Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-13 / 271. szám

4 N^^RAD T965. november 13. szombat. FÉM Y EK ÉS ÁRNYAK a somosi népművelésben Beszélgetés tervekről és feltételekről Körzeti jellegű a Somoskő­újfalui művelődési otthon, de, ha ezt a rendeltetését néze­getjük, olyannak tűnik, mint a hadvezér hadsereg nélkül- Ha a rajta túl élő Somos­kőt és Salgóbányát leszámít­juk, nehezen lehet körzetet képzelni hozzá, csupán Sal­gótarjánt közbeiktatva, így pedig nem sok értelme van az egésznek Ha valaki a járás egyéb szomszédos vi­dékeiről szórakozni, műve­lődni kíván, aligha megy So­mosra, a mégiscsak jóval több lehetőséget kínáló vá­roson át Inkább a somosi is befelé igyekszik ha te­heti. Ilyen feltételek között tá­volról sem irigylésre méltó tisztség jutott részül Dan- kó Andrásnak, a „körzeti” művelődési otthon élén. De, ha nincsenek is különösebb, szembeszökő eredményeik, az otthon élete kiegyensúlyo­zott, az igazgató jónéhány esztendeje becsülettel helyt áll a posztján. A körzeti jel­legnek pedig a centrum kö­zönségfeltétele nélkül úgy próbál eleget tenni a műve­lődési otthon, hogy módszer­kísérletező és továbbító köz­pontja egyes dolgokban a járásnak Épp a napokban rendeztek például ilyen jel­legű találkozót itt a salgó­tarjáni járás körzeti műve­lődési otthon igazgatói s nemcsak beszélgettek, de a gyakorlati munkát, a tánco­sok zenészek színjátszók, fotósok foglalkozását is ta­nulmányozták 1gr tehát mégiscsak fontos bázisa a vidéknek Somos, s az otthon egész munkája en­nek megfelelően igényes. Mit mond ezekről az igazgató? — Feladataink középpont­jának — kezdi — már esz­tendők óta az ismeretter­jesztés különféle formáinak keresését, kialakítását és fej­lesztését tekintjük. Több, im­már hagyományos soroza­tunk van — mint például a Nők Akadémiája is, amely ezen az őszön ötödik évébe érkezett. Előadásai rendkívül népszerűek, látogatottak, hallgatói annyira eggyé ko- vácsolódtak idők folyamán, hogy immár havi egy forin­tos önkéntes tagsági díjat fizetnek, amiből a sorozat végén, tavasszal, közös va­csorát rendeznek. Akadémiá­jukon számtalan hasznos kér­désről esik szó, többek kö­zött a mai család társadal­mi szerepéről, a családi ün­nepek eredetéről, a korszerű lakberendezésről. Hasonló kedveltségnek örvend nálunk a Szülők Akadémiája- A két ismeretterjesztő forma tema­tikáján egyébként is sok kö­zös jegyet hordoz. Ez utób­bin szó lesz egyebek között a családi nevelés problémái­ról, ^ szülői tekintély alap­jának feltételeiről, az erkölcs mai normáiról, a jutalmazás és a büntetés helyes eszkö­zeiről, azok alkalmazásáról. Az ifjúság világnézeti for­málását, egészséges szocialis­ta szemléletének kialakítását külön akadémia segíti, ezer. belül olyan problémák fel­vetése, mint a férfi és a nő egyenjogúságának helyze­te, a csodák és a babonák társadalom- és természettu­dományos vizsgálata. Tanít­juk a fiatalokat a művelt, kulturált emberhez méltó vi­selkedésre!, az Illik — nem ülik helyes eldöntésére, meg­ismertetjük őket a különfé­le kábítószerek ártalmával. A Vöröskereszttel együttmű­ködésben rendszeres egész­ségügyi előadások is helyet kaptak művelődé« otthonunk programjában, a határőrség­gel pedig vegyes műfajú is­meretterjesztő sorozatba kezdtünk. Ennek tematiká­jában a csilagászattól az iro­dalomig úgyszólván minden megfér, éppen ezért eléggé széleskörű érdeklődésnek őr vend. — Ad-e lehetőséget szakmai művelődés­re, áj ismeretek szerzésére a művelő­dési otthon? — Ebben a község össze­tételét tekintve két dologra vállalkoztunk. Az egyik a járási mezőgazdasági osztály irányításával működő Terme­lőszövetkezeti Akadémia, a másik a rónai bányaüzemmel közös, technológiai, bánya­szervezési ismereteket nyúj­tó Bányász Akadémia. A bá­nyászok továbbképzését az * zal is segíteni tudjuk, hogy havi két alkalommal, a fog­lalkozások napján az aka­démia rendszeres látogatóinak nappali műszakot biztosítot­tunk. — Milyen foglala­tossági lehetőségeket kínál a művelődési otthon? — Elsősorban a különféle szakkörök munkáját. Nagy létszámú és igen tevékeny a felnőttek fotó szakköre* Éppen nemrég zárult be 220 képből álló kiállítása, amely a község húsz esztendős fej­lődéséről. eredményeiről adott számot. A dokumentációs anyag most a járás közsé­geiben vándorol. .A földmű­vesszövetkezettel közös mé­hész szakkörünknek 25 tag­ja van. Ezeken kívül van barkácsoló, bélyeggyűjtő és csillagászati szakkörünk, míg az ifjúságiak közül a képző- művészeti és a levelezési szak­kört kell dicsérettel említe­nünk. — A művelődési otthon klubéletét elsősorban a film­vonatkozású tematika teszi vonzóvá. Üjszerü kezdemé­nyezésünk, hogy a Filmtudo­mányi Intézet segítségével archív filmeket vetítünk, ezek esztétikai értékelésével fej­lesztjük a klublátogatók íz­lését, igényét, szemléletét. Ebben a törekvésünkben a TIT részéről Kocsis László nyújt igen sok szolgálatot. A művelődési otthon klubéletét havonta szellemi vetélkedők élénkítik. Szeretnénk anyagi lehetőséget teremteni a föld­művesszövetkezeti kezdemé­nyezéshez hasonló szellemi totónak is. A művészeti munkának szép hagyományai vannak Somoson. Főképp a színját­szás, a népitánc az, amire joggal büszkék lehettek a korábbi években. Ezekre te­relődik végül a beszélgetés. — A műkedvelő, az önte­vékeny művészeti mozgalom­nak — mondja az igazgató — jelenleg is nyitottak a lehetőségei. Mocsári Ferenc rendező november 7-re Az igazság című szovjet jele­nettel készítette fel a szín­játszó együttest, s már pró­bálják Móricz Zsigmond egyik legszebb drámai művét, az Űri murit, melyet karácsony­kor akarnak bemutatni. Másik művészeti csopor­tunk. a népi tánc együttes a határőrség fiataljaival alkot egyet. A jó együttműködés eredménye, hogy a jelek sze­rint országos versenyben ve­hetnek részt. — Az eredmények mellett bizonyara gondok is adód­nak ...? — Nagy gondunk, hogy ép­pen egyik legeredményesebb szakkörünknek, a képzőmű­vész körnek nem biztosít­hatunk a szorgalomhoz és te­hetséghez méltó fejlődési ke­retet. Nincs megfelelő fel­szerelése a csoportnak, meg­oldatlan az anyagi támogatás lehetősége. Talán ennél is na­gyobb probléma könyvtárunk szegénysége. A községfejlesz­tésből 5 ezer forintot ka­punk évente, de ez az ösz- szeg jóformán csak pótlás­ra elegendő. Jellemző a szám, amit állományunkkal kapcso­latosan említhetek: Somoson egy lakosra i-75 század bötet jnt A somosi művelődési ott­hon — számtalan jel bizo­nyítja — az egész falukö­zösség szellemi. kulturális igényeinek forrása, némely erem a salgótarjáni járás igé­nyeinek is. Hogy minél te­libb bőséggel szolgálhassa ezeket, joggal tart számot a fenntartó tanácsok nagyobb gondoskodására. (bárnál 3 Golovanov doliumcntunvrestémje * fordítottal Pető fAiUlóo [cnije búk aia 3. A Gestapo hálójában A háború után többet be­széltek a fasiszta Németor­szág titkos rendőrségének, a Gestapónak a rémtetteiről, mint a Sicherheitsdienst, az SD bűnös üzelmeiről. Pedig ez a politikai felderítő szol­gálat, mely a hitleri biroda­lom biztonságát volt hivatott védelmezni, a fasizmus leg­nagyobb és legkiterjedtebb titkosszolgálata volt. Heyd- vich meggyilkolása után Kal- tenbrunner vezette, aki köz­vetlenül Himmlemek tar­tozott felelősséggel. Az SD tevékenysége az élet minden területére kiterjedt: diver- ziós cselekedeteket hajtott végre, politikai gyilkosságo­kat és provokációs puccso- kat szervezett. Még Hitler közvetlen apparátusát is el­lenőrizte. ugyanígy az ipart, a mezőgazdaságot a kereske­delmet. Kartotékain béké­sen megfértek egymás mel­lett miniszterek és táborno­kok. diplomaták és nagyke­reskedők, írók és zenészek. Innen mentek a jelzések a Gestapóhoz. Az SD volt a fej, a Gestapo a kéz. A megszállt területeken az SD tanulmányozta a szovjet és pártszervek irattárait, irá­nyította a kémelhárítást, har­colt a hazafiak ellen. A pap­ság ellenőrzése csak kis ré­sze volt az SD tevékenysé­gének; miután az egyház lé­tezett, nem lehetett figyel­men kívül hagyni márcsak azért sem, mert az orosz papok között nem kevés el­lenzője vol az „új rend”- nek, sőt még partizánok is kerültek ki közülük. ... Gehringer, az SD egy­házi referense már régóta fi­gyelte Szergij Voszkresaensz- kij exarcha ténykedéseit. A német fegyvereket dicsőítő imák, a Führernek küldött ajándékok nem tudták ellep­lezni a tapasztalt felderítő elől az egyházatya titkos és egyáltalán nem önzetlen el­gondolásait. Egy szláv közös­ség, bármilyen zászló alatt is hajózzon, szálka az „új rend” képviselőinek a sze­mében és haladéktalanul ki kell iktatni. Szergij pozíció­jának megerősödése, álmai a moszkvai patriarchátusról csak bizonyos határokon be­lül mutatkoztak hasznosnak, ám Szergij Voszkreszenszkij már kezdte átlépni ezeket a határokat. Anatoli.i Prohorov kihallgatása pedig, akire a referens már az ünnepélyes húsvéti ebéd másnapján sze­met vetett, megerősítette Gehringernek ezt a vélemé­nyét. Prohorov mindjárt látta, hogy Gehringert komolyan kell vennie. Semmit sem iitkolt hát el, minden cí­met. adatot kiadott, amit csak tudott. Érezte, hogv nyugodt életének befellegzett. Mond­jon el mindent az egyházfő­nek? A gyanakvó Szergij az utóbbi időben tűi szigorú hozzá. Anatolij ekkor még valamit nem is sejtett Ami­kor Minő toborzókapitány meglátogatta az exarchát és megemlítette, hogy szolgája kimutathatná hűségét a Füh­rer iránt például azzal, hogy Speer légiójában „munkát vállal” az Atlanti fal építé­sénél, Szergij nem tiltako­zott. Prohorovnak Gehringer- nél és Minónak Szergijnél tetit látogatása között nincs okmányokkal alátámasztható összefüggés, de valamilyen összefüggés mégiscsak lehe­tett. A szolgára már nem volt szükség, legfeljebb za­vart kelthetett és fecseghe­tett volna, Anatolij Proho­rov sorsa tehát eldőlt. Az új­sütetű légionáriusnak utasí­tásba adták, hogy jelentkez­zék a Berlin elővárosában, Müggeiheimben levő külön­leges iskolán. Müggeiheimben, a többi légionáriussal együtt. Ana- tolijt egy fabarakban szál­lásolták el. Fekete uniformist kapott, bakancsot lábszárte­kerccsel. egyensapkát. melyen régi orosz kokárda díszlett két betűvel: „SP”. Társai is átalakított és átfestett régi lengve], belga, szoviet egven- ruhákat kaptak. Egyébként Rahnenkampf száz,ados, az iskola igazgatója úgy véleke­dett. hogy ez a keletről kül­lőit csőcselék jobbat úgysem erdemel. Anatolij gyorsan hozzászo­kott az idegen toliakhoz, il­letve vállapokhoz. Az iskolá­ban gépkocsivezetőnek taní­tották ki. Vorogyin, az ok­tató, egy bizonyos fehérgár­dista emigráns, volt cári pi­lóta, érthetetlen rokonszen- vet tanúsitott iránta. Annál is különösebbnek tűnt ez, mert Vorogyin mindenkit gyű­lölt: a lengyeleket azért, mert elszakadtak Oroszországtól, a németeket azért, mert meg­támadták Oroszországot, az oroszokat azért, mert eltűr­ték a bolsevizmust, most pe­dig ellenállnak és nem ad­ják meg magukat a néme­teknek, még II. Miklós cárt is gyűlölte, mert hagyta, hogy agyonlőjék. Vorogyin skizofrén volt, de az autókhoz nagyon értett- l;lrohorovot legjobb tanítvá­nyai közé számította. Anatolij részt vett erődítmé­nyek és utak építésében Ró­mánál, Genovánál, Milánó­nál, Firenzében, többtonnás teherautókat vezetett Fran­ciaországban. Bordeux-ban bunkereket épített a tenger­alattjárók elleni védekezés céljából. 1942 december 20- sn levelet írt Szergij atyá­nak, Rigába: „Szeretnék so- katszenvedett hazánk javára dolgozni”. Még Szergij is el­csodálkozott egykori háziszol­gájának képmutatásán. Az egyházfő már Párizsból kap­ja Anatolij következő üze­netét: „ ... azt tervezik, hogy a Vlaszov hadsereggel Moszk­vába irányítanak, a patri­archátusra!” Moszkvába, ami­kor ebben az időben a Vol­ga és a Don között Paulus huszonkét hadosztálya esett gyűrűbe és semmisült meg? De ezek a szavak talán nem is tűntek különösnek, elol­vasva Anatolij levelének egy másik sorát: „ ... Párizsban a Gestapo hálójába kerül­tem.” (Folytatjuk) ŐSZ A SZIGETEN „Bús az ősznek hervadása, (Hulló lombok, néma táj): De az ősznek van varázsa. Enyé­szetben méla báj.” — Arany János szavait juttatja eszünk­be a margitszigeti séta. Csak­hogy!. .. Nem néma ez a táj. A Sziget, amely ősszel is fő­városunk ékessége, csodálatos színeivel vonzza a fiatalokat és idősebbeket, hazaiakat és külföldieket egyaránt. Ilyen­kor is ezrek keresik fel ne­vezetességeit, vagy csak kó­borolnak a lombhullajtott fák alatt, az avarral borított sé­tányokon. GSSnositfSlL, Marnsük > Zenélő Mai Érdemes megállni, szemlélődni a Japán-kert halastavánál A borok új forgalmi adója Kormányrendelet és ennek nyomán pénzügyminiszteri ren­delet szabályozza a borforgalmi adó fizetését. A korma nyrendelet kimondja, hogy a bor, a must, a szőlőcefre a törkölybor és a gyümölcsbor után borforgalmi adót köteles fizetni, aki saját termé­sű, vagy megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő. Aki nem saját termésű anyag­ból előállított, vagy mástól meg­szerzett italt értékesít, további borforgalmi ad£t köteles fizetni. Az ide vonatkozó pénzügymi­niszteri rendelet részletesen sza­bályozza, hogy milyen italok tar­toznak a borforgalmi adó köte­lezettsége alá, és kik tekinthe­tők adózóknak. A rendelet ezután az adókedvezmények feltételeit állapítja meg, majd az adómen­tesség eseteit sorolja fel. Az adótételeket megállapító pénzügyminiszteri rendeletben részben olvashatjuk, hogy a bor és must után a borforgalmi adó literenként 5 forint, a kedvezmé­nyes adótétel pedig l:50 forint. A termelő az általa 25 liternél kisebb tételekben engedéllyel ér­tékesített saját termésű bor és must után literenként 6 forint borforgalmi adót köteles fizetni. Literenként 8 forintos adótételt kell alkalmazni, ha az ital fo­gyasztói ára literenként a 18 fo­rintot meghaladja. Végül a rendelet a borforgaln adó esedékességét, a bejelentés készletfelvétel és készletellenő zés stb. eljárási szabásait ál­lapítja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents