Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-31 / 261 (257). szám
1965. október 31., vasárnap NÖGH AD Szőlőből - befőtt, A szőlőt éppen úgy tel lehet használni a háztartásban. mint bármelyik bogyós gyümölcsöt: befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, üdftőitalnak. sőt aki szereti, om. lós. habos tésztába la alkalmas. Sxö lö-b efüti fip, egészséges, nem túlságosan nagy fürtöket válasszunk. A hibás szénieket ollóval, kocsányos. tói vágjuk 1c róla* majd többször váltott bő vízben jól megmossuk, s szitán lecsurgatjuk. A fürtöket jól kimosott 2-3 literes üvegekbe rakjuk. Ezután cukorszirupot fő. künk ügy. hogy 1 kiló szőlőhöz 13-20 dkg cukrot számítunk s 2 dl. vízzel a szirupot megfőzzük. Forrás közben vizes ecsettel távo. lítjuk el a szirup habját A tartó, sltószert a kész sziruphoz adjuk. Ez lehet szalicil, vagy ben. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Megünneplésére már felkészültek az úttörők. 10. Mesterséges nyelv. li. idő. határozó szó. 12. Sorszám idegen röv. 14. Tagadás. 15. R. G. 16. Jegyezd. 18. Előre nyom. 19. Női név. 20. A csillagászat múzsája. 22. Mindennek lelke. 23. Elet. 24. Divatjamúlt megszólítás. 25. Kard. dal küzd. 26. Város Romániában. 28. Diadal magánhangzói. 29. Utó ellentéte. 30. Régi. 36. Parazsat szít 40. Meséjét már olvastátok a Nógrádban. FÜGGŐLEGES: 1. Lófajta. 2. Római hatos. 3. Férfinév. 4. A mo. libdén vegyjele. 5. Magasra tesz 6. Versben leled. 7. Csapadék. 8. Koszt. 9. Nemlegesen állít. 13. Azonos mássalhangzók. 14. Két tőzve: Gauguin francia festő Tahlü.szlgeti naplójának elme. 17. Virág. 18. Tudományos társaság. 19. Állati emésztőszerv. 21. Mindannyiunknak van. 22. . . . litás: tárgyilagosság. 24. ... zus: gar. dag király. 25. Allítá. 26. Fölött ellentéte. 27. Dél-amerikai város 28. Bíró teszi. 29. Rákóczi vezére. 31. Sporteszköz. 33. L S. G. 34. Le ellentéte. 37. Vissza: tiltás. 38. G. E. 39. Toka mássalhangzói. Megfejtésül beküldendő a vizsz. 1, 40, függ. 1. Az október 24-t gyermekrejt. vény helyes megfejtése: — Ravasz Dezső, Közúti propaganda. Palatínus. Könyvjutalmat nyertek: Katona Erika Bgyarmat, Clemen Emőke Starján, Vallus Éva Pásztó. A könyveket postán küldjük el. Könyv a lakásban A könyv hozzátartozik életünkhöz. A kisgyermek első képeskönyveit követik az iskoláskönyvek, meséskönyvek, kötelező olvasmányok. A felnőtt regényt, szakkönyvet forgat nap mint nap. És ha működik is mindenütt kölcsön- könyvtár, előbb-utóbb minden otthonban összegyűlik néhány saját könyv, hiszen olyan szépek, olyan olcsók, hogy nem lehet nem vásárolni — annál is inkább, mert a legszebb ajándéktárgyak sorából sem maradhat ki az olvasnivaló. Nem dísztárgy a könyv. Bárkinek szabad bármikor hozzányúlnia, s kézben forgatni nemcsak szabad, kell is. És mégis dísztárgy olyan értelemben, hogy dísze a lakásnak, az otthonnak. Hol tartsuk, hogy ennek a kettős feladatnak megfeleljen, kiemelt, szép helyet kapjon, ahol azonban bármikor elérhetjük? Az üzletekben kapható bútortípusok túlnyomó részéhez könyvespolc is tartozik. Ezt érdemes a bútorral együtt megvenni, mert amíg annyi könyv összegyűlik, amennyi a polcokat megtölti, addig a könyvek laza sorai között, vagy egy-egy teljes polcon, tarthatunk dísztárgyat, csinos i edénykészletet, porcelánt, kelekvái* zoesavas nátrium. A szirupot az üvegbe rakott fürtökre öntjük és száraz dunszt- ba tesszük lekötve, 24 órára. A nagy szemű csemegeszőlőt hason, ló módon leszemezve is elkészíthetjük. Télen ebből kitűnő gyümölcslevest lehet készíteni. Ssőlö-lekvár Többnyire Othelló szőlőből ké. szül. A szőlőbogyót leszemezzük, többszőr váltott vízben iól megmossuk. hogy • permetlí leázzon róla, s ne rontsa a lekvár Izét. Ha szitán lecsurgott, kb 10 percig felfűzzük és átpaszírozzuk, s lemérjük a levét. 1 kiló léhez 50-60 dkg cukrot számítsunk, aszerint, hogy édesebben, vagy kevésbé édesen szeretjük a lek. várt. A levet lesűrítjük körülbelül a felére, s akkor adjuk hozzá a cukrot, s még 5-10 percig főzzük. Előmelegített üvegbe tölt jük, tetejére szalicilt teszünk ét száraz dunsztban tartjuk egy na. pigrámiát Könyvespolc híján felhasználhatjuk könyvtároló- nak a kombinált szekrény üveges részét is. Ez ugyan méreténél fogva nem ideális, de kétsorosán rakva elég tekintélyes mennyiségű könyv fér el benne. Minden szobában lehet helyet találni egy külön könyvespolcnak, ami olyan egyszerű, hogy minden bútorhoz illik. A szaküzletekben kapható választék sajnos kicsi — és nem is olcsó! Barkácsolni, csináltatni azonban viszonylag olcsón lehet. Fémlétra, fémállvány, sőt — ha a fal megfelelő vastagságú — falbasüllyesz- tett fémtüske lehet az alapja a dörzsölt, pácolt polcoknak. Minden kis zug, minden kis sarok alkalmas rá, hogy oda könyvtárolót építsünk, rögzítsünk. Alacsony bútorok fölött, akár bútordarabra támaszkodhat, akár falon függhet; heve- rők mellett részben az éjjeli- szekrény feladatát is betöltheti. Ha kicsi a szoba, fokozatosan akár a mennyezetig be lehet építeni könyvespolccal — vállalva, hogy a legfelső emeleteket létráról kezeljük. Pataki Mária A fal teljes szélességében rég ighúzódó szekrénysor alacsony, hogy egyszinten legyen az aBi ak alsó felével. Egyik része könyvtárolóként szolgál. Az Ilyen jellegű bútordarab később változtatható, átrendezhető, io vábbfejlesztehető. A könyvespolcok például magasságban építhetők tovább. Könnyű és egyszerű fa-, fémk ombinácló. Hasonló már a kereskedelemben Is kapható. Fal mellett, vagy két-kéi polcot egvmásnak háttal állítva szobaválasztóként is használható, imíg kevés a könyvünk, a polcokat ritkán rakjuk meg könyvekkel, s a szaporodó könyvállvánnyal folyamatosan lehet sűríteni az elrendezést. (Várad! Ibolya felv.) V olt egyszer egy szegény földműves. s annak egy lova. Hűségesen szolgálta a ló sok éven keresztül a gazdáját, de a fáradságos munkában úgy megrokkant, úgy megöregedett szegény állat, hogy nem tudott már dolgozni. Mikor látta a gazdája. így szólt hozzá: — Ha dolgozni nem tudsz, én bizony nem tartalak tovább. Aki nem dolgozik, ne is egyék. Eredj hát szépen világgá és vissza se gyere, rr.ig erősebb nem leszel, mint egy oroszlán. Szegény öreg ló világgá Indult és céltalanul bolyongott az erdőben, amikor a rókával találkozott. — Mi bajod van komám? — kérdezte a róka — miért ctuíüd búnak a fejed? — Jaj, nagy bajom van, lóka pajtás — felelt a ló. — A gazdám elfelejtette menynyit dolgoztam sok éven át, és mivel most már nem bírom a munkát. elzavart: menjek világgá! Azt mondta, vissza se menjek hozzá, míg olyan erős nem leszek, mint egy oroszlán. Az öreg ló és — Sose búsulj komám — mondta barátságosan a róka — majd én segítek rajtad. Feküdj csak le szépen ide az útra, nyújtózkodjál jól ki, egészen úgy, mintha elpusztultál volna, a többit bízd rám! A vén paripa megfogadta a tanácsot, a róka pedig el- somfordáit egy oroszlánhoz és így szólt hozzá: — Oroszlán uram, itt fekszik az úton egy elpusztult paripa. Gyere oda velem és meglátod, milyen jóízűen megebédelünk a húsábólI Több se kellett az orosztannak. kapott a jó alkalmon, elindult azonnal a rókával. Mikor odaértek, megszólalt a róka: — Itt helyben bajos lenne elfogyasztani ezt a nagy lovat, ha pedig belekezdünk és itthagyjuk, a hiénák és a sakálok felfalják. Hanem tudod mit, oroszlán uram? Én majd iól. odakötnzöm a farkad a lóhoz, s szépen hazahúzhatod a barlangodba. Ott pedig kéül oroszlán nyelmesen megebédelünk és megvacsorázunk belőle. Az oroszlánnak tetszett az ötlet, lefeküdt, hogy a róka összekösse farkát a lóéval. — Tedd össze a hátsó lábaidat, úgy könnyebben megy majd a dolog — szólt a ravasz róka. Az oroszlán gyanútlanul beleegyezett, a róka pedig a lábait is hozzákötötte a ló farkához, úgy, hogy nem tudta töboé kiszabadítani magát. Mikor a róka elkészült, rákiáltott a lóra: — Húzd meg .komám, húzd meg! Nosza felugrott a ló, s futott, ahogyan csak tudott. Vonszolta maga után a földön hentergó oroszlánt. Üvöltött a becsapott oroszlán, ahogyan csak kifért a széles torkán, de a ló csak futott, futott, és meg sem állt a gazdája házáig. A földműves már messziről látta és nagyon megijedt, hogy a lova most megboszÍzesítőszereinkröl A konyhasó ősidők óta használatos ízesítőszer, amely nélkül sem ember, sem állat nem élhetne hosszabb ideig. A Konyhasó — nátriumkloricL Nátrium ionja tartja fenn azt a gyengén lúgos kémhatást a szervezetben, amelyben a sejtek működése a legkedvezőbb, a klorid ion pedig a gyomornedv sósavtartalmának képzésében segít. A sótlan ételek általában ehetetlennek tűnnek, de a túlzott sózástól is idegenkedik az ember. A só szerepe nemcsak az emberi szervezet kémiai egyensúlyában, hanem az étkezéskulturában, méginkább a húsok konzerválásában is nagyon jelentős. Az ecet a másik, szintén naponta használt ízesítőszerünk. A szervezetben, felszívódás után teljesen elbomlik, így mértékletes fogyasztásától még a betegeknek sem kell tartózkodniuk. Konzerváló hatása közismert a zöldségfélék, húsok és halak tartósításában. Régen borból készült ecetet használtak, ma már kémiai úton állítják elő. Az asztali mustárt nem mindenki kedveli. Pedig kitűnő ízhatását cukor és szerves savtartalmának köszönheti. Előnyös tulajdonsága, hogy a főtt húsok fogyasztásakor segíti az emésztést. Paradicsomsűrítmény. Nincs talán háztartás hazánkban, ahol hetenként ne használnák önálló étel elkészítéséhez, vagy ételízesítésre. A magyar sűrített paradicsom világhírű, régen ismert az „aranyfácán” márka. Nem csak szép színét őrzi meg, hanem a téli hónapokban értékes vitaminforrás, mert elkészítés közben igen kis mennyiséget veszít a vitaminjaiból. A pritamln ételízesltőszere- ink között a legtöbb mennyiségű C-vitamint, karotint és P-vitamint tartalmazza. Kellemes, a magyaros konyha fűszerezésére jellemző fzhatása van. Vitaminjai és biológiai fontossága miatt, szükséges lenne a jelenleginél nagyobb mennyiségben fogyasztani. — minden háztartásban. A húskivonat kiváló ízesítő anyag, amely az emésztőrendszerre hat serkentőleg. Levesek, saláták, mártások, főzelékek ízesítésére, hazánkban még kevés háztartásban használj áik. A nátrlumglutamát gyengén fűszeres, enyhén húslevesre emlékeztető fehér ízű por”Hatása abban áll, hogy a szájban és a garatban levő idegvégződéseket ingerli, s a gyenge íz- hatást felerősíti. Kiváló ízesítő, húsételeknél és zöldségféléknél Dr. Zempléni Tibor szúlja őt kegyetlenségéért és nyakára szabadít egy oroszlánt. Elszaladt hát szomszédjához és megkérte, hogy lőjje le. az oroszlánt. A szomszéd megölte az oroszlánt, lenyúzták a bőrét, elvitték egy ktreskedőhöz és a kapott pénzen igazságosan megosztoztak, A szegény földművest váratlan örömhöz juttatta az oroszlán bőréért kapott pénz. M kor este hazatért, háza előtt várta az öreg ló. — Na, kedves gazdám, most már láthatod, hogy erősebb vagyok, mint egy oroszlán és hálátlanságodért nem fizettem hasonlóképpen, hanem még pénzhez is juttattalak. — Látom bizony, hű szolgám — mondta a földműves, — nem is kergette el soha többé. Az oroszlán bőréért kapott pénzből jut a szá módra széna is, zab is, élj boldogan itt az istállóban. És az öreg ló, élete végéig gondtalanul élt a földműves házánál. Arab mese Fordította: Pfeifer Vera
