Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-24 / 280. szám
NOGEÄD T965. november 24. szerda. 4 az édestestvért Mint MOST LESZ két esztendeje, hogy Benczúrfalvát közigazgatásilag Szécsényhez csatolták. Az önálló tanács helyett ki- rendeltség intézi a közügyeket. A tsz is a szécsényi gazdaság egyik üzemága lett. Helyes volt az intézkedés, mert Benczúrfalván alig 120 család él, hirtelen lejtős néhány hold szántóföldjük is kevés lehetőséget adott a fejlődéshez. Szécsényhez való csatolásukkal viszont nagy lehetőségek nyíltak meg előttük is. Tagjai lettek egy jól gazdálkodó, hozzáértő vezetők irányításával működő közös gazdaságnak. Marosvölgyi István, a községi tanács tagja mondotta el, hogy a községfejlesztésre befizetett összeget is rendben „visszakapják”. Most egy autóbusz megállót építenek, készülnek az egyik utca kőburkolására. Művelődési otthonuk van a Benczur-kastély egyik szárnyában. Az utcát higanygőzlámpák világítják. Két esztendő múlt az összevonás óta. de máris számbave- hetőek Benczúrfalván az elért eredmények. Valami mégis nyugtalanítja a benczurfalviakat. ősi szlovák település ez. Szűk völgybe szorulva, keservesen kellett az életért küzdeni. A zsellérnek a domboktól elhódított szántóföld jutott. A lapálvosabb részt a földesurak birtokolták. P- nem volt más választás, mint menni a megélhetés után az ország különböző részébe. A felszabadulás juttatta a nincsteleneket földhöz, aztán hívta őket a gyár, a bánya, az építkezés. Ettől kezdve szépen gyarapodtak, a kisab- iakos, régi házakat újjáépítették, a gyerekek egy részét felsőbb iskolába küldték. Kicsi volt a gazdaságuk, de többet adott, mint a régi világban. A benczurfalviak joggal büszkélkedhettek a felszabadulás után elért eredményeikre. És hiába, hogy az ösz- szevonással megindult egy új lehetőséget ígérő fejlődés a faluban, ezt egyelőre mégsem tartják annyira magukénak, mint a régit, a kisebbet. Magulya János fogalmazta meg a gondolataikat: — Látjuk az eredményeket, örülünk is neki, de tudatunk még nem barátkozott meg azzal, hogy elvesztettük önállóságunkat. SOKAN VISSZAIDÉZIK lelkes párttaggyűléseiket, tanácsüléseiket. a lakosságnak a közös feladatokra való megmozdulását. Most ilyesmi nincs. Az a néhány tanácstaig is azt tartja: ,.A Szécsényben tartott tanácsüléseken nem szólunk semmit, nekünk nincs nagy szókincsünk és attól tartunk, kinevetnek bennünket...” De nemcsak arról van szó, hogy a tanácsülést kisebbségi érzéstől némán végig ülik, hanem arról is, hogy most már a Szécsényben tartott ülésre egyre ritkábban mennek el. A lakosság sem vállal már közösségi munkát. Van pénzük például, de munkaerő hiányában nem tudják az útépítést befejezni. A kukorica is töretlen. Várnak: majd a szécsényiek. A benczúrfalvi példából levonhatjuk azt a következtetést, hogy a tanácsok összevonása nem adminisztratív, hanem elsősorban politikai-gazdasági kérdés. A szécsényiek mégis a politikai munkára fordítják a kisebb gondot. Hogy a benczúrfalvi tanácstagoknak ne legyen kisebbségi érzésük, több munkával kéne őket megbízni, amiért teljes felelőséggel tartozzanak. Mert hiába, hogy megkapják az anyagi támogatást, még ma sem érzik a szécsényiekkel egyenlő félnek magukat. Sérti őket például, hogy a tsz központ is a gyenge minőségű igás állatokat adja Benczúrfalvára, noha az ő vidékükön erősebb állatokra volna szükség. A szécsényi tanács ezért bízza meg a benczúrfalvi tanácstagokat, vizsgálják meg, hogy a termelőszövetkezetben egyenlő félként kezelik-e őket. De kérje számon a tanács azt is, miért nem törik még Benczúrfalván a kukoricát. Időközönként tartsanak végrehajtóbizottsági és tanácsülést Benczúrfalván is. Ott tárgyalják meg a falu problémáit Ha majd érzik, hogy számítanak rájuk, a feladatokért felelősség nehezedik vállaikra, nem fn~-ák magukat kisebbnek tartani. RENCZÜRFALVÄN nincse nek ellene az egyesítésnek. : értik ennek jelentőségét, d? ; egyenrangúak akarnak lenni j Ez az igényük pedig jogos, mert az összevonás alapja is az egyenjogúság. Hogyan is mondiák? — Ha már Szécsényhez csatoltak, akkor a szécsényiek ! fogadjanak is be úgy, mint az édestestvért. B. Gy. Űj szovjet film Volt egyszer egy öregember Grigorij Csuhraj ama feltörekvő fiatal szovjet művészek közé tartozik, akik mély meggyőződéssel, örökös nyugtalansággal keresik az újat, a merészet a szovjet emberek életében, küzdelmeiben, boldogulásában. Korábbi filmjeivel — „Negyvenkettedik”, „Ballada a katonáról”, „Tiszta égbolt” — már világra szóló hírnevet szerzett. Filmművészetét sajátos hangvétel és sajátos atmoszféra teremtés emeli az átlag fölé. Előző filmjeinek a múltból merítette témáit, míg új filmjében — Volt egyszer egy öregember — mai témát dolgoz fel. Már az első képsor megjelenésével és a kísérő zene megszólaltatásával érzi a néző, hogy sajátos egyéni ízű filmet láthat. A történet meséhez hasonlóan kezdődik — ami mindvégig eleme marad a filmnek —, később olyan jellegzetes műfajjá szövődik, amit a ballada, a líra és a mese mesteri ötvözete nyújthat. Így mondja el a rendező egy munkában elfáradt, megöregedett emberpár életének történetét, helytállását, apró örömeit, mindazt, amit családjukért és a társadalomért tettek egész életükben, de különösen nyugdíjazásuktól életük végéig. Természetes volna, ha dolgos életük után a kényelmet választanák és a Krímben é'ő fiukhoz költöznének, de ők a nehezebbet választják és északon élő lányukhoz mennek akinek — úgy gondolják — nagyobb szüksége lehet segítségükre. Amikor az öregek számot vetnek sokat szenvedett életükkel, egyértelmű igenlés a válasz, és úgy érzik helyesen cselekedtek, egyéni boldogságuk keresésében hasznos szolgálatot tettek a köznek is. Csuhraj egyszerű eszközökkel, a mese elemeivel, a humanizmus erejével mutatja be a szovjet emberek küzdelmes életét. Űj filmje a néző szívéhez hatol és maradandó élményt nyújt a tiszta emberi életről, a küzdeni- és élni- akarásról. A két öreg szerepében nagyon tetszett Ivan Marin (Barsi Béla) és Vera Kuznye- cova (Vajay Erzsi) alakítása. Polujanov fényképezése és Bahmutova zenéje elválaszthatatlan részei e nagyszerű filmnek. Lenkó Albert 12. Nem ingyen Prohorov magánkívül volt — Egy rohadt állat ez a ienki — kiáltott fel, rá se nézve Inozemcevre. — Az ölébe hullik valami, ő meg nem kap utána, az ökör> És akkor jött a kiállítás. Anatolij először Inozemcevet küldte oda. Inozemcev ki is ment Szokolnyikibe, körüjár- ta a kiállítást, este pedig jelentette Prohorovnak: — Teli van a biztonsági szolgálat embereivel, semmit se lehet csinálni. A valóság (később bevallotta) egyetlen detektívet se látott. Csak egyszerűen inába szállt a bátorsága. Ott akarta hagyni Anatolijt. Aztán kiment maga Prohorov. Sokáig tanulmányozta a terepet, és megkockáztatta a dolgot. Sikerült. Az „ügyintéző” értelmesebbnek bizonyult az újságírónál. — Én most nem veszek át magatói semmit! S hozzá sze- •etném tenni, hogy rendkívül ostobán hangzik — mondta 4 natolijnak Sklyton, miközben a Szokolnyiki parkban sétálgattak. — Többé nem találkozhatunk, ezt jól vésse az agyába. Adjon nekem egy telefonszámot. És ne siesse el a dolgot. Gondolkozzék! Olyan telefon legyen, ami nem kelthet feltűnést/ Ha talál ilyet, értesítsen. Még egyszer találkoztak. Anatolij megint csak a levéllel jött, Sklyton megint visszautasította. Aztán mesélt neki Sabolinról, az „izékről”. Sklyton nem szakította félbe, hallgatta. „Egy ilyen beszélgetés nem lehet veszélyes — gondolta. — A fickó valóban érdekes lehet, nem szabad kiengednem a kezemből...” E beszélgetések Szokolnyi- kiben szinte szárnyakat adtak Prohorovnak: menni fog a dolog! Levelet írt Rigába a Sklytonnal létrejött találkozásairól: „Megoldottam az 1. számú problémát.” Prohorov félt, hogy Sabolintól szerzett értesülései elkallódhatnak, ezért lemásolta azokat és elküldte Orszk- ba. „Ügy vigyázz rá, mint az életedre” — írta Kuznyecov- nak. A telefonhívás azonban nem jöttj bármily türelmetlenül is várta. Sklytont ekkor már kétségek gyötörték: „És akkor mi lesz, ha ezek az „izék” az orosz kémelhárítástól jönnek?” Állandóan úgy érezte, hogy követik. Az idegei teljesen felmondták a szolgálatot Leningrádban, a szállodában, részegségében eltörte a telefonkagylót és így kiabált: „Tudom, hova rejtik a mikrofonjukat!” Mikrofont nem talált ugyan, de a széttört kagyló árát meg kellett, fizetnie. „Még jó, hogy nem tudnak erről a marhaságról Moszkvában, a követségen” — gondolta másnap. Moszkvában azonban tudtak róla. Igaz, nem a követségen. — Sklyton ideges — mondta Kuprin Roscsinnak. — Mi bántja vajon? Falusiak a képernyő a te nek előtt hiß a leve — Téli falusi esték — 4 tv téli mezőgazdasági szakfilmsorozata Holnap este 18,25 órakor kezdődik a tv-ben az idei mezőgazdasági szakfilmsorozat. A 12 filmből álló műsor első filmjének címe: Fertőző állatbetegségek. A filmek témái még változatosabbak, át- fogóbbak, mint a múlt esztendőben. Az idei — immár negyedik sorozatban — az állattenyésztés legtöbb gondjain kívül szó esik a nagyüzemi növényvédelem legfontosabb tennivalóiról, a gépesítés, villamosítás jelentős eseményéről, a rétek, legelők és lejtős területek helyes, szakszerű műveléséről, sőt a méhészetről is. A Rádióújság hetenként előre közli majd a filmek címét, csütörtöki adásidejét s a vasárnapi ismétlések időpontját. Tavaly tízezrek nézték szervezetten és vitatták meg az egyes adások mondanivalóját s az azzal kapcsolatos helyi gondokat, feladatokat. A Művelődésügyi Minisztérium irányításával a különböző társadalmi és tömegszervezetek — Hazafias Népfront, TIT, KISZ, Népművelési Intézet stb. — voltak a szakfilmek csoportos megtekintésének szervezői- Ebben az évben nincs ilyen, központilag irányított szervezés. Remélhető azonban, hogy a tsz-klübok, művelődési otthonok most sem lesznek zárva a szakfilmek adásának időpontjában. Sőt, a hírek szerint az idén is sokfelé szervezik a helyi művelődési szakemberek és szakvezetők a filmek csoportos nézését és felkészülnek a filmet követő helyi vitára. Ehhez segítséget nyújt a Mezőgazdasági Könyvkiadó által szerkesztett tájékoztató, amelyben minden televíziós szakfilmhez ajánlanak 2—3 szakkönyvet. Ezenkívül — a múlt évi jó tapasztalatok eredményeként — az idén is hetenként közöl olyan riportot a Magyar Mezőgazdaság című szaklap, amely a Televízió szakfilmjéhez kapcsolódik, kiegészíti, friss adatokkal bővíti annak mondanivalóját. A sorozat egyes filmjei nem tartoznak szervesen egymáshoz. Csak feladatuk azonos: gyarapítani a téli időszakban a mezőgazdaság dolgozóinak, a nagyüzemek irányítóinak szakismereteit, terjeszteni a jól bevált módszereket, okos kezdeményezéseket. — Már az a tény, hogy ideges, bizonyos következtetésekre ad lehetőséget — fejelt Roscsin, majd rágyújtott es tovább beszélt: — Figyelj ide... Catherine Cataway születése Ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy egy-egy tsz- ben általános, vagy speciális szempontok szerint szervezzék a szakfilmeket közösen néző csoportokat. Azoknak, akik az egész mezőgazdaság iránt érdeklődnek, ajánlatos es hasznos megnézniök mind a 12 filmet. Ugyanakkor az állattenyésztők az állatbetegségekről és a helyes takarmányozásról szóló filmeket nézhetik meg közösen, a növény- termesztők a növényvédelemről, a rét- és legelőgazdálkodásról szóló adásokat és így tovább. Csak javára válik a szövetkezeteknek, ha igénybeveszik, kihasználják a szemléltető oktatásnak ezt a fejlett módszerét. Érdemes külön szólnunk a Televízió másik műsoráról, a Téli falusi estékről is. Ez tavaly jelentkezett először és az volt a feladata, hogy segítséget adjon a falusi politikai oktatáshoz, az időszerű agrár- politikai, gazdaságpolitikai feladatok, módszerek ismertetéséhez és megoldásához, illetve alkalmazásához. Olyan jó visszhangja és kedvező hatása volt a sorozatnak, hogy az idén folytatják. Péntek esténként felváltva jelentkezik majd az általános politikai tanfolyammal, külön 45 perces adásban. A Téli falusi esték ebben az évben hét részes sorozat lesz. Mindegyik előadást bőven gazdagítják majd filmbetétek, rajzok, grafikonok. A Téli falusi esték először december 10-én pénteken este 19 órakor jelentkezik: Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese tart előadást a mezőgazdaságig termelés néhány anyagi-műszaki feltételéről. Utána december 17-én dr. Soós Gábor miniszterhelyettes a talajadottság és a termelési szerkezet összefüggéseiről, január 7-én Keserű János miniszter- helyettes a korszerű eljárásokról és eszközökről, január 14-én Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese az anyagi ösztönzésről, január 21- én dr. Dimény Imre, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője az időszerű feladatokról, problémákról szól a televízióban. 1966 január 28-án a népgazdaság helyzetéről, feladatairól, február 4-én pedig a nemzetközi helyzetről lesz előadás. Bőven lesz tehát lehetőség, hogy a tv segítségével is gyarapítsák tudásukat, ismereteiket a ‘mezőgazdaság dolgozói, irányítói és azok, akik érdeklődnek a falu élete iránt. K. M. Két és fél hóna] után jött meg a papír, hogy menjek be a tanácsházára. Tíz perc nem nagy idő; any- nyi alatt meghallgattak, s mondták: fizessek háromszáz forint bírságot. Hát ez volt... — fejezi be a vanyarci ember, akivel a buszban elegyedtünk szóba. Az utitárs a háztájiból tejet vitt a begyűjtőbe. A tejről a vegyvizsgálat megállapította, hogy — híg a leve: vagyis az előírtnál jóval ke- ! vesebb a zsírtartalma. Ilyen tejet értékesíteni szabálysértés. A bírságolás jogos, de . . . — ... miért váratott magára hetven napig a bírságolás? — érdeklődtünk a pásztói járási tanács-vb igazgatási osztálya vezetőjénél. ! — A tejmanipulációról soI káig azt hittük, hogy már nem is létezik — mondja. — Valaki, egészen váratlanul, Dengelegen próbálkozott meg vele először. Aztán Kutasón, Szirákon, Palotáson, Erdőkürtön ... Nem, nem önjöttek vizet a tejbe; más történt. A szabálysértési előadó elé került gazda az első rocskányi tejet bevitte a begyűjtőbe; a másodikat: a j jobbat, zsírosabbat felhasználta odahaza. A szabálysértési előadó esetenként háromszáz- hatszáz forintos bírságot rótt ] ki ezért a visszaélésért. A ! lassúság? Nos, annak egy- ; szerű az oda. Az előadó több mint két hónapig betegállományban volt. Ez alatt gyü- lemlett fel a restancia. A járás területén — mint a későbbiekben kiderült — emelkedett a szabálysértési ügyek száma. " — Nézetem szerint nem az emberek fegyelmezetlensége nőtt, inkább a felderítés javult. A hivatásos rendőri állomány mellett sok mezei lolvajkodásra derítettek fényt az önkéntes rendőrök és a munkásőrök. Mi, az igazgatási osztály dolgozói nagyra értékeljük azt a megelőzőfelvilágosító munkát, amelyet jogpropaganda előadásaival a munkásőrség, a rendőrség, az ügyészség végez. Sokkal kevesebb elismeréssel szólhatunk arról, hogy számos gazdaság — állami és szövetkezeti — e munkakör ellátására alkalmatlan, beteges, öreg embert állít éjjeli őrnek. A pásztói járás szabálysértési ügyviteléről beszélgettünk a megyei tanács-vb igazgatási osztályán is. — A járásban ebben a hónapban felszámolják az elmaradást, — így az osztály- vezető. — Az ott tapasztalt késedelem, szintén objektív okok miatt, más járás területén is előfordult. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy szükség esetén helyettest, állítsunk be. Azt ellenben igyekszünk elérni, hogy a szabálysértési előadók huzamosabb akadályoztatása idején a sürgősebb ügyeket a helyi igazgatási osztály vezetője tárgyalja. B. Z. Űj életmentő gyógyszer A tábornok íróasztalánál ült, és félretolva a dossziékat, figyelmesen hallgatta a szem- nenülő Roscsint. Roscsin mellett Kuprin és helyettese, Kozni, egy régi, tapasztalt nyomozni foglalt helyet. — Minden tény azt bizonyítja, Pjotr Mihailovics — mondta Roscsin —, így Prohorov viselkedése, találkái, levelei, Sklytonnal létesített kapcsolata, makacs igyekezete, hogy külföldiekkel szoros kapcsolatba kerüljön, mindez, ismételten azt bizonyítja, hogy olyan értesülésekkel rendelkezik, melyek a külföldi kémszervezetek részére érdekesek lehetnek. Biztosítja ezt óvatossága is. Ravasz, mint a róka ... — Valóban — tette hozzá mosolyogva —, Korcsagin emberei panaszkodnak is, hogy úgy viselkedik. mint egy profi. (folytatjuk) A Chinoin Gyógyszerarugyár ban megkezdték egy új penicillin származék, a Methicillin üzemszerű gyártását. Az új gyógyszer — amelyhez hasonlót eddig import útján kellett beszerezni — olyan hatóerővel rendelkezik, mint amilyen^ nel egyetlen antibiotikumunk sem, A gyár új terméke nagy érdeklődést váltott ki ön is, exportálása — elsősorban a baráti országokban — már megkezdődött. A Chinoin Gyógyszerárugyár munkásnői steril körülmények között ampullázzák a Methici Hint. (MTI foto — Bárok Péter felvételt
