi utcában. A belépő csak később veszi észre kissé oldalt a nyilat, amely mutatja; hogy ez mégsem egy ház a sok közül, hanem a Kommunisták Magyarországi Pártjának hajdani székháza. És néhány napja — ezt mutatja a lépcsőházi tábla — a KMP megalakulásának emlékmúzeuma. A hajdani előszobaajtón belépve azt is észreveszi a látogató, hogy véletlenül volt csendes a lépcsőház. öt perccel korábban még gyerekzajt hallott volna, kérdéseket és megilletődött megjegyzéseket. S ezt hallja most is, mert seregnyi iskolás lesz nézőtársa, egymást sűrűn váltó csoportok, akik — így mondják a múzeum dolgozói —, a nyitás óta özönlenek él az az elvtársnő, aki a röp- iratokat gépelte rajta. — Ezen a fogason akkor nem kabátok, hanem puskák lógtak, ebben a szobában tanyázott az a tengerész-alakulat, amelyik a pártközpontot védte. — Látjátok, itt volt az udvari bejárat. Később csak ezt használtuk, mert észrevettük, hogy a lépcsőházi portásfülkében — most is megvan — állandóan ott ül egy detektív fényképezőgéppel, egy másik meg füzettel, s figyeli a ki- és bemenőket. — Ez a felvétel akkor készült, amikor a központot feldúlták 1919 márciusában és rázolja, ahol állunk, itt a félköríves ablak és ezen a helyen volt az üvegajtó. A tárlatvezető — mennyire tetszik ez a gyerekeknek! — maga is történelmi idők tanúja. Ott is van a képe az valahol vidéken, hogy „Direg- tórium,,? Legjobban mégis a Kun Béla-emlékszoba ragadja meg a nézőt, ez a kis alapterületű, meghitt kabineti, ahol szerény, keresetlen névjegy idézi „Kun Béla külügyi népbiztos” emlékét, ahol a Leninhez írt levelének másolatát, ruháját és tárcáját találni, s ahol így vádolja a Vörös Újsággal kapcsolatban Kun Bélát a rendőrségi jegyzőkönyv: „Úgyszólván a lap mindenik számában a fegyverkezésre és a véres proletárforradalomra izgató cikkeket írt.” Itt van ez a sárga borostyánszipka amelyet Frankel Leó hagyatékából őriztek meg, s amely így forradalmár nemzedékek nagy sorát köti már össze, itt vannak könyvei és néhány bútordarabja, kere- -ilcn egyszerűséggel. Kun Bélának, Tanäcsközbir- jsógunk nagy vezérének — '■zt a kisiskolások nem tud- iák — eddig nem volt múzeuma. Családok, hívei őriz- 'ék emlékét a vöröset sárra! 'eke téré kenő Horthy-kor- zakban, s később is néhány évig, a történelemtorzítás idején. S ezért is nagyszerű •z az emlékmúzeum, amely ' imcsak a pártnak, — Kun 'ólának is emlékhelye, tun Bélához méltó, egyszerű emlékhely, oszlopcsarnok és márvány nélkül a bérházban, ahol a másik emeleten most is laknak, biztosan ebédet főznek, a délutános műszakosok lassan készülnek munkába, és a gyerekek jönnek az iskolából. És a lépcsőháziján valóban megvan a portásfülke. A kis látogatók kiváncsi izgalommal nézik, de csalódnak. Kövér Az iskolákban közeleg a félév, januárban megkezdődnek a tanulók jelentkezései a különböző iskolatípusokba, a szakmunkásképzés legváltozatosabb formáira. Milyen lehetőségekkel rendelkezünk? Tájékoztatást kértünk a Nógrád megyei Tanács munka-, illetve művelődésügyi osztályától: tanulmányaik befejezése után hová mehetnek a fiatalok, januárban hová adják be jelentkezési kérelmeiket? Az alábbiakat közölték: Mintegy 1570 fiatal (1260 fiú és 310 leány) számára nyílik jövő évben Nógrád megyében szakmunkásképzési lehetőség. A képzés formái között a megoszlás: Mü. M. nagyüzemi képzés 760 fiú, 63 leány Helyiipari képzés (tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek, mezőgazdasági tsz- ek, magánkisipar) 365 fiú, 60 leány. Szaktárca képzés (F. M„ Belker., Élelmezés, könnyűipar, SZÖVOSZ) > 140 fiú, 19b leány. Sok jelentkezőre lenne szükség a következő szakmákra: kovács 90 fiatal jelentkezhet kőműves 100 „ „ egyéb építőipari szakmunkás (ács, álványozó, szobafestő, mázoló vasbetonszerelő stb.) 130 fiatal jelentkezhet. különböző lakatosszakmák 200 fiatal jelentkezhet. Mezőgazdasági szakmák: (mezőgazdasági gépszerelő, kovács, növénytermesztő, szarvasmarha- és baromfi- tenyésztő, zöldség- és gyümölcstermesztő stb.) 200 fiatal jelentkezhet. A felsoroltak nem valamennyi lehetőséget közli k, csupán tájékoztató jellegűek. Az iskolákban az osztály- főnöki órákon az osztályfőnökök részletesen ismertetik a MAJOR OTTÖ Kun Béláékat bezárták. LátA part alapítóinak fényképei előtt játok, éppen ezt a sarkot ábtanárostól, csoportban vagy egyenként az új múzeumba, rendkívüli és izgalmas történelemórára. Fényképekkel, fotókópiákkal és plakátokkal kezdődik ez az óra. A tananyag címe: „A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és harcai.” S ahogy haladunk befelé, még izgalmasabb, még különlegesebb a kiállítás, mert ha tanári felvilágosítás is kell még a háborúról dicshimnuszokat zengő újságcikkhez, Bíró Mihály, a nagyszerű forradalmár plakátművész alkotásához már semmiféle magyarázat nem szükséges: az ágyúcsőbe emberezreket lapátoló halál önmagáért beszél. És a kommunistákért, akik — érzik, tudják ezt a kisiskolások is — először emelték fel szavukat a mészárlás ellen. Ez a plakát önmagában is, a többi röpirat, dokumentum nélkül is hőssé, naggyá teszi a látogató szemében azt a pártot, amely megalakulásától az országért küzdött, s azokat a férfiakat, akik a pártot létrehozták és először vitték győzelemre. Fényképek — régi elkopott fotók óvatosan másolt változatai — ott is sorakoznak a terem falán, elől a legnagyobbal: Kun Bélával. — Kun Bélának — mi csak Vezérnek szólítottuk mindnyájan — nem volt itt külön íróasztala. Hol az egyik szobában, hol a másikban tűnt fel, ahol éppen szükség volt rá. — Kopaszodó fürge bácsi meséli a gyerekeknek, minden kérdésre türelmesen és hosszan válaszol, pontosan idéz számokat és adatokat, emlékeket és történeteket. — Az írógép eredeti, még Elsárgult újságlapok tanúskodnak a történelmi időkről (Dozvald János felvételei) ydk tablón. Persze, akkor házmester néni figyelmezteti :ég sűrű haja volt Klémens unokáját az üvegablak mögött. R. Gy. lél a elvtársnak, a párt vi- léki szervezőtitkárának, a orradalmi törvényszék leg- iatalabb bírójának, a mú- eum lelkes, nagytudású tár- adalmi munkatársának. Filmkrónika Tibériási Justus Az ókori Júdeába vezet Major Ottó új regénye, a Tibériási Justus. Egy kis nép vívja élethalál harcát a hatalmas római birodalom ellen. E szabadság-küzdelem drámai leírását a Rómához pártolt Josephus Flavius történeti művéből ismerte meg az utókor. Major Ottó azonban a néphez végig hű maradt Tibériásba való Justust szólaltatja meg. A műben a szabadság-küzdelem története egyben története annak is, hogyan pártolnak el a felkelők a vallástól, hogyan fordulnak szembe a teokratikus állam fenntartóival: a rómabarát főpapokkal, írástudókkal és kalmárokkal; hogyan hagyja el az istenhit végül azokat, akik Isten nevével indultak a küzdelembe. Tibériási Justus középen áll népe harcában. Szíve a szenvedőké, de sorsa és helyzete megakadályozza a tevékeny harcban. Idegen vér — A Vörös Újság szerkesztősége néhány szobával odébb volt — mutatja a gyerekeknek, akik éppen ezt nézik. Lapozzák az első kommunista újságot, mert ebben a múzeumban megdőlt a „mindent a szemnek, de semmit a kéznek” ismert kiállítási parancsolat: a múzeális példányokat műanyaglapok közé szorítják, s a látogató úgy lapozhat bele a Vörös Újságba, mint a hajdani olvasó. Sok itt a látnivaló, nem is tudja a kis és felnőtt néző, melyiket nézze. A letartóztatott kommunista vezetők eredeti jegyzőkönyvét vagy az emlékezetes okmányt a két párt egyesüléséről (a szociáldemokraták sorában Landls Jenő az első aláíró, a kommunistákéban Kun Béla), Kim Béla celláját, vagy azt a kar szalagot, amelyre fáradt írással, helyesírási hibával, de annál lelkesebben hímezték A hagyományos orosz kozákélet és az új bolsevik rend kialakulása jellemzi az Idegen vér című Solohov-i elbeszélést, illetve az elbeszélésből készült azonos című filmet. Solohov az orosz falu és a forradalmi eszmék alapos ismerője. Elbeszélésének hősei tipizált alakok, Gavrila apó a régi kozákság, a földhöz ragadt cártisztelő konzervatív alakja, Nyikoláj a „fogadott” fiú pedig az új rend, a forradalmat szervező munkásosztály képviselője. A polgárháború kitörésekor Gavrila apó odaadja egyetlen fiát a cár védelmére, majd elveszítése után a faluba érkező vörös katonák egyik sebesültjét veszi magához és feleségével együtt ápolják. Már-már sajátjuknak tekintik elveszett fiuk helyett, amikor Nyikoláj hívó levelet kap övéitől az uráli munkásoktól és az öreget otthagyva hazaindul. Az irodalmi mű megfilmesítésére Vlagyimir Monahov vállalkozott. Nem sikerült visszaadni azt a sokszínű jellemrajzot, azt a feszült atmoszférát, amit az elbeszélés teremt. A rendező, a bonyolult lélektani, egyéni és társadalmi motívumokat elsősorban képi elemekkel próbálja érzékeltetni. Bizonyára ehhez Monahov operatőri tradíciója is nagymértékben hozzájárult. Az elbeszélés értelmezéséből adódik, hogy egy-két jelenetet leegyszerűsít. Elsősorban a Gavrila apó iránti ro- konszenv hiánya szembetűnő. Leukó Albert tanulókkal a lehetőségeket, s rövidesen megjelenik a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanács tájékoztatója is a megyében levő lehetőségekről. Egy dolog viszont már most teljesen nyilvánvaló: a fiatalok inkább a fent ismertetett szakmákra jelentkezzenek, ugyanis az úgynevezett „divatos” pályákra a felvételi lehetőség sokkal korlátozottabb. Például: Nógrád megyében a különböző fodrász szakmákra a telítettség miatt körülbelül csúfján 30 fiatalt vesznek fel. Valamennyi műszerész szakmára pédig csak érettségizetteket alkalmaznak. Egy-két kiemelt szakmában, mint például az autószerelő, a villanyszerelő, a géplakatos szakmák, az országgyűlés által is kimondott, úgynevezett emelt szinten indul a képzés a jövő tanévben. Mit jelent ez? Azt, hogy magasabb szinten oktatnak majd bizonyos humán tárgyakat, így a szakmunkásvizsga letétele után a fiatalok a gimnázium levelező-, vagy esti tagozatán a harmadik osztályban folytathatják tanulmányaikat, s rövidített idő alatt szerezhetnek középiskolai végzettséget. E lehetőségek ismertetése után, nézzük, a többi iskolatípusok mennyi hellyel várják az általános iskolákból kilépőket? A gimnáziumok első osztályaiba jövőre mintegy 750, a szakközépiskolák- illetve a technikumok első osztályaiba mintegy 420 fiatalt vesznek fel. Ez azt jelenti, hogy egyelőre továbbra is fennmaradnak a hagyományos iskolatípusok, maradnak a gimnáziumokban a különböző tagozatok is, az orosz tagozat Salgótarjánban és Pásztón, a francia tagozat Balassagyarmaton; s az előző híresztelésektől eltérően egyelőre nem szűkül a középiskolákba felveendők száma. Új iskolatípusként jelentkezik jövőre a gyermekgondozó szakközépiskolai osztály beindítása Salgótarjánban, a Madách Gimnáziumban, illetve az erdészeti szakközépiskolai osztály beindítása Nagybátonyban. (Befolyásolja a beiskolázás további alakulását az, hogy Salgótarjánban mikorra készül el a Madách Gimnázium új épülete, továbbá a kis gimnáziumok személyi állományának megerősítése (Romhány, Zagyvaróna.) Néhány szó az érettségizett fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeiről. A 930 végzős diák közül körülbelül 120—130 fiatal folytathatja tanulmányait felsőfokú intézményekben (főiskola, egyetem stb.), a többiek bekapcsolódhatnak a már az általános iskolákból kilépők számára fent ismertetett szakmunkásképzésbe, illetve várják őket a különböző munkahelyek. Mintegy 100 fiatal rövidített szakmai képzésben vehet részt. Folyik a megyében a termelőüzemek fejlesztése főképp leány tanulók részére (az érettségizetteknek körülbelül 70 százaléka leány). Balassagyarmaton fejlesztik a szövőüzemet, Salgótarjánban a társadalmi szervek segítségével kis fonó- üzemet hoznak létre. Természetesen, mindez csak részben oldja meg az érettségizett fiatalok elhelyezési problémáját. Szükséges, hogy az üzemek, s a vállalatok is az eddigieknél fokozottabban segítsék enyhíteni az érettségizettek elhelyezkedési gondjait. Tóth Elemér Iparművészeti kiállítás Hat év után ismét országos seregszemlét tartanak a magyar iparművészek. A Műcsarnokban rendezett kiállítás jól szemlélteti hogyan bővül az iparművészei hatóköre, s hogy ma már szerephez jut az élet minden területén. Valamikor jórészt csak a tárgyak díszítését jelentette az iparművész munkája, — ma már egyre inkább a tárgy nemes formáját, célszerűségét, színeinek harmóniáját alakítja a művész, s nem a dísz, hanem ez a nemes hasznosság teszi széppé munkáját. A mintegy ötszáz kiállító művész nemcsak kerámiát, gobelint, üveg- és fémtárgyakat, textilt, ruhát, valamint bútort és más lakberendezési cikket vonultat föl, hanem sok új ipari formamodellt is. A modern embert szolgálják, hozzá illenek, őt gyönyörködtetik ezek a tárgyak; öröm a szemlélődés ezen a kiállításon. Jó volna, ha ez az öröm megkétszereződne, mégpedig úgy, hogy iparunk és kereskedelmünk összefogása nyomán a kiállításon látott darabokat viszontlátnának — mégpedig nem évek múltán! — az üzletekben. (f. f.) A kiállítás egy részlete. A lakásdíszítés modern, mutatós darabjai. (Foto: Wormser)
