Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-17 / 274. szám

2 IST f'Vr: Mp 1965 nmrpmber 17., KÜLFÖLDI kaleid&izkófL WASHINGTON Joseph Swidler az ameri­kai energiaügyi bizottság el­nöke hétfőn Johnson elnök eié terjesztette első beszámo­lóját a múltheti áramszünet okáról. A beszámoló szerint a kanadai Ontario állambeli Qeenston erőműben elrom­lott egy relé. A reléállomás kiesése miatt New York ál­lam és a közeli államok ener­giarendszere óriási mennyisé­gű elektromos áramot kapott, amely meghaladta az egye? állomások kapacitását Ez több helyen rövidzárlatot okozott. A láncreakció követ­kezményeképpen az egész energia-szolgáltató rendszer összeomlott. A beszámolót a bizottság, amelynek feladata az okok kiderítése mellett az esetleges újabb zavar meg­akadályozása, többnapos vizs­gálat után állította össze és terjesztette a Fehér Ház és a hadügyminisztérium elé. LONDON Hétfőn este London több kerületében kialudt a villany. Az áramszünet okát még nem derítették ki. KHARTOUM A rendőrség könnygáz­bombákat és gumibotot hasz­nált a Mohamedán Testvéri­ség nevű szervezet tagjai el­len, akik azt ünnepelték, hogy a nemzetgyűlés elfogadta a kommunista párt betiltásáról szóló javaslatot A döntés után a kommunisták kijelen­tették, hogy a földön semmi erő nem számolhatja fel a partjukat A megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a fért illegalitásra fog vonul­ni Mohamed Ahmed Mahgub miniszterelnök szintén meg­szavazta a törvényjavaslatot, de a vitában nem vett részt TOKIO A japán központi meteoro­lógiai intézet rádión utasítot­ta a Csendes-Öceán Torisima nevű lakatlan szigetén dolgo­zó munkatársait hogy a vul­kánkitörés veszélye miatt tér­jenek azonnal haza­II Pravda a kínai sajtó szovjetellenes megnyilvánulásairól MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda keddi számában a lap' pekingi tudósítója „Szov­jetellenes anyagok a kínai sajtóban” címmel a követke­zőket írja: „Válasz az SZKP új veze­tőségének az akció egységről hangoztatott fecsegéseire” címmel terjedelmes szerkesz­tőségi cikk jelent meg a Kínai KP központi sajtóorgánumá­ban, a Renmin Ribaóban és a Vörös Zászló című folyóirat­ban. A szerkesztőségi cikk rendkívül durva és támadó hangjával kitűnik a kínai sajtóban rendszeresen közölt hasonló anyagok közül. A cikk arról tanúskodik, hogy a Kínai KP vezetősége az im­perializmus és a vietnami amerikai agresszió ellen, a békéért és a népek társadal­mi előrehaladásáért folytatott harcban végképpen elutasí­totta az SZKP-val és más marxista- leninista pártok­kal való akcióegységet. A cikk rágalmazó módon revi- zionizmusnak minősíti a Szovjetunió harcát a béke fenntartásáért és az új vi­lágháború veszélyének elhá­rításáért, s azt állítja, hogy a Szovjetunió tagad és elle­nez minden antiimperialista forradalmi harcot. A cikk to­vábbá azt állítja, hogy a vi­lág feletti közös uralkodás érdekében a Szovjetunió összeesküdött az amerikai im­perializmussal. Ennek egyik „bizonyítéka” a Szovjetunió által aláírt moszkvai átom- csend-szerzódés, amelyhez — mint ismeretes — a világ több mint száz országának kormánya csatlakozott. A szovjet-amerikai össze­esküvés másik „bizonyítéka­ként” a Renmin Ribao és a Vörös Zászló az atomfegy­verek elterjedését megaka­dályozó szerződésre vonatko­zó szovjet javaslatot hozza fel, amely megakadályozná a nyugatnémet revansistákat az atomfegyverek meg ka parin­fásában. Az SZKP irányvonalát, amely a kommunista társa­dalom felépítésére a jólét nö­velésére, a termelőerők fej­lesztésére és a szocialista gazdaság tartalékainak hasz­nosítására irányul, a cikk a szovjet nép „burzsoá átalakí­tása” irányvonalának kiáltja ki. Azokat az intézked seket pedig, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány tesz a kol­hozfalu termelőerői szüntelen növelése érdekében, s ezzel összefüggésben az SZKP Központi Bizottságának már­ciusi plénumhatározatait, a szóbanforgó cikk a követke­zőképpen tálalja: az SZKP új vezetősége a tőkés fejlő­dést gyoiaitja falun is. A szeptemberi plénumhatáro- zatokat a cikk úgy értékeli, mint a kapitalizmus visszaál­lítását a Szovjetunióban. Pár­tunknak azt az irányvonalát, hogy az állam életében hely­reállítsák a lenini normákat és elveket, hogy fejlesszék a szocialista demokráciát, ki­bontakoztassák a dolgozók al­kotó kezdeményezését, a szer­kesztőségi cikk revizioniz- musnak állítja be. Miközben a közös ellenség — az imperializmus elleni aktív harc kibontakoztatása céljából az SZKP és más marxista-leninista pártok sür­getik az összes kommunista párt akcióegységét és ezen az alapon törekszenek tömö­ríteni a kommunista mozga­lom sorait, a cikk szerzői ki­jelentik, hogy a Kínai KP és az SZKP között csak az van, ami elválasztja őket, és nincs az, ami egyesíti, csak az van, ami ellentmond egy­másnak és nincs az, ami kö­zös lenne, hogy a Kínai KP és az SZKP akcióegysége le­hetetlen, mivel a két párt merőben ellentétes álláspon­ton áll Válaszul az SZKP és más marxista-leninista pártok fel­hívásaira. hogy küzdják le az ellentéteket, a cikk kije­lenti, hogy mind politikai, mind szervezeti szempontból határvonalat kell húzni a Kínai KP és követői, vala­mint a többi kommunista és munkáspártök között. Valamennyi kitétel elejétől végéig hemzseg a megenged­hetetlen és teljesen alaptalan rágalmaktól, provokációs ko­holmányoktól, amelyeket a szovjet nép, az SZKP, vala­mint az antiimperialista és haladó erők összefogását cél­zó politika elírni ellenséges érzület hat át. Amerikai manőverezés az EMSZ Kína-i itajaban NEW YORK Hétfőn folytatódott az ENSZ Közgyűlés vitája Kína ENSZ- képviseletének kérdéséről. A felszólalók többsége rámuta­tott a jelenlegi helyzet képte­lenségére, annak tarthatatlan­ságára, hogy a Kínai Népköz- társaság helyét a csangkajse- kista klikk képviselője fog­lalja el. A hétfői ülés előtt az ame­rikai ENSZ-küldöttség újabb manőverekhez folyamodott — nyolc más országgal együtt határozattervezetet nyújtott be, amelynek értelmében az ENSZ megújítja négy évvel korábban, ugyancsak az USA nyomására elfogadott határo­zatát és „fontos kérdésnek” tekinti a kínai képvisele* problémáját. Ez azt jelent1 hogy míg rendesen az egyes országok képviselete ügyrendi kérdésnek számít és ilymódon a határozathozatalhoz egysze­rű többség szükséges csupán, ez a probléma, mint „fontos politikai kérdés” kétharmados többséget igényel. Az amerikaiak azért ter­jesztették be ezt a hatá­rozati javaslatot. mert félnek attól, hogy külön­ben nem tudnák tovább­ra is kirekeszteni a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-böl. Az amerikai határozati ja­vaslatot aláírta Ausztrália, Brazília. Kolumbia. Gabon, Olaszország, Japán, a Fülöp- szigetek és Thaiföld képvise­lője is. Ezzel szemben Kambodzsa és 11 más ország — Algéria, Albánia, Kongó (Brazzaville). Kuba, Ghana, Guinea, Mali, Pakisztán, Románia, Szomá­lia és Szíria — határozati ja­vaslatában állást foglal amel­lett. hogy az el nem kötelezett országok az 1964. október 5— 10 között Kairóban tartott ér­tekezletén elfogadott ajánlá­soknak megfelelően állítsák vissza az ENSZ- ben a Kínai Népköztársa­ság jogait és ismerjék el, mint Kina egyedüli tör­vényes kéviselöjét az ENSZ-ben. A határozati javadat máso­dik cikkelye értelmében a közgyűlés azonnali hatállyal kiutasítja Csang Kaj-Sek kép­viselőit a világszervezetből és az összes hozzákapcsolódó szervezetekből. A hétfői vitában Sierra Leone képviselője hangoztat­ta, hogy Kínát az ENSZ egyetemességét hirdető elv értelmében nem szabad kirekeszteni a szervezet soraiból. Kína agresszivi­tásáról azok beszélnek, akik beavatkoznak más álla­mok belügyeibe. Tudomá­sunk szerint nincsenek kínai csapatok Kongóban, Vietnam­ban, Dominikában, Dél-Afri- kában, viszont az ENSZ-nek tagjai olyan államok, amelyek tényleges agressziót követnek el — mondotta Sierra Leone küldötte. Kuba képviselője még to­vább ment és kijelentette, hogy véleménye szerint nem Kínát, hanem az Egyesült Államokat kellene kire­keszteni az ENSZ-bőL Malaysia ENSZ-küldötte a „két Kína” elmélete mellett szállt síkra, míg Haiti, Guate­mala, Ausztrália és a Fülöp- szigetek képviselője az ame­rikai álláspontot támogatta. Az ENSZ-közgyűlés kedden folytatja a vitát (AFP, AP, Reuter, TASZSZ) Jugoszláviai riport 2. A FIATALOK GYÁRA Kívülről inkább gyógyszer- tárnak nézné az ember, mint autógyárnak. No, természete­sen — monumentális gyógy­szertárnak. Csak a bejárat előtt ácsorgó sok-sok Zaszta- va és Fiát sejted, hogy mé­giscsak van köze ennek a hosszan elnyúló, sok-sok ab­lakos műhelypalotának az autógyártáshoz. — A csarnok hossza 500 méter, szélessége 180 méter.. — Köszönöm, ennyi elég — szakítottam félbe Mitrovics Szlobodan gépésztechnikust, aki vállalkozott rá, hogy meg­ismertet mindazzal, ami lényeges egy ilven fejlett, modem nagyüzem munkájá­ban. . ,, — Kezdjük talán az ele jen Hogyan született a gyár, a népszerű Zasztava, ahogy szerte Jugoszláviában és sok­sok más országban ismerik? — Nem is olyan régen ezen a helyen volt Abesszí­nia.. — Nono. Abesszínia talán mégiscsak Afrikában volt és van! — Bocsánat — mosolygott elnézően a feketebajúszcxS jó­képű technikus. Ez az Abesz- s/.ínia Kragujevác cigányne­gyede volt. Amolyan dimbes- riombos város-széle. Aztán fiatalok érkeztek ssóval-lapéttal Meg különfé­le gépek földgyaluk, marko­lók. teherautók. A lakókat úi írv-éeb* telepítették, a viskó- !•-,*- lebontották és megindult p A-.mbok és völgyek kiegyen­_ A miihelv-esarnok ke­lvén 10-12 méter mélv szaka­dok tátongott. A fiúk előtt azonban nem ,ro1t akadály. Mint ahogy később az építke­z és során sem. Itt minden az ő kezem unkájukat dicséri. A csarnokban lemezdübör­gés, hegesztőpisztolyok puffo­gása, marógépek sikolya fo­gadja a látogatót. — Tudják, hány alkatrész­ből áll egy gépkocsi? — kér­dezte Szlobodan barátunk. Szégyenkezve vallottuk be, hogy bizony fogalmunk sincs róla. — Nem baj — nyugtatott meg a mosolygó technikus. — Sokezerből. A lényeg, hogy a sokezer 55 százalékát itt az üzemben állítják elő. A töb­bit más jugoszláviai vállala­tok szállítják. A karosszéria természetesen az üzemben készül. Hatalmas 400, 600 és 1000 tonnás pré­sek alakítjuk, formázzák a le­mezekből az egyes részeket — Érzik, hogy semmit sem rezeg a prések alatt a padlózat? Csak most figyeltünk fel erre, s kissé értetlenül álltunk a jelenség előtt. Ezer tonna súly vágódik rá a lemezre, szorítja a formák közé és még csak meg sem rezdül alattunk a talaj. — Légpárnán állnak — kaptuk .meg a felvilágosítást. Hallottunk már légpárnás autóról, hajóról, sőt köszörű­gépről is (ez éppen magyar találmány), itt pedig találkoz­tunk a légpárnás présekkel. — A mi üzemünk minden vonatkozásban igen modem — büszkélkedett technikus kísérőnk. Erről a későbbiekben is meggyőződhettünk. A szereiő­— Az üzemből fedett függőfolyosókon jutnak a munkások az öltözőkbe és az étterembe. műhely szalagrendszere, az anyagmozgatás megszervezé­se, a festés és szárítás — te­hát a munka minden fázisa a lehető leggazdaságosabb és legtermékenyebb. Az üzem öt és félezer dolgozója évi 43 milliárd dinár értéket termel. Minket természetesen a sze­mélygépkocsi gyártása érde­kelt a legjobban. — Jelenleg naponta 120 Zasztava 750-es kerül le a szalagról. Ez a körülbelül évi 40 ezer kocsi az, ami már gazdaságos. Hozzákezdtünk az 1300-asok gyártásához is, és már naponta 20-30 darab készül eL Az üzem nemcsak személy­autót gyárt. Különféle szállí­tó gépkocsikat is előállítanak: mentőautó, furgon kisautó­busz. kisebb teherautók, te­repjárók — mintegy 25 féle — is készül a gyárban .Nem­csak Jugoszláviában, de sok más országban is sokfelé ta­lálkozunk a híres ZZ jelzésű kocsikkal. S mindezeket a fiatalok gyárában a fiatalok gyártják. Erre külön büszkék: a gyár dolgozói átlag életkora 30 év körül van. A dolgozók több mint a fele 23 évnél fiata­labb' Mi nem félünk a fiatalok­tól — magyarázta Mitrovics Szlobodan és azonnal saiát példájával bizonyított. De enélkül is elég bizonyíték volt az, amit saját szemünkkel láttunk. Mindenütt, az egész özemben csak fiatalokkal találkoztunk. idős embert nem is láttunk. A fiatalok gyárát az if’ú- «á«r építette és az ifjúság is vette birtokba. Nem vallanak szégyent 1 S7abő Béla Következik: Meglestem egy város ébredését. indonéziai jelentés A parlament követeli az Indonéz Kommunista Párt betiltását Nasution „tisztogat DJAKARTA (MTI) Az indonéz parlament, amelyet Sukamo maga neve­zett ki, hétfőn idei őszi ülés­szakának első napján határo­zatban követelte, hogy tiltsák be az Indonéz Kommunista Pártot. Az ülésen nem voltak jelen a kommunista képvise­lők, akiket már korábban el­távolítottak a testületből. A határozat követelte, hogy a kormány terjesszen jelentést t Szeptember 30-a mozga­lomról a parlament elé és jóváhagyta a kommunista képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről hozott ko­rábbi intézkedéseket Nasution tábornok, az indo­néz hadügyminiszter hétfőn utasítást adott, hogy a fegy­veres erőket tisztítsák meg a kommunistáktól. Nasution kijelentette, hogy még számos kommunista és a Szeptember 30-a mozgalom számos támo­gatója bújik meg a hadsereg­ben és a biztonsági szolgálat sorai között. Az utasítások szerint mindenkit el kell tá­volítani a fegyveres testüle­tek soraiból, aki tagja az IKP-nek, vagy más balolda­li szervezeteknek és nem ítél­te el kezdettől fogva a Szep­tember 30-a mozgalmat; aki közvetve, vagy közvetlenül belesodródott a mozgalomba; aki tudott róla, de nem szólt tóla a hatóságoknak; aki ugyan nem sodródott bele, de később elárulta, hogy támo­gatta annak céljait­Vietnami helyzetkép A kambodzsai határ közelében dűl a csata 765 lelőtt amerikai gép— A szenátor nem ért egyet — Visszaadott kitüntetés SAIGON (MTI) A dél-vietnam fennsíkon, Plei Me körzetében tovább folynak a súlyos harcok. A kambodzsai határtól mind­össze tíz kilométerre hétfőn délután az amerikaiaknak si­került a határ felé szorítani a szabadságharcosokat. A par­tizánok azonban az éj beáll­tával átcsoportosították erői­ket és kedden reggel ellentá­madásba mentek át. A vesz­teségek mindkét részrői sú­lyosak. Tucatnyi amerikai heli­kopter szállítja el a sebe­sülteket a csatatérről. Amerikai bombázók napalm- bombákkal árasztják el és bombázzák a szabadsáeharco- sok újabb és ú.iabb hullám­ban támadó erőit. Egy ame­rikai gép tévedésből a saját állásokra dobott napalmot. A vietnami tájékoztató iro­da iefentése szerint Nam Ha és Quang Binh észak-vietna­mi tartományok felett két amerikai repülőgépet lőttek le, ezzel ar t*>64. augusztus 5-e óta a vt»k térti'-*e telStt amerikai gépek száma 765-re emelkedett. De Gaulle francia köztársa­sági elnök hétfőn fogadta Mansfield amerikai szenátort, akivel egyórás megbeszélést folytatott. Az AFP értesülése szerint elsősorban Vietnamról és a NATO problémáiról volt szó. Hírek szerint az amerikai szenátor a vietnami kérdésben nem mindenben ért egyet a hivatalos amerikai politi­kával. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Front küldött­sége, amelv Szíriában tartóz­kodik, hétfőn felkereste Ju- szef Zuajen miniszterelnököt, aki — mint az AP jelenti — teljes politikai támogatásról biztosította a DNFF képvise­lőit. Nguyen Hieu, a küldött­ség vezetője kijelentette, hogy Tanzánia és az EAK ve­zetői szintén támogatá­sukról biztosították a DNFF-et. Martin Luther King Nobel- díjas amerikai néger lelki­pásztor az egyik harlemi templomban vasárnap híveit felszólította emeljék fel sza­vukat a Vietnam elleni ame­rikai bombatámadások meg­szüntetéséért. Ä TASZSZ New York-f je­lentése szerint Guthrie ameri­kai professzor az Egyesük Államok vietnami agresszióin elleni tiltakozás” 1 lemondott a második világháborúba’, szerzett kitüntetésről és szf visszaküldte Johnson elnök • nek. Ben Bella levele anyjához PÁRIZS (MTI) Ben Bella anyja hétfőn délután kapta meg fiának el-« levelét, melyből kitűnik, hogy az elmozdított algériai e' - nők él. Ben Bella anyja kétségtelenül ráismert fia írásán aki azt írja, hogy jól érzi magát és anyja — őrzőinek ígé­rete szerint — meg is látogathatja majd. Ben Bella leve­lezésének engedélyezését már november 10-én bejelentet­ték áz illetékes hatóságok.

Next

/
Thumbnails
Contents