Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-14 / 246 (242). szám
4 V ö C R A D 1965. október 14.. csütörtök A milliók ismét veszélyben A termelőszövetkezeti beruházások nyomában Évek óta visszatérő gond a termelőszövetkezeti építkezések zavarmentes lebonyolítása. Amióta megindult a termelőszövetkezetekben a nagyarányú építkezés, hozzáfogtak a növénytermesztés, az állattenyésztés nagyobb termelékenységét elősegítő „tárgyi feltételek folyamatosabb biztosításához”, nincs olyan esztendő, hogy hiánytalanul felhasználják az erre biztosított pénzösszeget. Kezdetben a terv- készítéssel volt baj, majd nem találtak kivitelezőket minden munka elvégzéséhez, hogy az anyaghiány periodikus ismétlődéséről ne is beszéljünk. Tavaly sem sikerült maradéktalanul végrehajtani a beruházási programot, s amellett, hogy jónéhány építkezést csak az idén tudtak befejezni, a megkezdetlen építkezésekre rendelkezésül álló pénz már elveszett a termelőszövetkezetek számára. Késedelem mindenütt Az illetékes szervek — a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a megyei Beruházási Iroda — okulva a korábbi évek tapasztalatából már tavaly kora ősszel hozzáfogtak az idei beruházások előkészítéséhez. A műszaki előkészítést a múlt év szeptember elsején kezdték el. Ekkor már rendelkezésre állt az építmény-jegyzék, amelyhez biztosították a megfelelő építési kapacitást, valamint elkészítették a szükséges ínyagok megszerzésének, illetve biztosításának a tervét. Ha betartanánk a kronológiát, most az következne, hogyan változtatták meg az eredeti tervet, illetve milyen pótkereteket kaptak még ezután a megye közös gazdaságai. Való igaz, hogy két esetben is emelkedett a beruházási tervszám. A második pótkeret rendezése már jelentősen megváltoztatta, megnövelte a beruházási feladatokat Az eredeti terv szerint az idén 135 új építményt kellett volna felépíteni a közös gazdaságokban. ugyanakkor 71 tavaly megkezdett építkezés befejezésére kellett számítani. Ennek a változásnak megfelelően alakult a beruházási összeg is, amely az eredetihez viszonyítva majdnem tízmillió forinttal növekedett. Ezek a változások zavarták a további munkát, hiszen az építési feladatok bővülésével újabb tervezésekről. kivitelezőkről kellett gondoskodni. A tervkészítés, valamint az ezzel járó egyéb adminisztratív tennivalók nagyon vontatottan indultak meg. Kétségtelenül szerepet játszott ebben az is, hogy a korábban megszűnt Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda utóda nem tudta megfelelően kibontakoz- tanni erőit a termelőszövetkezeti beruházások érdekében. Azonkívül a termelőszövetkezetek jórésze nem az előírásoknak megfelelően járt el a beruházási szerződéskötések során. Ez nagyrészt abban nyilvánul meg, hogy sem a tervezési szerződéseket, sem a szükséges fedezetigazolásokat nem küldték el a megszabott határidőn belül a Beruházási Irodának. Emiatt előfordult, hogy tervezési, anyagellátási akadályok következtek be, amit később csak nagy üggyel-bajjal lehetett elhárítani. Tény és való, hogy sok termelőszövetkezetben nincsennek tisztában a beruházásokkal összefüggő, erre a tevékenységre vonatkozó rendeletekkel, tennivalókkal. Az ide! tavaszon azután úgy-ahogy megkezdték az építkezéseket a tsz-ekben. Bár sok gondot okozott az anyaghiány a kezdésnél, mégis úgy tűnt, hogy jobban sikerült az előkészítés, mint tavaly. S most bontsuk meg a sorrendet. Szeptember hatodikén keltezték azt a feljegyzést, amely foglalkozik a termelőszövetkezeti építkezések helyzetével. Ebből megállapítható, hogy megyei szinten 45 százalékos a beruházások készültsége. Erre az eredményre még az is felkapja a fejét, aki nem ismeri különösebben ennek a munkának a fortélyait csupán az időarányosságot tekinti és az eltelt hónapokhoz viszonyítja a valóságot. a munkát folytatni. Az idén is ilyen hiánycikk a hullámpala. De ennek a hiányára hivatkozva nem építkezni, elképzelhetetlen, érthetetlen akkor, ha még a falak sincsennek meg. Márpedig a felső- toldi száz férőhelyes tehénistálló esetében — ahol csak többszöri közbelépésre indult meg serényebben a munka — ilyesmi történt. Sok gonddal küzdenek azok a tsz-ek, ahol nincs megoldva a major közművesítése. Ezeket a gondokat még csak tetézi, hogy a tervezett nagyüzemi kutak, közművesítések nem valósulnak meg, nem készülnek el. Ennek részben az az oka, hogy a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a tervfeladatként megkapott négy nagyüzemi kút elkészítését csak áthúzódó építésként készíti el. Egyelőre — az idézett feljegyzés szerint — még hozzá sem kezdtek a munkához. A közművesítések lassú megoldásának másik — úgy véljük nyomosabb — oka, hogy a kutatófúrások meddőnek, illetve csekély vízhozamúnak bizonyultak. Emiatt megállt a tervezés is. Ugyancsak ehhez a témakörhöz tartozik a palotási egyesült termelőszövetkezetben épülő víztároló kérdése. Ismeretes, hogy megyénk első jelentős öntözési létesítményét a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vállalta kivitelezésre. A munkát rendben elkezdték, azonban az árvíz idején minden erőt elvontak az építkezésről. Bár a munka folyik, ennek elkészítése is jövőre húzódik át. Ilyen gondok tarkították eddig az idei beruházások megvalósulásának az útját. Ennek ellenére jórészt mégis indokolatlan az a tizenöt millió forintos lemaradás, amely az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva jelentkezik. Az emlegetett feljegyzés megállapításai között szerepel az is, hogy a tervezett, jövőévre átmenő összegen felül nyolcmillió forint nem tervezett áthúzódás várható. De „remény” van arra is, hogy ez a nem tervezett összeg még emelkedik a hátralevő időben. Nagyon szervezett, jól koncentrált munkára van szükség azonban ahhoz, hogy ezt elkerüljék. Tanulságok — Persze ilyenkor hasonló intelmeket a legkönnyebb elmondani, s a jövőre vonatkozó tapasztalatokon kívül különösebb haszna nincs. Azonban mégis beszélni kell erről, mint ahogyan alaposan elemezni kell az idei beruházási tevékenységet. De ugyanakkor minden erőt, amit nélkülözni lehet az őszi munkák során, építkezések befejezésére kellene összpontosítani A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a közelmúltban a termelőszövetkezeti beruházások helyzetét, s több intézkedés végrehajtását rendelte el. Ezek az intézkedések — ha sikerül maradéktalanul végrehajtani őket — még sokat segíthetnek az építkezések befejezésénél. A határozatnak azonban hosszabb időre szóló tanulságai is vannak. A legfontosabb az, hogy itt a megyén belül az eddiginél sokkal jobban ki kell bontakoztatni az öntevékenységet. Az idei tapasztalatokról feltétlenül kell még szólni. S úgy véljük nemcsak nagy általánosságban, hanem egyes részletkérdések megvitatása is hasznos volna. Erre azonban csak a későbbi írásokban esik majd szót Pádár András Űjítóműhely Nagybátonyban A Nógrádi Szénbányászati Tröszt területéről több nagyobb jelentőségű újítás kerül kivitelezésre a Nagybátonyi Szolgáltatóhoz. Pacsmár József — aki maga is többszörös újító — vezetésével már korábban létrehoztak egy brigádot azzal a céllal, hogy az újítók elképzeléseit formába öntse, megvalósítsa. Akkor úgy határozták meg a feladatukat, ha nem lesz elegendő kivitelezésre váró újítás, akkor közben más munkát kapnak majd. Erre azonban azóta sem volt mód, mert bőven van mit tenniük, az újítók ellátják őket munkával, sőt sokszor még mások segítségére szorulnak. A megyei műszaki fejlesztési és újítási kiállításra már hosszú ideje készültek. Ahogy végeztek azzal a munkával máris újabbat kezdtek. Benyus Sándor és Sipos Pál lakatosok a brigád tagjai egy újabb szerkezet forgató kerekeit készítik. Sokan kaptak segélyt, sokan üdültek az önsegélyező Csoportból Megyénkben csaknem hétez- Megalakulása óta sok kedvezren tagjai a termelőszövetkezeti Önsegélyező Csoportnak. ményben, segélyben részesültek azok a szövetkezeti tagok, Életreszóló szerelem Rajkinék sikere Budapesten akik beléptek valamelyik csoportba. Így például jelentős összegű rendkívüli segélyt kaptak azok, akik erre rászorultak. Több mint hétszúz csoporttag csaknem hatszázA házi brigádok Az építkezésre ■' vonatkozó só szakipari munkák. Ha eb- szamadatok azt bizonyítják, bői a szempontból vizsgáljuk hogy a legnagyobb a lema- meg az idei beruházásokat, radás a salgótarjáni járásban, kiderül, hogy etekintetben a Ezzel szemben a legjobb a balassagyarmati és a rétsági helyzet a rétsági járásban, járásban akad a legtöbb gond. ahol a megyei átlaggal szem- Ugyanis eddig még csak a ben több mint hatvan szá- szécsényi járás építési vállal- zalékos a munkák aláírása, kozásánál valósult meg, hogy Miért van ez igy? Teljes égé- a házi kezelésű építkezések szében nem lehet azzal ma- szakipari munkáit önállóan gyarázni, hogy éppen a rét- készítik el. A többi építke- sági járásban a legnagyobb a zési vállalkozásnál ez egye- házi kezelésben készülő épít- lőre még csak terv, bár a kezések részaránya, de tagad- vállalkozások szakipari részhatatlanul nagy szerepet ját- legének felfejlesztésére tör- szik ez. Ezt az állítást még téntek már intézkedések. Ez csak megerősíti, hogy a rét- azonban nehezen halad. En- sági járásban működő terme- nek a késlekedésnek a káros 1 őszövetkezeti építkezési vál- hatásáról csupán egyetlen ki- lalkozás az egyik eredményes rívó példa valljon. Például kivitelezője a beruházásoknak, a romhányi gépműhely építésé- A pásztói járás elmaradásá- nek befejezése három hónapnak megszüntetésére kielégí- ja húzódik, mivel nincs sen- tö erők állnak rendelkezés- ki, aki a lakatosmunkát, s re a járásban működő ter- a villanyszerelést elkészítse, melőszövetkezeti építési vál- Holott a gépműhely már ké- lalkozáson belül. A salgótar- szén lehetne. .iáni járásban viszont kevés remény van a sikerre, mivel A szakipari munkák mégsem a lucfalvi, sem a so- gyorsítását csak abban az moskői önálló építőbrigád esetben lehet elérni, ha az nem tölti be a feladatát. építkezési vállalkozások segítAmi a házi kivitelezéseket séget kérnek — és kapnak — illeti, a termelőszövetkezeti a gépállomásoktól, a termelő- énítési vállalkozások már kéz- szövetkezeteket patronáló üze- dik betölteni szerepüket. S mektől. De nem lehet mel- ezt kisebb hibáktól eltekintve lőzni a kisiparosok munkáját nem csináliák rosszul. Ezek- sem, amíg megnyugtatóan nek az énítési vállalkozások- meg nem oldódik a vállalnak povetlnn easy „szűk kozásokon belül a szakipari- keresztmetszet"” van: a bel- csoportok létrehozása. 3ó kifogás... A termelőszövetkezeti épít- gott hozzá az építkez' r- kezések másik nagy kivitele- Tagadhatatlan, hogy az ;; ;zője a Tanácsi Építőipari hiány zavarokat okozott, da Vállalat. Ez a vállalat, an- ez csak abban az esetben lónak ellenére, hogy időköz- hét akadályközlési érv, ha az b-n csökkent a tervfeladata, építkezés már eljutott abba a a tervdokumentációkat időben stádiumba, hogy az illető hi- megkapta, késedelmesen fo- ányzó anyag miatt nem lehet Mi a titka Arkagyij Rajkin népszerűségének? Erre a kérdésre kerestük a választ négy évvel ezelőtt, amikor a szovjet vendégművész napok alatt az ország kedvence lelt. Ezt kérdezzük most is, amikor együttesével, a Lenin- grádi Miniatűr Színház társulatával újra eljött Budapestre. Jobban ismerjük és jobban is értjük már művészetének céljait és eszközeit. Ezért talán a válasz is pontosabb lett. Rajkin sikerének okaira derít fényt minden szó és minden mozdulat, amely vendégeink produkcióját megkülönbözteti a hagyományos politikai kabaré magyar változatától. Rajkin mindenekelőtt színész. Már gyermekkorában a szerepformálás, az emberáh- vázolás lehetőségei izgatták. Igyekezett ellesni a környezetében megfigyelhető emberek jellegzetes vonásait, majd sűrítve, karikírozva visz- szajátszani ezeket a vonásokat. Fellépett diákszinpado- kon, műkedvelő együttesek ■ ben, később hivatásos színész lett. Ezután találkozott csak a leginkább testére szabott műfajjal, a pódium és a ka báré lehetőségeit egyesítő miniatűr színházzal A talál hozásból életreszóló szerelem született. Rajkin a színész mozgásával, gesztusaival, hangutánzó tehetségével szinte újjáteremtette a műfajt, amelynek a Szovjetunióban ma leginkább az ő neve ad rangot. De ebben az új közegben is a színész dolgozik. Üj műsorában eljátszó például egy óvatos fiatalember történetét, aki nem mer házasodni, egyedül marad és magányos öregségébe csak egykori szerelmesének unokáival való találkozása lop némi kis örömet. Négy rövid jelenet az egész, nincs se párbeszéd, se cselekmény. — Arkagyij Rajkin, az OSZSZSZK népművésze. (MTI foto — Sziklás Mária felvétele) csupán zenei aláfestés segít a művésznek a lírai hangulatú képekben tettenérni egy fél- resiklott élet szomorúságát. Néhány mozdulat, arcjáték, hangszín elég ahhoz, hogy elhitessen egy szituációt és egy embert. Rajkin nagy tipusteremtö. Maszkkal, fintorral, pantomim kultúrából átvett mozdulatelemekkel és hangalakítással karikíroz. Megeleveníti az öreg professzort, a komisz bürokratát, a papucsként házimunkára fogott férjet, a felelőtlenül rosszhiszemű kispolgárt és a huligánt. Ahány figura, annyi találat. Telitalálat! Megismétli híres fregoli számát, egy jelenetben két szereplőt alakit. Másodpercek alatt bújik át az egyik ember „bőréből" a másikba. Nemcsak maszkot és ruhát cserél, hanem megfigyeléseit szereppé formálva, szemvillanásnyi idő alatt képes átlendülni az egyik jelenből a másik jelenbe. Ko- médiázó kedve kifogyhatatlan, ám a mókázás, a kedves játékosság, egyéniségének varázsa csak hatásában spontán. Valójában minden, amit a színpadon mond és cselekszik, megszerkesztett kiszámított. Arkagyij Rajkin tudatos, gondolkodó művész. A Leningrádi Miniatűr Színház együttese tehetségesen, hatásosan valósítja meg vezetőjének elképzeléseit. Bátran hadakozik művészete esz- ' özeivel a fejlődést nehezítő önákságok ellen. Célba veszi a bürokráciát, a műveletlen- séget, a gyávák felelőtlenségét, a hatalommal visszaélők kíméletlenségét és ostobaságát. Egyik-másik jelenet hosszadalmasabb és érzelmesebb, mint szeretnénk. Ezek nézése közben sem feledkezünk meg azonban arról, hogy Rajkin és színháza mindig a jó ügyért, a társadalmi fejlődésért, igazságos, emberséges világunkért áll ki a porondra. ersi Tamás Mindinkább emvlkedik azoknak a száma is, akiket az ország legszebb részeire küldenek az önsegélyező csoportok üdülni. A csoportok fennállása óta több mint négyszáz termelőszövetkezeti parasztember üdült Miskolc-Tapolcán, Hévizén, Harkányfür- dőn és Debrecenben. Az 1965 66-os évben újabb százharmincán mehetnek üdülni a csoportok tagjai közül. Az első negyven szövetkezeti tag októberben és novemberben indul Hévízre. Az önsegélyező Csoport eddigi működésének az eredményei szépek, azonban elma- i adnak az országos átlagtól. Ennek az az oka, hogy a munkában résztvevő termelőszövetkezeti tagok közül alig több mint húsz százalék tagja az önsegélyező Csoportnak. Ahhoz, hogy többen mehessenek üdülni, nagyobb létszámú társasutazásokat szervezhessenek, növelni kellene a létszámot. Ezt most különösen érdemes megtenni, mivel az alapszabály módosítása nagyobb szolgáltatási lehetőségeket biztosít a tagok számára, Nemcsak azáltal, hogy mindenekelőtt a balesettel, haló - esettel kapcsolatos nagyob a családtagokra is kiterjed/ gondoskodásra nyújt lehetősé get a módosított alapszabály.
