Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-21 / 278. szám
1965. november 21. vasárnap. NÖGRÄD 5 „Helyiséget, pénzt kértem...“ Valaha Kisterenyén ha szóba került a nép- ' művészeti hagyományok ápolása, csupán legyintettek. Ma van mivel dicsekedni. Néhány lelkes asszony keze nyomán megszületett a Szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet kis- terenyei babakészítő részlege. A születés nem volt vajúdásmentes, s még ma is akad probléma, de az eddigi kép biztató. — Hogyan vélekedik az indulásról s a megtett útról? — kérdeztük Pászti Józsefné részlegvezetőtől. — Három éve községi népfront elnökségi ülésen a nők foglalkoztatásának problémáiról vitatkoztunk. Javasoltam, hogy hívjunk életre népművészeti szövőrészleget. A javaslatot elfogadták, én pedig vállaltam a szervezést Elmentem Szécsénybe, a Palóc Háziipari Szövetkezethez, hogy ezt és ezt akarjuk csinálni, adjanak hozzá szövőszéket. Szövőszéket nem kaptam, de egy jó tanácsot igen. Foglalkozzunk palóc babakészítéssel. Rendben van, mondtam, csak munka legyen az asszonyoknak. Kazáron fél méteres mintababát vásároltam, itthon elvittem a tanácsra „tisztelgő látogatásra”, íme, ezt akarjuk csinálni. Helyiséget, pénzt kértem. Kaptunk a tanácstól két szobát és 1500 forintot. A pénzen anyagot vásároltunk, és 1963 nyarán elkészült az első öt mintababa. Az Országos Népművészeti Központ zsűribizottsága azonban a babák fejét giccsesnek ítélte. Elmentünk Benczurfalvára, falunk szobrászművész szülöttéhez, Szabó Pista bácsihoz, ő csinált fejmintát, amit már elfogadtak. A központból kiküldtek egy népművészt, aki a 8—10 lelkes alapító tagnak megmutatta a „műhelyfogásokat”. És hamarosan jött az első szerződés 50, majd 150 baba szállítására. Hát így indultunk. Azóta több kiállításon — Budapesten, Párádon — értünk el értékes helyezést. Legutóbb októberben a Népművelési Tanács pályázatán elnyertük a II. és III. díjat, s a vele járó 1700 forintot. 1965 utolsó negyedében ezer babát kell a megyei központba szállítanunk. A 20 centl- méterés autóbabától kéz h-e a 35 centiméteres kazári és kisterenvei díszes játékbabákig sokféle változatót készítjük. — Hátráltatja-e valami a munkát? — Az anyaghiány. Szécsényből még mindig nem kapjuk meg rendesen a „nyersanyagot”. pedig már két és fél éve dolgozunk. És egy dolog fáj még a tagságnak. A közöny, amely a községben munkánk iránt megnyilvánul. Népfront ülésen pattant ki a szikra, ma ránk se hederítenek. Három évvel ezelőtt Kisterenyén néhány asszony összedugta a fejét és valami újnak nekivágott. Megérdemlik a jó szót, erkölcsi megbecsülést. Rozgonyi István szettekkel Korszerű otthon modern bútor Séta egy kiállításon „Jól megrendezett, tetsze. —„ Itt egy nagyon célszerű tűs kiállítás, igen keile, elrendezést láthatunk. Dolgo- mes benyomást tett ránk zószoba, de a lakó kényelmes az ízléses, a mai igényt otthonául is szolgál. A heve- kieiégitő bemutató. Azt ki- rő, a szekrény és az íróasz- vániuk, hogy minden la. tál fája világos, megnyugta- kásba ilyen kényelmes és tó a szemnek is, a kárpit mégis elegáns bútort lát- bordószövet. A szőnyeg zöl- hassunk." (Az Állami des-bamás mintás, hangula- Aruház bútorkiállitásának tos a padlóváza. Véleményem vendégkönyvéből). szerint garzonlakásban rendkívül jól kihasználható. ÉpA mai modern otthont mu- pen ezért ezt a szobát nőtlen tatja be ezekben a napokban embernek ajánlanám. Salgótarjánban, a József At- A modern lakáshoz, az új tila Művelődési Otthonban a vonalú bútorokhoz elengedhe- Salgótarjánl Állami Áruház, tetlen kellék a szőnyeg. A A nagyteremben egy-egy kiállítás külön is bemutatja a komplett szoba. Különböző mai ízlést formáló szőnyeget bútorok, fzlésesen berendezett és függönyt. Mi a szakember konyha. Szőnyegek és mo- véleménye? dem vonalú kerámiák. Olyan — A bútor színéhez helye- tárgyak ezek, amelyek ma sen megválasztott szőnyeg a már nem hiányozhatnak a szobát hangulatossá teszi. Az korszerű otthonból. itt látható szőnyegek színÉrdemes sétára indulni, ben és mintában gazdagok. Szobáról-szobára. Kísérőnk- Ma a pasztell szihek a ked- nek hívjuk meg Szalai Mi- veitek, de nem feledkeztünk hályt, az Állami Áruház áru- meg a hagyományos színekről forgalmi osztályának vezető- sem. A függöny pedig mint- jét. egy lezárja a szobát. Ked— Először talán arról be- veitek az itt látható klöpU, széljünk, hogy mi a célja gallon és nylon függönyök, ennek a kiállításnak. Roha- A választék ezekből is nagy. mosan épül Salgótarján, új Talán ennyit a kiállításon otthonokba költözködnek a tett sétánkról, amelyen az új, családok százai. Ezzel a ki- a modem, a korszerű otthon- Modern kávéskészlet, vietnami sásból fonott állítással azt szeretnénk elő- nal ismerkedhetünk meg. segíteni, hogy valemennyi új Somogyvári László otthonba megfelelő bútor kerüljön, ízléses elrendezéssel. Itt mutatjuk be a szobákat. Kezdjük mindjárt az elején. — Ebben a részben a Csillag lakószoba látható, Tavasz garnitúrával kiegészítve. A farész világos, a garnitúra kárpitja sárga, modem mintás szövet. A kisebédlő szőnyeg narancsszínű. A szoba érdekessége a dohányzó asztalon elhelyezett zöld-stóla, lila vázával. Itt láthatjuk a terítési bemutatót is. ízléses. Porcelán étkészlet, hat személyre. Ezt a berendezést négy személyes családnak ajánlanám. Tovább megyünk. Üjnbb szoba, más variációban. Érdekesnek tűnik a szekrények egyenes Vonala. — Üiabb díszítő elemét ismerhetik meg a látogatók a mai szobáknak. Zöld üveg ballon, száraz gallyal. A bútor neve Avas lakószoba, A szoba kámitja szürke, világos zöld ebédlő szőnyeg. Hangulatossá teszi a dohánvzó asztalra helyezett lila stóla és a fáradt kékszínű modern váza. A családnak kényelmes, hangulatos elhelyezést biztosít étkezés esetén is. Az Ú1 lakások ma már külön dolgozó szobát is biztosítanak a szellemi munkásoknak. A kiállítás erről sem feledkezett meg. Nézzünk be ide is. Kényelmes a Csillag lakószoba. A faliszönyeg kiegészítője a szobának f (Qia/át Qáttos út ju P etor Mihály, a brigádvezető nekivágott a szandai domboknak. Lassan elmaradtak mögötte a falu utolsó házai is. Elsárgult, száraz kukorica között folytatta útját kinn a mezőn. A traktor zúgását már mesz- sziről hallotta. Ahogy aztán közelebb ért, látta is, hogyan járja keresztül-kasul a domboldalt az Utos. A tábla szélén megállt. Bevárta a traktort. Csatár János, a traktoros, amikor észrevette a brigádvezetőt, megállította gépét. Éppen ideje megpihenni — gondolta. Jókor reggel kezdett, mint mindig. Azóta már, ki tudja hányadszor kerülte meg a búzaföldet! A nap már délutánba hajlott. — Haladsz? — kérdezte a brigádvezető — s tekintetét körülhordozta a friss, barna szántáson. — Sietni kell... gyorsan sötétedik — mondta a traktoros. — Ezt meg neked hoztam. — A brigádvezető fehér papírlapokat, kiutazási kérelmei, útlevélkérö lapot. nyújtott jCsalár János felé. — Töltsd ki mielőbb. Éneikül nem engednek át a határon... Szavait széles mosoly kísér- te. A traktoros meglepődött. Szótlanul állt egy darabig. — Miféle popír ez? — fordult aztán a brigádvezetőhöz. — A Szovjetunióba küld a gépállomás. .. Jutalmul. — Majd újra tréfára fogta a dolgot, s ezeket mondta még a meglepett traktorosnak: — De ha sokat gondolkozol, más megy helyetted! Csalár János szemmel láthatóan nagy megindultsag- gál küzdött. De egyszerre csak felszakadtak belőle a szavak. — Mt lesz addig a géppel? Ki dolgozik helyettem? A búza még vetetten! A traktoros több mint tíz évvel ezelőtt került a Berceli Gépállomásra. Hosszú ideje már, hogy a szandai termelő- szövetkezetnél dolgozik. Ismeri a határ minden részét. Nap nap után ezeken a dombokon jár traktorával. Itt ara- tott-csépelt a nyáron is. A vontatók több mint 40 vagon gabonát szállítottak el az ő gépétől. Itt kezdte az őszi munkát, A szövetkezetiek azt mondták róla, lelkiismeretes, szorgalmas, pontos ember. Ok ezt úgy mérik, látják: ahogy hajnalodik Csatár János megindul a gépével, és sokszor még éjfélkor is kint súg a traktor a határban. Erős, jó gép az Utos. Bírja a kapaszkodókat. Nagyobb javításon nem is volt csak egyetlen alkalommal bent a gépállomáson. Kisebb hiba adódik az igaz, de azzal nem szalad mindjárt Bercelre. Megjavítja ő maga. A Berceli Gépállomáson úgy jellemezték: évek óta a legjobb traktoros. Már most is annyi munkát végzett, mint amennyit az egész esztendőre szabtak meg neki. Jutalom ez a szovjetunióbeli út. Hűségéért, szorgalmáért. Csalár János gondolkodott. Várta a brigádvezető válaszát: — Az mér nem a te dolgod. .. Azt elintézi a gépállomás. Mindössze kilenc napról van szó, — emelte fel fejét a brigádvezető. Ügy gondoltuk, Mársiczki András veszi át addig a gépet... — Éppen ez az... Nagyon is az éh dolgom! Ügy sem lenne odakint nyugovásom. ha tudnám, hogy itthon nem mennek rendben a dolgok- Hanem Mársiczki tényleg }ó traktoros Az utolsó mondatot szinte önmagának mondta megnyugtatásul. A brigádvezető türelmetlenkedni kezdett. A papír még mindig ott volt a kezében: — Akkor mi legyen a papírokkal? A traktoros elnevette magát. — Add csak ide!. .. Majd megcsináljuk otthon. Az eset már több mint egy hónapja történt Szandán. Búzavetés idején. Azóta már megjárta a nagy utat Csalár János, a berceli traktoros. Most, hogy szürke felhők vonják be az eget és sűrű pely- hekben esik a hó, Csalár Jánosnak is akad ideje, hogy meséljen. Az élmények még egészen frissen élnek benne. A faluszéli kis házban, Csalár Jánosnak otthonában esténként összesereglenek a szomszédok, s figyelik szavait. kik hallgatták, azt mondják mindig így fejezi be a mesét: — Mit mondhatnék mást, szép út volt... Kár, hogy olyan gyorsan elszaladtak a napok. Így beszél és mélyet sóhajt hozzá. Vlncze Istvánná Az a bizonyos 50-százalék Jó ismerősök, ha hosszabb idő múltán találkoznak, hamar egymásnak szegezik a kérdést: — És mennyit keresel? A válasz többnyire ez: csak 1500-at.. vagy csak 2000-et... Meglepődne a kérdezett, ha barátja válaszát igy nyugtázná: Vagyis összesen 2200-körül, vagy summa-surri- márum, tehát 3000-et. Nos, hogy kettőjük közül ki tudja jobban? Ennek eldöntésére idézzük tanúnak a statisztikai adatokat. Kezdjük talán azzal, hogy minden 1,-Ft kifizetettt munkabér után 50 fillér a társadalmi juttatás. Ez azt jelenti, bogy a munkások és alkalmazottak jövedelmének felét kitevő összeget fordít a társadalom szociális és kulturális juttatásokra. Ennek évenkénti értéke meghaladja a 35 és fél milliárd forintot. Vegyük sorra, hogy mire mennyi jut és hogyan kerül a lakossághoz ez a sok milliárd? A gyere- kék eltartásához hárommillí- árd 274 millió forinttal járni hozzá az állam. Ebből terhességi és anyasági segély 190 millió, rvermektej-juttatás 70 csecsemőkelengye 53, az ösztöndíjak összege évente 140 millió forint. A legutóbbi vizsgálatok szerint a bölcsődék évi fenntartásának összege 252,8 millió volt. Ebből a szülők 39,6 millió forintot fizettek. a többit: 813,2 milliót az állam vállalta magára. A napköziotthonok 1029,5 millió forintos költségeiből 290,5 miliőt térítettek a szülők, 729 milliós állami hozzájárulással sz“mben. Családi pótlékra 1,3 milliárd jut. és ez most további 500 millióval még emelkedett. Mibe kerül az egészségvédelem? Évente 0833 millió forint. Ebből csak a láppénz 1770, a gyógyszer 1037, a kór- házak és klinikák fenntartása 3170 millió forint. Üdülésre évente majdnem 300 millió forintot fordít az állam. Ebből az összegből 480.500 ezer ember pihen, nyaral az ország legszebb vidékein és egyenként 556 forint hozzájárulást kap költségeihez. A könyvtárak, a rádió, a színházak, a televízió, a mozik fenntartásához 6-700 millió forintot ad az állam. Nyugdíjra, szociális otthonokra és segélyekre 5506 millió forint jul. Munkaszervezési és munkalélektani tanulmányok igazolják: az egészséges embert jel lemrő munkaképesség helyre* állítása néhány órád túl egész rövid pihenővel, másrészt a pihenőidőben étkezéssel biztosítható. Ezért az üzemi étkezés rendszere és an nak fejlesztése hasznos és fontos az egész társadalom szempontjából. Ennek költségeire évente 1000 milliót fordítunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 180 ezer ember, az összes munkások közel tíz százaléka él munkásszállásokon, A szállásuk évi fenntartási költsége 327,2 millió forint. Ebből 22,9 százalékot térítettek a lakók, a többi'. 252.3 milliót az állam fedezte. Jelentősek azok a juttatások is, amelyeket a munkabérrel együtt kapnak a dolgozók. Ilyenek a hűségjutalom, a nyereségrészesedés, a fizetett szabadság, a fizetett ünnepnap, a fizetett étkezési idő és a tanulmányi idő kedvezmény. Ezekre együttvéve 12,112 millió forintot fordít a társadalom. A felsorolás korántsem teljes. Az is igaz, hogy a részesedés az említett összegekből, nem mindig azonos a különböző rétegek számára. Az azonban bizonyos: az öt ven százalék, ha borítékon kívül Is, de mindenki számára lcntős jövedelem. D. K. o T
