Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-27 / 283. szám

1 NÖGR AD 1965. november 27., szombat Rövid az emlékezetük Az „United States News and World Report“ egyik „vizsgálatáról Az „United States News and World Report” című amerikai hetilap nemrégiben megvizs­gálta az Egyesült Államok egyes népcsoportjainak és nemzeti kisebbségeinek hely­zetét. Kiderült, hogy az indiá­nok a legnyomorúságosabb helyzetben vannak, pedig haj­danában ők alkották a föld­rész őslakosságát. Nem sok­kal több, mint félmillió ma­radt belőlük. Az indián család évi jövedelme féle a néger család átlagos jövedelmének; egynegyede az átlagos ameri­kai családénak. A folyóirat ta­núsága szerint a rezervációk- ban, amelyekben az indiánok túlnyomó többsége él, 40—50 százalékos a munkanélküliség. Az átlagos élettartam egyhar- mada az ország más vidékein elért életkornak. Azoknak az indiánoknak sem sikerült kikerülniük a nyomorból, akik a rezervációkból a városokba mentek munkát keresni. „Csak néhányan érvényesültek, — ismeri be az „United States News and World Report”. — Többségük kalyibákban él. A városokba költözött indiánok­nak kb. egyharmada ismét visszatért a rezervációba.” Hasonló kép tárult azok elé a munkatársak elé, akik a fo­lyóirat részéről a puertori- cóiak helyzetét vizsgálták. Az utóbbiak sok-sok évvel ezelőtt települtek át az Egyesült Ál­lamokba, s főként az iparvá­rosokban telepedtek le. New Yorkban például mintegy 750 000 puertoricói él. Mint a lap munkatársai írják, „a mai puertoricói telepesek a nyo­mortanyákat, az éhbérért vég­zett munkát, illetve a munka- nélküliséget, valamint a sze­gények életére jellemző más nélkülözéseket örökölték az Egyesült Államokba előttük áttelepült honfitársaiktól...” Nem jutott jobb sors a Mexicóból jött telepeseknek sem. Csupán öt államban: Ka­liforniában, Texasban, Üj- Mexikóban, Arizonában és Kolorádóban több mint 3,5 millió mexikói él; többségük a hivatalos statisztika szerint a nincstelenek kategóriájába tartozik. A folyóirat vizsgálatának eredményei világosan megmu­tatják a hírhedt „amerikai életforma” egyik oldalát. A reakciós hetilapnak persze megvoltak a maga céljai a vizsgálat eredményének közlé­sével. Az említett népcsopor­tok ugyanis azért érdekelték a szerkesztőséget, mert „nem folytatnak nyílt harcot létfon­tosságú jogaikért, s ebben kü­lönböznek a négerektől”. „A New Yorkban élő puertori- cóiak vezetőinek többsége el­utasítja a néger vezetők által hirdetett aktív cselekvés mód­szereit”, — állapítja meg a folyóirat, s az „United States News and World Report” he­lyeslésével találkoznak azok az indiánok is, akik állítólag „nem tüntetnek jogaik érde­kében”. Szinte szükségszerű, hogy a burzsoá folyóiratnak az en­gedelmesség és a türelem tet­szik, s hogy szerkesztői gyűlö­letesnek találják a tiltakozást és a küzdelmet. De csodálkoz­nunk kell a szerkesztőség rö­vid emlékezetén. Vajon az engedelmes önmegadás jelle­mezte-e az indiánok magatar­tását, amikor az európai eonquistadorok tűzzel és vas­sal elfoglalták országukat, vadállati kegyetlenséggel ki­irtották az „engedetlenkedő törzseket”, majd évtizedekig tartó véres háború után re- zervációkba hajtották mind­azokat, akik életben marad­tak? A mexikóiak és puertoricói- ak esetéből levont következ­tetések szintén nem bírják el a kritikát. Idén nyá­ron is nagyszabású sztrájkot rendeztek, amely heteken át tartott. Nem csekélyebb határozott­sággal lépnek fel a puertori- cóiak is. Hazájuk függetlenségét kö­vetelik, s egyenlő jogokat kí­vánnak az Egyesült Államok­ban élő puertoricóiaknak. Az utóbbi időben a puerto­ricói küldöttségek a szó szoros értelmében ostrom alá vették a vashing- toni Capitóliumot. Alig­ha lehet az engedelmesség és a megbékélés jelének tekin­teni azokat a viharos tünteté­seket, amelyeken tiltakoznak a vietnami háborúban ágyú­tölteléknek szánt puertoricói fiatalok erőszakos toborzása ellen. Az „United States News and World Report” tisztelt szerkesztő urai nehezen ke­rülnek ki a pácból: az Egye­sült Államokban egyre foko­zódik és terjed az összes el­nyomott és kedvezőtlen meg­különböztetésnek kitett nem­zeti kisebbségek harca Ezt pedig semmiféle hajánál fog­va előrángatott „vizsgálattal” nem lehet tovább leplezni. G. T. Kíttai jegyzék Indiához A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma pénte­ken jegyzéket nyújtott át a pekingi indiai nagykövetség­nek, amelyben India tudomá­sára hozza, hogy a kínai kor­mány a forradalmi emberies­ség szellemétől indíttatva haj­landó Indiának visszajuttatni a november 24-i határinci­dens során megölt három in­diai katona holttestét, vala­mint a szeptember 26-i, Szik­kim térségében lezajlott ha­társértés során elfogott há­rom indiai katonát, a kínai fél által meghatározandó he­lyen és időben. A kínai jegyzék felszólítja az indiai kormányt, hogy szüntesse be minden Kína el­len irányuló agresszív csele­kedetét. Büntetés“ dél-afrikai módra LONDON (TASZSZ) A dél-afrikai bíróság bam­busznád pálcával végrehajtan­dó hat-hat botütésre ítélt négy fehér huligánt, akik erőszakot követtek el egy afrikai lányon és félholtra verték a kíséreté­ben levő afrikai fiatalembert. Mint a bíróságon kiderült, a huligánok miután egy kocs­mában alaposan lerészegedtek, fennhangon kijelentették, hogy „majomvadászatra” in­dulnak. A bírónak arra a kér­désére, hogy mit neveznek „majomnak” arcátlanul kije­lentették, hogy így hívják az afrikaiakat. Ezután történt a felháborító támadás a lány és kísérője ellen. (— Rind Daily Mail című ellenzéki dél-afrikai lap kom­mentálva a bíróság ítéletét azt írja, hogy a támadók ügyében hozott rendkívül gyenge ítélet erősen nyugtala­nítja a dél-afrikai társada­lom széles rétegeit. Ha a vád­lottak afrikaiak volnának és áldozatuk fehér nő lenne, aligha kétséges, hogy halál- büntetés lenne az ítélet” —ír­ja a lap). Az NSZK új angol fegyvereket vásárol Csütörtökön este Von Has­sel nyugatnémet hadügymi­niszter londoni látogatásáról az angol fővárosban közle­ményt adtak ki. A közle­mény leszögezi, hogy Von Hassel és angol kollégája megvitatták a NATO-val kap­csolatos problémákat, beleért­ve a nukleáris fegyverek el- ellenőrzésének kérdését. A közlemény utal arra, hogy Von Hassel megrendelt Angliától két kétéltű járművet és 25 radarkészüléket. A „Green Archer” elnevezésű radarké­szülék az ellenséges lövedék becsapódási helyétől a röppá- lyán visszafelé haladva meg­állapítja a kilövés pontos he­lyét. Az NSZK a radarkészü­lékek hordozására újabb két­éltű járműveket rendel majd, miután a nyugatnémet hadse­reg kipróbálja azokat, — je­lentette be az angol hadügy­minisztérium. A radarkészülék ára í 500 000 és kétmillió font sterling között van. A brit hadügyminisztérium közleménye szerint Von Has­sel és Healey új rendelkezé­seket hagyott jóvá a két or­szág közti fegyverkezési együttműködésre vonatkozóan. Londonban a nyugatnémet fegyverrendelést London és Bonn széleskörű katonai együttműködése kezdetének tekintik. Miért késik Erhard amerikai útja? Washingtoni politikai meg­figyelők egy része hajlamos arra, hogy „diplomáciai be­tegségnek” minősítse Erhard kancellár megfázását, amely­nek következtében amerikai útja több mint kéthetes ha­lasztást szenved. Nyugatnémet részről közvetve már koráb­ban kifogásolták, hogy Wa­shington nem mutatott nagy lelkesedést a tárgyalások iránt és amerikai részről sejt­tették Bonnal az USA még nem teljesen kész a megbe­szélésre Nyugat-Németország atomklubtagságáról. A washingtoni Evening Marban közvetlenül a láto­gatás elhalasztása előtt arról írtak, hogy „az amerikai kor­mányzat egészen e pillanatig nem határozta el, mi legyen a tárgyalásokon követendő stratégiája.” Politikai megfigyelők kü­lönösen nagyjelentőségűnek tekintik, hogy Wilson brit miniszterelnök tervezett ame­rikai útja megelőzi Erhard látogatását. Így Johnson köz­vetlenül alkothat véleményt az angol álláspontról. Figyelem! A Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola által szervezett felvételi előkészítő tanfolyam december 5-én indul. Az előkészítő tanfolyamon résztvenni szándékozók sürgősen jelentkezzenek a megyei tanács vb pénzügyi osztályán. (Telefon: 11-51) Öltözködjön divatosan! Vegye igénybe a Balassagyarmati Szabó KTSZ mértékutáni szó Női ruhák, férfi öltönyök, orkánkabátok, felöltők, télikabátok, valódi bőrkabátok, elkészítését, javítását, átalakítását vállaljuk. Közületek részére is! Balassagyarmat Szécsény Érsekvadkert és Litke FRANCIAORSZÁG választás előtt (ív.) Egy perc: egy autó — Éti csiga, béka, élő vad — Kik az „immigránsok•*? — „Osztálybéke“ ? A Renault-művek Flins-i kai helyzet egyik jellemzőjét: üzemében a munkaidő minden a „klasszikus jobboldal” szem­percében legördül egy-egy benállítását De Gaulle tábor­gépkocsi a futószalagról. Ki- nokkal, arra vezetik vissza, lene óra alatt készül el egy hogy itt tulajdonképpen a új autó, ennyi idő alatt rak- konzervatív nagytőke és a jak össze a lassan tovahala- monopóliumok dinamikusabb dó szalagon az aiváz, a ka- elemei ütköznek meg...) rosszéria, a motorberendezés előregyártott elemeit, de ebbe Nem felhőtlen az eg a az időbe beleszámít a leme- francia gazdaság fölött Egyes zek préselése, vágása, az ősz- iparágakban, így például a szeállított kocsi festése stb. is. hagyományos textilgyártásban, stagnálás mutatkozik, ha ep- Két típust, az R—10-et és pen nem jelentkeznek a vál- az R—16-ot felváltva szerelik ság jelei. Nincs szó munka- a szalagon, a két különböző nélküliségről, de szinte hó­kocsin a munkások kétféle napról hónapra növekszik a részműveletet végeznek, ez munkát keresők száma. Van jelent csak változatosságot a munkaalkalom, ám sokszor gépszerű munkában. Egy-egy nem megfelelő az új állásért, villanás: itt hegesztenek, egy- új munkahelyért kopogtató egy mozdulat a csavarhúzó- szamára. A nehéz vagy pisz- val: beszerelnek ott A néző kos munkát külföldről jött egy pillanatra arra gondol: a segédmunkások végzik. „Im- 140 kilométeres sebességet is migránsok” érkeznek Algériá- elérő autó szinte órák alatt bői, és Portugáliából, Spa- „áll össze”, ezek után rá mer- nyolországból és Törökország- je-e bízni az életét? Kísérőink bői egyformán... Utcaseprőt megnyugtatnak és magunk is szinte kizárólag csak színes - látjuk, majd minden tizedik bőrűt lehet látni Párizs ut- munkjás minőségi ellenőr, a cáin... szalagon nem haladhat tovább a készülő gépkocsi, ha hibát A munkások életszínvonala találnak rajta... - legalább:* Párizsban és a jobban fizetett ágakban — vi- Érdekes adatokat hallunk a szonylag magas, a szomorú Renault szocialista országokba munkássorsot sötét színekkel irányuló exportjáról: tavaly elsősorban csak a bevándor- Jugoszlávia 2500 kocsit vá- lók jó részéről festhetjük, sárolt, Románia ezret, Cseh- akik tízezerszám élnek a Szlovákia 800-at, Lengyelor- „bidonville”-ekben, bádogból, szág 300-at, az NDK 80-al. keménypapírból, deszkából Ügy mondják, hogy hazánk összeeszkábált kunyhókban és 1963-ban 30, 1964-ben 40 Re- megvonják a szájuktól a fa* nault-gépkocsit importált, latot, hogy a szűkös kereset- Mégis nagyon érdeklődnek bői az otthonmaradottaknak is Magyarország iránt, a koope- küldhessenek. ráció« lehetőségeket nagyra . értékelik, főleg a Diesel-mo- Az *0» nyomortanyak vi* torok szállításában. szont mind WJjebb és kijjebb szorulnak a nagyvárosokból. A francia-magyar külkeres- Az egykori munkásnegyedek kedelmi kapcsolatokról gyak- házait majd mindenütt bont- ran hallunk Párizsban, itt is ják, helyükbe a bankok, az ott is keresik az árucserefor- ingatlanügynökségek szép, új, galom bővítésének új feltété- szinte iuxusbérházakat építe* lelt. Az okoz gondot, hogy nek. A lakók tisztviselők, ke- nagyban-egészben hasonló jel- reskedők, orvosok, mérnökök, legű árukat kínál egymásnak A franciaországi nagyvárosok a magyar, meg a francia kül- politikai térképe változik. A kereskedelem. S arra azért Párizs környékén elterülő mégsem lehet építeni a szé- „vörös övezet”, amelynek lesebb körű árucserét, hogy munkásnépe mindig munkás­éti csigát, békát és élő vadat párti jelöltekre szavazott, tíz- szinte minden mennyiségben húsz éven Délül elvesztheti exportálhatunk Franciaor- forradalmi színezetét. Néha a szagba. telekspekuláns is politikát for ­... . , . máló tényezővé válik, amikor ,.A francia ipar nagyot fej- milliókért veszi meg a mun- lődótt a második világháború fásnak a nagyapjától örökölt Óta, termekei jórészt felve- telkét, kis házát _ _ szik a versenyt az amerikai, vagy a nyugatnémet, a japán Az ipari vagy a paraszti vagy az olasz árukkal. De — proletariátust azonban a vi- anélkül, hogy az elhamarko- szonylagos jólét, vagy a pil- dott általánosítás hibájába es- lanatnyi, nemvárt előny sem nénk — meg kell jegyezni, tudja megtéveszteni, a tőkés hogy nem maradt nyomtalan rend igazságtalanságai más az a régi francia ipar- és ke- formákban újra jelentkeznek, reskedelempolitika, amely az osztályharcot a francia jórészt megelégedett a hazai munkások sem adják fel, hiá- piaccal, a gyarmatbirodalom ba papol a kapitalista propa- piacaivai, védővámokkal bás- ganda „jóléti államról” és tyázta körül a franciaországi „osztálybékéről”, termelést és ezen belül va­lamelyest elkényelmesedett. Á december 5-i elnökválasz- A nem egészen 50 millió főt fáson a bonyolult francia bel­számláló franciaországi piac politikai helyzetben csak köz­ma már persze szűknek bl- vetve kaphatunk választ a zonyult, a Közös Piac 170 . , ..... . , -. ... .. baloldal egységes jelöltjére milliós felvevőteruletén erős . , ,, , , . ... adott szavazatokban arra a a konkurrencia, a gyarmatbi- ..., . _ . . ... „ .. .. kerdesre, hogy a későbbi har­rodalom széthullott, (ha a cokt,an francia befolyás meg is ma­radt a gyarmatok helyén ala­kikovácsolódhatik-e francia baloldal egysége, ho­, , gyan hódíthatnak politikai te­kult uj országok túlnyomó . . , , „.-„a ______ret a írar>cia dolgozók? t öbbségében) — mindez ma­gyarázhatja, hogy most a fran­cia külkereskedelem is, köl­csönhatásban a de gaullei kül­politikával, új utakat keres (Egyesek a francia belpoliti­Pálfy József Az fi. M. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Szállítási kirendeltségéhez Szállító — rakodó munkásokat vesz fel. Napi háromszori étkezés és kor­szerű munkásszállás blzto* sítva van. Jelentkezés azonnal a vállalat Salgótarján Lo­vász J. út. 41. sz. központ­jában. Pakisztáni csapatok tüzet nyitottak az indiai állásokra Az indiai hírügynökség pén­teken kiadott hivatalos ösz- szegezése szerint november 22-én és 23-án pakisztáni csa­patok nyolc ízben nyitottak tüzet indiai állásokra az Ic- hogil-csatorna nyugati part­járól. A pakisztániak indiai állásokat lőttek Ferozepore. Jälabad, Mamdot és Sialkot térségében. Menthar körzeté­ben a pakisztáni fél tovább erősítette állásait

Next

/
Thumbnails
Contents