Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-05 / 234. szám

1965. Oktober 5. kédd. nograd 3 Ildikó szíve ismét dobog Első osztályba járt még tavaly Ildikó. Mindég csen­desebb volt, mint virgonc osztálytársai. A Rákóczi úti iskola tanárai többször megjegyezték: — Valami baja van Ba­logh Ildikónak. De mi le­het az? Az iskola orvosa is szem­mel tartotta a gyermeket. Hosszú órákon át beszél­getett a tanárokkal. Vajon mi lehet a baj? Később megszületett a döntés. Balogh Ildikót Bu­dapestre kell számtani. Hosszú tortúra. Ered­mény még mindég semmi. Ildikó nem változott. Nem javult, de nem is romlott állapota. Az orvos azonban nem volt nyugodt. Június­ban jelentette ki: — Ildikót nagyobb vizs­gálatra újból Pestre kell vinni. Három hétig feküdt a kórházi ágyon. Komolyabb eredmény nélkül. Ildikó is­mét visszatért Salgótarján­ba. A budapesti orvosok azon­ban rendszeresen tanulmá­nyozták Ildikó kórlapját, vizsgálati eredményeit. Ta­nácskoztak. Balogh Ildikót vissza kellett rendefni a kórházba. Szeptember ha- todikát mutatott a naptár. Néhány nap, s szeptember 14-én kijelentette a pro­fesszor: — Azonnali szívműtét! A Budapesti IV-es számú Sebészeti Klinikán min­denki megmozdult. — Vér, friss vér ketl a műtőshez. De azonnal — hangzott a határozott uta­sítás. Telefon beregett szerte a városba. Az Országos Vér­transzfúziós Szolgálat mun­katársai fáradhatatlanok voltak. Percek, órák teltek el? Nem tudja senki. De egyszer megérkeztt a jel­zés. A Villamosgép és Ká­belgyárból tizenkilencen, az Építőipari Vállalattól ket­ten jelentkeztek azonnali önkéntes, térítésmentes véradásra. Esztergályosok, szerelők, villanyszerelők, tisztviselők, építők. — Kezdődhet a műtét, — Csipeszek, ollók suhogtak. Egy-két utasítást adó szó hangzott a műtőben. Idikó szíve a professzor keze alatt dobogott. A friss, az életet jelentő vér pedig egyenletesen csordogált. Egy liter. Ket­tő, négy, öt, nyolc! Mire végeztek az orvosok, nyolc és fél liter friss vért ka­pott a törékeny gyermek... Nem tudja, kik voltak a jószándékú emberek. Vér­adók, akik az életét men­tették meg. Ildikó szíve ismét do­bog. Most már nem fárad­tan, betegen. Segítettek az orvosok, a véradók. Köszö­net érte. A salgótarjáni Rákóczi úti iskolából most levele­ket. szállít a posta. Fuchs Jánosnénak, Szabó III. Ist­vánnak, Vozák Pálnak, He­gedűs Sándornak, meg a többinek, összesen 21 vér­adónak. Ildikó pajtásai küldik Budapestre, a Villa­mosgép és Kábelgyárba, az Építőanyagipart Vállalat­hoz. Ildikó nevében mon­danak köszönetét a pajta sok, osztálytársak. Levelet írtak a Lenin tér 3-as számú ház III. emele­tén is. Balogh Tiborné fo­gott tollat. S talán csak annyit tudott leírni: — Köszönjük, amit gyermekünkért, Ildikóért tettek. Somogyvári László Bontás Ha az ember fölemeli a tekintetét, szépvonalú, ízléses új épületek egész ■ sora néz vissza rá; de ha csak maga elé bámul, akkor ez a mál­lóit falú, horpadt tetejű, füs­tös bűzt okádó ház látványa szorítja el torkát. A mindössze huszonnyolc éves, de negyvenesnek látszó férfi nemigen szokta fölszeg­ni a fejét: görnyedt válláról alaktalan darabként lóg le a viseltes ballonkabát, és szá- jaszéle szinte szabályos idő­közönként megmoccan: — Ideges rángás, kérem — magyarázza szesztől és niko­tintól kínzott hangon. — Megmondta a doktor úr, hogy nem folytathatom sokáig ezt az életet, mert teljesen ideg­roncs leszek... — Milyen életet? — kér­dem. Tétova mozdulatokkal igyekszik a zsebhajtókával elfedni a laposüveget; — Ezt a... ezt az önfeláldo­zást, amit én elkövetek, ké­rem, a családi jövő és a gyermekem háboríthatalan nevelése érdekében... Tiszta áldozat vagyok én, kérem, úgy ahogy itt lát! — Hogyan kezdődött? —- állítok egymás mellé két szé­ket a törmelékkel és avas szeméttel tarkázott szűk ud­varon. — Hhhaj! — zöttyenti le magát. — Mindennek az a piszkos ringyó az okozója, azzal a mocskos leikével, ké­rem!... Mikor megismertem, azt mondta nekem: „csak té­ged szeretlek! Szeretem azt a szép, fekete göndör hajadat. meg hogy olyan férfias vagy!” Én meg azt mondtam neki; „Jól van. Keresni fogok rád.. Nem lesz semmi hiányod, mert én keresni fogok rád!..” Jól kerestem, kérem, fémcsi­szoló vagyok én!_ Aztán megesküdtünk. Míg udvaroltam neki, nem enged­te magát, mert azt mondta, ő még szűz... Mikor elvettem, akkor meg kiderült, hogy... hajjaj! Csak kettővel volt neki dolga: Jánossal meg a várossal... De nem érdekes, tetszik tudni. Azt mondtam: csak ezután hű legyen hoz­zám, én a tenyeremen fogom hordozni, és mindent haza­adok... Megfogadta. Jövök haza egy éjszakai műszakról, ott a palija az ágyban!.. Tessék elképzelni, mit érezhet olyankor egy be­csületes férj, aki már lassan atya lesz! Nem váltam el, kérem, nem váltam én el. Mondom, majd megjavul, tetszik tudni. Nevelni kell az embereket, nem pedig büntetni, ezt szokta mondani a hadnagy úr is a kapitányságon.. Néha kirúg... kiutasítottam a laká­somból, a kölyökkel együtt, de mindig visszasírta magát. Tetszik tudni, nincs ennek a pofáján bőr, nekem meg vaj a szívem, az az egy bajom van énnekem. ...Segédmunkás vagyok. Ta­valy kétszer is baleset ért a köszörűnél, hát ott hagytam a szakmát. Egyre lasúbbodik a beszé­de, ahogy tapogatni kezdi a laposüveget. Végül előhúzza: — Iszik egyet kartás? Szí­vesen adom, mert én ilyen vagyok. Tiszta áldozat va­gyok én, az a nagy helyzet. A felesége az építőknél dolgozik. Mire délután visz- szamegyek, hogy vele is ta­lálkozzam, a férj már nincs sehoL A szennyes, öreg pon­gyola mégis mutatja, hogy valamikor formás vonalakra feszülhetett Az asszony té­tován piszkálgat egy ócska, szétszáradt meszelőt: — Járt utánam, mint egy bakmacs­ka!... Mondtam neki: „Hagy­jál te engem lógva, mit kezdjek én egy délirijom tré­messel!” De csak nem ha­gyott nyugton. Meglesett az utcán este, letérdelt a járdá­ra, és (megesküdött. hogy többet egy szemet sem iszik, csak menjek hozzá, mert énmiattam iszik! Megsajnáltam képzelje el!.. Mindennek az az oka, hogy én megsajnáltam. Mikor a gyerek megfogant, akkor el akartam vetetni. De azt mondta, megjavul, csak szül­jek neki egy gyereket, mert ő azért iszik, mert mindig gyereket akart, képzelje el! Három hónapos sem volt a kicsi, mikor baleset érte, mert tisztára délirijom volt, és aztán meg elbocsájtották, és az én esztékámból éltünk.. A pólyát lelopta a gyerekről, eladta pálinkáért, ilyen ócs­ka csavargó ez! Kizártam többször, de itt sírt az ajtónál, hát mit csi­náljak, beengedtem — kép­zelje el, én ilyen vagyok!... De nem tud ez már semmit, csak a szája van! És nem segít semmit. Mi­lyen régen mondom neki, hogy ki kéne meszelni! Hát nem volt képes kirakni a bú­tort... tegnap magam rángat­tam ki, hogy mondom, ma kimeszelek, de most ez a francos meszelő... az újat ki­lopta a házból, pálinkáért el­adta, mit szól hozzá! „Nem élek én vele sokáig! Lenne nekem ember, nem is egy!.- Hogyan neveljem én fel ezzel a gyerekemet! Anyakönyvvezető előtt so­hasem voltak. A gyermeket a hatóságok pár hónappal ezelőtt állami gondozásba vették, mert egyiküket sem találták alkalmasnak a ne­velésre™ ™ az épülő új házak fölött karcsú aééltorony emelkedik.. ... tavasszal lebontják azt az öreg egérvárat is. Kunszabó Ferenc Ülést tartott a KISZ Mégrád megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Az előadó hangsúlyozta, hogy elismerést érdemel a tanintézeti ifjúság rész­vétele a nyári ifjúsági táborokban, ahrelynek anyagi haszna je­lentős. Nagy hiba azonban, hogy sem a nevelő testüle­tek, sem a különböző szintű KISZ-vezetés e nyári munka gazdasági, politikai jelentősé­gét nem tudatosította a fia­talok előtt. Fontos nevelési lehetőséget mulasztottak el ezáltal. így az építőtáborokban résztvevő fiatalok egy része a szülői ház felügyeletétől való' szabadulást, nyári szó­rakozást. olcsó kalandot lá­tott a táborozásban, s emiatt számos fiatal fegyelmi vétsé­get követett el. Beszélt az előadó a fiatalok pályaválasztásáról, arról, hogy a döntő többség a kö­zépiskola után egyetemre akar menni, s ha ez nem sikerül, akkor az íróasztalt hajhász- szák. A faluról bekerült fiatalok tanulmányaik befe­jezése után vonakodnak visz- szamenni a faluba. Csábító számukra a fshér köppeny, emögött azonban csupán a magas jövedelmet, s nem a felelősségteljes munkát lát­ják. Kálovits Géza ezután rész­letesen elemezte az értelmi­ségi fiatalok helyzetét, tár­sadalmi' és munka-morálját. Elmondotta, hogy 2500—3000 értelmiségi fiatalból viszony­lag kevés a KISZ-tag. Több­ségük rendszerünk híve, en­nek ellenére nehéz őket be­vonni a mozgalmi, a társa­dalmi munkába. Nem tud­tuk felébreszteni azt a tuda­tot bennük, hogy társadalmi hivatottságuknál fogva nekik többet kellene foglalkozniok az ifjúság nevelésével. En­nek eredője részben az egye­temi és főiskolai tanulmá­nyaik idejére nyúlik vissza. Általában idegenkednek az aktív politizálástól, szervező tevékenységtől. Fiataljaink közül ebben a rétegben talál­nak a leginkább talajra a különböző polgári és kispol­gári nézetek. Reájuk jellemző leginkább a nyugat-imádat. A műszaki értelmiségi fiata­lok között gyakori a nyugati technika színvonalának túl­becsülése. Erősen érvényesül egy részük­nél az anyagiasság, a tár­sadalmi munkát nem szí­vesen vállalják. Feladataikat ellátják, de az újtól, a nagyobb erőfeszítést kívánó problémák megoldá­sától gyakran visszariadnak. Több esetben tapasztalni olyan jelenséget is, hogy jövedel­mük növelése érdekében erőn felül vállalnak munkát, mel­lékállásokat, amelyek el­látása sokszor a fő munka rovására megy. Ez az oka annak is, hogy közülük kevesen tanulmányoznak idegennyelvű szakirodal­mat. Az értelmiségi dolgozók kö­zül, az orvosokkal, a gyógy­szerészekkel, van a legtöbb világnézeti problémánk. Je­lentős részük vallásos, rend­szeres templom járó. Sokan csak a „saját szocializmusuk­ra” gondolnak. Hibáinkat felnagyítják és a kritikus szemszögéből ítélik meg. Szólott az előadó az agrár­értelmiségről is, hangsúlyozva, hogy jobban be kell vonni őket a mozgalmi tevékeny­ségbe. Szólott még a fiatalok oktatásáról, továbbképzéséről, s arról, hogy ideológiai fel­adatainkat gazdasági építő­munkánkkal egyidőben kell megvalósítani. A hosszas, tartalmas elő­adást élénk eszmecsere, vita követte. Batta László, a ba­lassagyarmati járási KISZ-bi- zottság titkára hangsúlyozta, hogy többet kell foglalkozni a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok érdekvédelmével, az ott­honmaradás kérdésével. Herczeg István, a salgótar­jáni városi KISZ-bizottság tit­kára felszólalásában a fiata­lok vezetésre való nevelésé­ről szólott. Molnár Pál, a me­gyei tanács-vb művelődési osztályának vezetője a fiatalok szabadidejének hasznos fel­használásáról szólott. Többen kértek még szót, majd Jedlicska Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára szólott a résztvevőkhöz. Hang­súlyozta. hogy hatékonyabb szervezési munkát .kell kifej­teni az alapszervezetekbén, s a KISZ-en kívüli fiatalok kö­zött. öva . intette az ifjúsági mozgalom vezetőit attól, hogy lemásolják és sablonként át­vegyék a pártszervezetek munkamódszereit. A pedagó­gusok egy részétől — mon­dotta — többet várunk. Ne csak az oktatói munkában, hanem a társadalmi, kötele­zettségek végzésében is mutas­sanak példát! Nehés őm, nagy feladatok Ai intézkedési tervek nyomában A tsz-ek egyik legnagyobb feladata az őszi idény mun­káinak megszervezése. Arány­lag rövid idő alatt nagy- mennyiségű és többféle mun­kát kell agrotechnikailag ked­vező Időben elvégezni. Szük­séges tehát, hogy a tsz-ek vezetői időben mérjék fel az őszi idény munkáinak meny- nyiségét, vegyék számba a rendelkezésre álló erők tel­jesítőképességét és idejében tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket annak érdeké­ben, hogy az erők ésszerű, gazdaságos felhasználásával a lehető legjobb eredménye­ket érjék el. Terv a fiókban A megyei és járási szervek által kidolgozott irányelvek alapján a tsz-ek intézkedési tervet készítettek. Az intéz­kedési tervek részletesen tar­talmazzák a talajelőkészítés, vetés, betakarítás, szállítás és az őszi mélyszántás területén szükségessé vált intézkedése­ket. Az intézkedési tervekről folyó vita során sok szó esett a kenyérgabona vetésről. A tsz-ek vezetői tudatában van­nak annak, hogy a kenyér- gabonát a tavalyival egyenlő nagyságú területen kell el­vetni az idén is. Elhatároz­ták, hogy az őszi árpát és rozsot szeptember 30-ig, az őszi búzát pedig legkésőbb október 30-ig földbe teszik. A betakarítást úgy végzik el, hogy elsősorban az őS2i ve­tésre kijelölt táblákat szaba­dítják meg az elővetemény- től. Megállapítható, hogy a tsz-ek többsége gondosan fel­készült az őszi nagy feladat elvégzésére, kellően számba- vette a munkák végzéséhez szükséges személyi és tech­nikai feltételeket. Vannak azonban tsz-ek, ahol az in­tézkedési terv a lényeget, a legfontosabbat nem tartal­mazza. Ilyen például az er­dőkürti November 7. Tsz munkaterve, amelyből hiány­zik a talajelőkészítési, vetési munkák ütemezése, a be­takarítás megszervezése. De van olyan szövetkezet is, mint a magyarnándorí II. Rákóczi Tsz, ahol az intéz­kedési terv az agronómus íróasztalában van elzárva, aki október 15-ig tanulmányi sza­badságon van. így a brigád­vezetők eligazítása intézkedé­si terv nélkül történik meg. De akad olyan tsz is, amely az őszi munkák megszerve­zésére intézkedési tervet nem készített. bobban bírjak a felet A legfontosabbak nem hiá­nyozhatnak az intézkedési tervből, mert nagyon sok mú­lik a részleteken. Egy-egy tényező: a határidő, a vető­ágy, a vetés mélysége, a vetőmag mennyisége, a ve­tés lezárása külön-külön, de együtt is kihat a jövő évi termésre. Minden sikeres ter­mesztés feltétele az alapvető munkák időben és jó minő­ségben való elvégzése. Ezek között is kiemelkedő jelen­tősége van a talaj előkészítés­nek. A jövő évi búzatermesz­tés sikere sokban függ at­tól. hogy ezekben a napok­ban és hetekben az októberi vetéshez a talajelőkészítést az Üzemek milyen minőségben végezték el. A korai vetés kedvező hatása abban nyil­vánul meg, hogy a búza csí­rázásához, keléséhez és a nö­vények megerősödéséhez ked­vezőbbek a feltételek, így sű­rűbb, több kalászt termő ál­lományt kapunk. A termést- hozó kalászok száma októ­beri vetésben nyolc-tíz, de gyakran 20—30 százalékkal is nagyobb, mint a megké­sett vetéskor. A kedvező idő­ben vetett, jól kikelt meg­erősödött növények jobban bírják a telet. Nem maradhat ki az őszi intézkedési tervből a beta­karítási munka sem, mert a kapás 7 és ipari növényeket nagy területről kell betaka­rítani és itt a munkatorló­dás elkerülése végett tökéle­tes munkaszervezésre és gyor­saságra van szükség. Nem vi­tás, nehezíti az őszi betaka­rítás munkáját az egyes nö­vényféleségek eltérő betaka­rítási módja, a nagy termés­tömeg, továbbá a rövidebb napok, az őszi vetés és az időjárás bizonytalansága. Ép­pen ezért a munkák időbeni és jó minőségű elvégzése ér­dekében kell a munkatervet elkészíteni, A betakarítás jó minőségű munkájának feltétele, hogy a rendelkezésre álló kézi-foga­tot és a gépi erőt megfelelő tervek alapján indítsák mun­kába. A rendelkezésre álló erők munkájának összehan­golása, a helyes menetirány­tervek betartása és minden alkalmas idő kihasználása a legfőbb segítség a fáradságos, nehéz őszi napokon, Személyekre szól Az intézkedési tervet kéz­nél kell tartani. Abba gyak­ran bele kell lapozni, hogy az ott feltüntetett ütemet és a tényleges állapotot ellenőriz­ni, összehasonlítani tudják. A terv és a tényleges állapot Is­meretében lehet csak a me­netközben szükségessé vált átcsoportosításra, vagy a le­maradás felszámolására meg­felelő intézkedéseket időben megtenni. Meg kell dicsérni a ml- hálygergei II. Rákóczi Ts£ munkatervét, ahol a lényeget fogták meg. Itt az őszi mun­kákat táblánként és munka­nemenként, a munkában résztvevő személyekre bon­tották le. Így névszerint ki­jelölték azokat a dolgozókat, akik az egyes táblákon a mű­trágyaszórást, a talajelőkészí­tést és a vetést végzik, sőt még azt is, hogy ki lesz a faros a vetőgépnél, és hogy az egyes munkákat mikorra kell befejezni. Tehát döntő fontosságú a gondos előkészület. A terv­szerű,, kapkodásmentes mun­ka - nem nélkülözheti az ala­pos, jó intézkedési tervet. Barlai Gábor A KISZ megyei bizottsága ülésén a hallottakat, az ifjú­ság körében végzendő: ideoló­giai feladatokat hamarosan megtárgyalják a városi, járá­st KISZ-bizottségok, s a fon­tos témát napirendre tűzik a KISZ-a la pszervezetek is. Budapesti fiatalok látogatása az Acélárugyárban Néhány héttel ezelőtt kö­tötte meg az Acélárugyár KlSZ-szervezete és a ME- TALIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat KISZ szervezete azt a szocialista szerződést, melynek alapján nemcsak a termelési és műszaki terü­leteken, hanem kulturális és sportvonatkozásban is közö­sen dolgoznak a jövőben. A METALIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat fiataljai .október 2-án 3-án 35-en el is látogattak Salgótarjánba. A program változatos volt. Szombaton délelőtt megte­kintették a vendégek az Acélárugyár termelő gyár­egységeit, főleg a hideghen­germűben töltöttek hosszabb időt. A gyárlátogatás után közös sportrendezvény zajlott le a két üzem fiataljai közöt . majd a Technika Házában előadást hallgattak a gyó" történetéről, az üzemi KISZ szervezet fejlődéséről, tevé­kenységéről. A találkozó he- fejéztével a salgóf várat te­kintették meg, közös kirán­duláson vettek részt Ereszí- vényben a két szervezet fia­taljai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents