Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-02 / 232. szám

1965. október 2. szombat NÖGRÄD .3 Egy mahaes ember Az újítók megbecsülése Alacsony, kissé köpcös. eszes. A sokat látott, tapasz­talt ember tekintetével pil­lant rám: — Magamról?... Mit tud­jak magamról mondani? — Kelletlenül moccan a széken. — Semmi nem jön az eszem­be. ami az életemben feljegy­zésre méltó volna... Tekintete befelé figyel, mint aki emlékei tárházában most sebtiben bekukkant minden polcra — majd fel­élénkül: — Hanem megírhatná, hogy nem ártana, ha Kisterenyére valamilyen úton-módon ke­rülne egy keskenyfilmes vetí­tőgép! Egészségügyi ismeret- terjesztő előadásokat szoktam tartani ugyanis, ami sokkal hatásosabb lenne, ha mozgó­képpel illusztrálhatnám. — Dr. Nádasdy László, munkaérdemrendes körzeti or­vos, a Járási Tanács tagja, az Egészségügyi Állandó Bizott­ság titkára, a megyei Orvos- technikai Bizottság tagja — amint kezeli a vetítőgépet — mondom. — Igen! — néz rám komo­lyan. — Rendkívül fontos! Tessék elképzelni egy társa­dalmat, ahol mindenki tudja, hogy a különféle tünetek mit jelentenek, és mikor szükséges orvoshoz fordulni! — Feleme­li a két kezét: — Mérhetetle­nül könnyebb lenne a gyógyí­tás. .. — Értem — bólintok. — Ezért tartják úgy számon a megyében, mint az egészség- ügyi felvilágosítás egyik leg­szorgalmasabb munkását... de miért emlegetik a legaktívabb orvosként — tanácstagok kö­zött? — Ezek persze túlzások— ráncolja össze a homlokát. — Valaki meg akarta önt tréfál­ni... — De járási tanácstag! Ez csak igaz? — Igaz.. Tulajdonképpen ott kezdődött, hogy éppen ak­kor választottak azzá, amikor az országban az egyik legiz­galmasabb folyamat kezdődött: a mezőgazdaság nagyüzemekké szerveződése. Láttam egyné­hány új tsz-t: a fejészetekben például se lavór, se szappan; a tehenész kidobta a trágyát, aztán minden teketória nélkül nekiesett a tehén tőgyének... Az istállók körül sehol egy ár­nyékszék. Mikor ezeket fölemlítettem, úgy néztek rám, mint ha a Tüzföldről jöttem volna. Vagy egyszerűen elhessegettek, mondván, hogy sokkal fonto­sabb dolgaik is vannak. Nem vitás, igazuk volt, de az a pechük, hogy én meg makacs természet vagyok: a Járási Ta­nácson alakítottunk hat cso­portot mindegyikben egy-egy Előkészületek a következő esztendőre A Salgótarjáni Járási Ta­nács elkészítette a2 elkövet­kező esztendőre szóló költ­ségvetési tervezetét, amely­ben számos fontos feladatot rögzítenek. A' többi között szerepel benne, hogy nagyobb jelentőségű felújítás kereté­ben elkészítik az Etes-Amá- lia-akna telepi, a Nagybá- tony—szorospataki, valamint Szilaspogonyban a t&z-be ve­zető bekötő utat. Felújítják Karancskesziben a pedagógus lakást, Kistere- nyén a népkertí szolgálati la­kásokat, Mátraverebélyben a körzeti orvosi, Zabaron pe­dig az iskolaigazgatói lakást. A költségvetési tervezet­ben több más fontos intéz­kedés is van. orvossal, és nekiindultunk... össze kellene számolni, hogy azóta hány mosdótálat, töröl­közőt, fejököpenyt vettek a járás téeszeiben is állami gaz­daságaiban. — Igen — mondom. — De hogyan sikerült? — Nem tudom. .. Csináltuk — tárja szét a kézét. — Vagy ott van például a vendéglátó helyeken a pohármosás: ha valahol kiderült, hogy nincs folyóvíz, akkor n°m a jegyző- könyvet tartottuk elsőnek, ha­nem azt, hogy minél sűrűbben piszkáljuk őket: mikor lesz meg? S ha végképp elzárkóz­tak. akkor jegyzőkönyveztünk, és bezárattunk. Ilyenkor rög­tön volt keret... Volt több olyan gazdasági vezető a falvakban, aki mesz- sziről elkerült, ha meglátott. Ahhoz a legrövidebb időn be­lül kimentem, mert tudtam, nem tart be valami rendsza­bályt. .. két hét múlva újra kimentem. Ha az sem használt, ráküldtem egy kollégámat, le­velet Írtam — mindent meg­próbáltam, mígcsak a legköze­lebbi találkozásomnál már integetett az illető, hogy: „Megvan, doktor elvtárs, meg­csináltam, a fene ott egye meg!" Ilyenkor jobban ízlik az embernek az ebéd — teszi hozzá mosolyogva. Piszkálni kell, különben nem megy! — Ismétli többször beszélgetésünk alatt, s ilyen­kor mindig apró, csippentő mozdulatot tesz a kezével. Lábán ortopéd cipő. Igyek­szem nem odanézni, megkér­dezni nem akarózik. de azért gyakran rátéved a tekintetem. Észreveszi: — Voronyezs, ezerkilenc- száznegyvenkettő! — mondja. — Előretolt állásban voltam sebész. A harmincöt-negyven fokos hidegben addig vagdos­tam a szegény fiúk lefagyott végtagjait, míg magam is ar­ra a sorsra kerültem... — Le­gyint: — De ez lényegtelen; nem ide tartozik, Ötvenhat éves. és legkisebb gyermeke még nincs tíz. Ki­csit hátradől a széken, mikor az kerül szóba: ■— Apám tanító volt Moho- rán. Abban az évben szület­tem, mikor Mikszáth meghalt, öten voltunk testvérek. Szü­leim aligha tudtak volna ki­taníttatni, ha nem segítek ma­gamon mellékkeresettel. Mi­kor végeztem, Baross profesz- szor hívott az egyetemi klini­kára. Nem mentem, mert ott — A napokban megkezdtük a búza vetés*' .. Elsőként a pa- lotási, meg \ héhalmi üzem­egységekben indult a mun­ka. Az idén is több mint ezer- hatszáz holdon kerül főidbe a mag... Egyelőre három ve­tőgép dolgozik... Most még győzik a munkát. Később se­gít több is... Ügy tervezzük, novemberben már nem ve­tünk búzát. Elmegy megint időben, éppen úgy, mint ta­valy. Vincze Ottó, a palotás! Má­jus 1. Termelőszövetkezet köz­ponti agronómusa mondja mindezeket, s mindjárt indo­kolja is az igyekezet okát: — Nemrég megvolt az el­számolás. Háromszáz vagon búzánk termett. Holdanként tizennyolc mázsa. Ezerhatszáz holdról arattunk... Éjszakai műszakban A tavalyi szervezettség, szorgalom, igyekezet jellemző most is a szövetkezet vezetői­re, a traktorosokra, a szövet­kezeti tagokra. Mindent fel­mértek, mindent számításba vettek már jó előre, s ennek megfelelően halad a munka. Az erők, a harmincnégy trak­tor és a kézi erő is most meg­oszlanak a talajelőkészítés, a vetés, valamint a cukorrépa betakarítás között. A három­száz hold cukorrépa gazdag termésének betakarítása nagy nagyon kevés volt a jövede­lem, nem tuatam volna szü­léimét segíteni. A gyarmati kórházba Jöttem alorvosnak. Ott sem volt nagy kereset, és körzetet sem kaphattam, mert nem volt összeköttetésem. A felszabadulás előtt viszont a kórházi segédorvos nem nősül­hetett. .. Ha húsz évig volt ott, akkor sem! Ezért csak negy­venben tudtam házasodni, mi­kor a Horthy-féle visszafogla­lások révén sok orvos kiment a Felvidékre, meg Erdélybe Először Verebélybe kerültem, majd negyvenkettő január el­sejétől Kisterenyére... De ak­kor jött a frontszolgálat... Ezért van, hogy öt gyerme­kem közül még a legnagyobb sem. kész ember. Ám nem csupán azért ide­gen tőle a nyugdíj gondolata. Megütközve néz rám, mikor ezt említem: — Kilenc év! — mondja. — Már csak kilenc... kétségbe- ejtően kevés... rengeteg még a dolgom! — De micsoda tehertől sza­badulna meg! Hiszen ön mondta, hogy a munkaideje Újévtől Szilvesztert lg tart. Beszélgetésünk során először emeli föl a hangját: — Az nem teher! Gyógyí­tani sohasem teher! — Nem fárad el néha? — Néha... De csak azért, hogy utána legyen miért szé- gyclni magam. Hallgatunk enu darabig, aztán fölüti a fejét: — Node, ez csak aféle ér- zelgés, nem nyilvánosság élé való. A vetítőgéppel együtt azt írja meg még. hogy a Kisterenyei Állami Gazdaság szüntesse meg az épülő új gimnázium mellet a raktárt... Tehénistálló volt azelőtt, a falu kellős közepén egy járványgóc. Hét évi ,.piszkálgatással” sikerült el érni, hogy a jószágokat, a trágyadombot eltakarították. De az épület még mindig ott áll. és nem lehet maid tőle bekeríteni az iskola belsősé- gét. Föláll• — Ezt a kettőt Írja men, kérem, és akkor nem volt haszontalan a találkozásunk: Hat megírtam. De mellet­tük a többit is, mert nagyon hiszem, hogy ez sem haszon nélkül való. Kunsrabó Ferenc erőfeszítéseket kíván Palotá­son is. A gépek többségét termé­szetesen a talaj előkészíté­séhez és a vetéshez irányí­tották. Csaknem 1900 holdon vetnek őszieket, s ez bizony nem kis munkát jelent, — Tizenkét gépünk éjsza­ka is szánt... — magyaráz­za fáradhatatlanul Vincze Ottó. — Éjszaka talajelőké­szítést végeznek azok a trak­torok is, amelyek nappal cu­korrépát szállítanak. Szüksé­ges, hogy ezt tegyük. Szá­molnunk kell azzal is, hogy a munka esetleg nem lesz za­vartalan. Most is négy trak­torunkat javítják a szerelők, A kiesett munkaórákat va­lahogy pótolni kell. A vetőmag nem ismeretlen A fiatal agronómus ezekben a szorgos őszi napokban csu­pa izgalom. Illés Gyula, a szövetkezet főagronómusa most jön meg szabadságáról. Vincze Ottó sokat iótott, fu­tott, hogy rendben menjen minden: a talajelőkészítés­ben, a vetésben a leggondo­sabb gazda szeme se találjon rendellenességet. Aztán az iz­galomra mindig adódik ok. Hol kisebb, hol nagyobb. — Most legalább az aggaszt, hogy t\ vetőmagfelügyelőség­Felbillent az egyensúly A megyei helyiipar átszer­vezésének egy valószínűleg előre nem látott kellemetlen következménye mind gyak­rabban beszéd tárgya Balas­sagyarmaton: jelentősen meggyengült a szolgáltatás megyénk második' városában. Jelenleg nincs sem állami, sem tanácsi vállalat, amely­nek a városban ví?- és vil­lanyszerelő részlege lenne. A helyi kisipari szövetkezet festőrészlege sem képes ki­elégíteni az igényeket. A Nógrád megyei Építőipari Vállalatnak ugyan Szécsény- ben van egy olyan építésve­zetősége, amely efféle mun­kák végzését elvállalja. De képzeljük magunkat egy ba­lassagyarmati lakos helyzeté­be, akinek a lakásán csöpög a vízcsap. Tekintve, hogy Ilyen, és ehhez hasonló kis hibák kijavítása miatt nem érdemes Szécsénybe menni — esetleg Szécsényből ki­szállni — a fogyasztó megle­hetősen tanácstalan. Persze, az igaz, hogy for­dulhat magánkisiparoshoz. S abban nincs is kivetnivaló, ha a tanácsi és a szövetkezeti ipar szolgáltatásai mellett még elegendő munkalehető­ség jut a magánkisiparosnak. De jelenleg ennek a mel­lérendeltségnek ma az ellenkezője érvényesül, megle­hetősen egészségtelen konjuk- túrát teremtve a magánkisipar­nak Balassagyarmaton. Ez pedig — úgy véljük — ellen­kezik a helyiipar azon veze­tőinek szándékaival, akik annakidején az átszervezést előkészítették és lebonyolítot­ták. Hiszen a szándék az volt: javítani a szolgáltatást, is, s egyben gazdaságosabbá tenni a helyiipari vállalatok tevékenységét. Érdemes volna felülvizs­gálni ezt a helyzetet és okos intézkedésekkel helyrebillen­teni a felborult egyensúlyt nemcsak a fogyasztó, de a tanácsi és szövetkezeti ipar érdekében is. tői még mindig nem érkezett meg a búza vetőmagvizsgála­tának eredménye. — Homloka ráncokba szalad, ahogy be­szél. — Pedig elküldtük idő­ben. Telefonon érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, pos­tára adták, hamarosan meg­érkezik. így aztán kényte­lenek voltunk megkezdeni a vetést anélkül, hogy teljesen bizonyosak lettünk volna a vetőmag tulajdonságaiban, legfőképpen a csírázóképes­ségében. — S mi történik akkor, ha kiderül, a búza amit vetet­tek, rosszul csírázik — sza­kítom meg a mezőgazdász gondolatfúzését. Vincze Ottó elmosolyodik: — Ennyire azért mégsem ismeretlen a búzánk.. Mi magunk termeltük. A Bezosz- táját, a Fertődit is. De hát ha mégis előfordulna? Hát megtoldanánk a holdanként! magmennyiséget. Egyébként a Bezosztájából 145—150, a Fer- tődiből 120 kilót vetünk hol­danként. Az is törvény ná­lunk, hogy tisztítatlan, csá­vázatlan magot nem teszünk a földbe. A Növényvédő Ál­lomás másodszor küldött gé­pet hozzánk. A vetőmag te­kintélyes részét fertőtlenítet­tük már. Pótolják a talaj táperejét A búza, mint a legtöbb nö­vény a jó táperőben lévő ta­lajban ad igazán gazdag ter­mést. Azt azonban nem kí­vánja, hogy közvetlen vetés előtt szervestrágyázzák a föld­jét. Palotáson is inkább a műtrágyák megfelelő haszno­MINDIG VOLTAK és ma különösen sokan vannak az újért, tökéletesebbért lelkesed­ni tudó emberek. A lelkesedés azonban önmagában még ke­vés, csak úgy eredményes, ha az alkotni tudással párosul. Az újítókra általában jellem­ző szakmájuk szeretető, tudá­sa, az éleslátás. Ebből fa­kad egészséges, nyugtalansá­guk is, az állandó fejtörés, ami azután alkotásaikban gyümölcsözik. Nógrád megyében a máso­dik ötéves tervben 12 ezer újítási javaslat született, amely többsége, kétharmad része életrevaló, elfogadásra, megvalósításra alkalmasnak bizonyult. Az utókalkulációs számítások alapján 78 millió forint megtakarítást eredmé­nyeztek a népgazdaságnak. Olyan milliók ezek, amelyet nem lehet előre tervezni, de számítani lehet rájuk. Alko­tóink érdemet szereztek a megbecsülésre, de vajon meg­kapják-e? Sokat vitatott kér­dés ez, ma még és ennek bi­zony jónéhány oka van. A jutalmazás, a díjazás még nem minden és talán nem is ott kell kezdeni. Az újítók megbecsülése ott kezdődik, amikor javaslataikat az ille­tékesek kézbe veszik, elbírál­ják, és ha szükséges javítják is. A gyorsaságon sok múlik és van ebben fejlődés, azon­ban még mindig akad rossz példát mutató üzem, vállalat, vannak olyan emberek, akik elfektetik a javaslatokat Gyűjtik, és csak akkor szakí­tanak időt az elbírálásra, ami­kor már több összejön. A megvalósításnál is tapasztal­ható huza-vona, amely káros, hiszen az új eredménye csak később jelentkezhet. Ilyen hi­bák fordulnak elő egyes bá­nyaüzemeknél, de másutt is, mint ahogy azt a szakszerve­zetek illetékesei a legutóbbi vizsgálat során kiderítették. SOK OLYAN JAVASLAT született, amely munkavédel­mi jellegű, vagy egyéb, és nem lehet pontosan meghatá­rozni, milyen megtakarítást eredményez. Ezeket a javasla­tokat eszmeileg díjazzák. Nem sítására fordítanak gondot — Nitrogénből egy mázsát szórunk most ki minden holdra — mondja a mezőgaz­dász. — Ez azért is jelentős dolog, mert a kukoricák kései érése miatt mintegy 700 hol­don újra búza után vetjük a búzát. A Nitrogén műtrágya sietteti a tarlómaradványok gyorsabb bomlását, a talaj érését. A növényzet erősödé­sét, fejlődését, érését ser­kentő foszfortartalmű mű­trágyából 150 kilót kap a bú­za vetésterületének minden holdja. A talaj termőerejének rend­szeres pótlásáról mindezek mellett sem feledkeznek meg a gazdaságban. Az idén is csaknem ezer holdat részesí­tenek szervestrágyázásban. A trágyamarkolónak és az öt trágyaszóró kocsinak most is van munkája. Két brigádot alakítottak a termelőszövetke­zetben. Elosztották a gépeket, megfelelő számú kézi erőről gondoskodtak, hogy a munka zavartalanul haladjon. Első­sorban a tavaszi vetésű nö­vények, a szőlő és a gyü­mölcsös területét járják a trágyaszóró kocsik. Nehéz az ősz, tengernyi a feladat a Palotás! Május 1. Termelőszövetkezetben is. Ahogy azonban Vincze Ottó mondja: — Ez az ősz sem ért ben­nünket készületlenül... Pon­tosan számoltunk azzal, mi­lyen munkát mennyi idő alatt kell élvégeznünk... Ar­ra nagyon vigyázunk, ne menjen el dologtalanul egyet­len nap sem, mert jövőre is eljön az aratás ideje. Nem akarunk szerényebb nyarat a mostaninál.. Vincze Istvánné egészséges viszont, ha az ese­tek többségében ezt az egysze­rűbb megoldást választják, és még akkor sem készítenek kalkulációt, ha arra minden lehetőség adott. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél nem véletlen példá­ul, hogy a beérkezett javasla­tok számának csökkenése el­lenére is az újítások gazda­sági eredménye 70 százalékkal növekedett. Hozzájárult ehhez az is, hogy több, a gazdasági számításokkal alátámasztott újítás, és kevesebb az eszme­ileg díjazott. Az Állami Épí­tőipari Vállalatnál is kedve­ző a helyzet, hiszen az újítá­sok hetven százalékára készült kalkuláció, viszont az ÉMASZ- nál túlzott óvatosság tapasz­talható, mert teljesen fordított ez az arány, de túlzott az eszmeileg díjazott újítások aránya a Salgótarjáni Acélá­rugyárban is. Az újítómo^galom a műsza­ki színvonal növelésének el­engedhetetlen forrása. A Sal­gótarjáni Acélárugyárban pél­dául sok nagyjelentőségű újí­tást a műszaki fejlesztési alapból valósítanak meg. Ilyen volt a huzalmú gépeinek kor­szerűsítése, amely 43 millió forint értékű termelést tett le­hetővé. Nem népszerűsíti viszont a mozgalmat, ha az újítóknak jogos díjazásukért a bíróság­hoz kell fordulniuk. Több ilyen példa is akad. Igaz, a szakszervezetek szerepe, tevé­kenysége az utóbbi időben sokat javult a vitás ügyek intézésében, és a bíróságok is védik a dolgozók igazát, de azért nagyobb alapossággal, körültekintéssel, az ügyinté­zés javításával elejét lehetne venni az ilyen eseteknek. HA VALAHOL SZÜKSÉG VAN cégérre,, propagandára, úgy az újító mozgalomban különösen. Nem a hangzatos jelszavakról van szó, hartem az újítások közkinccsé tételé­ről. Arról, hogy amit az egyik helyen megalkottak és jól be­vált, másutt is megismerhes­sék, hasznosítsák, ne őrizzék azt hét lakat alatt. Jogos az igény, hogy javítani kell a tájékoztatást. Ennek több módja van. Nagyon haszno­sak az újításokat bemutató kiállítások. Sokat várnak és állítástól. Hasznos az a mód­szer is, amely a szénbányá­szatban, és most már más iparágakban is kezd elterjedni, hogy katalógusokat készítenek az újításokról és azt megkül­dik az országban található testvérvállalatoknak. Ezzel szinte megkönnyítik a tapasz­talatcserét. Egyébként a sze­mélyes tapasztalatcsere sem haszontalan, csak olyanokat küldjenek tapasztalatcserére, akik alkalmasak rá, gyümöl- csöztetni tudják a tanultakat. Az újítók anyagi megbecsü­lése elsősorban az újítási díj­ban fejeződik ki. Több helyen még ezenkívül is fordítanak kisebb-nagyobb összegeket, jutalmazásukra. Jogosultak erre az újítók, hiszen, aki többet ad a közösség asztalá­ra, többre Is jogosult. Sajnos az erkölcsi megbecsülést még a törvényes kereteken belül sem mindig alkalmazzák. A megyében eddig két arany-, kilenc ezüst-, és 31 bronzé­remmel kitüntetett Kiváló újí­tó van. Ha jobban utána néznének talán mégiscsak több arra jogosultat találná­nak, nem beszélve arról, hogy Kiváló dolgozó kitüntetések­nél csak ritkán veszik figye­lembe az újításokkal megszer­zett érdemet. AZ ÜJlTÖ MOZGALOM a szocialista munkaverseny szer­ves része. Akik eredménye­sen művelik, kötelességüknél többet tesznek a közösségért, azoknak fokozott megbecsü­lés jár. Boció János — Csíz! — Nehéz ősz, nagy feladatok Biíiavetés idején Palotáson joggal, a közeljövőben meg­rendezendő megyei újítási ki­

Next

/
Thumbnails
Contents