Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-12 / 240. szám

1965. október 19. . kedd NÖGR K T> 3 A gáz a bányászok örökös ellensége Nemzetközi tudományos tanácskozás Salgóta r já nbati Tudományos tanácskozás Dr. Bartkó Lajos, a föld- és zajlott le Salgótarjánban, az ásványtudományok kandidá- Országos Magyar Bányászati- tusa, a tröszt főgeológusa a és Kohászati Egyesület nógrá- szénsavgáz eredetével foglal­ói csoportja rendezésében. A kozott és hangsúlyozta: a ve- tanácskozáson a nógrádi bá- szély előre jelzése szernpont- nyász műszakiak mellett az Jából nagyon lényeges, hogy a “ . . foenlnti lóri e-ínrnroorlnc fViOrrai ország többi szénbányászati területileg szomszédos mátrai trösztjének, kutatóintézeteink ércbányászattal szo.osabb a és csehszlovák bányászat szakemberek is részt vettek, Egyetlen napirendet, a bá­, . ... , kapcsolatot kell kiépíteni, s a képviselői, valamint lengyel- )enf,yp) csehszlovók elvtár­csehszlovák bánj ászát i snkk:Bi közösen folytatni a tu­dományos munkát. Nagy Sándor bányamérnök, nyákban előforduló szénsaygáz a bányamentők parancsnoka veszélyét, az ellene '’aló véöe- a mentés közben szerzett ta- kezésben elért eredményeket, pasztalatokról beszélt. Néhány tapasztalatokat és a. további meglepetésről is szólt, ami a kutató munka feladatait tár- veszély elhárítása közben érte gyalták. a bányamentőket. _.... _.. _ Németh Lajos, a Tiribes ak­, ' UV *.0 ~ „ , ^főmérnöke na vezetője, a bánva szellőz­bányészati Tröszt főmérnöke tpf(S<sj problémáiról szólott megnyitójában kihangsúlyoz- N[5h mPE tisztázatlan a, hogy a szakemberek neze- klt d)6 h{vta fel „ tanácsko. te, véleménye, értékelése, nem fieretmét és kérte a se­egységes a széndw ad kittbres megoldáshoz, veszély tekintetében, majd is- R pHpr nat,vbátonv, mertette a nógrádi szénme- c,on0rtvezető a eáz­denceben előfordult gazkito- v„^,ve<; hánvBmező fejtés­rpnd^Terénpk « kialpkíté**’**! Már 1935-ben észleltek bűzéit, azokról a mftdsz*i*ek- szénsavgáz jelenségeket Vizs- r*j amelveket, a legcélsze- láson, később Újlakon és azó- ,>pv,bnpk tart. ta is, azonban ezzel kapcso- Kerne Llemér. a Bánva,szati latban gyakorlati kutatási Kutató intézet Bánvpbiztonsá- múnka nem folyt és szinte osztálvának vezetőié az ál­felkészületlenül érte a műsza- végzet* V(zt(?ái„rok: k„. kiakat az első tiribesi szén- la^sok erödrr,énveirőt tájé- savgáz kitörés amely azóta is ko,»sltta „ r(í<.7tv«vóket töbszor megismétlődött Dr Kanosak Károly, a Me­A lengyelországi alsószilézi- cseki Bányaműszaki Felügye­li kőszénbányákban már lőség vezetője párhuzamót hosszabb idő óta számontart- vont a náluk gyakori metán, ják, mint bányabeli veszélyt, illetve szénsavgáz veszély kö- a szénsavgázt. Rengeteg ta- zött ismertette tapasztalatait, pasztalatot gyűjtöttek össze és kutatási eredményeit. Hasonló tervszerű kutatómunkát vé- gondolatokat fejtett ki felszó- geznek a szénsavgáz ellepi lalásában dr. Szirtes Lajos, s védekezés érdekében. Erről Mecseki Szénbányászati Tröszt szólt Adolf Sehinohl és Wlod- Kutató Intézetének a vezetője nerz Szwajgier okleveles len- is. gyei bányamérnök tudorná­nvos előadása, amelveket a Fényes Gyula, a. Nógrádi „Széndioxid kitörések elleni Szénbányászati Tröszt tervező védekezés az alsósziléziai kő- osztályának vezetője több szénbányászatban” címmel kérdést tett fel a lengyel bá- magyarul Geriet Andor ismer- nyamérnököknek, a megelőzés, tstett. elhárítás és a biztonság foko­zását illetően, amelyekre A lengyel bányákat három Adolf Sehinohl válaszolt, osztályba sorolják gázveszély A tudományos tanácskozá­szempontjából, és erre vonat- son nemcsak a tapasztalatok kozó biztonsági szabályokat cserélődtek ki, hanem kiala­dolgoztak ki. Rajzokkal il- kult egy újabb közös irányvo­, , . . , . . , nal is, amelyen haladni kell a lusztraltak a biztonság foko- bányá’zok 'lattomos ellensé­zása érdekében tett intézkedé- g6j a gáz veszély elleni harc­seket. Oktató film is készült ban. már Lengyelországban, amely gyakorlatban mutatja be mi­lyen műszereket és hogyan használnak a gázveszély mé­résére, milyen óvintézkedése­ket foganatosítottak egy-egy provokációs robbantásnál és utána hogyan telepítették is­mét a gázveszélyes bánya­részt. Lassan József főmérnök, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályvezetője „Az előfúrások szerepe a széndi­oxid gázbetörés elhárításában” címmel tartott előadást, s is­mertette a végzett előfúrások- kal, valamint a lengyelországi tanulmány úton szerzett ta­pasztalatok hasznosítását, és az eddig alkalmazott módsze­reket, amelyekből több követ­keztetést vont le. Szeberényi Ferenc, nagybá- tonyi főmérnök a múlt évi eddig legnagyobb tiribesi gáz­kitörés lefolyásáról tartott előadást. Ennek nagyságára jellemző, hogy az itt felsza­badult gáz mintegy 270 ezer köbméter és az általa kido­bott, illetve kimosott kőzet 4200 tonna volt. A gáz a víznél, tűznél sok­kal alattomosabb ellensége a bányásznak. Ezt igazolják a tanácskozásokon ismertetett különböző esetek is. Az ellene való védekezésben már értek el komoly eredményeket, hi­szen nem véletlen például, hogy a tiribesi esetnél, még kisebb baleset sem fordult elő. de azért nagyon sok még a megoldatlan kérdés. Behányi Máriáék öröme A rétsági járás termelőszö­vetkezetei szocialista brigád- vezetőinek legutóbb megtar­tott tanácskozásán felszólalt Behányi Mária, a nógrádsá- "t közös gazdaság szocialista brigádvezetője, örömmel szá­molt be arról, hogy Nógrád- sápon szépen fejlődik a ba­romfitenyésztés. Négy-öt év­vel ezelőtt még rideg, mos­toha viszonyok között kezd­ték a munkát, de tavaly már elkészült a teljesen gépesített, modern tízezer férőhelyes baromfinevelő. A baromfitenyésztéshez szakképesítésre volt szükség. Behányi Mária az idén fe­jezte be a hároméves szak­munkásiskolát, s megszerezte a szakmunkásbizonyítványt. A baromfitelepen egyelőre csak neki van meg a szakké­pesítése. de tanulnak majd a brigád többi tagjai is. A kezdet nem a legjobban sikerült a nógrádsápiaknak. Drágán, elég nagy elhullás­sal nevelték a csibéket. A termelőszövetkezet vezetői ekkor úgy határoztak, hogy új baromfi-fajtával kisárletez- rek. Szerződést kötöttek a Bábolnai Állami Gazdasággal húshibrid, vagyis pecsenye­csibéknek való naposcsirkék szállítására, illetve hizlalásá­ra. Nagy volt a készülődés az úifajta csirkék fogadása előtt. Köztudomású ugyanis, hogy ezek a jószágok igen ké­nyesek, s majdnem gyógy­szertári pontósságót és tiszta­ságot követel eredményes tar­tásuk. A baromfigondozókra nem is lehet panasz, mert mindent a legjobban készí­tettek el. •' A Lóhman-féle húshibrid fajtából 8—8 ezer darabot vesznek át egy-egy alkalom­mal, immár negyedszer. En­nél a fajtánál eay kilogramm fmís előállításához csupán 2 74 kilő takarmányt használ­nak fel. ugyanakkor lényege­sen csökkentették az elhul­lást: a korábbi 3,5 százalék­kal szemben — ennyi volt az elhullás másfajta csirkéknél — ez esetben nem én el a két százalékot. A húshibrid csibéket 58 napos hizlalás után 1.12 kilogrammos átlag- súllyal adiák át. A. nógrádsápíak eredménye ’••VÖM. s érdemes lenne hene- '•'"■níök a baromfinevelők or­szágos versenyébe is. P. A. Aki időt nyert — csatát nyer A Síküveggyár főmérnöke két hófehér papírra gépelt iratot vesz ki az íróasztal fi­ókjából. Az egyik: paksamé- tá a harmadik ötéves terv műszaki fejlesztési terve; a második: azoknak a felada­toknak, a gyűjteménye, amelyeket már 1966-ban meg akarnak valósítani. — Mi viszonylag előnyös helyzetben voltunk — mond­ja Bíró Sándor. — Amikor az Üvegipari Országos Vál­lalat júliusban felszólította a hozzá tartozó gyárakat, hogy küldjék be műszaki fejleszté­si javaslataikat 1966-1970-re a mi tervünk már gépelés alatt állt. Nem vártunk, amíg felszólítanak bennünket, ta­vasz óta ezen spekuláltunk, Ennek az a következménye, hogy azóta nemcsak jóvá­hagyták elképzeléseinket, de a megvalósítás pénzügyi rész­leteit is tisztáztuk. — Mit tart az elkövetkező öt «-Értendőben végrehajtandó műszaki fejlesztésben a leg­fontosabbnak? — Természetesen továbbra is a húzó üzemek fejlesztése áll a középpontban. Hiszen ezeknek az üzemeknek a te­vékenysége alapvetően befo­lyásolja termelési mutatóink alakulását. Ezen belül érvé­nyesült egy másik szempont. Ma is vannak üzemrészek, amelyek munkaerő szem­pontjából meglehetősen labi­lisak, ahol lehetőségeinket erősen korlátozza például a kétlaki dolgozók egyenetlen munkaintenzitása. Ezekben az üzemrészekben csakis a gépe­sítéssel tudunk célt érni. A húzó üzemek fejlesztéséhez tartozik a Fagyva I. kemen­céjének jövő évi teljes fel­újítása is. A Nógrád már hírt adott arról, hogy saját kons­trukciójú kemencét építünk a régi helyén, s a jelenlegi ötven méteres ké­mény helyett máris folya­matban van egy hatvanöt­méteres új építése. Ezenkí­vül sor kerül a Zagyva I. korszerűtlen húzógépeinek fokozatos kicserélésére, meg­oldjuk a táblaüveg helyszíni méretrevágását is. Műszaki fejlesztési tervünk természe­tesen tartalmaz számos tech­nológiai változtatást — elő­készítéstől a feldolgozásig... A harmadik ötéves terv idő­szakában gépesítjük az egész anj’ag szállítást, a samottmű- hclyt. Üj samottraktár léte­sül az import tűzálló anya­gok tárolásához. — CJ gyártmányok beve- zetését is tervezik? — Hogyne. A műszaki fej­lesztési intézkedések egész sora szolgálja a gyár profilíro- zásának befejezését, több új termék előállításának beve­zetését. Jövőre hozzánk ke­rül mindenféle méretű ed­zett síküveg gyártása, a foto- üveg feldolgozás, a nagyso­rozatú bútortükrök gyártása. Jövőre megkezdődik az üvegcsempe előállítása. A petricsésze gyártás is nálunk lesz. Ugyancsak már 1966- ban megkezdjük különböző hajlított üvegből készült háztartási áruk gyártását. Ennek megfelelően fejlesztet­tük az edző üzemünket, két új gépsort kap a petricsésze műhely. Azonkívül, jövőre megkezdjük egy új edző üjsem építését, amelynek tel­jesítőképessége a fejlődő jár­műipar igényeihez igazodik. Ebben az edző üzemben — amelyre egyébként húsz mil­lió forintot fordítunk — megoldjuk a hajlított ts pro­fil üveg gyártást is. Különö­sen érdekes feladat a nagy Ikarus autóbuszok szélvédő üvegének egy darabból való gyártása. Tíz millióból épí­tünk egy különleges minősé­gű üveget olvasztó kis ke­mencét, amelyben egyebek között az exportra szánt luxuskívitelű járművekhez füstszínű és szöldszínű üve­get állítunk elő. A technoló­gia kidolgozása gyárunk és az Ikarusz közös fejlesztési programjában szerepel. Ugyancsak meg kívánjuk ol­dani az egy egész két tized milliméter vastagságú fotó- üveg gyártását, amellyel a tőkés piacon biztosíthatjuk Magyarország számára az egyeduralmat. Ilyen vékony fotóüveget ugyanis sehol sem gyártanak. Mondanom sem kell, hogy ennek a cikk­nek a KGST-hez tartozó ál­lamok számára is nagy a je­lentősége. Nem különben a színes közlekedési jelzőüve­gek és a röntgen üveg előál­lításának, amelyet jelenleg • •• importból fedez a népgazda­ság. — Már a gyár rekonstruk­ciójának idején köztudott volt, hogy a Síküveggyár fej- lcsztésc KGST szempontból is figyelemreméltó. Nemcsak azért, mert egyebek között a Zagyva 11- a dokumentációi a KGST utján a Szovjetunió bocsátotta a rendelkezésünk­re, de azért is, mert az uszn nélküli üvegoUasztás nagy próbája volt ez a vállalkozás. Várhato-c az együtt működés további fejlődése a Siküvec- gyár es a KGST tagállamai­nak hasonló jellegű gyárai, intéz,menj-el között? — Hogy az együttműködés­re való törekvés erősebbé vált jelzi, hogy megküldték például a KGST siküveggyár- tásra vonatkozó szabvány- gyűjteményét. Továbbá, nagyra értékeljük, hogy a KGST útján megkaptuk a húzóhenger száraz préselésé­nek teljes szovjet dokumsn- tációját. Ez az eljárás nagy megtakarítást jelent majd számunkra. Több. általunk kért külföldi tanulmányút között — szeretnénk ugyan­is piackutatási célból elláto­gatni Olaszországba. Nyugat­németországba, Hollandiába, a keverékképzés tanulmá­nyozása céljából Svédor­szágba —, szerepel a Liszi- csánszki Síküveggyárba ter­vezett látogatás. A KGST kapcsolatok bővítéséhez mi magunk is szeretnénk hoz­zájárulni. Nem tartjuk lehe­tetlennek például, hogy a különleges síküveget előállí­tó ‘kis kemencék aféle ki­emelt KGST üzemmé válhat. — Műszaki fejlesztési cél­jaik között nagyon sok az építési feladat. Ezekhez tér- vek kellenek.,, r Nehéx öh%, nagy feladatok Javítsuk tovább a vetések minős égét Az őszi vetések szerteága­zó szervezési munkát igé­nyelnek. Az elővetemény megválasztása, a betakarítás, a talajelőkészítés és a többi munka egészen addig, míg az elvetett magot betakarítjuk, sok-sok buktatót rejt magá­ban. Az egyik ilyen buktató a vetés minősége, itt • van még a legtöbb javítani való. Vegyünk sorba ezekből egy- kettőt. A traktorvezetők általában nem szívesen végzik a veze­tést, mert a vetési normák elavultak, nem alkalmazkod­tak a kialakult helyzethez. A normákat ugyanis négy mé­ter szélességű vetőgéphez ál­lapították meg. Ezekből van sajnos a legkévesebb, s a munkák nagyobb részét há­romméteres vetőszélességű géppel végezzük. Az év ele­jén végrehajtott „norma kar­bantartással” a Kisterenj’ei gépállomáson megoldottuk ezt a kérdést, s vetőgép típu­sonként külön normát alkal­mazunk. Ezen túlmenően, hogy kedvet csináljunk a traktorvezetőknek a vetési munkákhoz, premizáljuk a traktorosokat. A vetési mun­kákhoz a vetőgépre egy ke­zelőt 'kell biztosítani. Ezt a tsz-ek nagy része szükséges rossznak tekinti, nem számol vele, hogy ez milyen felelős­ségteljes munka, s igen sok esőiben arra nem alkalmas embert biztosít. Ebben a kérdésben a tsz vezetőinek kell nézeteiket megváltoztat­niuk, a megfelelő jó munka­bírású embert biztosítani er­re a munkára. A munka szervezése is hát­ráltatja sok gsetben a ve­tést, de közvetve kihat a mi­nőségre is. A gépeknek reg­gel hét órakor már kezdeni kellene a vetést, de a vető­mag kiszállítása nem egyszer késik. Emiatt 8-9 órakor kez­denek. A kiesett időt be akarják hozni, s ez a sietség a minőség rovására vezethet. Igen sok probléma van a vetőgépekkel. Nehéz talajainkon a vető­gépek hamar rongálódnak, magvezető csövei, csorosz- lvájuk deformálódik, törik. Sajnos az elrongálódás sok­szor olyan nagy, hogy „me­zei generálozást” kell rajtuk végrehajtani. Kétségtelen, hogy hazai vetőgépjeink konstrukciója nehéz adottsá­gainkat nem bírja. Ennek tu­datában előre gondoskodni kel? pótalkatrészekről, hogy a napi munka megkezdése előtt, de szükség szerint köz­ben is, a géphibákat ki tud­ják javítani, s a vetést kifo­gástalan állapotban levő gép­pel végezzék. A vetés gyakorlati végre­hajtása során is, sok hibát követhetnek el. Legszembe­tűnőbb a csatlakozósorok helytelen beállítása, illetve a csatlakozó soroknál elmaradt vetetten terület Ez az egy hiba is 50-70 kiló terméskie­sést okozhat holdanként, er­re tehát fokozottabban kell vigyázni. Lejtőn keresztbe történő vetésnél elkerülhetet­len a vetőgép oldalirányú csúszása. Ennek ellensúlyo­zására az ilyen területen a körbevetést el kell hagyni, s a vetést a lejtő alján kezd­ve fölfelé haladva kell végez­ni. Sokkal kisebb hiba, ha a csúszás dupla vetést okoz, mint a félméteres csatlakozó sorok. Nem elhanyagolható a ve­tést végző gépek haladási sebessége sem. A vetőgépek öt-hat kilomlter órasebesség­nél vetnek legmegfelelőbben. A gép munka előtti beálTitá- sakor ennél a sebességnél ellenőrzik a gépet. Sok eset­ben azonban a traktoros rá­kapcsol, ilyenkor a kivetett mag mennyiségével van baj. Sok szakember panaszkodik, hogy az UTV-és KTV-vető- gépek hegy-völgy irányú ve­tésben nem egyenletesen vet­nek. Fölfelé haladva kivetik a megfelelő magmennyiséget, lefelé haladva azonban ke­vesebb maggt szórnak. Két­ségtelen, hogy valami kis igazság van ebben, de gya­korlatban ez nem a gép konstrukció-hibájából adódik. Lejtőn felfelé kapaszkodva a traktor megfelelő sebesség­gel halad, lefelé azonban a traktoros nagyobb sebesség­gel megy — hagyja futni a gépet — s természetesen ez- esetben kevesebb mag esik azonos területbe. A vetési munkáknál erre feltétlenül figyelnünk kell. Vetés közben különböző tikokból meg kell állni. Lej­tőn fölfelé haladva megállás­kor a vetőgép vissza szokott csúszni. Ilyenkor a talaj a csoroszlyák nyílásait betömi, s ha a vetést végző dolgozó nem elég figyelmes, hosszú úton vetetlenül marad egy- egy csoroszlya alja. A meg­állásokat igen sokszor az okozza, hogy a traktoros a lejtő közepén kapcsolja visz- sza alacsonyabb sebességű fokozatra a gépet. Ennék csökkentésére a lejtőn fölfelé azzal a sebességgel fokozattal kell indulni, amelyikkel a traktor ki tud menni. Ha a megállás nem kerülhető el, az újbóli indulás után a csoroszlyákat ellenőrizni kell. Látni lehetett az elmúlt őszön a forgóknál kimaradt területeket. A nagy gépekkel való fordulósoknál ez szinte elkerülhetetlen. A vetőgép kezelőjének kell erre figyel­nie, s kézi utánvetéssel be­vetnie ezeket a foltokat. Sok kis apró — de nem el­hanyagolható — tényező ronthatja a vetések minősé­gét. Munkaközben adódnak ezek. Az embereken függ, hogy vigyázzanak, s figye­lemmel, lelkiismeretes mun­kával elhárítsák ezeket. Sok a munka most a gaz­daságodban. Ne feledjük azonban a legsürgősebb mun­kában sem, hogy a termésát­lagok a jó minőségű munka eredményeként növekedhet­nek. Szabó Tibor a Kisterenyei Gépállomás főmezőgazdásza — A gyár vezetősége eb­ben a tekintetben sem vár­ta a sültgalambot. Tisztában vagyunk azzal, hogy a terve­zőintézetek túlterheltek. Ha tehát arra vártunk volna, amíg ezek az intézmények elvállalják, elkészítik a do­kumentációkat, elképzelése­ink megvalósítása évekig késne. Ezért még a tavaszon létrehoztunk egy műszaki fejlesztési csoportot, amely szinte „eláraszt” bennünket tervekkel. így készült el időben a Zagyva I. kemence­terve, s dolgoznak a kis ke­mence, a propán-bután gáz fejtőállomás tervén. Itt ter­vezték az edző üzem bővíté­séhez a nagyteljesítményű ventillátort, készül a samot- tároló, a samottüzem gépesí­tésének dokumentációja, sőt egy kétszintes üzemépület rajzai is készülnek. Ebben az épületben a különleges mé­retű síküveg vágást akarjuk megoldani, s ezzel a feldolgo­zást végleg kitelepíteni a raktárépületből... Mindennek eredményeként jelenleg már a kivitelező vállalatokkal tár­gyalhatunk. Sőt, mivel né­hány műszaki fejlesztési el­képzelésünk megvalósítása a jövő évre várható, s 1966 közepén mintegy száznyolc­van-kétszáz. főleg női mun­kaerőre lesz szükségünk, már ez ügyben is megbeszé­léseket folytattunk a városi tanácson. Aki időt nyert — csatát nyer. Még az év elején tör­tént, hogy a gyár igazgatójá­val és főmérnökével — nem sokkal kinevezésük után — beszélgettünk. Akkor az igaz­gató azt mondta: az idei év — átmeneti év. De 1966 és az utána következő évek: a mi­énk. Ezért nagyon lényeges, hogy már most hozzálássunk kidolgozni terveinket. Hogy időben felmutathassuk, mit akarunk... Nos, a Síküveg­gyár vezetői nem veszteget­ték hiába az idejüket. Erről tanúskodnak a határozottan körvonalazott elképzelések, szándékok. És mert keresték és meg is találták az utat az együttműködéshez a gyár mérnökeivel, technikusaival, munkásaival... A szándékok valóraváltása biztos, szilárd alapokon nyugszik. Es. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents