Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-21 / 278. szám
10 NÖGR A D tors november 21. vasárnap. REEL £K TORF ÉN VBEN Szokoksy Sándor, a Vérnász szerzője Jubileumához érkezett Vérnász, Szokolay Sándornál: a nagy spanyol költő, Frede rico Garda Lorca drámájából írt operája: huszonöt előadása több mint siker. Reménv és beteljesülés, és valami új születése. A lelkes közönségsiker találkozott a kritika osztatlan elismerésével. A kritikusok a műfaj továbbvi- vőjeként említették Szokolav Sándort, aki Petrovics Emil C'est la guerre-je mellett húsz év egyik legjelentősebb magyar operáját alkotta meg. Illyés Gyula a költő, a Lor- ca-dráma fordítója pedig e szavakkal köszöntötte az ifjú zeneköltőt: „Üjra egy magyar név van fölszállóban az európai zenei élet egére.” Békés megye egy távoli sarkából, Kunágotáról indult Szokolay Sándor. A békés tar - liosi zenei kollégiumban kezdett zenét tanulni, s mindenki meglepetésére hetek alatt álvette egy év zongoraanyagát. Mivel ott helyben nem volt meg a másodéves tananyag, tanárnője tréfásan buzdította: a kották megérkezéséig szerezzen 5 maga egykét etűdöt A tizenhét éves fiú, aki fél évvel korábban még skálázni sem tudott, — egy recsegő néprádión kívül semmi sem kapcsolta addig a zene áramába — estétől hajnali fél háromig tucatnyi etűdöt komponált, olyanokat, amelyek neves zongoraműVÍZSZlNTES: 1. A 140 éve alapított Magyar Tudományos Akadémiának a Nyelv- és Irodalomtudományok, valamint az Agrártudományok osztályán kívül az alábbi legfontosabb osztályai működnek. (Folytatás a függ. 13 és 8 sz. sorokban.) 13. Az alkotás egyik formája. 14. Bénulás. 15. Fém. 16. Sonka. 18. Szeszesital. 20. A változó csillagok egyik típusa. 21. Cipeli. 23. A mai Angliát lakó kelta nép tagja. 25. Fehérnemű. 26. Folyó. 27- Ócskaság. 28. Visz- sza: zamat. 29. Dunántúli néni hímzés. 31. Kevert: Íróm • 2 Pest megyei község, de női becenév is. 33. Semmirekellő, hitvány. 35. Kicsinyítő képző. 37- Szín. 38. Növény- támasztók. 39. Latin ellentétes kötőszó. 40. Fehér szőrze- tű ember, vágy fehér tollú madár. 42. Labdajáték. 43. Közelkeleti állam lakója. 45. Belga iparváros. 46- A függ. 334-ben említett költő ismert hősének névbetűi. 47. Széjjelszed. 48. Délceg. 50. Üdítő ital. 51. Figyelmeztet. 52. Európai nép. 53- Kötőszó. 54. A függőleges 12. sz. fordítottja. 55. A MTA első elnöke, aki 1026-ban 30 ezer kötetes könyvtárát az Akadémiának ajándékozta. 56. ... hagyományai (Kármán József műve). 57. Testrész- 58. Zeneszerzőnk, a MTA tagja volt. 59. Kímél. 61. Fosztóképző. 63. A Lett vészek előadásában ma ,1s a Rádió műsorán szerepelnek. És Békéstarhosról az út az Operaház színpadáig, s innen is tovább, az Illyés Gyula-jö- vendölte „európai zene egérig? Szabó Ferenc, majd Farkas Ferenc tanítványaként végezte el a Zeneművészeti Főiskolát 1956-ban. Három, egymást követő Világifjúsági Találkozón, Varsóban, Moszkvában és Bécsben nyert díjat, az elsőt még főiskolás korában- Aránylag kevés versenyművet, annál több szöveges zenét, kórusművet, kantátákat, oratóriumokat komponált, s ezek majd mindegyikét nemzetközi díjjal, kitüntetéssel, helyezéssel Jutalmazták. Varsói Wienavsky verfőváfos egykori neve. 64. Téli sporteszköz. FÜGGŐLEGES: 2. Kezelni, gyógyítani. 3- Kossuth-dijas író (Sándor). 4. Csillag — angolul. 5. Éra keverve. 6. Gépkocsik országjezése. 7. L. H. 9. Ezévi- 10. Közterület. 11. Előd. 12. Állóvíz. 17. Költő (József, 1843—1921). 19. Elemi csapás. 21. Az Állatkert egyik kedvence. 22- Mennyiséget fejez ki. 23. Főzelékféle. 24. Női név. 26. ... remete: Kossuthot nevezték így, száműzetése idején. 29. Férfinév- 30. Ilyen a jó víz. 34. Fóltőnk, 1865-től 12-évig az Akadémia főtitkára volt. 36- Tönkretesz. 41. Inzultál. 44. A nagybőgő ismert magyar virtuóza (Aladár). 46. A japán császár címe. 48, A Kennedy elnök elleni merénylet színhelye volt. 50. Írószer. 52. Névutó. 53. Harapni. 55. Morzejelek. 56. Hamis. 58. Szóösszetételekben: élet 60. Római hatos- 62. Nógatás. 63. Azonos római számok. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 13., 8., 34., valamint a vízszintes 55. és 58. sorok megfejtése. A november 14-1 keresztrejtvény helyes megfejtése: ,,A fasizmus minden maradványát eltüntetjük a Föld színéről, megvédjük a békét.” Könyvjutalmat nyertek: Záhonyi József Etes. Csomány Lajos Nagybátony, Farkas Gabriella Somoskőújfalu. A könyveket postán küldjük el. seny, Arezzo-i nemzetközi kórusverseny, Tours-i feszti- tál, a „Varsói ősz” zenei fesztivál az Erkel-díj harmadik j fokozata A tűz márciusa című kórusművéért, majd ismét a Tours-i fesztivál — ezek pályájának főbb állomásai. S mindez — kórusok, balettek, népi táncjátékok sora ma már úgyszólván „előtanulmánynak” hat a Vérnászho”, az első nagy színpadi alkotáshoz mérten, mely megsz - ■rezte számára az Erkel-díj első fokozatát. ' ..Most dőlt el végleg, hory a színpad, az opera, az én műfajom. Operákat akarok ír- n egész életemben!” — mondja Szokolay Sándor. — A zenekari muzsika ma még egyelőre kevesekhez jut el, s én, bár az alkotást egvéni folyamatnak tartom, nélkülözhetetlennek érzem a szoros kapcsolatot a nagyobb közönséggel. Az „elefántcsonttorony” meddővé teszi a művészt. Zenét írni csak annak biztos tudatában lehet, hogy vannak, akik rezonálnak ra... Ez az ars poetica már sejt- teti a Vérnász utáni új alkotói korszak körvonalait is. Szokolay Sándor jelenleg Shakespeare Hamletjéből köszül operát írni. A mércét ezúttal ismét magasra helyezte. hiszen minden idők egyik legnagyobb drámájának megzenésítése gigantikus vállalkozás. De tudatosan esett erre a választása. — Ilyen „szövegkönyv” mellett minden rajtam múlik, s az esetleges bukásért is csak magamat tehetem felelőssé — vallja a művész. S nem csupán ez az aggódó, és önvizsgáló művészi lel- kiismeret hajtotta a Hamlet felé. Gyermekkora óta foglalkoztatja a téma, negyvenszer látta Laurence Olivier Hamlet filmjét, s megragadta képzeletét Arany János fordításának csodálatos, utánozhatatlan költőisége. Az asztalon, s a zongorán most egymás mellett sorakoznak a Hamlet-tanulmányok, a mű angol eredetije, s Arany magyar szövegén kívül a francia és a német fordítás, s egy különleges kincs: a Hamlet-film teljes magnószalag felvétele... Wuppertalban már próbálják a Vémászt, Prágában, Zágrábban, Kassán, s a demokratikus Berlin televízióstúdiójában készülnek a darab 1966-os bemutatójára- Fordeauxban. Leningrádban, Szverdlovszkban, Los-Ange- lesben és Hollandiában is foglalkoznak már e mű szin- padravi telével. S míg a Vérnász befutja a különféle színpadokat, Szokolay Sándor, ez a szerény, céltudatos és tépelődő ember a Hamletiéi viaskodik. Zilahi Judit aranyi Antalnak, a dombháti Kossuth Tsz tehenészének olyan disznói voltak, amelyek nem hosszában legeltek a tarlón, hanem keresztben. Baranyi szívből örült ennek, hiszen amíg szálanként, keresgélve szedegették a kalászt, nyugvóra tért a nap, mire az étkes disznók jóllakottnak mondhatták magukat. A keresztből fél óra alatt teletömték tágas bendöjüket, utána. jót ittak, leheveredtek, s napról napra gömbölyödött a hátuk meg a tokaszalonnájuk. Egyszer, már jóformán a legvégén a nyárnak, oda toppant T. Beretvás István, a termelőszövetkezet elnöke, ahol a Baranyi sertései étkeztek. — Azt a kutya-ár... — mondta cseppet sem lelkesen és meg sem állt a tehénistállóig. Nem sokkal azután Baranyi eladta a keresztben legelő süldőket, befizetett kétszáz forint büntetéspénzt a pénztárI ba, s megvette a szomszédja, Aranyos Pál négy szép kocá- , ját. Teltek a napok, elérkezett az ősz, elmúlt a szeptember, Vasárnapi fejtörő GRETA GARBO A gitározás közben magasugró sztárokat imádó mozilátogatók is jól tudják, hogy ki volt a „svéd csillag”. (Ha másról nem, talán a köralakú, magasnyakú pulóverről, amelyet még mindig „garbó-nyakú pulcsinak” neveznek.) Utolsó filmjét 24 évvel ezelőtt készítették és sikerei tetőpontján hagyta ott a filmstúdiókat. Nem a sajtó képviselőinek, hanem csak a barátainak indokolta: „nem akarok az öregség ellen küzdeni.” Aki látta, sohasem felejtheti Garbót; nemcsak különleges szépségéért, hanem lélekbemarkoló alakításaiért, még a királynőt is embernek ábrázoló képességéért. Csodálatos színésznő volt — a csillagokat szinte elkerülhetetlenül kísérő szeszélyek és szenzációhajhászás nélküL Gyűlölte a sztárkultuszt. életében csak egyetlen egyszer adott sajtónyilatkozatot: hírneve tetőpontján 1938-ban, amikor azt kérte, hogy ne kutassák, s ne teregessék kiszínesítve magánéletét. Greta Garbo a közelmúltban töltötte be 60. életévét. Az amerikai sajtó azt írja, hogy — miután valóban megöregedett — „nagy öreg szerepeket szeretne játszani.” Két képünkön bemutatjuk a szépsége teljében pompázó, Walewska grófnő címszerepét játszó — és most, a 60. életévét betöltő Garbót. A» utóbbi képet titokban készítették, mert Greta Garbó már visszavonulása óta nem engedi, hogy fényképezzék. (UPl-foto. MTI — Külföldi Képszolgálat) Heti rajzos kommentár — Ügy látszik, beválik ez az ösztönző is. (Mészáros András rajza) Jól nevelt disznók már-már a végéhez közeledett az október, amikor Aranyos Pál átballagott kedves szomszédjához. — Mondd csak Anti — pillantott az akolban szundikáló disznókra Aranyos — miféle jószágok ezek? — Hogyhogy mifélék? — Hajnalonként nem visí- toznak. Az én disznóim, mihelyt megcsörren a kezemben a vödör, olyan visítást csapnak, az ember szinte bélésükéiül. Baranyi Antal megsodorta manapság már nem éppen divatos, de ömagának nagyon tetsző, disznósörtét utánzó bajuszát és elmosolyodott. — Ezek, Pali, jól nevelt disznók ... Aranyos Pál egyszerre kerekítette tágra a szemét meg a száját, s megrökönyödve mondta. — Nem értelek, Anti. Maholnap az ötvenedik esztendőmet taposom, de jól nevelt disznókról még sose hallottam! Furdalta a kíváncsiság Palit. Bort ígért Antalnak, méghozzá a javából, a hároméves hárslevelűből, ha elárulja féltve őrzött titkát. Baranyi azonban nem adta be a derekát. Már november közepén jártak, húsz holdnyira zsugorodott az ötszáz holdas kukoricatábla, kevés híján betakarították a cukorrépát is. Bara- nyit baleset érte. Valamivel többet ivott a kellőnél, lepoty- tyant a bicikli nyergéből, három napig ágyban fekvő beteg volt. Egyszer csak hallja ám Aranyos, hogy visítoznak odaát a disznók, marják-rág- ják az ákoldeszkát veszettül, rosszul nevelt disznók módjára. Négy nappal később korán kelt Aranyos. Igyekezett a magtárba, aprómagot forgatni. Ez alkalommal nem került a Cserepes dűlőre, nekivágott a szántásnak, majd a Baranyi tanyája mögött egyenesen a fehér magtár irányába baktatott. Hirtelen beszélgetés ütötte meg jó hallású fülét. Megtorpant. Baranyi beszélgetett a sertéseivel. — Még ezt a kicsit, na. kapjátok be még ezt a kicsit... Bagolylátta kukoricát meg cukorrépát már úgysem sokáig esztek ... Na, húzódjatok beljebb. így ni. A maradékot lapátra söpröm. Az ember sose tudhatja, ki jár errefelé... —; Most már értelek, Anti — lépett elő a sertésól háta mögül Pali. — Világosan értelek ... Attól kezdve hajnalonként ugyanúgy visítoztak Baranyi disznói, ha megcsörrent a vödör, mint általában a rosszul nevelt, de jó gyomrú disznók. Ami nem csoda, hiszen hallgatásuknak titka a bagolylátta kukorica és cukorrépa volt, amit zsákszámra hordott neki a gazdájuk, a közös tábláról, s aminek Aranyos Pál közreműködésével — vége lett __ B usi Vince
