Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-04 / 264. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS lAplA XXI. ÉVF. 264. SZÄM ARA: 50 FILLER. 1965. NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai, egyesüli etek! Az 1966-67 évi költségvetésről tárgyalt a megyei tanáéa A decemberi párthatározat szellemében Tegnap délelőtt a nagy ta­nácsteremben összeült a me­gyei tanács. Várhelyi Ernő­nek, a pénzügyi osztály ve­zetőjének előadása alapján sor került az 1966—67. évi költségvetés megvitatására. i Az előadó hangsúlyozta, hogy a költségvetési javas­lat a korábbi évek költség- vetéseitől három alapvető vo­násban tér el. Ez a költség- vetés a decemberi párthatá­rozatok szellemében készült, amelyben helyet kaptak a ta­karékossági intézkedések. El­készítése a tervezők számára azért jelentett nagyobb fel­adatot, mert ez a harmadik ötéves terv első költségveté­se. A harmadik vonása az, hogy első ízben készült két évre. Javult a szakigazgatási szervek aktivitása, a terve­zésben figyelembe vették a sürgősségi sorrendet és meg­határozták a legfontosabb feladatokat. Nagy erénye az nj költ­ségvetésnek, hogy az igaz­gatási kiadásoknál az elő­irányzatok részaránya to­vább csökkent. Kevesebb pénzt fordítunk kiküldetési költségekre, meg­fontoltabban tervezték az ál­lóeszköz beszerzési előirány­zatokat. Várhelyi Ernő, rámutatott néhány fogyatékosságra is. Elmondotta, hogy az építési jellegű feladatok nincsenek megfelelően előkészítve. A legtöbb helyen még az elő­méreti költségvetéssel sem voltak alátámasztva az ilyen jellegű előirányzatok. Így azok realitása nem volt meg­nyugtatóan megállapítható. Ettől függetlenül a költség- vetési tervek alapiéban véve jók, lehetőség nyílik arra, hogy hosszabb időre megszab­ják a feladatokat. Az 1966 évi költségve­tés tervezési munkálatait — az előző évekkel szem­ben — sikerült társadal­mi alapokra helyezni. Az állandó bizottságok mel­lett bekapcsolódtak a köz­ségi tanácsok állandó bizott­ságai is. Az összesített javas­latot a megyei tanács vala­mennyi állandó bizottsága megtárgyalta. A felhasználás­ra kerülő beruházások össze­ge lehetővé teszi, hogy a fa­lusi lakosság életkörülményei jelentősen javuljanak, s to­vább csökkenjen a különbség a város és a falu között. Beszélt az előadó arról, hogy jövőre tovább korsze­rűsítik a közvilágítást Pász­tó és Nagybátony közvilágí­tását is modernizálják. Javul Balassagyarmat, Aszód, Job­bágyi, Bércéi és több fonto­sabb útvonal mentén fekvő község közvilágítása is. Az illetékes szervek és az Or­szágos Tervhivatal elismerte a megye úthálózatának javí­tására fordítandó összeggel kapcsolatban a többletigényt Tizenöt és félmillió fo­rint helyett huszonhét millió forintot fordítunk útjaink fenntartására, az elhanyagolt bányatelepi útak felújítására. Megje­gyezte: a magasabb összeg enyhíti ugyan gondjain­kat, de a megyei szak- igazgatási szervnek a kö­vetkező év elején célsze­rű lesz az illetékes mi­nisztériumtól újabb pót- előirányzatot kérni. A továbbiakban felhívta a figyelmet az előadó a belvíz- védelmi munkálatok meg­gyorsítására a fontosabb víz­gazdálkodási tennivalókra. Tovább javult az egészség- ügyi ellátás. A következő években két- és félmillió fo­rinttal nagyobb összeget használunk fel a fertőző be­tegségek és járványok meg­előzésére az 1965-ben felhasz­nált költségnél. Jövőre a KÖJÁL saiát laboratórium­mal ellátott korszerű épület­be költözik, s lehetővé vá­Megkezdődött az őszi fásítás 50 millió facsemetét ültetnek el a következő hetekben November első napjaiban országszerte megkezdődött az őszi fásítási kampány. Fekete Gyula főmérnök, aki az or­szágos erdészeti főigazgatósá­gon a fásítás „főparancsnoka”, tájékoztatásul közölte, hogy az erdőn kívüli területeken évente tízezer hektárt ültet­nek be erdei facsemetékkel, ■észben tavasszal, részben lombhulláskor. Fásítani való bőven van, hiszen csupán az egyéb művelési ágak számára nem, vagy alig alkalmas úgy­nevezett kopárosokból 130 000 hektárt kell beültetni a közeli években. Az erdőn kívüli fá­sítás idei őszi kvótája 5500 hektár, amelynek nagy része a termelőszövetkezetek terüle­téhez tartozik. Ezenkívül 2000 hektárnyi területet fásítanak pótlólag, kisebb „foltokban” a korábban fásított területeken. Az 5500 hektár-ból 2000 hek­tárt gyorsannövő nyárfafajok­kal ültetnek be, a cellulóz- és papírgyártás nyersanyagellá­tásának javítása érdekében. A kopárosokat elsősorban erdei- és feketefenyővel, valamint kocsánytalan tölggyel telepítik be. A nyárfafajokon kívül a kocsányos tölgy és az akác kap nagyobb területeket. Az erdei facsemeték kieme­lését és szállítását már októ­ber utolsó napjaiban megkezd­ték, most az ültető-brigádoké a szó. Az előzetes számítások szerint az erősebb fagyok be­álltáig kereken 50 millió fa­csemetét ültetnek el. Ebben a nagy munkában a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, illetve a községi tanácsok szá­mítanak a különböző társadal­mi szervezetek, elsősorban pe­dig a KISZ-szervezetek, Illet­ve úttörőcsapatok segitő mun­kájára. lik a létszám növelése is. Hatalmas ütemű fejlesztés mutatkozik a középiskolák tekintetében. Jelenleg 115 osztályban folyik középiskolai okta­tás. A költségvetési ja­vaslat másfélmillió fo­rinttal magasabb előirány­zatot tartalmaz az 1965 évivel szemben. Az új költségvetés javas­latának elkészítésekor nagy gondot fordítottak a mező- gazdasági szakmunkás-képzés elősegítésére, mezőgazdasági szakmunkásképzésre, mintegy ötmillió forintot irányoz elő a költségvetés. A Balassa­gyarmaton működő mezőgaz­dasági szakiskolán kívül hu­szonnégy szakkörben kerül sor ismeretterjesztő előadá­sokra. Több mint ezer hall­gató részére indul szakmun­kásképző tanfolyam. Az elő­adó elmondotta, hogy me­gyénkben a termelőszövetke­zetek községiéi!esztési felada­tokra nyújtott támogatási ösz- S 2ege a legkisebb mértékű or­szágos viszonylatban. Csupán hat termelőszövetkezeti gaz­daság és mindössze 14 ezer forinttal járul hozzá a közös célkitűzések megvalósításá­hoz. Ä tsz-ek szociális és kul­turális alsóiénak célszerű fel­használásával. nagvobb lehe­tőség nvílna közös feladataink megvalósításihoz, és ezt szó­vá kell tenni a tsz-ek terv­tárgyaló közgyűlésein. Különösen fontos, hogy törekvéseink megvalósí­tását segítse a lakosság, társadalmi munkával, he­lyi erőforrások feltárásá­val. A költségvetési vitában el­sőnek dr. László István a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke szólalt fel. El­mondotta, hogy a költségveté­si javaslatot komoly előkészí­tés előzte meg, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a be­ruházások megvalósítására nincsen elegendő kapacitás. Sürgette azt is, hogy a köz­ségekben a felhasználásra ke­rülő beruházási összegek mel­lett a lakosság többet segít­sen társadalmi munkával. Kovács Lajosné tanácstag arra hívta fel a figyelmet, hogy bővíteni kell a szociális otthonokat, s amennyiben le­hetséges fel kell emelni a szociális segélyeket, illetve a rendelkezésre álló összeget maradéktalanul fel kell használni. Dr. Bartha Róbert, a pénzügyi állandó bizottság elnöke arról a pozitív segít­ségről szólt, amelyet a Pénz­ügyminisztérium nyújtott a költségvetés elkészítéséhez. A vitában elhangzott néhány kérdésre válaszoltak a szak- igazgatási osztályok vezetői, majd a tanácsülés a költség- vetésről szóló javaslatot egy­hangúlag elfogadta. A továb­biakban szó volt a második félévi tanácsi beszámolók szervezéséről, a tanácstagok oktatási tematikájáról. Az interpellációs kérdések elhangzása és a válaszadás után a megyei tanács ülése befejezte munkáját. Szerelők a határban A vetés befejeztével a Pásztói Gépállomás nehéz, lánc­talpas traktorai átálltak a mélyszántásra. A nagylejtőjű hegy- és domboldalakon kü lönösen sok a géphibásodás. A gépállomás műhelykocsija szinte állandóan üzemben van. Képünkön: a lánctalpat szerelik az ecsegi határban az SZ—100-ason. (Koppány György felvétele) A szakszervezetek világkongresszusának Felhívása a dolgozók harci program a elí Brutyó János beszámolója a VI. Szakszervezeti Világkongresszus munkájáról Értekezletet tartottak ked­den délután Salgótarjánban a Bányász Művelődési Ház­ban, amelyen szakszervezeti aktivisták, pái-t- és gazdasági vezetők vettek részt több mint négyszázan. Megj 'iert Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. a SZOT elnöke, me­gyénk listavezető orszaggvu- iési képviselője, aki küldött­ként vett részt a VI. Szak- szervezeti Világkongresszu­son. Ott volt Pothornik Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottság tagja, Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottság póttagja, a megve5 pártbizottság első titkára és Jedlicska Gyula a mecvei pártbizottság titkára. Teljes létszámmal megjelent a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége, ott voltak a tanács tagjai. Nádasdi András SZMT ve­zető-titkár megnyitó szavai után Brutyó János számolt be a VI. Szakszervezeti Vi­lágkongresszusról, a kong­resszuson részt vett magyar szakszervezeti küldöttség munkájáról és a tapasztala­tokról. Egyebek között megemlítet­te, hogy ez a kongresszus a szakszervezeti világmozga- lom minden eddiginél na­gyobb seregszemléje volt. öt világrész kilencven, or­szágának szakszervezeti es munkásküldöttei vettek azon reszt. Ott voltak a szocialis­ta országok küldöttei mellett a tőkés világ és az újonnan felszabadult, itletve a még szabadságukért küzdő orszá­gok szakszervezeti küldöttei is. Az SZVSZ történelmi érde­me, hogy igyekszik egységbe tömöríteni a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom össze* haladó erőit. A legutóbbi kongresszus óta ..uob mint 18 millióval gyarapodott a Szik­szervezeti Világszövetség számbeli ereje, amely 138 millió szervezett dolgozót egyesít. Politikai tömegbeío- Ijása pedig még ennél is nagyobb.. A kongresszuson egyébként a többi szakszervezetek is képviseltették magukat: a földkerekség szervezett dol­gozóinak 80 százaléka. A kongresszus egyöntetűen állást foglalt az amerikai imperialista agreszió ellen küzdő vietnami néppel kap­csolatos szolidaritás fokozá­sa mellett. Határozatában is felhívta a világ dolgozóit, hogy minden eszközzel nyújt­sanak erkölcsi és anyagi tá­mogatást a vietnami népnek. A kongresszus határozottan ál­lást foglalt a békés együttélé­sért vívott harc fokozása mellett. Üj igények is jelentkeztek a Kongresszuson. Az újonnan felszabadult országokban, es a még szabadságukért küzdő országokban a szakszervezeti mozgalomnak olyan feladatu­kat is el kell látniok, ame­lyek a fejlett országokban a munkásosztály politikai párt­jaira hárulnak. A szakszervezeti mozgal­mat nagyon sok ellenséges hatás éri. Egyes helyeken ve­res terrorral, kegyetlen el­nyomással lépnek fel a nem­zeti szabadságmozgalmak el­len. A fiatal fejlődő orszá­gokban viszont a neokolonia- lizmus igyekszik megtartani, vagy visszaszerezni régi po­zícióit. Beszélt Brutyó János arról is, hogy a tőkés országok­ban bekövetkezett változások is új helyzet elé állítják a szakszervezeti mozgalmat. A monopóliumok erősödő táma­dásával szemben ki kell ala­kítani a munkásosztály és szaKszervezeti mozgalom szer­vezett egységakcióit. Uj lehe­tőségeket kell teremtem a nemzeti és nemzetközi szin­ten megvalósítandó szak­szervezeti egység létrehozásá­ra. Brutyó János a következők­ben a szocialista országok szaKszervezeti mozgalmáról beszélt. Mint mondotta, a kongresszuson sok felszólaló kérte: tegyék közkinccsé a szerzett tapasztalatokat, hi­szen, ezekben az országokban a munkásosztály elnyomott osztályból uralkodóvá vált, tehát szerepe is megválto­zott. Ezzel kapcsolatban a társadalmi, a gazdasági és kulturális élet rohamos fej­lődése állandóan új feladato­kat állít. Ehhez kell igazíta­ni a mi szakszervezeteink munkáját is. A kongresszuson sok bo­nyolult kérdés szerepelt Vi­ták folytak és folynak több kérdésben, hiszen nem sike­rült mindenben egyetértést kialakítani, azonban kudarc érte a nemzetközi burzsoáziát, amely már a kongresszus előtt beharangozta a SZVSZ vál­ságát Végeredményben a kongresszus egyöntetű állás- foglalásai és határozatai jel­lemezték a munkáját. A vi­lág dolgozóihoz intézett fel­hívás, ámelyet nagy szótöbb­séggel fogadott el a kongresz- S7us, a világ szervezett dol­gozóinak harci programjává vált Befejezésül Brutyó Já­nos beszélt a magyar szak- szervezeti mozgalom felada­tairól. Mint mondotta, a kongresszus határozata fel­dolgozás alatt áll, és rövide­sen országszerte megtárgyal­ják a szervezett dolgozók. Az asszonyok szolidaritási akcióra készülnek Erdei Lászlóné nyilatkozata az NDN salzburgi jubileumi üléséről A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Salzburgban rendezett jubile­umi tanácsüléséről nyilatko­zott Erdei Lászlóné, a tanács­kozáson részt vett magyar nőküldöttseg vezetője, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke elmondotta: — Tanácsülésünk határozat­ban szólította fel a világ lá­nyait és asszonyait az együtt­működés további elmélyítésé­re. Határozatban követelték a tanácsülés résztvevői a viet­nami háború haladéktalan be­szüntetését és megbélyegezték az amerikai agresszorokat. Egyidejűleg a jubileumi ta­nácsülés újabb szolidaritási akciókra hívta fel a világ asszonyait a szabadságért küz­dő vietnami nép megsegítésé­re. Kijelöltük a szövetség so- ronkövetkező feladatait is. így az NDN 1966-ban nemzetközi konferenciát hív egybe, ami­lyen a gyermekek helyzeté., a gyermekek egészségügyi é? nevelési problémáit vitatja meg. A tanácsülés végül úgy dön­tött, hogy 1966. februárjába í tiltakozó napot szervez a feg. - verkezés ellen, s követeli a: általános leszerelés végrehaj­tását, a béke biztosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents