Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-06 / 235. szám
1965 október fi, szerda NÖGRÄD A láthatatlan birodalom Itt volt egy nagy birodalom ' — mutatott körbe a minap az iskola igazgatója az egyik nógrádi községben. — „A hercegprímás istállója volt ez a szoba is, ahol most ülünk, és az egés2 iskola." De tünedezik a „birodalom'’ látható része napra-nap, az istállókból más hasznos épületek lesznek, a templomok előtt ritkulnak a sorok. Mégis beszélnünk kell róla újrendszerű feladataink megoldása kapcsán, hiszen gyakran latolgatjuk: a látható részeit elhagyva láthatatlanná tett birodalom, s annak egyik eszköze, a vallásos világnézet létezik-e, munkál- e még a számára egyetlen lehetséges területen, az emberek gondolkodásában? S bizony, nem lehetünk teljesen elégedettek. Miért? Mintha az utóbbi időben kicsit kényelmesebbek lettünk volna, ha igazunkról, eszméink igazáról van szó. S mintha túlságosan is bíznánk abban, hogy az emberek értelmével azonnal megnyerjük a „Szívüket” is. Valóban, gazdasági gyarapodásunk jó érv ebben a harcban, de önmagában semmiképpen sem elégséges! Eredményeinket elemezni és főleg tudatosítani kell. S nem mondhatunk le a „tiszta” eszmei küzdelemről sem. A fiataljaink körében tapasztalható ingadozások különösen veszélyesek lehetnek. Igaz-e az a megállapítás, hogy fiataljaink zöme már régen szakított volna a vallással, ha szülői biztatásra nem kellene nekik különböző szertartásokon résztvenni? Igaz. De a tény ettől még tény maMegkezdődött a A Múzeumi Hónap es • ménysorozata ma kezdődik megyénkben. Dr. Delilzky János múzeumigazgató este hat órakor Nagyorosziban tart előadást Nógrád megye munkásmozgalma címmel. A továbbiakban két vándor — négy időszaki és egy állandó kiállítás nyílik, illetve ■ 14 előadás hangzik el. Kiállítás nyílik: Réti Zoltán festőművész munkáiból október 17-én Balassagyarmaton, Nógrád megye munkásmozgalmának nagyjai címmel ugyanezen a napon Salgótarjánban, Ember és cipő címmel 24-én Balassagyarmaton, Reguly Margit textil-iparművész alkotásaiból 30-án Salgótarjánban, Rimóc népviselete címmel 31-én Balassagyarmaton. Utóbbi állandó kiállítás lesz. Nógrád megye írói címmel október 10-én Csécsén, 17-én Nagyorosziban, 24-én Drégely- palánkon. 31-én Dejtáron nyílik vándorkiállítás. Nógrád megye műemlókei címmel pedig október 12-én Romhány- ban, 17-én Ludányhalásziban, 24-én Mohorán, 31-én Cser- háthalápon rendeznek ugyancsak vándorkiállítást. A megnyitó előadást kővetően október 9-én Horváth István 1848 Nógrád megyében címmel Rétságon, 10-én Kojnok Nándor Nógrád megye írói címmel Csécsén, 17- én Nagyorosziban, 31-én Dejtáron, 12-én dr. Somoskeőy István Nógrád megye műemlékei címmel Romhányban. 17-én Ludányhalásziban, 24 én Mohorán, 11-én dr. Be- litzky János Salgótarán tör ténete címmel a salgótarjáni Acélárugyárban, 13-án Flórián Mária Nógrád megye népművészete címmel Tolrr.á-^ csőn, 16-án Kunszabó Ferenc A harmincas évek faluja címmel Szécsényben, 20-án Zólyomi József Nógrádsipek története címmel Nógrádsipeken, 23-án Molnár Pál Az 1929. évi salgótarjáni sztrájk előzményei és befolyása címmel Karancslapújtőn, 28-án Nagy- bátonyban, 26-án Kovács János Romhány község története címmel Romhányban tart előadást. rád. A lányok vasárnap délelőtt elmennek a nagymisére, ha mondják is utána, hogy csupán szüleik kérésére tették, s hogy bemutathassák új ruháikat, hiszen a fiúk a templom előtt várták őket. S ez még egy dologra is figyelmeztet bennünket. Nógrád megye több helységében bizonyos fokig megnőtt a papok aktivitása. Miből adódik ez? Részben éppen abból, hogy az állam és az egyház közötti megegyezést sokan rosszul értelmezik, s több helyen olyan vélemény alakult ki, hogy ezek után már nem kell ateista propagandát folytatnunk. S helyenként a papok is módszert változtatnak. Játékokat vásárolnak, melyeket a plébánián a fiatalok rendelkezésére bocsátanak. Egyházi énekkarokat szerveznek, melyekbe esetenként például csak olyan feltétellel lehet belépni, hogy aki az énekkar tagja, nem vehet részt KlSZ-rendezvé- nyen. Néha a különböző állami és társadalmi funkciókban levő vezetők állásfoglalása sem jó. (Hallottam egy példát: Balassagyarmaton az AKÖV vezetői több autóbuszt biztosítottak a szentkúti búcsúhoz. viszont amikor a KISZ kulturális szemléiéhez kértek egy-két buszt a fiatalok, csak hosszas utánjárás után kapták meg.) A láthatatlan birodalom tehát munkál. S ez a megállapítás figyelmeztet bennünket. „A félelem teremtette meg az isteneket” — írta egykor a régi latin költő. A legelemibb természeti jelenségek, a víz, a tűz, az égitestek, a Nap, a Hold, Múzeumi Hónap A Múzeumi Hónap Nógráé megyei eseménysorozatábó. kiemelkedik az Irodalmi emlékeink nyomában címmel szervezett kirándulás. A kirándulás útvonala: Salgótarján, Ludányhalászi, Szécsény, Balassagyarmat, Horpács, Csesztve, Herencsény, Kiste- renye, Salgótarján. A Múzeumi Hónap utolsó rendezvényén, október 31-én kerül sor a néprajzi gyűjtőpályázat eredményhirdetésére, s ezt követően a jutalmak kiosztására. A gazdag és biztos búzatermésért fürösztik most a vetés előtt vegyszeres oldatban a magot a Mohorai Növényvédő Állomás munkásai. Elmaradhatatlan része ez a vetőmag előkészítésének. Gor- dos Gyula, a növényvédő állomás igazgatója, mégis bosz- szúsan legyint, ha a csávázógépekről, a csávázásról esik szó. Miért alacsony a teljesítmény? — • A bosszúságra minden oka megvan... -r fakad ki dühösen az igazgató. — Itt a vetés ideje, s a csávázással meg alig haladunk... —Nem készültek fel a munkára időben? Gépek nincsen- nek, vagy a szükséges vegyszerek hiánya akadályozza a munkát? — Ilyen gondjaink nincsenek — vág elébe a további kérdéseknek Gordos Gyula. — A termelőszövetkezetek igényét, 560 vagon vetőmag csávázását időben elvégezhettük volna, ha a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tartják magukat a korábbi megállapodásokhoz és előkészítik idejében a vetőmagot a csávázáshoz. Ehelyett azonban több szövetkezetben. Litkén. Érsekvadker- ten, a Kisterenyei Állami Gazdaságban is az történt, a csillagok voltak az emberiség első félelmetes istenei, amint ezt a még napjainkban is meglevő primitív törzsek vallásai is bizonyítják. A vallások eredete, azok keletkezésének történelmileg igazolt tények alapján álló marxista magyarázata napjaink emberét is érdeklik. Különösen a fiatalság, a tanuló ifjúság fordul fokozott érdeklődéssel e kérdés felé. Ez természetes is, hiszen sok helyen még a szülők naív bibliai történetekben hisznek, amelyek már a történelmet, a politikai gazdaságtant tanuló középiskolások számára nemcsak hihetetlenek, hanem sokszor nevetségesek is. Nem elég azonban ezt megállapítanunk, inkább fokozottabban tudatosítanunk kellene. A lehetőségek adottak? Részben! örvendetes, hogy ebben a hónapban a középiskolákban bevezetik a világnézeti nevelés című tárgyat. De önmagában ez elég-e? Nem valószínű. Az ország más tájain járva több helyen tapasztaltam, természettudományi szakköröket, ateista foglalkozásokat szerveznek, esetenként igen jó eredménnyel. Vajon nem lehetne-e megpróbálkozni hasonlóval a nógrádi iskolákban? A természettudományi szakkörök működése — ha jó kezekben van! — jelentős, hiszen a kör kapcsán nemcsak az esetenként még igen kis létszámú csoportok, hanem az iskola többi tanulói is fokozatosan megismerkednek az ateista eszmékkel. Az osztályfőnöki órákon például a kör tagjai ismertethetik a szakköri ülés egy-egy kérdését, amelyek élénk vitákat válthatnak ki a diákok körében. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban is többet foglalkozhatnának a fiatalok a természettudományos témákkal, s a klubdélutánok műsoraiban a kör tagjai szintén szerepelhetnek. (Persze nagyon meg kell gondolni egy ilyen szereplésnél a „ho- gyan?"-t!) Igaz, a megye ifjúságának többsége nem vallásos, s különösen alacsony a vallásosság foka a városi fiatalok között. De az is tény, hogy a láthatatlan birodalom létezik és — munkál. Addig pedig, amíg ez a megállapítás igaz, mi sem térhetünk ki a harc elől. S kutatnunk kell annak módozatait. hogy a csávázógépek alig értek ki a faluba, máris fordulhattak vissza. Az egyik helyen nem volt elegendő búza a magtárban... Másutt a mag tisztaságáról feledkeztek meg... Aztán több helyen azt kifogásolták, korán küldtük a gépeket. A tagok erejét leköti a betakarítás. Nem tudnak embereket adni a gépekhez — magyarázza szenvedélyes hangon a növényvédő állomás igazgatója. — A Kisterenyei Állami Gazdaságból például azt jelentették, hat vagon vetőmag vár csávázás- ra. Mire a gép Kisterenyére ért, a gabona három vagonra apadt... így aztán a csávázógépek, amelyek 30 mázsa vetőmagot képesek fertőtleníteni egyetlen óra alatt, nem csáváznak többet 60—70 mázsánál naponta... Gép helyett késsel A hat csávázógépbe nem is forgattak meg több vetőmagot 260 vagonnál. A vetés pedig nem tűr halasztást, így aztán a termelőszövetkezetek két lehetőség között választhatnak: határozott, gyors intézkedéssel megteremtik a csávázógépek munkájához szükséges előfeltételeket, tehát a vetőmagot megtisztítják, s embereket is adnak, akik segítenek a növényvédő- soknek, ha pedig ez nem Tóth Elemér Nehés öss* nagy feladatok Csávázógfépek üresjárata Csak amit megvett a boltban... FELELŐSSÉGRE VONTAK egy zománcszóró munkásnőt. Az utólagos ellenőrzés során kiderült, hogy százharminc darab általa készített gáztűzhely disztetőn a zománcréteg vastag. A széleken ötszöröse, a felületen kétszerese-háromszorosa a technológiai előírásban megengedett rétegvastaságnak. Javíthatatlan selejt. A kár ötezer forint. Okozóját kártérítésre kötelezik. A munkásnő sírt: nem tudja, hogy történhetett, többet nem fordul elő.., Ezt a példát Tóth Gábortól hallottam. Tóth Gábor nevét viszont a főmérnöktől. — Tudja, mi itt a legnagyobb baj? — hajolt előre az íróasztalánál Schmidt Rezső főmérnök. — Az, hogy az emberek csak azt tekintik értéknek, amit megvettek a boltban. Pénzt adtak érte és hazavitték. De ha valaki a műhelvben rátapos egy tűzhely-oldallapra, eszébe sem jut, hogy száz forint kárt okozott. Ugyanez a szemlélet okozza a legtöbb kárt a zo- máncozóban: a szórásnál, az égetésnél, a szállításnál... Egyébként a legjobb lesz, ha erről Tóth Gáborral beszélget. Amit én a zománco- zóról elmondhatnék — tőle tudom. A fiatal zománc technológust augusztusban állították a zománcozó műhely meo szervezetének az élére. Két hónapra. Ennek az intézkedésnek született néhány, a műhely falain túlmutató tanulsága is. — A minap, a szocialista brigádvezetők értekezletén hallottam egy olyan kijelentést — említem neki —, hogy most a zománcozótói függ minden. Hogy behozza-e a\ gyár az ezeregynéhányszáz darab gáztűzhely elmaradást, vagy sem? — Igen, ez így van — bólint Tóth Gábor. . — Ugyanitt hallottam a vitában, ho—• az üzem tel- iesítőképessége — bár úgy tűnik, túl van terhelve — még sok tartalékot rejt. — HA A KAPACITÁS kihasználatlanságát úgy értjük — emeli fel a fejét a technológus —, hogy jelenleg még mindig nagy a selejtszázalék. tehát amit ma kétszer kell elvégezni, holnap csak egyszer, de jól — igaz a megállapítás. Ott van például az alapzománcozás ellenőrzése. Korábban a meo az alapmegy, előkerülnek a kosarak, hordók, kádak, csávázzák kézzel a magot, mint ahogy ezt most Litkén is teszik. — Amikor a növényvédő állomás gépet küldött hozzánk — folytatja — a magtárban nem volt több búzánk 80 mázsánál... Akkor sem fértek hozzá a gépek, hát továbbálltak — mondja Kálmán Lajos, a litkei Kossuth Termelőszövetkezet elnökhe- helyettese. — Akkor hát csávázás nélkül kerül a földbe a mag? — Azt már nem — emeli fel hangját az elnökhelyettes, — Most kézzel csávázunk. •Haladatlan munka, de meg kell tennünk, hogy a vetőgépek ne álljanak... A vetőmag nagy része, 180—200 mázsa azonban még hátra van... Azt hiszem sikerül megegyeznünk a növényvédővel, s ezt géppel csávázzák majd... • A csávázógépek érkezését sürgetik az Érsekvadkerti Magyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben is. Sólyom József, a főkönyvelő épépen a növényvédő állomásra telefonált, hogy siettesse a csávázógép érkezését. — Nem volt helyünk a magtárban, nem tudtuk hová tenni a búzát — magyarázza Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke. — Ma már szóltunk, hogy jöjjenek, mert igyekeznünk kell a vetéssel... Késik a vetés A termelőszövetkezetben lentős területen, mintegy kelzománeozás minőségét nem vizsgálta. A munkások nem is nagyon törődtek a minőseggel! Minek, ha úgysem ellenőrzik. Rengeteg selejt volt emiatt. Augusztus elseje óta, amióta ennél a műveletnél is bevezettük a meozást, lényeges a javulás. Egyébként az is új az üzemben, hogy a technológiai fegyelmet megsértő munkások technológiai figyelmeztetőt kapnak. A következő alkalommal már fegyelmi eljárást indítanak ellenük. — Ügy gondolja tehát, hogy az üzem teljesítőképessége a fegyelem megszilárdításával emelhető... — Ez magától értetődik. Bár én a fegyelem megszi- láruitásánál a hangsúlyt nem a büntetésre helyezném. Jobb ennél az időben történő ellenőrzés, és a munkások alapos kioktatása a selejt leggyakrabban előforduló okairól. A zománcszórásnál két legtöbbször előforduló hiba idézi elő a selejtet. Vagy vékonyan, vagy vastagon szórta be a munkásnő az alkatrészt. Mindet esetben megsértette a technológiai előírást. Ez több okból származhat. Az egyik az, hogy bár a zománcszórás nem szakmunka, nagy gyakorlatot követel. Márpedig az üzemben sajnos gyakran előfordul, hogy betegség vagy egvéb ok miatt új dolgozót kell zománcszórásra beállítani. Időbe tehk amíg elsajátítja a fogásokat. amíg a régiekkel egyenértékű munkát produkálhat. De a vékony zoniáncszórásnak leginkább nem a taoasztalat- lanság az oka. Szórásnál két réteget kell az alkatrészre a munkásnak felvinnie. Néhá- nvan — különösen, ha az ellenőrzés is laza — hajlamosak a „sietségre”, egy réteg szórását megtakarítják. A munkásnő rendszerint nem azért „vakol” — ahogy a zománcozok kifejezik magukat —, mert tudatosan kárt akar csinálni. Á legtöbbjük nincs is tisztában a kár nagyságával. Egyszerűen többet akar keresni. És a módszer beválik, mert me"'1 -"•elhető. hogy a „vakolók” rendszerint többet keresnek a lelkiismeretes munkásoknál. Azt pedig már véské'— ■—dk sem tudta, milyen kárt okoz azzal, ha gvümólcsevés után nem mos kezet, úgy fogja meg az alkatrészt: zománcozás után szinte minden ujja-nyoma előtűnik. Hasonlóképpen folezer holdon vetnek gabonát most az őszön. Ennek egy részén, 600 holdon már földben van a mag. A munka nagy része még hátra van. — Ha időben felkészülnek a munkára, már most előbbre vannak a vetéssel is — jegyezzük meg. — Felkészülni... felkészülni... Ha egy nap nem huszonnégy órából állna, akkor talán elvégeznénk időben — fakadt ki dühösen az elnök. — A mezőgazdász egyetemen tanul, vizsgára készülnek a technikusok is... Esténként sokszor már a lábam sem érzem, annyit szaladok egész nap, s mégis becsúszik a hiba... Érsekvadkertre háromszor küldött csávázógépet a Mohorai Növényvédő Állomás. A gépek sokat utaztak, de keveset dolgoztak. A három alkalommal mindössze hat vagon magot csáváztak, készítettek elő a vetésre. A raktár szűknek bizonyult, a szövetkezetiek arra hivatkoztak, nem tudják hová elhelyezni a termést. A gépeket természetesen máshová irányították a növényvédő állomás szakemberei, hiszen a hat nagyüzemi csávázógép nem állhat egyetlen órát sem. A gépek utaztatása egyik szövetkezetből a másikba bizony sokba kerül. Kevesebbel is megúsz- hatta volna a növényvédő állomás. Meg a szövetkezet is! Természetesen. Csak mindkét félnek tartania kellett volna magát az előzetes megállapodásokhoz. Vincze Istvánná tos a zománcozás. ha víz, vagy tea freccsen az alkatrészre. Minderről az üzem vezetőnek és a művezetőknek kellene f el világosi tan iok a dolgozókat — A vastag rétegű szórásnak mi az oka? — RÉSZINT A FELVILÁGOSÍTÁS hiányzik itt is „Jól beszórom” gondolja a munkás „abból nem lehet baj”. Holott a vastagon beszórt alkatrész égetés után ledobja a zománcot. De az eretek többségében a. selejt okát vissza lehet vezetni a zománc alapanyagok helytelen tárolására, a zománcelőkészítés helytelen módjára. Sem a zománc tárolását, sem a zománcmalom munkáját a műhely vezetői nem ellenőrizték kellően. Gyakran annyira híg zománcot állítottak elő, hogy a dolgozó képtelen volt a megfelelő vastagságú réteget felvinni az alkatrészre. Vagy túl sűrűre „sikerült” az emulzió, s akkor elővigyázatosság ellenére is vastag lett a zománcréteg. A tárolásnál nem jelölték meg: melyik tároló edényben mi van, emiatt különböző alapanyagokat összekevertek, a szennyezett hulladék zománcot a frisshez ön- i.-«Lék — és csodálkoztak, miért lett aztán „mákos” az alkatrész zománcozása. — A be égetőknél mi okozza a legtöbb hibát? — Hogy a legegyszerűbbtől kezdjem: valaki elment a beszórt alkatrész mellett, hozzáért a ruhája, elkente a zománcot. Ha a beégető nem nézi meg, mit éget: kész a selejt. Aztán az is előfordul, hogy nem égeti be rendesen: „nyers” marad a zománc. A színe szürke lesz, kifúvások jelentkeznek a felületen. Aztán, sokan nem vigyáznak a beégető rácsokra, amelyek pedig drága tűzálló acélból készülnek. Egy- egy rács értéke hat-nyolcezer forint. Ha kiméletlenül dobálják, elgörbül. Égetéskor deformálódik a ráhelyezett alkatrész is. Egyébként, a múltkor kíváncsiságból végigkérdeztem • az égetőket: ezer forinton felül egyik sem becsülte az árát, a legtöbben pár száz forintra taksálták. — Véleménye szerint tehát mi szükséges ahhoz, hogy a zománcozó üzem a valódi teljesítőképességét nyújtsa? — A ZOMaNC-MALOM munkájának az ellenőrzését kell megszervezni, megszigorítani — felelte Tóth Gábor — a dolgozókat pedig felvilágosítani a selejt okairól. Es nagyon fontosnak tartom, hogy megtudják: egy teaköpeny száznyolcvan forintba kerül...! Sok mindenről beszélt még a technológus. Mégis, utoljára idézett mondata visszhanzott bennem legtovább. Eszembe jutottak a főmérnök szenvedélyes szavai, amelyekre Tóth Gábor akaratlanul felelt: ha azt akarjuk, hogy az emberek ne csak azt tekintsék értéknek, amiért pénzt adtak, hanem a munka közben kezük közt átmenő ezreket is — a közösség vagyonát —, ismemiök kell ezeknek az alkatrészeknek. eszközöknek ] az értékét is. És eszembe jutott, hogy ebben a gyárban, de másutt is — milyen gyakran helyettesítik agitátoraink az érveket szólamokkal. Holott az érvek, amelyekkel hatásosan buzdíthatnánk jobb. lelkiismeretesebb . munkái"3, íme ott vannak a szemük előtt. A FIATAL ZOM * TECHNOLÓGUS mandátuma lejárt. Bizonyára beszámol műszaki vezetők előtt, mit sikerült végeznie, milyen tapasztalatokat szerzett, mü't az üzem meo-szervezetém'; ideiglenesen megbízott vezetője. Tanulságos lenne ez a bszámoló a párt- és szakszervezeti agitátoroknak is: tarsolyuk megtelne a mindennapi felvilágosító nevelő munkához nélkülözhetetlen okos, meggyőző érvekkel. Cs. G.
