Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-10 / 239. szám
1965.. október 10. vasárnap" KÖGRÍD 5 Mintha régen ismernék egymást A negyven homokterenyei Maguk a községbeliek építet- renyei szövetkezet vezetőit asszonyt szállító nagy, piros ték, jórészt társadalmi mun- is. Közösen talán jobban autóbusz égy derűs szép- kában. Most több száz gyér- boldogulnak, temberi vasarnap indult út- mekruhát, kötényt, pizsamát nak, végcélja a csehszlové- készítenek itt a szorgos női • kiai rimaszombati járás egyik kezek. Naponta 12 ezer méközsége, Klenovec volt. Az út tér anyagot dolgoznak fel. — ... Mert a jó életet a tulajdonképpen viszonzása Az itt készült ruhanemű el- munka hozza... Itt is, meg volt egy korábbi látogatás- jut az ország határain túlra otthon is... Különben mire nak. A homokterenyei határ- is. mennénk? ból már betakarították a Az asszony, aki beszélt gabonát, amikor a vendégek * Berze Jánosné, tejkezelő a megérkeztek Klenovecre. Jó- homokterenyei termelöszörészt asszonyok voltak a? Fasangova Júlia, a helyi vetkezetben. Már nem éppen érkezők. nőszövetség titkára fürge fiatal, de még mindig jól — Hogyan találták meg középtermetű nő. Ahogy tartja magát. A munkában egymást a klenoveci meg a mondta, a ruhagyárban dől- is. Tavaly az esztendő végé- homokterenyei asszonyok? gozik.- Mások viszont azt me- re kétszázötven munkaegyséSegítettünk nekik... Pásztor sélték, pontosan olyan lelki- get gyűjtött. A tejjel meg a Saroltával, a rimaszombati ismeretesen intézi a szövet- kapával. járási nőszövetség titkárával kezetí asszonyok ügyes-bajos — Most... még messze va- nem volt nehéz „megegyez- dolgait, mint a gyáriakét. Ez gyök a kétszáztól is. Beteg nünk”. Levelek jöttek, men- a lelkiismeretesség tartja voltam a nyáron, nem bír- tek... Ismerkedtek egymás- már több esztendeje a nőszö- tam úgy a kapát, mint ta- sal... Hanem azért az első vétség élén. Az asszonyok valy. Százhetven munkaügy- találkozástól egy kicsit mind- szeretik, s maga is nagy sze- ségem van ezidáig. De még ketten tartottunk. Most már retettel beszélt róluk: jó három hónap hiányzik, elmondhatom, . , „ . . . hogy kiteljék az esztendő.- Nálunk a községben is Munka van nalunk mindig nagyon sok asszony él, dóiaz aggodalom gozik. Ami a gyár, meg a , , , . „ , szövetkezet gondja, az őket is csak dolgozni tudlak, érdekli. A gyáriak mér si- ° ' ma úton haladnak. Más a most sem adom alább két- Az asszonyok gyorsan megta- helyzet azonban a szövetne- százötven egységnél, lálták a közös nyelvet... A zettel. Most azt tervezzük, a közös gondok, a munka a £aiu határában vízmüvet épí- szövetkezetben, a család, a tünk. Nagy területet öntör- gyermeknevelés, egykettőre hetünk majd. Gazdagabb összehozta őket... Nem mi, a lesz a termés, kevesebb az vendégek mondták, nagysze- asszonyok gondja, rüen érezték magukat. Sok jó barátnőre leltek itt Ho- Hugyicz Jánossal, a terme- mokterenyén... lőszövetkezet elnökével a íe- fejeim a mondatot, mert Mindezeket Barta Béláné, heren terített asztalnál b*- s2 asSzony azonnai felcsat- a salgótarjáni járási nőta- Barátságosán £aflt Hangja tele volt sértőnács titkára mondotta el, váiaszolgatott valamennyi döttséggel amíg az asszonykáraván Keraesre. megtette az utat Homoktere- <a«kk .. ~ ?ogy 6°ndolJa? Maf nyétől a határig. “ npAöv?t'«tünk több hogy hagynám ott csak ügv A sorompón túl pedig már 20”° * munká.t?.. Állítottam ott mosolyogtak Pásztor Sa- kodik. A föld nagy része magam helyett egy másik LleXFc?aé"őlTárók. JÚUa’ * Szarvasmarháté és Juhoí 'tí asszonyt -" —Ma mindannyian a sö- pyfS2tünk- Hosszú évek mun- A színhely, ahol a beszéltéttel keltünk Hosszú az ut k^a révén egy új juhfajtát getés zajlott, mindenképpen dáifl s mi nem győztük W tenyésztettünk ki itt. Hason- szokatlan. Beatlír, az AndS a Ulálk«ásrttÜk fLmmséréuah?eietA-, ®2fW ^ ^fok milliós értéke- Pásztor Sarolta vidáman. J , -?d , ket öf20 egykori vadászkailókedvüen integetett ét az ^evés ®«>nban a tag nálunk igaz papíron felesleges volt. Berze Jánosné mosolygott, úgy mondta mindezeket. — De most, hogy távol van, mi történik a sok tejjel? Éppen, hogy sikerült beA NÖGRÄD megyei Állami Építőipari Vállalat téliesítési programjában a többi között ezt olvashatjuk: „Sajnos a munkahelyi étkezdék és öltözők vonatkozásában már sokkal rosszabb a helyzeRajtunk csattan... vésbé van veszélyeztetve egészségünk, de jobban is kereshetünk, ha többet dolgozunk. ENNEK ELLENKEZŐJÉT is tapasztaljuk. Éppen azokban a gyárakban, ahol a tünk. Itt általában az gésében, egymásra hatásában közgondolkodásnak élég sok 1/1965-ös számú rendeletben és következményeiben nézni, a fáklyavivője. Az Öblöselőírt szociális normák csak Mert mi tagadás, ma még üveggyárban nemrég meg- rászben vannak végrehajtva elég gyakran találkozunk tartott üzemi betegellenörzes Az építésvezetőségek lét- olyan jelenségekkel, hogy az során 67 dolgozó közül 22-ót számhiányra és gazdasági egyik üzem vezetője, kiadó- nem találtak otthon. Tizen- okokra való hivatkozással, san beszél a másik üzemrész három dolgozótól pedig csak részben építik meg az rossz munkájáról, de egy megvonták a táppénzt, előírt étkezde és öltöző épü- S2ót sem arról, hogy neki Ha csak egy ilyen jelenség leteket A fő hiba tehái a és az irányítása alatt tévé- figyelmeztetne arra, hogy az régi szemléletben van A fő- kenykedő kollektívának mi- eddiginél nagyobb gondot építésvezetők és az építés ve- ^en köze van az előzők fordítsunk a szocialista köz- zetők a munkásöltözőknél rossz munkájához. Csak ak- gondolkodás szélesebb köni akarnak takarékoskodni." kor csattan fel, s ez érthe- meghonosítására — akkor is Ugyanezek a szakemberek tő- ha őket éri károsodás va- szóvá tennénk. Mert az ilyen gyakran szóbahozzák a mun- Amelyik más üzemrész rossz emberek hanyagsága, felslöt- káshiányt. És ez igaz is. Va- munkája miatt. lensége. nemtörődömsége, lóban kévés kubikosa van a A KÖZGONDOLKODÁS- esetenként, becstelensége a vállalatnak. De az okokat NAK, ez a felemás volta ab- közösséget károsítja, annak a mindig csak a külső jelensé- ból fakád, hogy egyesek meg- hátán csattan az a bizonyos gekben keresik és eközben elégszenek a fél igazsággal, “»h . , ,, arról, hogy ezt a helyzetet. Nem kutatják a jelenségek Erősíteni kell a közgöndol- jórészt maguk teremtették Okait, s azt hogy miként le- kodást mindén szinten: a meg amikor a máért feléget- hét ne azt bizonyos ostorosa pasi ''ezetőktol az egyszerű mun- ték maguk mögött a jövő elkerülni. kasokig. Mert, ha az építők hídját. keveset szólnak. Nehogy azt higgyük: e te- nä nemcsak várják kivitelei hallott arról, hogy egy kintetben csak az építőipar- b tervet, hanem tevékenyen építőipari munkás hajlandó han van bőven tennivaló, belefolynak annak elkészité- volt a rosszabb munkakörül- Sajátos helyzeténél és mun- Bebe> ha beruházási Iroda ményekért a jobbat felcserél- kásgárdája összetételénél ofmcsak jegyzőkönyvez, kötni. Azt hiszem még senki fogva azonban valóban itt beF,, hanem ahol tud, maxi • Gombolyítsuk tovább ' a a legtöbb Bond..itt mu- ™Misan ^ a küld"b°2'3 gondolatot. Mi történik ak- tatható ki legérzekleteseb- dolgozó^ vezetők. kor, ha a tei toiyaman a , , . g Dedie azért mert dent felülről, ha a vállalatok, munkások egészsége máról- era ,Ke- es peaig azért, men ■ m ■ ’ ... hölnanra a szociális amit 32 építőipar termel, azt intézmények vezetői azt kev°‘nab5a a. «*»*» ielcsit nem Avnnrtáliuk az itt ma- resik a kozos munkában ami ményék miatt leromlik, ug- "rt" exporiaijuK, az m ma ö , kíit rásszerűen megnövekedik a nekünk, gyefékemknek, ä _*... , * t él fsivamán a ben az egyén és a közösség munkások nem várnak min* tel toiyaman a dent felülről, ha a váilaiaifttbetéglétszám. Pő a feje az építésvezetőnek, honnan szeunokáinknak. asszonyoknak. Kezében virág. Néhány perc múlva aztán megnyíltak a sorompók. Az asszonyok régi ismerősként ölelték csókolták egymást. dolgoznak. Maradnának _ , . _____ gépek. Sokat segíthetnének B alczian András a kleno- ” , , , . , , vecl Nemzeti Bizottságot, E«*en a hegyekre, dombok- Fónad Imre pedig a homok- ra futó földeken terenyei községi tanácsot ve- munka nélkül állnak, zeti. A távolság a két község télya- Berze Jánosné, Here- zeg Ferencné, Susán Andrásné, Varga Istvánné homokterenyei munkásasszonyok, parasztassaonyok felejtették csodálkozó szemeiket a mesébe illő gazdagságon. Azonban, száznál többen nem Régmúlt idők szele suhant a szobákon át. Berzéné megborzongott. száznyolcvanán lennénk. között, bárhogy számolja is az ember, többszáz kilóméiért Mégis amikor beszélgetni kezdtek, úgy tűnik, mintha nagyon régen ismernék egymást, az emberek erőfeszítéseit amelyekkel a terméketlen, sziklás erdős hegyoldalakat arra kényszerítik: búzát, kukoricát neveljenek, dús füvet növesszenek. — Az erdei föld szereti a munkát. .. Minél alaposabban dolgozzák, annál dúsáb- ban fizet... Az i elnök megfontolt parasztember. Gyér haja már őszül. Érthetően beszélt, külön hangsúlyozott mindén szót: ... — A búza, a zab is jól fizetett az idén. Hanem azért nálunk mégsem ez hozza a pénzt. Négyszáz hektárnyi rétünk, jó helyi legelőink vannak. Szokszáz birkát, szarvasmarhát tartanak el gond nélkül. Csak a gyapjúból kétszázezer koronát kaptunk. Később Fónad Imre szólt. — Az idén mi sem panaszkodhatunk. Lett gabonánk szépen. Jók az állatok is. A munkaegységnek meglesz a tervezett értéke. De megérdemlik a tagok. Kiváltképpen az asszonyok. Sokat, jól dolgoztak most is. — Mi csak az asszonyok, leányok egy részének tudunk munkát adni a szövetkezetben. Másik részük a gyárunkban dolgozik. — magyarázta Balczián András. Aztán megnézték a „gyárat” is. Ott áll a falu szélén. Szép, sudár fenyők takarták. Amolyan kézműipari vállalat, háromsssézöt- ven asszonnyal, leánnyal. Mennyire hasonló gondok foglalkoztatják a homokteKinn azonban verőfényes «oksjnr koraőszi délután volt. A nap besütött a kastély ablakain. Apró, sárga fények futkostak az ódon falakon... Vincié Istvánné akkor Szemlátomást keves- bédnek gondjaink. Másként jelentkezik ez a MA MAR nem kenhetjük rezzen munkaerőt. Pedig probléma az Acélárugyár- rá a magunk mulasztásait az megelőzhetne a bajt. Még pe- ban, megint másként az Öh- imperialistákra. Nem marad óig: ha a pillanatnyi érdé- lösüveggyárban, ahol a más hátra, mint szembenézni kékért nőm adja Oda a biz- munkások döntő többsége a a valósággal: lejárt az az tös jövőt, ha felismeri, hogy törzsgárdához tartozik, öt- időszak, amikor mindig más- a késlekedés, a társadalmi- huszonöt éve dolgozik egvhe- ban és máshol kerestük a lag égető feladatok el nem iyen, kulturáltabban, maga- hibát. végzése, megbosszulja ma- sabb színvonalon tevékeny- igaz. ettől a szemlélettől f mulasztó" ^ ^ ST™ és KÄdi T^Í 1 t0v? i . ls- Ebbő1 következik, hogy a zen tudnak szabadulni, mert naíi1 ^ be.mcSak rajta’ ha" közgondolkodás helyes kia- annyira mélyen el bennük, nem munkatársain es maso- lakításában úttörő szerepet hogy kölöncként húzzák makon. Azon a munkáson, aki töltenek be. gukkal Pedig drása árat fia betegállományban ke ve- iettün* S ,AS<Ín 1 , sebbet keres, mintha dolgoz- Az, hogy az Öblösüveg- h gv kx7Alptiini.up ., «Íauk na, azon a lakásigénylőn, aki gyárban a munkások közül említett szemlélet és gvakoV hiába várja, hogy határidőre többen hajlandók munkaidő Int 6uP»°r. elkészüljön a lakóépület, után másodállásban az epí- íft* .befészkelt« magat, hogy a azon a szülőn, aki úgy sza- tőiparban kubikolni, jól pél- bálfuk4 keresni0 Magmát- !rívr' mított, hogy fiát, vagy iá- dázza a kibontakozóban lévő Snk demokrmfzr^isát nyát az idén már az új gim- egészséges, szocialista közmo- . náziumba járatja, azon az rál mind nagyobb térhódítá- a 3mu?asz^soLT hihákft édesanyán, aki nem tudja sát. Azt mondják ezek a maeunkban is keit w kire bízni csecsemőjét, mert munkások: nem várunk áz nünk nem készült el az új bölcső- építőkre. mert ismerjük de. problémájukat és egy vagy Ha ez a szemlélet és gyaAzt szoktuk mondani: éle- két év is eltelik, míg jobb korlat még jobban közgon- lünk minden percében, az munkakörülmények közé ke- dolkodás középpontjába ke- élet minden területén kisebb, rülünk. Ez nekünk nem jó rül, akkor kevesebbszer és vagy nagyobb mértékben Ha viszont mi is hozzáadjuk kevésbé fájdalmasan csattan érezzük a közgondolkodásnak segítő kezünket, akkor az az a bizonyos ostor. Rajtunk, ilyen értelmű hiányát. Azt, épület hamarabb lesz kész. tehát mindannyiunkon, hogy jó lenne a már min- hamarabb kerülünk kulturáldenütt, és mindent összefüg- tabb körülmények közé, ke- Venesz Károly ('J)rékatéteieM esztendeje, egyre azt hajtogatta: nem számított. Cz. István a — Nekem semmi sem síd- járási pártbizottságtól o nemit, kezembe van az elnök, pi ellenőrző bizottságig szór- Kezdett kellemetlenné vál- la a rágalmakat, nem leni a dolog. A tsz elnöke hetett figyelmen kívül hogyhogy nagy haraggal Eeseti Béla. a gyen belőle, mert akkor ke- kénytelen volt felelősségre ni- . , , t"r(i jeM neked, vonni Cz. Istvánt. Nem regen fejeződött be a r, ,összecsaptak. Amikor az népi ellenőrök vizsgálata. Úgy látszott, a baleset elnök fe^re 0ivasta, hogy el- Embereket kötött le, költséiütLUfl > *,*,«** m át, Á —ai A i)lSSQ0>lü't Istvánnak detinopoj volt, ki gondolta. caön kért szomszédjától né- megpirongatta. ha valamilyen & helyezte a mezőőrnek össze: «... Bejelentését meghagy ilyen tragédiával vég- hány zsák búzáL De esyre ioszágot talált a hasznos- h 400 tíi ződik az italozás. Adagolt, halasztgatia adóssága rende- ban, behajtotta a tsz-udvar- n°av a vnuasztamkért 200 Miközben a gép mohón fo- zését. Tsz-tag társa türelmet- ba és csak pénzbüntetés fejéK ü’z. Istvánnak o szecs* tsz egyik fogalosa. kavágó könyékben leszakította a karját Cz. 1st- Mindenki tudta mire gon- megszelídítette v.* ---- vesiett néhá vöröshere pet- gehet okozott. A ván a munka előtt egy kicsit dől, tudta az egesz falu. tgy Jurta a mezőt, akit vatami- rg italért szemet hány a eredményét Cz. felontött. De nála ez min- alkalommal Cz. István k öl- lyen dézsmáláson *apott garáZdálkodók előtt és ki Iá- címezve **ía Jé L»* nrtnriniin. ______■ j J ' J ni/innivnMnoit/i h n •)!/» J/J »1111 j! r Yi hogy a mulasztásokért 200 vizsgáltuk. A tsz részéről Ön- forint pénzbüntetést fizet, az re kiszabott büntetés jogos olyan kiabálást csapott az volt, mert munkaköri kötelenem tett eleget, elnézte, hogy abálta, hogy a M. tsz-tag kárt okoznak a tsz-ben, má. ... . . . , - _ ... ^ - , enfll nÁtA S etenssolgáltatát nélkül szál- sokat pedig jelentéktelen elmarták és a baleset béka- - Szükségem volna a ga- szer az állomásfŐnbk azzal m<m elnök rokonámu dolgokért is zaklatott, ön túlgyasztotta a szalmát, Cz. 1st- lenségében elment Cz István ben válthatta ki gazdája. 'A ct”öío, irodában ,Wgy az ut- zeiüigének ván valamit magyarázott. I«kására, kérte járandóságai, tsz elnöke határozottan elé- f klhallatszőtt Azt ki- Egyeseknek Csak egy pillanatra felejtette Amikor belépett, adósa a gedett Volt vele. Még jutái- - ------- -■---O tt a kezét, a fogaskerekek priccsen nyújtózkodott. vetkezett, bonára — mondta köszönés állított be az elnöki irodába, kukor.icAf A tsz minden tagját meg- után. hogy ne tréfáljanak vele. rázta az eset. A tsz elnöke Cz. István fel sem kelt, Cz. István az udvarból hajszinte belebetegedett. O kü- csak nézte a hitelezőt, az- tóttá el a libákat. Később lönben hirtelen haragú em- tán a fal felé fordult és nyö- jöttek panaszra az elnök- ber, időnként kirobban, de gött egyet. Az kifordult a höz a falubeliek is, hogy akkor csendben maradt, házból, Cz. István helyett is Cz. István csak annak hajtja Azon törte a fejét, mit te- szégyene magát. Tisztességes be a jószágát, akinek ő gyen a szerencsétlenért, hogy paraszt ember nem tesz akarja. Es hogy ne lásson, ne maradjon kenyér nélkül, ilyet. annak egy pohár bor ae Pedig tudta, hogy Cz. István A tsz elnöke mindezeket, ára. megérdemelné az alapos fej- de még ezen túl sok mást # tsz-elnöknek csak zott mértékben fogyaszt sze- szesítalt és ezért munkújá- flj z nagyon kellemetlenül bon nem megbízható... Rok- ériníette oz elnököl, kantságára való tekintettel mert ez valóban igaz volt. hit javasoljuk a tsz vezető- M. J, jogtalanul vitt kükori- ségnek, hogy továbbra is álcát az elnök rokonának, csak- halmozza mint mezőőri, ha hogy a szabálytalanságot tartózkodik az alkoholfo- megtorolta. Cz. Isvrin sze- gyasziástól és rágalmazás- mérmetlenül folytatta. tol...”- Es a szalma? Neked vá/ laszt szótlanul vette fudomdmosást, mert nem ismer ha- is nagyon, jól tudott Cz. 1st- „„nyl ~volnT7Tondja, hogy vihetik'-‘? sut tart, ha italt. lat. A gyűlése- vánról. De most csak a vé- mit Miná, a mesóőr talán Az elnöknek a fejébe sző- . napokban ken is, amikör telészivta ma- rt>$ karját, fajdalomtól vo- no^i/obb qondöt, fordított ^ött a vér. Egy kötótra wíló gát, beáll a hátsó sarokba és no.Qló arcát látta. volna rá, de így csak hűm- járandóság szalmáért rágal TS-A-XUl' \ ............. ............. mCLZ?n P7. fí7. P.WLhp.r? ^IkaMf s zid mindenkit, a vesetósé get, a tagokat és olyanokat tsz-ben kerestük Cz. Istvánt, A tsz elnöke, nagy Cz. István a kórházba, mögött, később annyira meg- mázzá ez az ember? Elkapta gondban, az ősei munkáról- , , . .... , .. . , JJj’ szaporodott a panasz, hogy ff fP karját, mrpiódítötta és tárgyak, a vezetőséggel, de kiabál az emberekre, amt to- rillt, fogadkozott: soha töb- hümmőgésscl már nem teke- kilökte az udvarra. ~ * - -* . , ”... — Látni sem akaróm kiáltotta utána. Csúnya vihar volt. Cz. István nevére felkapta a — fejét. — Mi ven már megint ve- Az le? ha sem történt meg. Hóra- bé italt. Meggyógyult. Ám tcU e£jntézni. gudtak sokan az elnökre, amikor hazaért, már a helye mert hagyta, hogy Cz. 1st- is megvolt. Mezőőrnek Akkor csordultig telt a tür$lemrengj°intett mindeS. Uz-elnöknek soZt kellett a cTutvánThZu S CM.SJL"uL?t7e hSSf* Egyezte: nPró~ Hagyjátok, hadd be- vezetőséggel hadakozni érte komtejnosoknok^^ ebédhez «** ^tf^Hraif a bot S InTösége 3 ^ mokrácia0laanVan °** ' ** amilyen volülvni neki is ben eladta egy ismerősének rangnak. m*a,k6nV'- De ha neki demokrácia teak kell A vezetőségi ta borért. Azokban a napokban. A rágalmazónak aztan r^ebbuUen folytatta volna a van, akkor 6 is tartsa, be a gok figyelmeztették: „Vi- Cz. István sűrűn volt italos, adtak az útját akkor olyan tanáC«Lo»dst. demokráciát — robbant ki gyázz, nehogy csak ital le- Es ilyenkor ha rászólták, dolog történt, amire senki Bobál Gyula
