Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-31 / 261 (257). szám
4 NÖGRÄE» Í965. október 31., vasárnap NEHÉZ ŐSZ, NAGY FELADATOK Győzelmi jelentéssel zárta megyénk a hónapot: Nógrád megye mezőgazdasági üzemei két nappal a határidő előtt elvetették a kenyérgabonát. Rövid idő állt rendelkezésre, a tsz-ek, állami gazdaságok többségében alig egy hónap, mégis idejében és jó minőségben földbe került a vetőmag. A sokrétű munkák támogatására nyitottuk meg sorozatunkat „Nehéz ősz, nagy feladatok” feleimmel és ezúttal utoljára jelentkezünk vele. Célunkat, hogy a sok feladat közül is mindig a legfontosabbra, ezen az őszön a kenyérgabona korai és jó minőségű elvetésére tereljük a figyelmet, úgy érezzük, elértük, önteltség nélkül állíthatjuk, hogy abban, amit a megye zárójelentése sikernek könyvel el, egy csekély része lapunknak is van. Természetesen a munkák oroszlánrészét a mezőgazdasági üzemek dolgozói vállalták magukra, amikor elhatározták: dacolnak az időjárás viszontagságaival és a rendelkezésre álló rövid idő alatt is olyan körültekintéssel, hozzáértéssel vetnek el, hogy az idei szép termés jövőre is megismétlődjön, tehát állandósítani tudják a szép termésátlagokat. A szorgalmon kívül azonban elsősorban a jó szervezésnek köszönhető, hogy megyénk szövetkezetei, állami gazdaságai sikeresen megbirkóztak, a temérdek nehézséggel. A többször is megváltoztatott intézkedési tervek gondosan számoltak a rendelkezésre álló létszámmal, gépi felszereléssel, sőt még a várható rosszidőt sem hagyták ki a számításból. A gépállomások és az irányító szervek fokozott segítséget nyújtottak a gazdaságilag gyengébb tsz-eknek, a nagyobb nehézségekkel küzdő állami gazdaságoknak. A jó szervezésnek köszönhető az is, hogy azokból a tsz-ekből, amelyek korábban végeztek a vetéssel, tömegesen irányították át a traktorokat, vetőgépeket az elmaradt szövekezetek- be. A vetési időszakban sok kiváló mezőgazdasági dolgozó hívta fel magára a figyelmei, és addig ismeretlen nevek mentek át a köztudatba. Csak az elismerés hangján emlegethetjük sokuk közül Malovecz István tolmá- csi, Krizsán János és Berecz Károly érsekvadkerti, Závotka József szécsényi, Zeke József és Liszka József kisterenyei traktorosok nevét'. Most hogy sorozatunkat megszüntetjük, abban a tudatban tesszük, hogy a vetés kiváló azt is megértik: pihenésre, hosszas ünnepelésre nincsen még idő. Máris új feladatok várnak a mezőgazdaság szorgalmas dolgozóira és ezek közül is a legfontosabb az őszi mélyszántás. Éppen a mélyszántás idejében történő elvégzése követeli meg, hogy mező- gazdasági üzemeink gyorsítsák meg a betakarítást. Szedjék a cukorrépát, törjék a kukoricát, és ami a legfontosabb, mielőbb vágják le hordjak le a szárat a szántásra kerülő földekről. Az időjárás máris fagyosra fordult. Márpedig az őszi mélyszántással jó még a nagyobb fagyok beállta előtt végezni. Sok sikert a további nagy feladatokhoz! Családi művelés, családi betakarítás Nemcsak a pénzért.« Magas, karcsú, villogó tekintetű asszony Gecse György- né. A homokterenyei nagy szövetkezet, a Zagyvavölgye Tsz nádujfalui üzemegységégében dolgozik. Munkacsapatot vezet, és az asszonyok talán három éve nyerték el először a szocialista címet. Azóta „tartják” magukat — Nekem tavaly is 160 munkaegységem volt a 120 helyett. — Csontos, barna arcán egyetlen izom sem marad moccanatlanul, ahogy beszél. — De nemcsak én vagyok így, meg ne sértsük az asszonyokat. Nagyon igyekszünk mindnyájan ... — Hát — szalad nyugtalan ráncokba homloka — ami azt illeti dolgoznunk is kell. Nemcsak a pénz miatt... Persze azért abból több is elkelne nálunk. Kevés az asszonyok keresete a szövetkezetben... Ideje lenne már elvetni ezt a mostani munkaegységkönyvet és újat kérni helyébe. Olyant amelyben az van, hogy az asszonyoknak nemcsak tized eSzüret A Sziráki Állami Gazdaságban javában tart a szüret. Sajnos a peronoszpóra miatt az idd termés gyenge volt, ami sokat elvesz e kedves és hangulatos munka vidám' ságából Sárgarépa válogatók Négy asszony hajladozik az út mellett fekvő cukorrépatábla szélén. A többiek beljebb dolgoznak. A cukorrépa parcellákra van osztva, a jól bevált családi művelést alkalmazzák itt a vanyarci virágzó Termelőszövetkezetben is. Azonban két-három család mindig együtt dolgozik, mert hiszen jó beszélgetni is munka közben. A családoknak általában háromszázhetven négyszögöl cukorrépa jutott, de ez sem egy darabban, hanem két-háVasárnap a határban Hétköznapi képe van mostanában a halamak a pihenőnapokon. A burgonya, a cukorrépa, a kukoricaföldeken nem szűnik meg a mozgás vasárnapokon sem. Egy hete tehergépkocsik, fogatok férfiak, asszonyok, KISZ-fia- talok sokasága serénykedett a földeken. Karancsságon a termelőszövetkezet földjein nyolc tehergépkocsi hordta a termést. A szállító eszközöket Szállítások az AKÖV küldte a szövetkezetiek segítésére. Ma újra benépesül a közös gazdaságok határa. Az AKÖV újabb 50—60 tehergépkocsit, bocsát a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A KlSZ-fiata- lok pedig brigádokba, állnak össze, hogy a határból biztos helyre mentsék a termést: a cukorrépát a gyárba, a kukoricát górékba szállítsák. Pihenni ráérnek akkor is, amikor üres lesz a határ. ürömmel A 2-es számú országos főútvonalat Nógrád és Diósjenő községekkel összekötő makadámút növekvő forgalom következtében tönkrement. Kigödrösödött olyannyira, hogy csökkentett sebesség mellett sem lehetséges a gödrök kikerülése. Mind gyakoribbá váltak a gépjárműveken a fédertörések, ami nemcsak a fokozott közúti forgalom, hanem az őszi mezőgazdasági szállítások miatt is aggasztó. Varga Sándor a szakasz ütőre az előző években dicséretre méltóan karbantartotta az útvonalat. Az idén főleg a nyár derekától ez az útszakasz mind jobban romlik, anyaghiány miatt. Különösen elromlott az út második és a negyedik kilométerkő közötti szakaszon. A szemfüles személy- és tehergépkocsi-vezetők keresték a „megoldást”. Meg is találták. Ezen a szakaszon a nógrádi Béke Tsz az év tavaszán az út mentén mintegy 70 hold lucernát telepített. A gépkocsivezetők egyszerűen rátértek a rossz kövesútról az átmentén levő lucernatáblára. Másfél kilométer hosszúságban csaknem négy méter szélességű utat tapostak ki, és a tsz-tagok szeme láttára tették tönkre a gondosan kezelt, több évre szóló, tavaszi telepítésű lucernát. Igaz, hogy ezen a szakaszon, amíg a száraz idő tart a gépkocsivezetők megoldották a közlekedés gondjait. Kérdezzük az Egri Útfenntartó Vállalattól: nem lehetséges-e más megoldás, amely nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a nógrádi Béke Tsz tagjainak is örömére szolgálna. \nnál is inkább, mert a beálló esős időben ők is a ma még használhatatlan makadámúton akarják lebonyolítani a különféle szállításokat. E. F. Mint fénylő szemű... rom dűlőben. Ennek a két családnak is, akik itt dolgoznak, Ferik Józsefné és Cserpák Mihályné családjának jutott itt is, meg az Uzsa dűlőben is. Mondják is mind a ketten, hogy nagy különbség van a két termés között Az Uzsa dűlői részen kétszáz mázsát terveztek egy holdra, de lett háromszáz is. Itt már jóval gyengébb a termés. A vanyarciak harmadosban művelik a cukorrépát, s a részért pénzt és cukrot kapnak. Azt már egyikük sem tudja megmondani, hogy pontosan mennyit is, pedig jórészt már ismerik a terméseredményeket. Cserpákné számolgat, s mondja, hogy az Uzsa dűlői rész után harminc kiló cukrot és kilencven forintot kap. De ez csak kis része a területének. Lassan megy a répaásás, még szerencse, hogy ebbe a területbe már nem vetnek „őszit”. A vanyarciak rövidesen befejezik a cukorrépa ásását, s utána tüstént hozzáfognak a kukorica töréséhez. Kukoricából is szép terület jut egy-egy családra. Majdnem egy hold. Ezt a terményt is harmadában művelték, De nem is volt gondja a termelőszövetkezet vezetőségének a munkák elvégzésével egész évben. Szorgalmasan dolgoztak a vanyarci szövetkezeti tagok, aminek meglesz a szép eredménye is. Csak egy dologgal van még baj. A szövetkezetiek általában nem tájékozottak a termelőszövetkezet dolgairól, a területekről, a munkák állásáról, de még a saját- magúk munkájával, eredményeivel sincsenek tisztában. P. A. A legfőbb gond: kért kell gömyedniök a cukorrépa, meg a burgonyaföldeken.., — Az ám — mondja körülhordozva tekintetét a teremben versenyre hívtuk a megye valamennyi asszonyát. És az idén szeretnénk elnyerni a szocialista üzemegység címet is. Tizenhárom munkacsapat van Nádujfalun. Többségük, tíz Gsapat, asszonyokból tevődik. Már csak azért is, szorgoskodnunk kell, hogy álljuk a szavunkat... Lélegzetvételnyi szünet után folytatja tovább Gecse Györgynél — No, szóval ez van... A cukorrépát, meg a burgonyát már kiszedtük a földből. Jó a termés... A kukorica az, ami még munkát ad az asszonyoknak. De az sem azért, hogy dologtalanul ment volna el egy napunk is. Minden nap Kinn vagyunk a határban. Csak hát a tavasz ugye nem volt a legjobb ... Későn került a földbe a kukorica. Most aztán nehezen érik. De majd csak a végére járunk annak is ... így aztán úgy gondolom, — hirtelen félbeszakítja az elindult mondatot, s újat kezd helyette. — Jaj csak el ne kiabáljam! Talán sikerül a szocialista üzemegység is!... V. G. Válogatják a szép sárgarépa termést az endrefalvi Aranykalász Tsz-ben. Az idén igen sok a rendkívül nagyfejű répa. amely a válogató asszonyok szomorúságára csak a másodosztályú minőségűek közé rakható. Azért kiváló minőségű te jócskán akad (Koppány György felvételei.) az őszi mélyszántás Maga a látvány szemetgyönyör- ködtető és lenyűgöző volt: mint fénylő szemű hatalmas bogarak vonultak egymás mögött a kallói Üj Tavasz Tsz határában a traktorok. Különböző típusúak: lánctalpasok, univerzális gépek, könnyű traktorok. A búzavetcs utolsó és szép napjaiban éjszaka is megélénkült a káliói határ. S ami a szemnek szép, különösen gyönyörűséget nyújtó a •cívnek. A határnak ugyanis ezen, a Vanyarc felé eső részén kizárólag a szomszédos, vanyarci Virágzó Tsz gépei dolgoznak. Segítenek a megszorult szomszédnak. Néhány nappal azelőtt pedig a vanyarci tsz-ben is gondterhes éjszakákat éltek at a szövetkezet traktorosai és vezetői. ök is ugyanígy megkapták a segítséget. S ez az ami nyomot hagy a szívben. L. Gy. A BIZTONSÁGOS termelés elengedhetetlen feltétele az őszi mélyszántás. Agrotechnikai előnye, hogy az ősszel mélyenszántott talaj a téli csapadékot jobban tárolja, tavasszal kisebb a nedvesség vesztesége, mert a vetőágy fordítás nélkül elkészíthető. Az ősszel szántott terület tavasszal korábban vethető, s a táblákon a növények kisebb kárt szenvednek a szárazságtól, és jóval nagyobb termést adnak. Számos kísérlet igazolja, hogy az ősszel mélyen felszántott földeken a víz 120— 140 cm mélységig leszivárog, míg a fel nem szántott területeken csak 50—60 centiméterre. Ugyanabban a dűlőben egyforma talaj- és csapadékviszonyok között a szomszédos területek termésében is nagy különbségek vannak, aszerint, hogy a termelt növények alá a talajt mikor és hogyan szántották fel. A nagyobb nedvesség tartalék megmutatkozik nyáron, a kukorica, burgonya és cukorrépa fejlődésénél. Az őszi mélyszántás mélységének kérdése is gyakran felvetődik. A talaj művelését kizárólag fordítással, vagy kizárólag mélylazítással, esetleg a kettő összekapcsolásával lehet végezni. A megfelelő módot a tábla talajviszonyainak ismeretében lehet kiválasztani. A talajszelvények vizsgálata megmutatja, hogy milyen vastag a feltalaj, amelyet károsodás nélkül lehet fordítani, hol helyezkedik el az erősen tö- mődött eketalp réteg, amelyet feltétlenül fel kell lazítani és hol kezdődik a nyers altalaj, amelyet nem szabad szántással hirtelen felszínre hozni, de okvetlenül fel kell lazítani, hogy a vízgazdálkodást megjavítsuk. ipH SOKSZOR VITÁS kérdés, hogy az őszi mélyszántást érdemes-e elfogasolni, vagy hagyjuk elmunkálatlanul. A nyárvégi és koraőszi mélyszántásokat célszerű elfogasolni. A szántás elfogasolásá- val ugyanis kedvező viszonyokat teremtünk a talaj felső rétegében heverő gyommag- vak kicsírázásához, a fiatal gyomnövényeket pedig a tél elpusztítja, ezzel eredményes gyomirtás végezhető. Azonkívül az elboronált talajban megindul a baktérium-élet, a talaj hamarosan beéred és az -ilyen szántás télen nem iszapolódik össze. Mindkét folyamat azonban csak akkor indul meg, ha az időjárás meleg, a hőmérséklet tartósan 10 fok körüli, vagy nagyobb. A novemberi és a későbbi szántások elfogasolása haszontalan. A minőségi követelményeknek érvényesülniük kell az őszi mélyszántásnál is. Sajnos még nem mindenütt fordítanak elég gondot arra, hogy az őszi mélyszántást időben elvégezzék, gyakran elmarad a szántás, a későőszi és téleleji csapadékos hónapokra. A KÉSÖÖSZI mélyszántáskor nagy rögök keletkeznek, amelyek rendszerint a fagy hatására sem hullanak szét és megmaradnak tavaszig. Emiatt szükségessé válik a tavaszi tárcsázás, amelyet esetenként meg kell ismételni. Az ismételt tárcsázások pedig erősen porosítják a talajt és növelik az önköltséget. B. G.
