Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-04 / 264. szám

j rtp'X, pcfi+^rtök. Nőn p \ d a Ha gyorsabban mehetnének a traktorok••• Október végéig túljutott a ló. Hanem pontosan ezzel bűvös százszázalékon — már birkózunk meg majd a leg- ami az éves tervek teljesítő- nehezebben... sét illeti — a Berceli Gépál- . lomás. Több olyan traktoros Fulop Zoltán, a foagrono- van mint Csalár János, vagy mus sorolja is az aggályait: Hanzel Jó^ef, akik eddig _ A cukorrépa meg a ku_ többet szántották, korica betakarítása szabja annál, mint amennyit az eves a gyakorlatban a mi Íf.í7ben ^ ff-amukrt munkánk ütemét... Ahogy Fulop Zoltán, a gép ezzel haladnak a szövetkezeti főagronómusa mindjárt tagok, úgy alakul gépeink cs is tájékoztat, mit végeztek traktorosaink teljesítménye traktorok az elmúlt nap - is Hogy eddig mire jutot- ban: tunk? Jó volna, ha gyorsab­— Tíz nap alatt ezerhárom- ban mehetnének a traktorok. száz normálholdat hagytunk A termelőszövetkezetek magunk mögött. A műnk tdbb min(; két és félezer hold nagy része — mintegy ezer- kukoricát, és csaknem kilenc- száz normálhold — talajmű- száz hold cukorrépát vetettek velés volt... Ezalatt az idő d tavasszal. A cukorrépa, a alatt sikerült befejezni a tér- kukorica is későn, május de- melőszövetkezetben az őszi rekán került a földbe. A cu- búza vetését. ’A gépek már a korrépát már kiszedték a mélyszántáson dolgoznának... _ .. .Ha a szövetkezeti gaz­daságok határában akadna f öldből a szövetkezeti tagok, s így inkább a szállítás az, ami most gondot okoz. A ku­. , , . koricacsövek azonban még szabad terület a gépeknek - s(jk gazdaságban száron van­nak, érésük késik, s emiatt nem haladnak a töréssel sem. fejezi be a főagronómus mon­datát Papp László, a gépállo­más igazgatója. — Csak hosz- szú utánjárással tudtunk né­hány gépnek munkát adni a Lényegében nekünk csali csitári határban... A mi gé- a szandai szövetkezetben kell peink segítenek a Nógrádkö- nagyobb területet szántanunk vesdi Állami Gazdaságnak — magyarázza újra Papp is... De úgy vagyunk vele: László, az igazgató. Ott még hadd menjenek! A tétlenséget 480 hold a szabad terület, nem szívleljük sem mi, séma Megerősítettük a traktoros traktorosok... gárdát. Közöttük van Csalár János, legjobb traktorosunk A tervek szerint maid ig _ négyezemégyszáz holdon kell mélyszántást végezniük a Eülöp Zoltán, a főagronó- gépállomási és a szövetkezeti mus beszéli, hogy több mint traktoroknak november végé- tíz traktor szánt most is a ig. Ez eddig mintegy kétezer gépállomás tulajdonában lévő holdon megtörtént. Enyhíti a 21 gépből. Ahogy azonban a gépállomást vezetők gondját, szövetkezetekben megtisztít- hogy néhány termelőszövet- ják a területet a cukorrépá- kezetben — Cserhátsurány- tói, kukoricától, több gépet ban, Bércéien, Becskén — sa- is munkába tudnak állítani, ját gépekkel, a gépállomás A Berceli Gépállomás veze- segítsége nélkül szántják meg tőin, a traktorosokon tehát a földet a tavaszi vetésű nö- nem múlik, hogy a vetés vények alá. után most időben végezzenek- Ez jó ezer holdat jelent. a mélyszántással is a közös Nekünk éppen hogy marad gaz as g0 valami — mondja Papp Lász- Vincze Istvánná Van mit pótolniok Megyénk kisipari szövetke­zetei az év háromnegyed ré­szében nem teljesítették ma­radéktalanul tervüket. A 19 szövetkezet közül csak öt, a salgótarjáni ruházati és a faipari, a káliói és pásztói vegyesipari, valamint a ba­lassagyarmati fodrászszövet­kezet teljesítették túl idő­arányos tervüket. A kisipari szövetkezetek terve a KISZÖV vezetőinek véleménye szerint reális és teljesíthető. Ehhez azonban az utolsó negyedévben lénye­gesen jobb munkára van szükség. Elsősorban a Nagy­oroszi Vegyes KTSZ, az Ér- sekvadkert és Vidéke Építő­ipari KTSZ, a Karancsvöl- gyi Vegyes, Balassagyarmati Szabó KTSZ-eknek kell lé­nyegesen javítani a munkát. örvendetes dolog, hogy a helyiiparpolitikai tervteljesí­tésében jelentős javulás ta­pasztalható. A fémtömegcikk és bőrruházati ágazat kivéte­lével túlteljesítés tapasztal­ható. Az elmúlt évinél 6 mil­lióval nagyobb eredményt értek el. A szocialista szerződés eredménye Javult a kapcsolat Ózd és Salgótarján nagyüzemei között A Salgótarjáni Acélárugyár program tárgyalásoknak kö- szont új technológiával ké- í-'s az Ózdi Kohászati Üzemek szönhetően a két üzem szült hengereket szállítottak között már korábban megkö- anyagellátásában fennakadás az ózdi durvahengerműnek, tött szocialista szerződés ez- nem fordult elő. A közös in­évi eredményeit, tapasztala- tézkedések hatására az ózdi tait most értékelték. Megái- gyárban a selejt számotte- lapították, hogy az egymás termékeit köl­csönösen nagy mennyiség­ben felhasználó két nagy­üzem kapcsolata minden vonatkozásban fejlődött, hasznos eredménnyel járt mindkét fél részére. A havonként megtartott Ezek várhatóan mintegy harminc-harmincöt száza­lékkal nagyobb tartóssá- gúak lesznek. Megélénkült a takarékossági bizottságok munkája A szécsényi járási tanács es a községi tanácsok mellett takarékossági albizottságok működnek. A Világtakarékos­sági Napok alkalmával meg­élénkült a bizottságok mun­kája. A községekben megbe­széléseket tartanak és a meg­beszélések értelmében a la­kosság körében felvilágosító munkát végeznek. A takaré­kossági bizottságok munká­jukról rendszeresen számot adnak a tanácsüléseken is. Az elmúlt tanácsüléseken Nóg- rádszakálban. Rimócon, Hol­lókőn Ipolytamócon és Mi- hálygergén számoltak be az albizottságok munkájukról. A Világtakarékossági Na­pok alkalmából a községek­ben kibővített ülésekre ké­szülnek, ahol arról tanácskoz­nak, hogy a községük mi­ként járulhat legeredménye­sebben hozzá a takarékos- sági napok eredményeihez. A járási takarékossági bizott­ság a Világtakarékossági Na- - ok idején Nógrádsipeken, /arsáiiyban és Szalmater- rsen takarékossági ankétet tart. vően csökkent, s mintegy két­harmaddal kevesebb a gyárt­mányok minőségével szem­ben a reklamációk száma is. Kiterjesztették az együttmű- A két vállalat az időszerű ködést a két vállalat fejlesz- üzemi-műszaki problémák tési kérdéseire is. így pél- megoldásában egymást köl- dául együttesen vizsgálják csönösen, eredményesen tá- meg a két üzem szakemberei mogatta. Az ózdiak például a Salgótarjánban létesítendő fogaskerekeket készítettek a V^'Pusa, öntödei kemence, az , ...... , -uj huzalmu, valamint az ex­rendszeresen salgótarjáni hideghengermű portraktárak tervezésével kap­kooperációs és részére. A salgótarjániak vi- csolatos problémákat. tsz — negyven mázsa méz Kiosztották az Országos Méhészeti Tanács kitüntetéseit A Nógrád megyei Méhész Szakbizottság megtartotta III. negyedévi ülését Salgótarján­ban, a Megyei Tanács épü­letében. Az ülésen megtár­gyalták a termelőszövetke­zetek méhészetének helyzetét, az idei mézszerződések tel­jesítését és az elkövetkező feladatokat. Beszámolójában Zéti Sán­dor megyei szaktitkár ismer­tette, hogy Nógrád megyé­ben jelenleg a csitári, ér­sekvadkerti, lucfalvai, var­sányi, egyházasdengelegi és I az erdőkürti tsz-eknek van méhészetük. A hét közös gaz­daság ebben az évben 16 csa­láddal növelte állomá­nyát, s így a méhcsalá­dok száma termelőszö­vetkezeteinknél az Idén 327-re emelkedett és az évi méztermelésük elérte a 40 mázsát. Ezek a termelőszövetkeze­tek belátva a méhek hasz­nosságát a mézhordóson kívül a magtermelésben is, méhé­szetük fejlesztésére 1965- ben 18 ezer forintot fordí­tottak és 1800 műlép épít­ményt szereztek be. A közös gazdaságok Közül akácvirág­zás idején négy már a déli vándorlásban is részt vett, három „méhállománykezelőt” tanfolyamra küldtek Buda­pestre, a lucfalvai termelő- szövetkezet pedig méhészta­nulót is szerződtetett, A termelőszövetkezetek méhészeteit a Megyei Mé­hész Szakbizottság patronál­ja, rendszeres vizsgálatokat végeznek náluk és tanácsok­kal látják el az „állomány kezelőket”. A szakbizottság jövő fel­adatként nemcsak a már meglevő termelőszövetke­zeti méhészetek további segítését tűzte ki, hanem újak szervezését is, első­sorban a méhészkedéstől eddig még idegenkedő közös gazdaságokban. Az ülés második napiren­di pontjaként Zéti Sándor szak­titkár tájékoztatta a szakbi­zottság tagjait a mézfelvá­sárlás jelenlegi helyzetéről. A megye területén 42 mé­hész szakcsoport és 600 egyé­ni termelő szerződött le ösz- szesen 1266 mázsa méz át­adására. Ebből szeptember 31-ig 900 mázsa mézet ér­tékesítettek. A felmérések szerint a határidőig: novem­ber 30-ig az idei mézszer­ződési terv maradéktalan tel­jesítése várható. Az értekezlet harmadik na­pirendi pontja az Országos Méhészeti Tanács által ado­mányozott „Kiváló méhész” jelvények ünnepélyes átadá­sa volt. Arany fokozatot kapott: Szabó Vilmos a karancs- aljai méhész szakcsoport elnöke. Ezüst fokozatot kaptak: Németh László nógrádszakáli méhész és Jászberényi László a sal­gótarjáni méhész szak­csoport elnöke. Bronzfo­kozattal tüntették ki: Szentesi Mihályt, a szé­csényi, Bartus Ferencet, a galgagutai és Lőrincz Jánost a zagyvapálfalvi méhész szakcsoport elnö­két. A kitüntetéseket Telek Pé­ter, a MÉSZÖV Mezőgazda­sági Osztályának vezetője adta át. a szénsav a bányász ellensége * m _ bér egyszerre. Hiába a ve­im li a I rirf AWn Air szély, az veszély, és akik itt \ ti Ol 3 SZPUSaV vannak értik a módját a vé­illllfl Vyv dekezésnek. A központi men­tőállomásnak alig akad már olyan bányamentője, aki ne lett volna tiribesi bevetésen. Naponta hat raj, 24 ember dolgozik itt a három fel­ügyelettel és a nyolc órán ke­— AZ AZ örökké háborgó rejlik. Itt történt legutóbb a — Mi az előidézője? — ve- resztül nyomja hátukat a ne- bánya? Oda készülnek? — meglepetés. Az ereszkét haj- tem közbe a kérdést Sze- héz súly. kérdezte valaki mielőtt étin- tották. Egyszercsak sistergő bényi Ferenc válaszol. Eddig 650 műszakot töltöt­dultunk. Ez a jelző valóban hangra lettek figyelmesek a — Feltevésem szerint, bent fek je a bányamentők ezen a ráillik Tiribesre, hiszen nem bányászok, ami a váj végtől valahol, van egy gázzal telt munkahelyen. Az a kérdés; egyszer okozott meglepetést, három méterre keletkezett, üreg, ami kap még táplálást, szükséges-e, hogy továbbra is Volt itt olyan szénsavgáz-ki- Visszahúzódtak. Hamarosan Egy bizonyos idő kell, amíg 6k dolgozzanak itt? Cserjési törés tavaly, amilyenre még jött a víz is. Menekülni kel- telítődik, és olyan nyomás ke- Miklós, a tröszt biztonságtech- nem volt példa az országban, lett. A Dézsi-készülék, ami letkezhet, amely a záróréte- njkai csoportjának a vezetője Hogy baleset nem történt? nélkül ember nem szállhat le get, mint a dugót kinyomja, éppen ezért látogatott ide. A Arra is megvan a magyará- Tíribesen, jó szolgálatot tett. Ügy működik ez, mint egy munkahelyi szemle után meg­zat Riasztották a mentőket. Egy biztonsági szelep. Jó jel, hogy állapodtak: Á bányász örökké küzd az hét alatt 100 csillére való mindig nagyobbak a periódu- _ Amlg a zsop elkészül elemi erőkkel. Tűzzel, víz- iszap jött ki gázkísérettel. Az- sok es gyengébb a kifuvas szükséges, hogy a mentők zel és kőzetnyomással kell óta mentok dolgoznak ott. A kielégítő válasz után to- dolgozzanak szembeszállnia, birkóznia a Az aknász, hátán a 18 és vább ballagunk. Egész közel rendszert ls szénért. Egyik helyen ez, a félkilós mentőkészülékkel, dolgoznak Bányamentők. Ne- tökéletesíteni a riasztási másikon az rejlik a vágatok mint katona az őrhelyen je- gyen most tartalékban van- mö«ött. Itt Tiribesen a szén- lent. Tájékoztatás a munlcá- nak. Vilamennyien mentőké- savgáz. Becstelen ellenségek, ról, a létszámról, a gázméré- szülékekkel ülnek. Ott van a GAZDÁSÁGI FEJLŐDÉSÜNK SDOSZ El RÍ IK É RE 1ES El SHBUH Gazdaságpolitika és gazdasági irányítás A szellőzési rendszert is módosítani kell, mó­dot, és egyéb biztonsági in­tézkedések után már levonul­hatnak a bányamentők. Ki valamennyi orvul támad. Eh- sek eredményéről, az észlel- hátukon akkor is, ha pihen- tud1a mikor holc lesz szükség hez kell alkalmazkodnia a tekrol. Szebényi Ferenc, a nek, akárcsak a másik ne- védelemnek is nagybátonyi bánya főmérnö- gyen, akik dolgoznak. ' Nyakunkban' a Dézsi-féle aknave‘ “ Zs0mp WsZÜ1 Ut mentőkészülékkel, biztonsági ^allf.at£Ík SISTERGŐ hajtják és TH-val biztosíta- hang keletke- nak — magyarázza az aknave­rájuk. A riasztás nem ritka A t dolog Nógrádban. AMÍG FELFELÉ haladunk a gázra gondolok. Arra, ami lámpával indultunk útnak. Az aknacsatlós végig tepoga- ^nló mlnt^míkcTl sfl- előre hal'adnSr akkor' ' kész. fal mögött. Eddig többször tá- tott bennünket hogy gyújtó rf levegö szökik. Azután Utána az ereszkét folytatjuk. az ember mindig eszköz meg ve ellenül se ma b i morogni kezd a Az emberek megállnak egy megfékezte visszaverte. Volt, radhasson nálunk.. Ez itt a hozz’a az iszapot pillanatra. Előkerül a műszer. aklt annyira megijesztett, TL* ereszkér.; J MKÄS srwsss « ESS tünk. Az a nyugati 5/A kl ezt a 131310 elnevezést. — Az előbb mértem. Pon­zik mellettünk. Ahhoz ha- zető. — Még tíz métert kell 011 bavik’ 0Jí,]app.a.?? a..sö!ét — Ezt a biztonsági lám- lentkezik. Ez a magyarázata pát oda kellene tenni a leg- annak, hogy még baleset nél­ereszkében történt. Akkor — Az előbb mértem Fon- alsó pontra Most már ott a klil sikerült levezetni min­még ez a keleti rész teljesen tosan 13 percenként jelentke- fordulónál is helyezzenek el űen .támadását. A jelszó azért nyugalomban volt. Most egy Zlk- egyet — hangzik az utasítás, ott él: „Nagyon vigyázzatok új szénmező feltárásán dől- — Akkor már sokat csők- és rögtön végre is hajtják. emberek, mert módjával le­goznak. Olyan mezőén, ahol kent a nyomás, mert koráb- FELTŰNŐ, hogy milyen fe- het csak legyőzni az elemi hozzávetőlegesen félmillió ton- ban három perces periódu- gye lem van itt lent. Még vé- erőket ” \ na kitermelhető szénvagyon sokban jött — magyarázzák, létlenűl sem bec*.M iei.i Betiö János Amióta széles körökben is­mertté vált, hogy az orszá­gos vezetőszervek gazdasági irányító rendszerünk meg­reformálásán dolgoznak, több téves nézet és fefogás is ke­letkezett. A tévedések for­rása többek között a gazda­sági irányítás és á gazdaság- politika különbségének, il­letve kapcsolatuk nem meg­felelő ismerete. A gazdasági irányító rendszer nem más, mint „gépezet”, amelynek egymással összefüggő legfőbb részei: a tervezés rendszere, a pénzügyi és hitelrendszer, a piaci viszonyok felhaszná­lását szabályozó rendelkezé­sek köre és az anyagi ösz­tönzés rendszere. A gazda­sági irányító rendszernek az a feladata, hivatása, hogy segítségével megvalósuljanak fő gazdasági célkitűzéseink, vagyis gazdaságpolitikánk. Mit értünk gazdaságpoliti­ka alatt? A gazdaságpoliti­ka nem más, mint egy adott időszakra vonatkozó legfőbb gazdasági célkitűzések ösz- szessége. Ide tartoznak pl. az egyes népgazdasági ágak ará­nyaira vonatkozó tervek, el­képzelések, amelyek azt mu­tatják meg, hogy termelésünk mekkora részét tegve ki a kohászat, vegyipar stb; me­lyik iparágat milyen gyor­san célszerű fejleszteni egy adott időpontban. Ide tartoz­nak a lakosság életszíhvona- lának alakulására vonatkozó elképzelések. A gazdaságpo­litika a vezető párt és ál­lami szervek döntése arról, hogy anyagi eszközeinket, ter­melési eszközeinket hogyan osszuk el az iparágak, il­letve a lakosság között. A gazdaságpolitika tehát a sok­féle belső és nemzetközi té­nyező gondos mérlegelés» alapján született döntéssoro­zat: amelyekben a párt és államvezetés megszabja: ho- pf-i-nr, «5 mil ven iránvbpr» lődjön népgazdaságunk, ho gyan tudjuk a legcélszerűb­ben kihasználni a rendelke­zésünkre álló lehetőségeket Elegendő-e csak kitűzni a célokat, rögzíteni a fejlődés irányát akkor, amikor e cé­lok csak milliók mindenna­pi termelőmunkájával való­sulhatnak meg? Nyilvánvaló, hogy nem elegendő, mert a bonyolult gazdasági kapcso­latok, összefüggések szaksze­rű ismeretével meg kell szer­vezni a feladatok végrehaj­tását, ki kell alakítani azo­kat a gazdasági eszközöket, amelyek segítségével el is lehet érni a kitűzött célo­kat. Erre hivatott a gazda­sági irányítás rendszere. Ez tehát szorosan összefügg a gazdaságpolitikával és ha összhangban áll azzal, akkor segíti annak teljesülését, ha hiányzik az összhang, akkor akadályozza. Az elmúlt évek tapaszta­latai közül több arra figyel­meztetett, hogy gazdasági irányító rendszerünk már nem eléggé korszerű és a jövőben egyre nehezebb len­ne vele megvalósítani gazda­ságpolitikánkat. Ezért keiül sor az irányító rendszer át­alakítására. Mindebben sem­mi rendkívüli és különös nincs. Ahogyan a bonyolul­tabb feladatok megoldására bonyolultabb finomabb szer­számokat készít az ember, úgy merül fel a bonyolul­tabb gazdasági feladatok na­pirendre kerülésekor a meg­felelő irányító rendszer ki­dolgozásának igénye. Jelenlegi gazdasági irányí­tó rendszerünk a szocializ­mus építésének kezdeti sza­kaszán alakult ki. Akkor még a termelés mennyiségé­nek növelése volt a legfon­tosabb feladat, ezt segítette pl. az anyagi érdekeltség rendszere is. ’J'vrnár Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents