Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-25 / 281. szám
1905. november 25.. csütörtök NÓGRAD 3 A IMógrád munka- és üsemttservesési ankétián hangsott el Döntés előkészítés, vagy ellenőrzés is? II. — EZT MINDIG AZ ADOTT HELYZET, a téma megoldása, a szervező kivár sága határozza meg. Van amikor az igazgató teljes jogkört ad, máskor pedig csak javaslattevői szerepet szán neki — közölte Varga Gyula osztályvezető. Gondolata az újabb kérdések sorozatát vetette fel. Többek között ezt: kihez tartozik az üzemszervező; az igazgatóhoz, a főmérnökhöz, a műszaki osztályhoz, vagy rnás osztályvezetőhöz? — A igazgatóhoz — állította határozottan az Acélárugyár képviselője. Indoka rövid, velős, sokatmondó és világos: — Az igazgató független minden osztálytól, így nem befolyásolható döntésében. Tárgyilagosan tud ítélkezni. Ezt vallotta Molnár István is azzal a kiegészítéssel hogy a kisebb üzemekben helyes, ha a munkaügyi osztály az üzemszervező közvetlen főnöke. A Szénbányászati Trösztnél viszont a munka- és üzemszervezők a műszaki osztályhoz tartoznak. Arra a kérdésre, hogy bevált-e náluk ez a módszer csupán annyit jegyzünk meg: az eddig elkészített tanulmányokból még keveset hasznosítottak. Ugyanakkor a főmérnök utasítása alapján a bányaüzemeknél egy-egy mérnök, a napi munkájának elvégzése mellett köteles munka és üzemszervezéssel foglalkozni, és a tröszt csoportjával állandó kapcsolatot tartani. Ezt az intézkedést Molnár István a vitában helyeselte. Varga Gyula osztály- vezető viszont így érvelt: — .Tó az, ha mérnök is dolgozik a csoportban, de ne clyan, akinek még a diplomáján jóformán meg sem száradt a tinta, hanem olyan, aki már ismeri az üzemi életet, nagy gyakorlata van. Az a baj, hogy ezt a munkát a mérnökök nem tekintik meg alkotó tevékenységnek, pedig sokszor milliókat iehet egy-egy jó szervezési intézkedéssel megtakarítani. Megint csak az Acélárugyár példájával kell előhozakodni. Annak idején néhány vezető kivételével mindenki opponált a TMK részlegek köz- pontosítása ellen. Az ellenzékiek, úton-útfélen hangoztatták: nem lesz jó, zavart okoz a termelés ütemességében, áttekinthetőségében. S bizony egyesek mindent megtettek, hogy mielőbb dugába dőljön ez a kezdeményezés. Mégis megvalósították. Míg 1960-ban a TMK részlegek 590 főt számláltak, addig 1965-ben beleszámítva az új T ideghengerművet is csak 15 fővel dolgoznak többen ezeken a munkaterületeken. Pedig az új üzemrész, — hideghengermű — termelésének folyamatos biztosításához 80 TMK- val foglalkozó dolgozót kellett beállítani. Ha hallgattak volna a maradiakra, most száz emberrel többen lennének a TMK-ban. a nógrádi szénbányászati TRÖSZTNÉL olyan ügyvitel szervezését dolgozták ki, amely a munkahelyi elszámolás megbízhatóságát növelte volna. Azért csak volna, mert minden üzem azonnal létszámemelést követelt. Mivel ezt nem tudták megoldani, bevezetése megbukott. Pedig a munka- és üzemszervezési osztály dolgozói két hónapon át helyszíni segítséget adtak és bebizonyították: az új módszer megbízható, alapos segítséget ad a vezetés színvonalának emeléséhez. Közben a tanulmány híre túljutott az ország határán. A Freibergi Egyetemről érdeklődtek az új elszámolási módszer iránt. De még most sincs olyan földi hatalom, amely kimondaná: holnaptól, vagy holnap utántól kezdve az új módszer szerint kell lebonyolítani a munkahelyi elszámolást. Pedig mennyi munka, fáradtság, törődés, álmatlan éjszaka húzódik meg ebben a munkában. És még lehetne sorolni azokat az alapos, sokirányú feljegyzéseket, amelyek a gazdaságosságot segítették volna, s amelyekből jóformán semmi, vagy csak kis része valósult meg. E gondolatláncolathoz kapcsolódik az újabb kérdés. Hogyan épüljön fel az üzemszervező éves munkaterve, milyen témákat szerepeltessen, hogy minél kevesebb legyen az üresjárat és minél több az operativitás munkájában. — Éves tervünkben 28—30 nagyobb téma szerepel. Emellett számolunk az előre nem látható feladatok elvégzésével is. Ez évben 35 jelentősebb vizsgálatot hajtottunk végre. Volt köztük olyan is, amely az osztály két beosztottjának, kéthavi munkaidejét vette igénybe — magyarázta Varga Gyula osztály- vezető. EGY-EGY KÉRDÉS vizsgálata után többféle megoldást javasoltunk. Addig amíg idáig eljutunk a következőket végezzük el: felmérjük a helyzetet és a helyszínen tanulmányozzuk a lehetőségeket. Hozzá kezdünk az anyag feldolgozásához és előkészítjük a javaslatokat döntésre, illetve zsűrizésre — mondja Gerlei Andor. A megvalósítás ellenőrzésében azonban már nem vesznek részt. Ahogy ő mondja, tevékenységük csak addig teried, amíg a kész anyagot a főmérnök asztalára teszik. Venesz Károly (folytatjuk) A bizalom légkörében A munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek országos tanácskozásáról nyilatkozik Solymosi Imre a területi MDB elnökhelyettese A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium holnap, november 26-án tartja meg első, országos tanácskozását a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek. Megyénket, az iparból a mezőgazdaságból és a kereskedelemből 15 küldött képviseli. Ezenkívül részt vesz még a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke és el nökhelyettese. Ebből az alkalomból felkerestük Solymosi Imrét, az SZMT Közgazdasági Munka- bizottságának munkatársát, a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnökhelyettesét, és megkértük tájékoztasson bennünket, hogy ezen a tanácskozáson milyen tapasztalatokról számol majd be. — AZ ÜJ TESTÜLET LÉTREHOZÁSÁVAL MEGVÄLTOZOTT-E A MUNKAÜGYI VITÁK INTÉZÉSE? .— Ebben az esztendőben jelentős szakaszhoz érkeztünk a munkaügyi viták intézésében. Az új testület elődje az egyeztető bizottságok csaknem másfél évtizedes tevékenysége olyan bizalmat teremtett meg, mely lehetővé tette az új testület hatáskörének bővítését. Ez azt jelenti, hogy a munkatörvénykönyv módosításával megszabott követelményeket jelenleg magasabb színvonalon, ennek az új testületnek kell megvalósítania. Megyénkben a második negyedév során 157 üzemnél és vállalatnál kezdték meg működésüket. Szerepük annál inkább is fontos, mert a Munka Törvénykönyve módosításából adódó feladatok helyes értelmezése a különböző rendeletek helyes megmagyarázása, a munkafegyelem megszilárdítása rajtuk is múlik. Céljuk tehát megakadályozni a dolgozók jogainak csorbítását, elősegíteni az egyéni és vállalati érdekek összhangját. Megítélésünk szerint eredményesen tevékenykednek a háromtagú tanácsok. A jelenlegi összetétel kizárja a szavazat egyenlőségét, ami azt jelenti, hogy az ügyek nagy részét vállalaton belül rendezik. Erről azért teszek említést, mert a korábbi gyakorlat során, a volt egyeztető bizottságok, úgynevezett kényes ügyekben nem hoztak döntést, az állásfoglalást és a vele való felelősséget a területi szervre hárították át. A bővült jogkör nagyobb ügyfél-forgalmat eredményezett. Vagyis 35 százalékkal növekedett á munkaügyi viták száma. 1965 januártól november 1-ig csaknem 5006 üevben hoztak első fokon döntést, és ennek csak 19 százalékát fellebbezték meg az érdekeltek. Az esetek többségében a munkások és a vállalatok vezetői egyetértettek a Munkaügvi Döntőbizottság által hozott határozatokkal. — MEGÍTÉLÉSE S7E- RINT MEG VANNAK-E A MÜKOnÉSHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI ÉS SZEMÉI,VT FELTÉTELEK AZ ÜZEMEKNÉL. ÉS VÁLLALATOKNÁL? — A tárgyaláshoz szükséges helyiségeket, ügyviteli költségeket általában biztosítják. Ellenben nem mindenhol áll rendelkezésünkre a tárgyalási jegyzőkönyvek vezetése, a határozat leírásához, időben gépíró. Ez azt jelenti, hogy nem minden esetben tudjuk az ügyeket az előírt határidőn belül elintézni. Ennek megszüntetése érdekében tárgyalásokat folytattunk az illetékesekkel. Azóta az előbb említett problémák jelentős mértékben csökkentek. — MONDANA NÉHÁNY SZÓT A TERÜLETI SZERV JELENLEGI MŰKÖDÉSÉRŐL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL? — A Területi Munkaügyi Döntőbizottság is háromtagú tanácsot alkot. Az elnökön kívül a tárgyalandó ügy jellegének megfelelően jelen van még az illetékes szakszervezet megyebizottságának két képviselője. Erre azért van szükség, mert ilymódon jobban biztosítva vannak a megalapozottabb döntések. Akárcsak a vállalati munkaügyi döntőbizottságoknál, ugyanúgy nálunk is megnőtt az ügyfélforgalom. Az év első tíz hónapjában 463 fellebbezést bíráltunk el, és hoztunk határozatot. Ez csaknem duplája az elmúlt év hasonló időszakának. A növekedéshez hozzájárultak az év elején végrehajtott átszervezések, de számottevően megnőtt a korábbi munk,aviszo- nyok beszámításával és a baleseti kártalanítással kapcsolatos panaszok száma. Ennek során felléptünk olyan jelenségekkel szemben, amikor védelem alá eső dolgozókat is elbocsátottak, illetve átszerKészül a jövő évi újítási felad at f es* v a Nógrádi &xé*ibányászati Trösztnél A Nógrádi Szénbányászati Tröszt újítói az idén is szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Három negyedév alatt 835 javaslatból 487 az elfogadottak száma. Az újítások bevezetéséből származó megtakarítás meghaladja az öt millió forintot. Az újítók munkáját az idén is segítette az időben kiadott alapos újítási feladatterv. A kért javaslatok jelentős részét megvalósították. A tavalyihoz hasonlóan, az idén is már korábban hozzáfogtak a jövő évi újítási feladatterv készítéséhez. Az aknáktól, bányaüzemektől beérkezett javaslatokat már összesítette és szinte katalógusba foglalta a tröszt újítási csoportja. Várják még a -minisztérium javaslatát, hogy azután nyomtatott formában is elkészíthessék és még ebben az évben eljuttathassák az újítókhoz. Miben kémek segítséget? Nehéz lenne felsorolni mindazt, hiszen vagy 120 téma szerepel a tervben, amelyeknek csaknem fele a műszaki fejlesztést szolgálná. Jelentős az arány a munkásvédelmi, balesetvédelmi feladatok megoldására is. Ez utóbbi fontosságát célozza. hogy minden megoldott, illetve bevezetett munkásvédelmi jellegű újítást még külön is jutalmaznak. Egyébként a feladattervben szereplő témák megoldására ösztönzésképpen, mintegy 100 ezer forint cél jutalmat tűz ki a tröszt vezetősége. A témák mind gondol, problémát jelentenek ma még a trösztnél és a bányáknál. Olyanokat, amelyek megoldásához a munkások, mérnökök segítségét várják. Gépek, berendezések automatizálása, jelzőrendszerek tökéletesítése éppen úgy szerepel a megoldandó feladatok között, mint gépalkatrészek, műanyaggal való helyettesítése. Kisterenye többek között a minőség javulását elősegítő megoldásokat kér, és a vékonytelepek műveléséhez gazdaságosabb technológiát, esetleg gép alkalmazását. A csilletakarítás tökéletesítése szinte valamennyi bánya gondja csakúgy, mint a meddőbányák gépesítése. A másik ilyen központi témacsoport az anyagmozgatás, fel és lerakás tökéletesítése. Nagybátonyban a drága sűrített levegő gazdaságosabb hasznosítását, az osztályzókon keletkező por lekötését várják többek között az újítóktól. A szolgáltató üzem általában a javítások gyorsítására, az anyagellátó vállalat az anyagmozgatás mellett a fatelepi munka tökéletesítéséhez kér segítséget. A gondok a feladatterven keresztül több emberhez eljutnak. Megoldásukon többen törhetik a fejüket. Végeredményben ezt a célt szolgálja majd a rövidesen nyomtatásban is napvilágot látó újítási feladatterv. > B. J. Terven felül A Síküveggyárban az idén üzembehelyezett petricsésze üzemnek terv szerint négyszáz ezer pár petricsészét kellett gyártani a Szovjetunió számára. A határidő előtt, november közepén elkészített utolsó szállítmányt is becsomagolták, amelynek továbbítása azonban eddig vagonhiány miatt késett. Az üzem dolgozói egyébként máris újabb megrendelés kielégítésén munkálkodnak. Esztendő végéig százharmincezer petricsésze exportálását vállalták. Ugyanakkor a Külkereskedelmi Vállalat útján, megkezdődött a piackutatás Olaszországban és más tőkés államokban, mert az üzem' további bővítésével termelése jövőre az ideinek többszöröse lesz. vezés címén elküldték. Ezekben az esetekben helyreállítottuk a munkaviszonyt és erről értesített a vállalatok felügyeleti hatóságát. Bár eredményeinkkel korántsem vagyunk megelégedve, mégis elmondhatjuk, hogy a dolgozók többségének egyetértésével találkoztak döntéseink. Jelenlegi problémánk: a vállalatok megalapozatlan kártérítési határozatokat hoznak. Emiatt 77 esetben a dolgozóknak kellett igazat adni. — A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSA hogyan kívánja SEGÍTENI A MUNKAÜGYI döntőbizottságok TEVÉKENYSÉGÉT? — Az e testületben tevékenykedők oktatását már az év elején megkezdtük, a Munkatörvénykönyv rendeletéinek helyes magyarázásával, az elvi állásfoglalások közreadásával. A tél folyamán három előadásból álló sorozatot indítunk. Tisztázzuk a. gyakorlatban felmerült vitás kérdéseket, és ezáltal módot teremtünk egy szélesebb körű tapasztalatcserére. A TMDB tagjainak, valamint az ügyészség munkatársainak bevonásával tovább növeljük a hozzáértést, egyúttal ilymódon oldjuk meg az ellenőrzést is. Abban, hogy a Munkaügvi Döntőbizottságok jelentős eredményeket értek el, szerepük van a szakszervezeti bizottságoknak. Ebből következik, hogy a meglévő hibák megszüntetéséhez is sok segítséget adhatnak. Mindezeken túl szükségesnek tartjuk még a jogpropaganda javítását. Bízunk abban. az országos tanácskozás is nagv segítséget nvúit maid rnunkártkboz. hoev az eddiginél lobban betöithessük szo- reoiinlí-et. fplelésségtelies tisztségünket — felezte be nyilatkozatát Solymosi Imre. Több lesz a háztartási gép A centrifuga előnyei — Űjtipusú mosógépek Egységes szabványokat A villamos háztartási gépek és készülékek — mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, porszívó, padlókefélőgép, villany- boyler, stb. — forgalma 1960- tól 1964-ig, vagyis négy év alatt 83 százalékkal növekedett hazánkban. A hűtőgépek. porszívók, centrifugák és villanyboylerek forgalma ugrásszerűen nőtt, mosógépből nagyjából azonos mennyiséget adtak el az üzletekben minden évben. A mosógép az a háztartási villamoskészülék, amellyel a legnagyobb számban találkozhatunk a magyar háztartásokban, a villanysütő és a villanyboyler áll a lista végén. A háztartások gépesítése tulajdonképpen a vasalóval kezdődött, amely az ország villamosítása óta a falvakban is mindenütt népszerűvé vált. Évente 200 ezer villanyvasalót értékesít a kereskedelem. A hűtőszekrények népszerűsége az utóbbi egy-két évben fokozódott, és a kereslet gyors növekedése arra mutat, hogy 1980-ra mindenütt hűtőszekrényben tárolják az élelmiszert. Falun is mind népszerűbb lesz a frizsider, olyany- nyira. hogy a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságára érkező levelekben 200 literes hűtőszekrények gyártását kérik, mivel a falusi háztartásokban több a tárolni való. Az ipar és kereskedelem a harmadik ötéves tervben tovább növeli a háztartási készülékek gyártását és forgalmát. Előreláthatólag különösen a hűtőgépek és centrifuga, valamint a kisebb háztartási készülékek forgalma növekszik majd. Mosógépből a következő években — az eddigi keverőtárcsás rendszerűek mellett — fejlettebb típusok is az üzletekbe kerülnek. Korszerűsítik a többi háztartási készüléket is. szerkezetileg és formailag egyaránt. Van néhány készülék, amelyek hasznosságát a lakosság még nem ismerte fel eléggé. Ilyen például a centrifuga, amely az igen fárasztó ruhafacsarástól kíméli meg a mosást végzőket. A centrifuga használata a r,u- ha élettartamát is lényegesen meghosszabbítja, mert a kézi facsarásnál a rostok szakadnak, roncsolódnak, s emellett a centrifugából kisebb víztartalommal kerül ki a ruha, gyorsabban szárad. A belkereskedelem import útján is igyekszik a készülékek iránti igényeket kielégíteni. Ä behozatal a választék bővítését is segíti. Az árucserénél azonban — a tapasztalatok szerint — még problémát jelent, hogy 'a külföldi készülékek nem mindig felelnek meg a hazai szabványoknak, életbiztonsági és minőségi követelményeknek. Fontos tennivaló tehát a hazai és baráti országok szabványainak egyeztetése, illetve egységesítésük, hogy a szabványkülönbségek a jövőben ne nehezítsék bizonyos készülékek behozatalát. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Nőtanács azt tervezi; a jövőben közösen szerveznek háztartási készülék- és gépbemutatót, hogy a háziasszonyok megismerkedhessenek azok szakszerű, gazdaságos és biztonságos kezelésével. V. A. Olasz kereskedelmi vendégek Balassagyarmaton Az elmúlt napokban háromtagú olasz küldöttség látogatott el Balassagyarmatra. A vendégek a milánói Kemence- és Gépgyár vezérigazgatói voltak : Molinatto Teodora, Quarpmi Francesco, Nulcis Luciano, akiket Szebenyi Sándor, az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője és Ha- buda Ádám, az Országos Kerámia Vállalat igazgatója kisért el Balassagyarmatra. Az olasz küldöttség lótoga tásának célja: régi üzleti Kapcsolataikat továbbfejlesztem kibővíteni újabb magyar üzemegységekkel és tapasztalatcserét folytatni a magyar szakemberekkel. Balassagyarmaton az olasz vendégek megtekintették a Kőbányai Porcelángyár 3-as számú telepét. Látogatásuk eredményeként megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a balassagyarmati üzem kondenzátorok ezüst égetésére Kemencét kap a milánói gyáregységtől. A kétnapos balassagyarmati tartózkodás alatt az olasz vendégek megtekintették a város nevezetességeit, baráti eszmecserét folytattak a város vezetőivel.
