Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-01 / 231. szám
I 1965. október 1. péntek. NÖGRAD 3 Vj város a Süvítőn Ma már Balassagyarmat tekintélyes városrésze a Szügyi út menti település. Az ifjúsági házépítési akció keretében ötvenkét ikerház épült, amelyben száznégy család talált otthonra. Magánosok is építettek tíz-tizenkét házal. Körülöttük virágos kertek pompáznak. Már az utcák egy részét is rendbe tették. Építik a járdákat, a közvilágítást, és születik Balassagyarmat legifjabb városrésze, ahol a fészekrakók átlagos életkora nem magasabb a 28-30 évnél. A városi tanácson Szenes László községfejlesztési előadó maga is az új városrész lakója. Elmondja: tizenegy millió négyszáznegyven ezer forintot fordítottak eddig a városrész építésére. Nyolcszázezret az utcák rendezésére, nyolcvanezret a járdára, a vízvezeték építésére 350 ezret, a közvilágításra 110 ezer forintot. Mégis csak a kezdet kezdetén vannak. Az utcák zöme sáros, a közvilágítás sem lefejezett, mert jelentős részéhez nem kapnak foglalatot. \ higanygőzlámpákat sem tudják bekapcsolni, mert hiányoznak az izzók. Érthető, hogy Szenes László, — aki a városi tanács részéről egyik felelőse is annak, hogy mivél gyorsabban épüljön az új városrész —, nem olyan szemszögből látja a telepet mint az idegen, aki két esztendővel ezelőtt széljárta kukoricáson kertvárost talál, pompá- : ó virágos kertekkel, új iskolával benne zsibongó gyerekekkel, a házak körül tévéké nykedő fiatalokkal, félig kész. vagy az alapjainál tartó házakat. Abban igaza van Szenes Lászlónak, hogy jobb volna, ha az új telep zökkenőmentesebben, gyorsabban épülne fel. De hát várjunk addin amíg majd tehetősebbek leszünk? Ha külön-külön megkérdeznénk a telep lakóit, azok is azt mondanák: ne várjunk, kezdjük el a munkát. Pedig eddig is nehéz volt. De biztos mégegyszer végigcsinálnák, mert a magukéért fáradoztak. Az új iskolában van egy napló. Lisztes István, az igazgató jegyezte fel benne a telep rövid történetét. Nem lakozhatunk bele, mert távol volt. Bacsúr Sándor az iskola- igazgató heyettese és Pásztor Sándor tanító az úttörő parancsnok szóban elevenítették fel a naplóban foglaltakat. Három ház állott a kukorica tábla közepén és a szél mérgesen rázta az ablakait. A házakhoz nem vezetett út. Víztócsa, építési maradványok, sár. Ott állt a kocsi bútorral megpakolva és nem tudták honnan közelítsék a bejáratot. A kerék besüppedt, felborultak. — Jó lett volna, ha az útépítéssel kezdik az építkezést, de ha már így történt, nem fordulhattunk vissza — mondja Bacsúr Sándor. Átgázoltak a sáron. És jöttek utánuk újabbak és újabbak és hozzáláttak maguk építeni az utat, árkot ásni a vízvezetéknek. Segítséget adtak az iskola építéséhez. Teljesen maguk építették meg a politechnikai műhelyt. Magukkal ragadták a telepen működő vállalatok munkásait is. Az útfenntartó dolgozót még olyan szívesen, gyorsan sehol nem dolgoztak, mint a telepen. Előttük járt WO iskolás fiú, sok felnőtt, lapátolták a földet, rakták a követ, talicskáztak, egyetlen panasz nélkül. Néhány napon belül elkészült az Ifjúság útja. A vízvezeték árkát is vasárnaponként ásták. — Nehéz volna különbséget tenni ki dolgozott többet. Ott volt mindenki, aki kezét emelni tudta. Molnár Pál gyenge fizikumú ember, de minden munkából részt vállalt. Vagy a villanyszerelők, Szabados Pál vezetésével 20—30 ezer forint társadalmi munkát végeztek — magyarázza Pásztor Sándor tanító. ■ Az Ifjúság útját virág szegélyezi Száz rózsatő nyílik még most szeptember végén is. Az iskola előtt park, a telep szélén pedig csörgő levelű jegenyefák sárgállnak. De a szél már nem járhat háboríthatatlanul. Útját állják a házak, a kertek, a parkok és a jegenyék, Mégiscsak — Szenes Lászlóval kicsit ellentétben — lelkesítő látnivaló a Süvítő. Szépülő, épülő kertváros, a munka lüktető üteme, tenniakarást példázza. Ha mindez sok gondal és bajjal is jár, olyankor sikertelenséggel is, azért érdemes érte fáradozni. Bobál Gyula fliehe* őss, nagy feladatok Akik késlekednek a kenyéegabona vetésével Tálán 14 kilométer lehet az a távolság, amely a két községet. Bujákét és Palotást elválasztja egymástól. Ha azonban a két termelőszövetkezet gazdálkodását, eredményeit mérlegeli valaki, a távolság nagyobb, a különbség számottevőbb. A palotási Május 1. Termelőszövetkezet egyike a megye legrégibb közös gazdaságainak. Az elmúlt tíz év alatta termékeny földeken a korábbinak többszörösére nőtt a búza, a cukorrépa, a kukorica termése. Búzából most a nyáron is 18 mázsát takarítottak be holdanként. A munkaegység értéke 40-50 forint között van már évek óta. Az idén aztán hogy a környező termelőszövetkezetek — a héhalmi, a kisbágyoni és a szarvasgedei — csatlakoztak a palotásiakhoz, a szövetkezet csaknem hatezer holdas, mammut gazdasággá nőtt. A nagyobb termés, a magasabb jövedelem lehetőségei, megnövekedtek, éppen úgy, mint a hajdani kis szövetkezeti birtok. Bujákon ezzel szemben gondok sokasága akadályozza a szövetkezet, a tagok gyarapodását. Persze a vidék is szegényebb a palotási határnál. A községet át- meg átszabdalják a Cserhát hegység nyúlványai. Az erodált domboldalakon szerényebben fizet a búza, a cukorrépa, a kukorica, soványabb eleség- hez jutnak az áilatok is. Az idén jó idő járta a búzára. Bujákon azonban most sem termett több egy holdon nyolc mázsánál. Pedig a nagyhozamú Bezosztáját és a Fertődi fajtákat vetették, így aztán a Zöldmező Termelőszövetkezet az egyetlen olyan gazdaság a pásztói járásban, ahol a búzatermés 10 mázsán alul maradt. Pótolni az elveszett táperőt Azt mondja Patkós István, a bujáki termelőszövetkezet elnöke, ezeken a terméketlen, táperőben szegény földeken a nyolc mázsás búza is rekordnak számít. — Amikor egyénileg gazdálkodtak, akkor is ennyi termett? — faggatom az elnököt. A kérdésen láthatóan meglepődik, aztán magyarázkodni kezd: — A község átlaga akkor sem volt több hat-hét mázsánál. Természetesen a jobb földek, a jobb gazdáknál bővebben fizettek.. . Nálam sem volt ritka a 12 mázsás termés. Palotáson persze .fele annyi erőfeszítéssel 20-24 A határozat szellemében MÉG EGT HÓNAPJA SINCS, hogy az MSZMP megyei bizottsága megvitatta az építőipar helyzetét, majd a feladatok sikeres megoldása érdekében határozatot hozott. A párthatározat egy sor fontos területen határozta meg a teendőket. Ezek között szerepel a határidők pontos betartása, a minőségi munka, a gazdasagosság, s nem utolsó sorban a legcélszerűbb létszámgazdálkodás. Mivel a Nógrád megyei Építőipari Vállalat létszámhiánnyal küzd, a párthatározat hangsúlyozza: „... keresse meg a beruházó pártbizottságot, gazdasági vezetőket, s kérje a feladatok elvégzéséhez azok segítségét 'a létszámhiány s egyéb problémák megoldásához...” Minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Erre kerestük a választ, s fordultunk a legilletékesebbhez. Dr Bartha Róbert elvtárshoz a vállalat igazgatójához. A kérdés nem érte váratlanul, biztosan nyúlt a sok dossziék egyikébe. Ebből kiviláglik: Az eltelt egy hónap mérlegének serpenyőjében nem kisebb tétel szerepel, mint 18 helyen történt látogatás, megbeszélés és segítségkérés. A felkeresett vállalatok és különböző szervek saját ügyüknek tekintik az építőipar támogatását, hiszen közvetve, vagy közvetlenül mindannyian érdekeltek. S JÖTTEK az önkéntes építők egymás után, egymást váltva, A sort az acélárugyáriak nyitották meg, akik a Rokkant telepen már a második épület alapozását végzik. Az erőmű dolgozói,- a zagyvarónai 21 lakás építési határidejének biztosításához adtak dicséretes segítséget. A bányagépgyárban a szocialista brigádok végzik el a fürdő aljazat betonozását. Szombaton és vasárnap a Hazafias Népfront szervezésében mintegy nyolcvanan dolgoztak a 16 tantermes általános iskola előkészítő földmunkáinál. De részt kértek a salgótarjáni diákok is a munkákból, míg Balassagyarmaton a honvédség fiataljai serénykedtek. De a vállalat kommunistái is részt kértek a munkákból. Egymás után töltik el a munkahelyeken szabad pihenőnapjukat, vasárnapjaikat. Kis- terenyén a gimnázium építésénél az elmúlt hét végén 21 műszaki dolgozott szabadidejében. Most viszont a párt végrehajtó bizottsági tagok kezdeményezésére folyik az előkészület a szombat-vasárnapi vakolási munkákra. Pedig a feladat nem könnyű, hiszen speciális munkát kell elvégezni a lakóhelyüktől távollevő Kosdon. A párthatározat tehát — mint a felsorolások is bizonyítják — a munkáshétköznapokon egyre inkább gyakorlattá válnak. Ennek szellemében születnek jobbnál, jobb teljesítmények. A Pécskő úti 10 jelű toronyháznál három brigád nagyszerű teljesítményét e héten jutalmazták külön célprémiummal a külső vakolásért. Azaz az építők jól tudják a külső segítség kevésnek bizonyul, ha nem használják ki a lehető legjobban saját lehetőségeiket. Az Építőipari Vállalatoknál mindenki jelentős részt vállal magára, mindenki tenni akar. A példamutatók ezúttal is a kommunisták, akik jól tudják a bíztató kezdetet tovább kell fokozni. A párthatározat több pontja vár még megvalósulásraj köztük olyanok, mint az építésvezetőségek versenylendületének a fokozása a KISZ fiatalok védnökség vállalása, s az, egyre inkább aktuálissá váló téliesítés kérdése, hogy csak egynéhányat említsünk. A HANGULAT BIZAKODÓ annak ellenére, hogy lényegesen nehezebbek a körülmények. mint az előző <jv azonos időszakában. Tavaly 46 munkahelyük volt, míg most ez 72-re növekedett azonos értékkel. S míg 1964-ben egy objektumra 29 fő jutott, addig most ez 17-re csökkent. S mindezen till a IV. negyedévben 20 új munkaterület vár beindításra. Van tehát tennivaló. Az építők azonban nem a kifogasokat keresik, hanem a párt- határozat iránymutatásával a teljesítés lehetőségét nézik. S úgy érezzük ezt igazolják az eddig elmondottak is. Hiszen az elmúlt egy hónap alatt olyan eredmények születtek, — a közös összefogás jegyében —, amely mindannyiunkat bizakodással tölt el a jövőt illetően. R. P. mázsa búzát is termeltek a gazdák... Való igaz. A bujáki, mega palotási földek tulajdonságai annyiban hasonlíthatók egymáshoz, mint a tűz, meg a víz. Bujákon a legtöbb gazda gyakran hosszú éveken keresztül termesztette egyazon földdarabon ugyanazt a növényt anélkül, hogy pótolta volna a talaj termőerejét A rablógazdálkodás káros következményeit most a szövetkezet viseli. S bizony a földek elvetett termékenységét visszahozni nehéz és hosszú folyamat — A legfontosabb az lenne, hogy folyamatosan ellássuk tápanyagokkal a földeket — magyarázza Patkós István. — Ez azonban nem ilyen egyszerű. A gondot az okozza, hogy nincs elegendő állatunk. Az átszervezés előtt ezer marhával számoltunk a faluban. A termelőszövetkezetnek most csak 500 szarvasmarhája van... Nyolcvannal ez is több, mint amennyit az istállóban beköthetünk. így aztán jó ha 150 hold föld elveszett táperejét pótolni tudjuk egy-egy évben. Ez pedig tudja mit jelent? Tíz évnél korábban nem fejezzük be szántóföldjeink szervestrágyázását... Elmaradtak a munkával A mostoha természeti adottságokkal rendelkező község nyilván nem veheti fel a versenyt az igazi búzatermelő gazdaságokkal. Azonban gondosan szervezett, időben ea szakszerűen elvezett munkával sokat „behozhatnak” az elmaradásból. Bujákon azonban ez a mostani ősz sem mentes a gondoktól. Az intézkedési terv szerint a gazdaságnak több mint ezer hold az őszi vetésterve és mostanáig még csak az árpaföldeken dolgoztak a vetőgépek. A 670 hold búza és rozs vetését még meg sem kezdték. Pedig az előzetes számítások szerint a 10 traktornak csak 900 holdon kellett volna előkészíteni a talajt vetéshez. Ennek azonban jó ha a fele meg van. Aztán az intézkedési terv szerint szeptember végéig már földbe kellene lennie az őszi árpának. Úgy tervezték, ezekben a napokban a vetőgépek mái' a búzát szórják a földbe. A munkával azonban elmaradtak és még mindig az árpát vetik a határban. — Nem készültek fel eléggé a tennivalókra? — Ezt nem mondhatnám... Mielőtt elkészítettük az intézkedési tervüket, közgyűlésen beszéltünk a tagokkal. Ismerik, tudják, sok a munka. Talán ott a baj, hogy nem vagyunk elég következetesek. Gyorsan találunk magyarázatot, ha valami nem úgy sikerül, ahogy terveztük. — Nyíltan, őszintén beszél _ Patkós István, a szövetkezet elnöke. — Nálunk a gépállomás gépei is jelentős területet szántanak. A traktoron nincs mindig szakképzett ember... Nem olyan a szántás, hogy abból jó vetőágyat készíthetünk. Persze aztán nálunk is vannak bajok. Talán most is jobb a termés, ha .valameny- xpfj vetögépet megfelelően álPerek tükrében Alkotmányunk a bíróságok kötelességévé tette társadalmi rendünk, jogos közős magánérdekeinek védelmét, a megtévedt állampolgárok nevelését. A balassagyarmati járási bíróságnak erről a széleskörű, felelősségteljes tevékenységéről számolt be — ez év január elsejétől szeptember elsejéig terjedő időszakra pillantva — a járásbíróság elnöke a járási tanács-vb legutóbbi ülésén. Tanulságos tájékoztató volt ez! Az említett időszakban a járásbíróságra négyszáznál több büntető ügy érkezett; ezeknek kereken harmada magánvádas, tehát — csekély kivételtől eltekintve — becsületsértés, rágalmazás. Minimális önfegyelemmel, kevés kulturáltsággal meg lehetett volna előzni ezt a majdnem másfélszáz büntető ügyet. Meg lehetett volna takarítani a haragot, a költséget, az időrabló eljárást, a büntetést. A személyi kultusz idején temérdek ember került a bíróságok elé izgatás bűntette, valamint hivatalos személyek ellen elkövetett bűn- cselekmények miatt. Napjainkban az effajta ügyek töredékét teszik csupán az ügyforgalomnak. A magyarázat roppant egyszerű: a tömegek őszintén együttéreznek a szocializmus eszméjével, megszilárdult a törvényesség s emelkedett a hivatalos személyek intézkedésének színvonala. Sajnos ez nem mondható el a közlekedési fegyelem alakulásáról. Annak ellenére, hogy a gépjárművezetői vizsgák helyeselhetően szigorúbbak mint régebben: feltűnően sok a durva szabályszegés, szembeszökő az udvariatlanság, a közlekedési kultúra hiánya. Félreértés ne essék: ez a megállapítás nem egyedül a balassagyarmati járás területén fegyelmezetlenkedő gépjárművezetőkre vonatkozik A megyénk területén elkövetett közlekedési bűntettek mind a balassagyarmati járásbíróság közlekedési tanácsa elé tartoznak. Mind e bűncselekmények számának alakulása, mind azok körülményei arra figyelmeztetnek, hogy megelőzésük érdekében a társadalmi erőknek még sokkal hatékonyabban kell összefogniok. lítottunk volna be, s nem marad a föld tetején a vetőmag. .. Októberben a búzán a sor A testi sértéssel kapcsolatos bűncselekmények száma a korábbi szinten mozog. A túlzott alkoholfogyasztás igen gyakran velejárója, sőt szinte közvetlen előidézője a tett- legességnek, testi sértésnek. E- mellett örvendetes, hogy az italboltok felügyelő hatóságai már gyakrabban alkalmaznak fegyelmező eszközöket az ittas személyt szesszel kiszolgáló vendéglátóipari dolgozókkal szemben. Eléggé nagy a társadalmi és a személyi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ennek nem elhanyagolható mértékben az is oka, hogy egyes gazdasági vezetők, vagy magánszemélyek elképesztő hanyagságot tanúsítanak az értékek megőrzésében. S amikor bekövetkezik a nemvárt veszteség, a károsult csodálkozik el legjobban az „alkalom szüli a tolvajt” mondás igazságán... A vizsgált időszakban a járásbíróság félszáznál több, fiatalkorú állal elkövetett bűncselekmény ügyében hozott határozatot. A városi és járási tanácsi szervek igen értékes munkát végeztek ugyan a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok felderítésére, a társadalmi aktivisták sem restellék a fáradságot — a jó szó a figyelmeztetett szülőknél igen gyakran süket fülekre talált. A polgári perek vonatkozásában: elgondolkodtatóan nagy a házasság felbontass iránt indított perek száma. Különösen helytelen, hogy (nem is kevesen) közös gyermek előtt gyalázzák perbeli ellenfelüket: házastársukat, ezzel a gyermek lelkivilágában okoznak olyan pusztítást, amelyet csak esztendők alatt lehet — esetleg — helyrehozni. A bíróság természetesen nem a gyűlölség sugallta szavak alapján dönt a gyermek elhelyezésének kérdésében. A legkörültekintőbben vizsgálja, hogy melyik szülőnél biztosítottabb inkább a gyermek egészséges erkölcsi, szellemi, testi fejlődése. A bontópereket nemritkán gyermektartási per követi. Ezek- * járásbíróság a soronkívüliség szabályának megtartásával minden törvényes segítséget megad ahhoz, hogy a gyermek érdekében a tar- tasdíj igény mielőbb érvénye- sülhessen. A polgári ügyforgalom majdnem hatodát munkaügyi perek adják. Ezek elég nagy hányada serp indult volna, ha a munkaügyi döntőbizottságok mellőznék eljárásaik során a törvénysértést., ha jobban ismernék sz ez év január elsejével hatályba lépett munkaügyi jogszabályokat. Pedig a körültekintő, gondos munkáira ezen a mostani őszön is szükség van. Ezt bizonygatja a szövetkezet elnöke; — Ha még egyszer annyi gépünk és emberi erőnk lenne, mint most van, akkor is akadna mindenkinek munkája. Szántani, vetni kellene egyszerre, s Itt van a kapások betakarításának az ideje is .. Gyorsan kell határozni olyan kérdésben is, hogy hová, mit vessünk. Ugyanis a kukoricát későn vetettük, igy késik az érés és betakarítás is. így aztán 300-350 holdon a búzát újra búza után kell vetni, mert a vetésével már tovább nem várhatunk. Gazdaemberek sokéves tapasztalatán alapuló igazság az, nálunk az őszi búza vetésének ideje szeptember kö- közepétől október 20-ig tart. A későbbi vetés már jelentős terméscsökkenést okoz. Ez a késedelem vámolta meg Bujákon az idei búzatermést. Palotáson meg éppen az időben végzett, gondos munkát fizették a búzaföldek több mázsás terméstöbblettel. Holnapi számunkban arról számolunk be, hogyan vetik ágyát a jövő évi termésnek a palotási Május 1. Termelő- szövetkezetben. Vincze Istvánná Az államapparátus dolgozóinak felkészültségét, jó munkáját dicséri az állami sazga- tási határozatok ellen indított perek kimenetele. A perek során a határozatok tórvé-' nyesséee. alapossága bizon- o- sodik be. Új módszert! termelési tanácskozások A Vasas Szakszervezet köz- gazdasági osztálya a termelési tanácskozások színvonalát és eredményeit vizsgálva megállapította', hogy az utóbbi időben nőtt a dolgozók részvétele, vitakészsége és a javaslatok száma. Az év eddigi termelési értekezletein a vasipar 330.000 dolgozója vett részt. kuli termelési tanácsi kísérleteznek, a jelek jó eredménnyel. Bei helyett a tanácskozást előző napokban a mű ben grafikonokon i; tik a terveket és azi jesitésének helyzetét, ; alakulását és egyéb ti lókat. A tanácskozás járt vitával kezdődik művezetők csak zársza összegezik röviden a valókat
