Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-16 / 248 (244). szám
1!WV október IS,, szombat fT ő G R ^ n 3 A párt-vb megtárgyalta Több segítséget várnak a gyengébben dolgozó szocialista brigádok Mizserfán Immár kél hónapja — ,16 helyen jár — mondja Kovács József —, ml vagyunk a társadalmi brigád tagjai. Ott jön Hegyi Ferenc, a brigád vezetőnk, aki mindent elmond rólunk. Addig azonban én is szólnék néhány szót: — Már a második hónapja dolgozunk itt a Rokkant-telepi épületek alapozásánál. Ha kétszer annyit termelnénk, az sem lenne elég, mert ezenkívül még öt épületet kell iealapozni. — Hogy kerültünk ide? A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat segítséget kért, mivel több mint száz kubikusa hiányzik, és nagy a lemaradásuk. A hívó szóra jöttünk. Mi ezt természetesnek tartjuk. Jómagam is olyan területen lakom, ahol rövidesen szanálásra kerül a sor. Azt is tudom, bontani csak akkor lehet, ha új is épül iielyette. Arról persze nem Is szólva, mennyire várják a lakást a városban. Énnek megteremtésében kívánunk mi is erőnkhöz mérten segíteni, hiszen közvetve, vagy közvetlenül ml Is érdekeltek vagyunk — Mindegyikünknek megvan a munkahelye. Egyikünk az Acélárugyárban, másikunk a Tűzhelygyárban dolgozik, de s an olyan Is aki a» AKÖV-nél teljesít szolgálatot. Rendszeresen találkozunk, munkaidő után. Itt háromtól este nyolcig dolgozunk. Azért nem tovább, mert munkánk értékmérője nem az Idő, hanem a teljesít ntény. Ezzel viszont már megmondtam, hogy nem társadalmi munkások vagyunk, de tevékenységünk mégis a közügyét szolgálja. —- Keresetünk havonta átlag 650 forint. Teljesítmény szempontjából minket Is ugyan úgy bírálnak el, mint a hivatásos építőket. De nem kell szégyenkeznünk. Ezt a vállalat vezetősége is elismeri. A közelmúltban az Igazgató egy hordó sörrel jutalmazott meg bennünket. Hogy miért «ípnen sörrel? Azért mert közösen a családtagokkal jöttünk össze, és ilyenkor előkerülnek a poharak, azokba viszont kell valami. Egyébként a jő kollektívára ezen az ónként vállalt munkán különösen nagy szükség van. — De már itt is a brigádvetető. Vele is beszélhet. Ha nem haragszik meg, arra kérem: lehetőleg rövidre fogják a szót, mert ma még keveset haladtunk. K. P. A szocialista brigádok szép eredményeket értek el, érdemeket szereztek már a Mi- zserfai Bányaüzemnél. A mozgalom helyzetét tűzte legutóbb napirendre az üzemi párt-végrehajtó bizottság. Tavaly 45 brigád közül 21 érdemelte ki a megtisztelő címet, az idén többen küzdenek érte. Időközben átszervezést is . kellett végrehajtani, s ezért a megszűnt brigádok tagjait más brigádokba szervezték. Dicséretes munkát végeztek a Pálhegy-akna szocialista brigádtagjai. akik tavaly háromszor vívták ki az első helyet a tröszt aknái között folyó negyedéves versenyben. A Gyulaakna dolgozói pedig az idén kétszer bizonyultak a legjobbnak. Itt valamennyi széntermelő brigád résztvesz a mozgalomban. A pálhegyiek tavaly már a szocialista akna címet is elnyerték, és idei átlag 116 százalékos eredményük arra enged következtetni, hogy meg is tartják. Ebben persze nagy részük van a műszaki patroná- lóknak is, akik eredményesen végzik ezt az önként vállalt társadalmi munkát. Közülük is Márkus Pál, Harmos Mihálv, Kispál Tibor és Kostyán Mihály tesz különösen sokat a mozgalom fejlődéséért. A szocialista brigádok általában termelési feladataikat jól teljesítik. Szép számmal vannak olyanok, amelyek túl szárnyalják vállalásaikat, többet termeltek, takarékoskodtak a robbanóanyaggal, a megengedett alá szorították a palatartalmat és balesetmentesén dolgoztak. Ilyen Kisteleken Czikora Károly és Márkus János, Gusztáv-aknán Kecskés József brigádja. A Huszár—Kaposi iparos szocialista brigád kitűnt a gépek javításában — ha szükség volt rá, munkaidőn túl is végezte —, és számos újítást nyújtottak be ebben az évben is a brigádtagók. Ugyancsak jó munkát végzett Kovács Imre szállítási brigádja. A brigádokkal való törődés azonban még sok kívánnivalót hagy maga után — állapította meg a végrehajtó bizottság. A szervező munka, az eredmények ellenére sem volt kifogástalan. Hiszen Szurdok aknánál éppen ennek a hiányában két brigád „elfelejtett’ vállalást tenni. Olyan is előfordult, hogy a több éven keresztül eredményesen dolgozó Bozsik K. József szocialista brigádja, amikor Gyula-aknáról Tőkésre helyezték át, éppen a velük szemben tanúsított érdektelenség miatt feloszlott. Vannak olyan brigádok is. amelyekre jobban fel kell figyelni, több segítséget adni munkájához. Meg kell vizsgálni például, hogy mi az oka annak, hogy a hosszú éveken keresztül élenjáró Tőzsér István brigádja, bár megtakarítást ért el a robbanóanyagból és minőségi tervét is túlszárnyalta, de a mennyiségi tervet 62,7 százalékra tudta csak teljesíteni, vagy Telek Gusztáv brigádja, amelyik sem meny- nyiségi, sem a minőségi tervet nem teljesítette és túllépte a robbanóanyag normát. Az okokat kell feltárni, és azok megszüntetéséhez segítséget nyújtani — határozták el. A szocialista brigádmozgalomban nem érvényesül egyformán a hármas jelszó Mí- zserfán sem. A tanulásnál a továbbképzésnél van jelentős elmaradás. Igaz, hogy a párt- oktatásban való részvétel az elmúlt évekhez viszonyítva javult, továbbá nem egyedülálló a Huszár—Kaposi szocialista Kormányrendélet intézkedik arról, hogy azokat a lakótelepeket, amelyek a szociális követelményeknek nem felelnek meg, le kell bontani, a lakók részére minden igényt kielégítő lakást építeni. A rendelet értelmében a megvében is megkezdték a szociális követelményeknek nem megfelelő lakótelepek lebontását Hogy ez a munka a rendelkezés pontos betartásával és a lakók egyetértésével történjen, külön operatív bizottság létesült amely minden intézkedést előzőleg alaposan megtárgyal s a helyszínen ellenőriz. Az idén Salgótarjánban már 12, a salgótarjáni járás községeiben kilenc, a szécsényi járásban négy, a pásztói járásban pedig öt lakást bontottak le. helyükön új környezetben, a szocialista követelményeknek megfelelő lakásokat építettek, illetve az építkezések folyamatban vannak. brigád sem abban, hogy valamennyi tagja jelentkezett bányaakadémiára, azért mégsem ez az általános jelenség. Állami oktatásra tavaly heten jártak, az idén tizenhármán jelentkeztek. Ha viszont azt vesszük alapul, hogy még nagyon soknak hiányzik a kellő iskolai végzettsége, akkor ez az eredmény igen kevésnek mondható. A szakszervezti politikai oktatásra és a bányászakadémiára való jelentkezés sem kielégítő, éppen ezért a szervező, felvilágosító munka fokozását határozta meg feladatként a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság nagyra értékelte azt a lelkes munkát is, amit a szocialista brigádok a mezőgazdaság meg- segitésében tanúsítottak az aratás és a nyári betakarítás idején. Ebben különösen kitűntek Tóth József, Kazinczi Gábor, Kovács Imre brigádja, valamint a Huszár—Kaposi iparos brigád. György-akna valamennyi brigádjáról el lehet. ugyanazt mondani. Megkezdték a következő esztendőre is a szociális követelményeknek nem megfelelő települések lebontásának tervezését. Ezek szerint Salgótarjánban 15, a salgótarjáni járásban, a szécsényi járásban öt-öt, a rétsági járásban kettő, Balassagyarmaton pedig három lakás lebontását, helyébe pedig új építését tervezik. Míg az előző időkben sokan ellenezték az intézkedést, addig jelenleg emelkedik azoknak a száma, akik önként ajánlják fel lebontásra korszerűtlen házukat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt erről, és intézkedik az akció kiszélesítésére. Lehetővé teszik azt is, hogy egyes községekben az igénylők lakásokat vásárolhassanak. Ezzel akarják megköny- nyitení és főleg meggyorsítani a szociális követelményeknek nem megfelelő épületek felszámolását. B. J. Lebontják a korszerűtlen lakóházakat Újabb intézkedés a végrehajtás meggyorsítására kodnak. Ez: a végletes, poláris ellentétek eltűnése, a társadalom egyes részeit azelőtt — (és részben még most is) — elválasztó különbségek csökkenése; idegen szóval: homogenizálódás. Ez a folyamat homlokegyenest eltér a tőkés társadalom mozgási irányától. Ez a törvényszerű folyamat a legfőbb objektív alapja a nemzeti egység megvalósulásának. Eltérően tehát a korábbi, történelmi példáktól, ahol a nemzeti egység főleg politikai kategória, a különböző. gyakran ellentétes érdekű osztályok időleges összefogását kifejező gyűjtőfogalom volt, —• most a termelési viszonyokban gyökerező folyamatról van szó. E folyamat alapja a szocialista társadalom építése, tehát szocialista nemzeti egység kialakulásáról kell beszélnünk. Leszűkítenénk a kérdést, ha csak az objektív folyamatról beszélnénk. A szocialista nemzeti eevség nem kis mértékben politikai fdgalom is: a szocialista nemzeti egység politikájának gyakorlása a munkásosztály szövetségi politikájának megnyilvánulása. Az. hogy melyik társadalmi osztály mikor, melyik más osztállyal lép szövetségre, sosem véletlen. Főleg a mun- káso'ztálv és pártja szövetségi politikáiénál fontos szem előtt tartanunk, hogy a izö- ypfeer-iok tárgyi alaptai vannak. F*: a különböző osztályok, rétegek érdekeinek tartós, vagy átmeneti egybeesése. Ez határozza meg például a munkásság és parasztság szövetségét, de azt is, hogy a társadalmi harc valamely szakában a munkásság a parasztság melyik rétegével igyekszik szorosabbra fűzni szövetségét, melyiket kívánja semlegesíteni stb. A magyar munkásmozgalom története, de különösen felszabadulás utáni történelmünk beszédesen tanúsítja, hogy az elért eredményeket mindig a szövetségi politika helyes alkalmazása tette lehetővé és viszont: amikor a szövetségesekkel való együttműködésben hibák voltak, ez visszaesés. nehézségek forrása lett. HA TÁRSADALMUNK jelenlegi arculatát, összetételét tekintjük (a fentiekben vázlatosan érintett adatok alapján) —, világosan beigazolódik előttünk az a megállapítás, hogy „ma már nincsenek olyan osztályok, vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal”. (Kádár János a nárt VIII. kongresszuson). T<=hát míg korábban a szocialista nemzeti egység gondolatát említeni nem lett volna aktuális, addig most időszerűvé, szükségessé vélt. A szocialista nemzeti egység politikai kritériumaként a szocializmus, a béke, a nemzeti függetlenség igenlését kell megjelölnünk. Ügy véljük, ebben népünk többségének felfogása egységes. Ám az egyetértés különböző fokú és következetességű. Honnan adódnak a különbségek? Lényegében két forrásból. Mindenekelőtt tekintetbe kell vennünk, hogy a társadalmunk szerkezetéről korábban említettek, csak a legáltalánosabb tendenciát tükrözik. Tény, hogy dolgozóink 95 százaléka a szocialista szektorban tevékenykedik, helyzetüknél fogva közös érdekük a szocializmus minél eredményesebb építése. Ugyanakkor még jelentős különbözőségek is vannak. A legjellemzőbbet említsük: még megvan az érdekek részleges eltérése a városi és a falusi lakosság, az ipari munkásság és a parasztság között. Ezen túlmenően: elég egy pillantást vetnünk a városi lakosság belső rétegező- désére, a falu belső tagozódására, hogy megállapíthas - suk, itt még jelentős ellentmondások lehetőségei adódnak. Magában a munkásosztályban is érezhető a különbség a régi „törzsökös” munkások és a nemrég beáramlottak gondolkodásmódja között. Ez utóbbiak egy része a városi és falusi kispolgárság gondolatvilágában él még. A termelőszövetkezeti parasztság sem egyhamar és nem egyformán vetkőzi le kistulajdonosi gondolkodásmódját. Az iparosok jelentős része ma már kisipari termelőszövetkezetekbe tömörült, azaz a szocialista szektor részese lett. Tudott dolog azonban, hogy a szövetkezetekben itt-ott olykor még megtalálható a magántulajdonosi gondolkodás és magatartás. Mindezek a különbségek objektív alapjai az egyes társadalmi. rétegek közötti; — fő tendencián belüli — ellentmondásoknak, s befolyásolják a szocialista célok igenlésének erejét is. AMI A TUDAT KÉRDÉSÉT illeti: senki sem tagadhatja, hogy a felszabadulás óta népünk nagy léptekkel haladt a művelődés útján. Látóköre tágult, szemlélete sok tekintetben átalakult. A szocialista gondolkodás széles rétegekben gyökeret vert. Ez is a szocialista nemzeti egység tényezője. Ám önmagunkat áltatnánk, ha átsiklanánk a számottevű különbségek felett. Az új és a régi harca itt is tart. A polgári ideológia hatásával még sokáig számolnunk kell. A szocialista nemzeti egység politikája nem csak szövetség és megegyezés, de egyben eszmei és politikai síkon folyó harc js, osztályharc a szocializmus teljes felépítéséért. E harc eredményessége feltétele az egység növekedésének, de van más kihatása is: a társadalmi eélt ismerő, azt igenlő dolgozó másképpen, jobban végzi munkáját, mint akit a kispolgári, individualista gondolkodásmód tart fogva. Ilyenformán a tudat átformálásáért végzett munka; osztályharc, s egyben a szocialista nemzeti egység erősítésének. egyik fontos feltétele. Farkas Sándor Nehés ősz, nagy feladatok Befejeztek az őszi vetést Egyre több szövetkezet sorakozik fel azok közé, amelyek már befejezték az ősziek vetését és azzal is dicsekedhetnek, hogy október első felében már a búzát is elvetették. A nevek elgondolkoztatóak: Nagylóc, Zsúnypuszta Piliny, Sámsonháza, Vizslás, Luciáivá, Zabar, Szendehely. Tolmács, Bánk. Olyan községek tsz-einek neve került az elsők közé, amelyek közismerten a gyengén gazdálkodó szövetkezetek csoportjába tartoznak. Mindez azt mutatja, hogy az idén ősszel nagyobb az igyekezet, azonkívül a járási szakigazgatási szervek is végre megkülönböztetett segítségnyújtást alkalmaztak, a gépállomások ia betartották azt az elvi határozatot, hogy nekik elsősorban a gyenge, rászorult tsz- ek támogatása a feladatuk. Már a nyáron Természetesen a megye sok más szövetkezetében, amelyekben még mindig a vető- szántás végzésével, a talaj- e’őkészítéssel bajlódnak, felvetődik a kérdés; hogyan szervezték meg a munkákat ezekben a szövetkezetekben. Minek köszönhetik, hogy idejében földbe helyezték a magot és mostmár páholyból figyelik a Meteorológiai Intézet távjelentését, amely a hónap második felére esőzéseket igér? Ezekre a kérdésekre kerestem a feleletet Vizsláson, a salgótarján-közeli községben, amelynek neve-hallatára inkább a bánya és gyárak jutnak az ember eszébe, mintsem a búzát termő szántóföld. Olyan község tehát Vizslás, ahol az iparvidék munkaerőt elszívó hatása a legjobban érvényesül. Sándor Jánost, a vizslás! Március 21 Tsz elnökét, akitől magyarázatot várunk kérdéseinkre, túl a hegyeken, a terenyei út közelében, a főmajor mellett, találom, ahol szorgalmas asszonyok és férfiak a burgonya vetőgumó prizmázásán fáradoznak. Az elnök harminchárom éves, fiatal ember és harmadik éve áll a szövetkezet élén. Addig a község tanácstitkára volt. Nem éri váratlanul a kérdés. Látszik, hogy nem én tettem fel először. — A mi őszi sikerünk — mondja maga elé meredve — tulajdonképpen még a nyáron elkezdődött, amikor az aratást szerveztük. Nálunk ugyanis különös gond minden nagyobb idénymunka, hiszen jóformán az asszonyok és az idős nyugdíjasok munkájára támaszkodhatunk— Csaknem 15 mázsa Elindulunk a major felé, ahol a rozzant épületek még a régi világ emlékét őrzik. S a roskatag lakóházak tövében Sándor János izgalmas, új erőfeszítésekről tájékoztat. — Számot vetettünk — mondja — és megállapítottuk, hogy az ipari munkások segítsége nélkül nem jutunk eredményre. Sok munkáskézre és sok szállítóeszközre volt szükségünk ahhoz, hogy idejében befejezzük az aratást, cséplést. És sikerült... — Hogyan csinálták? — A tsz-pártszervezet, amelynek több mint fele asz- szony, sokat segített. Házról- házra jártunk, úgy kértük a segítséget. És a bányászok, ipari munkások megmozdultak. Volt olyan vasárnap, hogy százötven ipari dolgozó segített a hordásban és cséplés- ben. Gépkocsikat is szereztünk. A vízművektől, a Te- futól, az ÉMÁSZ-tól kaptunk teherautókat. De szállítottak a gépállomás és a tsz vontatói és fogatai is. Az asz- szonyok pedig segítettek a rakodásnál is... Ennek köszönhetjük, hogy felszabadultak területeink és idejében elkezdhettük a Szántást. önként kínálkozik a kérdés : — Milyen termésátlagot értek el? — Kenyérgabonából 14.8 mázsa volt az átlagtermés, de a Bezosztája 16.4 mázsái adott. Tartani az eredményeket Nem tartottak semmi pihenőt a cséplés befejezése után, hanem nyomban hozzáláttak az őszi munkákhoz. — Időben elküldtük a vetőmagot csíráztatni és a csávázási is elsők közt végeztük el Volt néhány aggasztó napunk, amikor a műtrágya hiánya akadályozta munkánk zavartalan menetét, de a járás vezetői közbenjártak érdekünkben. Soronkívül kél vagon Szuperfoszfátot kaptunk. Minden áron tartani akartuk az eredményeket ■— Hogyan szervezték a munkákat? — Fontossági sorrendet állítottunk fel és természetesen a szántás, talajelőkészítés és vetés került az első helyre. Majdnem minden gépünk talajmunkán dolgozott. A gépállomás lánctalpasa szántott, az U—28-as fogasolt, hengerelt, később még egy Utost is bevontunk a fogasolásba és ugyancsak géppel végeztük a vetést is. — Mennyi a vetésterületük? — A kenyérgabona tervük nem nagy, mindössze 160 hold, de a munkákat a kis területre is gondosan meg kelleti szervezni. A szép termés- eredményeket megállapításunk szerint a korai és szakszerű vetésnek köszönhettük, így az idén sem akartunk elmaradni. Ilyen terméseredmények mellett ugyanis a kenyérgabona is szépen jövedelmező növény. Éppen ezért határoztuk el, hogy a tanácstól nemrégiben átvett 20 hold- nyi tartalékterületre is búzát vetünk. Természetesen terven felül. Lakos György Tapasztalatcsere a vegyszeres termesztésről Érdekes tapasztalatcserét rendez ma délelőtt a salgótarjáni járási tanács mezőgazdasági osztálya a homoktere- nyei Zagyvavölgye Tsz nádújfalui üzemegységében. Egy rövid tájékoztatóban elmondják minden közös gazdaságból résztvevő agronómusok- nak és elnököknek a járásban eddig alkalmazott új és bevált termelési módszerek tapasztalatait. A tapasztalatcserén szó lesz a többi között a kukorica és a burgonya vegyszeres termesztésének tapasztalatairól, a burgonya fogasolá- sos módszeréről, valamint a vöröshagyma termesztése során alkalmazott Krezonit E nevű vegyszer alkalmazásának eddigi eredményeiről. A tájékoztató után a termelőszövetkezetek szakemberei is elmondják saját tapasztalataikat. A szakmai beszélgetés után a tapasztalatcsere résztvevői megtekinti!* a nádújfalui üzemegységben termelt kísérleti, vegyszeres kezelésű burgonyát.
