Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-02 / 232. szám
1965. október 2. szombat NÖGRÄD .3 Egy mahaes ember Az újítók megbecsülése Alacsony, kissé köpcös. eszes. A sokat látott, tapasztalt ember tekintetével pillant rám: — Magamról?... Mit tudjak magamról mondani? — Kelletlenül moccan a széken. — Semmi nem jön az eszembe. ami az életemben feljegyzésre méltó volna... Tekintete befelé figyel, mint aki emlékei tárházában most sebtiben bekukkant minden polcra — majd felélénkül: — Hanem megírhatná, hogy nem ártana, ha Kisterenyére valamilyen úton-módon kerülne egy keskenyfilmes vetítőgép! Egészségügyi ismeret- terjesztő előadásokat szoktam tartani ugyanis, ami sokkal hatásosabb lenne, ha mozgóképpel illusztrálhatnám. — Dr. Nádasdy László, munkaérdemrendes körzeti orvos, a Járási Tanács tagja, az Egészségügyi Állandó Bizottság titkára, a megyei Orvos- technikai Bizottság tagja — amint kezeli a vetítőgépet — mondom. — Igen! — néz rám komolyan. — Rendkívül fontos! Tessék elképzelni egy társadalmat, ahol mindenki tudja, hogy a különféle tünetek mit jelentenek, és mikor szükséges orvoshoz fordulni! — Felemeli a két kezét: — Mérhetetlenül könnyebb lenne a gyógyítás. .. — Értem — bólintok. — Ezért tartják úgy számon a megyében, mint az egészség- ügyi felvilágosítás egyik legszorgalmasabb munkását... de miért emlegetik a legaktívabb orvosként — tanácstagok között? — Ezek persze túlzások— ráncolja össze a homlokát. — Valaki meg akarta önt tréfálni... — De járási tanácstag! Ez csak igaz? — Igaz.. Tulajdonképpen ott kezdődött, hogy éppen akkor választottak azzá, amikor az országban az egyik legizgalmasabb folyamat kezdődött: a mezőgazdaság nagyüzemekké szerveződése. Láttam egynéhány új tsz-t: a fejészetekben például se lavór, se szappan; a tehenész kidobta a trágyát, aztán minden teketória nélkül nekiesett a tehén tőgyének... Az istállók körül sehol egy árnyékszék. Mikor ezeket fölemlítettem, úgy néztek rám, mint ha a Tüzföldről jöttem volna. Vagy egyszerűen elhessegettek, mondván, hogy sokkal fontosabb dolgaik is vannak. Nem vitás, igazuk volt, de az a pechük, hogy én meg makacs természet vagyok: a Járási Tanácson alakítottunk hat csoportot mindegyikben egy-egy Előkészületek a következő esztendőre A Salgótarjáni Járási Tanács elkészítette a2 elkövetkező esztendőre szóló költségvetési tervezetét, amelyben számos fontos feladatot rögzítenek. A' többi között szerepel benne, hogy nagyobb jelentőségű felújítás keretében elkészítik az Etes-Amá- lia-akna telepi, a Nagybá- tony—szorospataki, valamint Szilaspogonyban a t&z-be vezető bekötő utat. Felújítják Karancskesziben a pedagógus lakást, Kistere- nyén a népkertí szolgálati lakásokat, Mátraverebélyben a körzeti orvosi, Zabaron pedig az iskolaigazgatói lakást. A költségvetési tervezetben több más fontos intézkedés is van. orvossal, és nekiindultunk... össze kellene számolni, hogy azóta hány mosdótálat, törölközőt, fejököpenyt vettek a járás téeszeiben is állami gazdaságaiban. — Igen — mondom. — De hogyan sikerült? — Nem tudom. .. Csináltuk — tárja szét a kézét. — Vagy ott van például a vendéglátó helyeken a pohármosás: ha valahol kiderült, hogy nincs folyóvíz, akkor n°m a jegyző- könyvet tartottuk elsőnek, hanem azt, hogy minél sűrűbben piszkáljuk őket: mikor lesz meg? S ha végképp elzárkóztak. akkor jegyzőkönyveztünk, és bezárattunk. Ilyenkor rögtön volt keret... Volt több olyan gazdasági vezető a falvakban, aki mesz- sziről elkerült, ha meglátott. Ahhoz a legrövidebb időn belül kimentem, mert tudtam, nem tart be valami rendszabályt. .. két hét múlva újra kimentem. Ha az sem használt, ráküldtem egy kollégámat, levelet Írtam — mindent megpróbáltam, mígcsak a legközelebbi találkozásomnál már integetett az illető, hogy: „Megvan, doktor elvtárs, megcsináltam, a fene ott egye meg!" Ilyenkor jobban ízlik az embernek az ebéd — teszi hozzá mosolyogva. Piszkálni kell, különben nem megy! — Ismétli többször beszélgetésünk alatt, s ilyenkor mindig apró, csippentő mozdulatot tesz a kezével. Lábán ortopéd cipő. Igyekszem nem odanézni, megkérdezni nem akarózik. de azért gyakran rátéved a tekintetem. Észreveszi: — Voronyezs, ezerkilenc- száznegyvenkettő! — mondja. — Előretolt állásban voltam sebész. A harmincöt-negyven fokos hidegben addig vagdostam a szegény fiúk lefagyott végtagjait, míg magam is arra a sorsra kerültem... — Legyint: — De ez lényegtelen; nem ide tartozik, Ötvenhat éves. és legkisebb gyermeke még nincs tíz. Kicsit hátradől a széken, mikor az kerül szóba: ■— Apám tanító volt Moho- rán. Abban az évben születtem, mikor Mikszáth meghalt, öten voltunk testvérek. Szüleim aligha tudtak volna kitaníttatni, ha nem segítek magamon mellékkeresettel. Mikor végeztem, Baross profesz- szor hívott az egyetemi klinikára. Nem mentem, mert ott — A napokban megkezdtük a búza vetés*' .. Elsőként a pa- lotási, meg \ héhalmi üzemegységekben indult a munka. Az idén is több mint ezer- hatszáz holdon kerül főidbe a mag... Egyelőre három vetőgép dolgozik... Most még győzik a munkát. Később segít több is... Ügy tervezzük, novemberben már nem vetünk búzát. Elmegy megint időben, éppen úgy, mint tavaly. Vincze Ottó, a palotás! Május 1. Termelőszövetkezet központi agronómusa mondja mindezeket, s mindjárt indokolja is az igyekezet okát: — Nemrég megvolt az elszámolás. Háromszáz vagon búzánk termett. Holdanként tizennyolc mázsa. Ezerhatszáz holdról arattunk... Éjszakai műszakban A tavalyi szervezettség, szorgalom, igyekezet jellemző most is a szövetkezet vezetőire, a traktorosokra, a szövetkezeti tagokra. Mindent felmértek, mindent számításba vettek már jó előre, s ennek megfelelően halad a munka. Az erők, a harmincnégy traktor és a kézi erő is most megoszlanak a talajelőkészítés, a vetés, valamint a cukorrépa betakarítás között. A háromszáz hold cukorrépa gazdag termésének betakarítása nagy nagyon kevés volt a jövedelem, nem tuatam volna szüléimét segíteni. A gyarmati kórházba Jöttem alorvosnak. Ott sem volt nagy kereset, és körzetet sem kaphattam, mert nem volt összeköttetésem. A felszabadulás előtt viszont a kórházi segédorvos nem nősülhetett. .. Ha húsz évig volt ott, akkor sem! Ezért csak negyvenben tudtam házasodni, mikor a Horthy-féle visszafoglalások révén sok orvos kiment a Felvidékre, meg Erdélybe Először Verebélybe kerültem, majd negyvenkettő január elsejétől Kisterenyére... De akkor jött a frontszolgálat... Ezért van, hogy öt gyermekem közül még a legnagyobb sem. kész ember. Ám nem csupán azért idegen tőle a nyugdíj gondolata. Megütközve néz rám, mikor ezt említem: — Kilenc év! — mondja. — Már csak kilenc... kétségbe- ejtően kevés... rengeteg még a dolgom! — De micsoda tehertől szabadulna meg! Hiszen ön mondta, hogy a munkaideje Újévtől Szilvesztert lg tart. Beszélgetésünk során először emeli föl a hangját: — Az nem teher! Gyógyítani sohasem teher! — Nem fárad el néha? — Néha... De csak azért, hogy utána legyen miért szé- gyclni magam. Hallgatunk enu darabig, aztán fölüti a fejét: — Node, ez csak aféle ér- zelgés, nem nyilvánosság élé való. A vetítőgéppel együtt azt írja meg még. hogy a Kisterenyei Állami Gazdaság szüntesse meg az épülő új gimnázium mellet a raktárt... Tehénistálló volt azelőtt, a falu kellős közepén egy járványgóc. Hét évi ,.piszkálgatással” sikerült el érni, hogy a jószágokat, a trágyadombot eltakarították. De az épület még mindig ott áll. és nem lehet maid tőle bekeríteni az iskola belsősé- gét. Föláll• — Ezt a kettőt Írja men, kérem, és akkor nem volt haszontalan a találkozásunk: Hat megírtam. De mellettük a többit is, mert nagyon hiszem, hogy ez sem haszon nélkül való. Kunsrabó Ferenc erőfeszítéseket kíván Palotáson is. A gépek többségét természetesen a talaj előkészítéséhez és a vetéshez irányították. Csaknem 1900 holdon vetnek őszieket, s ez bizony nem kis munkát jelent, — Tizenkét gépünk éjszaka is szánt... — magyarázza fáradhatatlanul Vincze Ottó. — Éjszaka talajelőkészítést végeznek azok a traktorok is, amelyek nappal cukorrépát szállítanak. Szükséges, hogy ezt tegyük. Számolnunk kell azzal is, hogy a munka esetleg nem lesz zavartalan. Most is négy traktorunkat javítják a szerelők, A kiesett munkaórákat valahogy pótolni kell. A vetőmag nem ismeretlen A fiatal agronómus ezekben a szorgos őszi napokban csupa izgalom. Illés Gyula, a szövetkezet főagronómusa most jön meg szabadságáról. Vincze Ottó sokat iótott, futott, hogy rendben menjen minden: a talajelőkészítésben, a vetésben a leggondosabb gazda szeme se találjon rendellenességet. Aztán az izgalomra mindig adódik ok. Hol kisebb, hol nagyobb. — Most legalább az aggaszt, hogy t\ vetőmagfelügyelőségFelbillent az egyensúly A megyei helyiipar átszervezésének egy valószínűleg előre nem látott kellemetlen következménye mind gyakrabban beszéd tárgya Balassagyarmaton: jelentősen meggyengült a szolgáltatás megyénk második' városában. Jelenleg nincs sem állami, sem tanácsi vállalat, amelynek a városban ví?- és villanyszerelő részlege lenne. A helyi kisipari szövetkezet festőrészlege sem képes kielégíteni az igényeket. A Nógrád megyei Építőipari Vállalatnak ugyan Szécsény- ben van egy olyan építésvezetősége, amely efféle munkák végzését elvállalja. De képzeljük magunkat egy balassagyarmati lakos helyzetébe, akinek a lakásán csöpög a vízcsap. Tekintve, hogy Ilyen, és ehhez hasonló kis hibák kijavítása miatt nem érdemes Szécsénybe menni — esetleg Szécsényből kiszállni — a fogyasztó meglehetősen tanácstalan. Persze, az igaz, hogy fordulhat magánkisiparoshoz. S abban nincs is kivetnivaló, ha a tanácsi és a szövetkezeti ipar szolgáltatásai mellett még elegendő munkalehetőség jut a magánkisiparosnak. De jelenleg ennek a mellérendeltségnek ma az ellenkezője érvényesül, meglehetősen egészségtelen konjuk- túrát teremtve a magánkisiparnak Balassagyarmaton. Ez pedig — úgy véljük — ellenkezik a helyiipar azon vezetőinek szándékaival, akik annakidején az átszervezést előkészítették és lebonyolították. Hiszen a szándék az volt: javítani a szolgáltatást, is, s egyben gazdaságosabbá tenni a helyiipari vállalatok tevékenységét. Érdemes volna felülvizsgálni ezt a helyzetet és okos intézkedésekkel helyrebillenteni a felborult egyensúlyt nemcsak a fogyasztó, de a tanácsi és szövetkezeti ipar érdekében is. tői még mindig nem érkezett meg a búza vetőmagvizsgálatának eredménye. — Homloka ráncokba szalad, ahogy beszél. — Pedig elküldtük időben. Telefonon érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, postára adták, hamarosan megérkezik. így aztán kénytelenek voltunk megkezdeni a vetést anélkül, hogy teljesen bizonyosak lettünk volna a vetőmag tulajdonságaiban, legfőképpen a csírázóképességében. — S mi történik akkor, ha kiderül, a búza amit vetettek, rosszul csírázik — szakítom meg a mezőgazdász gondolatfúzését. Vincze Ottó elmosolyodik: — Ennyire azért mégsem ismeretlen a búzánk.. Mi magunk termeltük. A Bezosz- táját, a Fertődit is. De hát ha mégis előfordulna? Hát megtoldanánk a holdanként! magmennyiséget. Egyébként a Bezosztájából 145—150, a Fer- tődiből 120 kilót vetünk holdanként. Az is törvény nálunk, hogy tisztítatlan, csávázatlan magot nem teszünk a földbe. A Növényvédő Állomás másodszor küldött gépet hozzánk. A vetőmag tekintélyes részét fertőtlenítettük már. Pótolják a talaj táperejét A búza, mint a legtöbb növény a jó táperőben lévő talajban ad igazán gazdag termést. Azt azonban nem kívánja, hogy közvetlen vetés előtt szervestrágyázzák a földjét. Palotáson is inkább a műtrágyák megfelelő hasznoMINDIG VOLTAK és ma különösen sokan vannak az újért, tökéletesebbért lelkesedni tudó emberek. A lelkesedés azonban önmagában még kevés, csak úgy eredményes, ha az alkotni tudással párosul. Az újítókra általában jellemző szakmájuk szeretető, tudása, az éleslátás. Ebből fakad egészséges, nyugtalanságuk is, az állandó fejtörés, ami azután alkotásaikban gyümölcsözik. Nógrád megyében a második ötéves tervben 12 ezer újítási javaslat született, amely többsége, kétharmad része életrevaló, elfogadásra, megvalósításra alkalmasnak bizonyult. Az utókalkulációs számítások alapján 78 millió forint megtakarítást eredményeztek a népgazdaságnak. Olyan milliók ezek, amelyet nem lehet előre tervezni, de számítani lehet rájuk. Alkotóink érdemet szereztek a megbecsülésre, de vajon megkapják-e? Sokat vitatott kérdés ez, ma még és ennek bizony jónéhány oka van. A jutalmazás, a díjazás még nem minden és talán nem is ott kell kezdeni. Az újítók megbecsülése ott kezdődik, amikor javaslataikat az illetékesek kézbe veszik, elbírálják, és ha szükséges javítják is. A gyorsaságon sok múlik és van ebben fejlődés, azonban még mindig akad rossz példát mutató üzem, vállalat, vannak olyan emberek, akik elfektetik a javaslatokat Gyűjtik, és csak akkor szakítanak időt az elbírálásra, amikor már több összejön. A megvalósításnál is tapasztalható huza-vona, amely káros, hiszen az új eredménye csak később jelentkezhet. Ilyen hibák fordulnak elő egyes bányaüzemeknél, de másutt is, mint ahogy azt a szakszervezetek illetékesei a legutóbbi vizsgálat során kiderítették. SOK OLYAN JAVASLAT született, amely munkavédelmi jellegű, vagy egyéb, és nem lehet pontosan meghatározni, milyen megtakarítást eredményez. Ezeket a javaslatokat eszmeileg díjazzák. Nem sítására fordítanak gondot — Nitrogénből egy mázsát szórunk most ki minden holdra — mondja a mezőgazdász. — Ez azért is jelentős dolog, mert a kukoricák kései érése miatt mintegy 700 holdon újra búza után vetjük a búzát. A Nitrogén műtrágya sietteti a tarlómaradványok gyorsabb bomlását, a talaj érését. A növényzet erősödését, fejlődését, érését serkentő foszfortartalmű műtrágyából 150 kilót kap a búza vetésterületének minden holdja. A talaj termőerejének rendszeres pótlásáról mindezek mellett sem feledkeznek meg a gazdaságban. Az idén is csaknem ezer holdat részesítenek szervestrágyázásban. A trágyamarkolónak és az öt trágyaszóró kocsinak most is van munkája. Két brigádot alakítottak a termelőszövetkezetben. Elosztották a gépeket, megfelelő számú kézi erőről gondoskodtak, hogy a munka zavartalanul haladjon. Elsősorban a tavaszi vetésű növények, a szőlő és a gyümölcsös területét járják a trágyaszóró kocsik. Nehéz az ősz, tengernyi a feladat a Palotás! Május 1. Termelőszövetkezetben is. Ahogy azonban Vincze Ottó mondja: — Ez az ősz sem ért bennünket készületlenül... Pontosan számoltunk azzal, milyen munkát mennyi idő alatt kell élvégeznünk... Arra nagyon vigyázunk, ne menjen el dologtalanul egyetlen nap sem, mert jövőre is eljön az aratás ideje. Nem akarunk szerényebb nyarat a mostaninál.. Vincze Istvánné egészséges viszont, ha az esetek többségében ezt az egyszerűbb megoldást választják, és még akkor sem készítenek kalkulációt, ha arra minden lehetőség adott. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél nem véletlen például, hogy a beérkezett javaslatok számának csökkenése ellenére is az újítások gazdasági eredménye 70 százalékkal növekedett. Hozzájárult ehhez az is, hogy több, a gazdasági számításokkal alátámasztott újítás, és kevesebb az eszmeileg díjazott. Az Állami Építőipari Vállalatnál is kedvező a helyzet, hiszen az újítások hetven százalékára készült kalkuláció, viszont az ÉMASZ- nál túlzott óvatosság tapasztalható, mert teljesen fordított ez az arány, de túlzott az eszmeileg díjazott újítások aránya a Salgótarjáni Acélárugyárban is. Az újítómo^galom a műszaki színvonal növelésének elengedhetetlen forrása. A Salgótarjáni Acélárugyárban például sok nagyjelentőségű újítást a műszaki fejlesztési alapból valósítanak meg. Ilyen volt a huzalmú gépeinek korszerűsítése, amely 43 millió forint értékű termelést tett lehetővé. Nem népszerűsíti viszont a mozgalmat, ha az újítóknak jogos díjazásukért a bírósághoz kell fordulniuk. Több ilyen példa is akad. Igaz, a szakszervezetek szerepe, tevékenysége az utóbbi időben sokat javult a vitás ügyek intézésében, és a bíróságok is védik a dolgozók igazát, de azért nagyobb alapossággal, körültekintéssel, az ügyintézés javításával elejét lehetne venni az ilyen eseteknek. HA VALAHOL SZÜKSÉG VAN cégérre,, propagandára, úgy az újító mozgalomban különösen. Nem a hangzatos jelszavakról van szó, hartem az újítások közkinccsé tételéről. Arról, hogy amit az egyik helyen megalkottak és jól bevált, másutt is megismerhessék, hasznosítsák, ne őrizzék azt hét lakat alatt. Jogos az igény, hogy javítani kell a tájékoztatást. Ennek több módja van. Nagyon hasznosak az újításokat bemutató kiállítások. Sokat várnak és állítástól. Hasznos az a módszer is, amely a szénbányászatban, és most már más iparágakban is kezd elterjedni, hogy katalógusokat készítenek az újításokról és azt megküldik az országban található testvérvállalatoknak. Ezzel szinte megkönnyítik a tapasztalatcserét. Egyébként a személyes tapasztalatcsere sem haszontalan, csak olyanokat küldjenek tapasztalatcserére, akik alkalmasak rá, gyümöl- csöztetni tudják a tanultakat. Az újítók anyagi megbecsülése elsősorban az újítási díjban fejeződik ki. Több helyen még ezenkívül is fordítanak kisebb-nagyobb összegeket, jutalmazásukra. Jogosultak erre az újítók, hiszen, aki többet ad a közösség asztalára, többre Is jogosult. Sajnos az erkölcsi megbecsülést még a törvényes kereteken belül sem mindig alkalmazzák. A megyében eddig két arany-, kilenc ezüst-, és 31 bronzéremmel kitüntetett Kiváló újító van. Ha jobban utána néznének talán mégiscsak több arra jogosultat találnának, nem beszélve arról, hogy Kiváló dolgozó kitüntetéseknél csak ritkán veszik figyelembe az újításokkal megszerzett érdemet. AZ ÜJlTÖ MOZGALOM a szocialista munkaverseny szerves része. Akik eredményesen művelik, kötelességüknél többet tesznek a közösségért, azoknak fokozott megbecsülés jár. Boció János — Csíz! — Nehéz ősz, nagy feladatok Biíiavetés idején Palotáson joggal, a közeljövőben megrendezendő megyei újítási ki
