Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-30 / 260 (256). szám

1D65. október 30. szombat. N Ö G R A D Ceruza jegyzet Szavaid számomra olyanok... Az egyiptomi tisztvi­selő szobormereven üli a karosszékben. Mögöt­te a néger zajtalanul ingatta a legyezőt. Bal­kézre szolga állt; egyik kezében légy csapó, a másikban korbács Földre görnyedve adta elő halk kérelmét a kis­ember. A tisztviselő nem látta őt. Tekintete valahova a. semmibe nézett, mint a zsarnoki hatalom. Szoborsze rü vonásai alig rebbentek. — Szavaid számomra olyanok, akár a légii zümmögése — mondta megvetően. Szavak zümmögnek fülünk körül, mint a legyek! Legyek. Szavak, Idegesítóen zümmög a fémes csillogása légy e szobában. Az ember új­ságot ragad, utána csap. A légy kiszáll a nyitott ablakon. Az udvaron csecsemő alszik elégedetten. Szá­ja szegletében az imént szopott anyatej egy édes cseppje ragyog. Odazümmög, megissza a tejet, a csecsemő moc­can. a légy tovaszáll Valaki romlott gyümöl­csöt dob a szemétre: rá­telepedik. Együtt zümmög a többivel, tolakodik. Ne­ki nem kell sok hely, elég egy rés. Remek szimata vari, megtéveszthetetlenül száll a hívogató illat irányába, lehetőleg tár­sait megelőzve. Nem veti meg a legsilányabb táplálékot sem. Aztán összemászkálja a meg­kezdett ételt. Ügyis el­dobják. Bőkezű pazarló a meséből. S még a névjegyét is itthagyja. Állhatatos, sőt makacs: ezerszer kergetik el, ezeregyszer visszajön. Gátlástalan, még a vakot is gyötri. A sze­rencsétlen ütné, de ho­va? Jóllakott. Sütkérezik a napon. Kövér potrohá- jának mozgása, a tor• kigevettek kicsit aszt­más lihegéséhez hason­ló. Az egyiptomi tisztvi­selő szobormereven üli a karosszékben, a néger zajtalanul ingatta a le­gyezőt. Balkézre szolga állt; egyik kezében légycsapó, a másikban korbács. Földre gör­nyedve adta elő halkan ügyét a kisember. A szobormerev vonások moccantak, a kéz ha­nyagul intett. Csatta­nás! Legyet ért a légy­csapó, vagy a korbács pattant a kisember há­tán? Az egyiptomi tiszt­viselőnek egyre ment... Szavak zümmögnek fülünk körül. Szavak és legyek. Bokor István Mi az igazsága csíráztatás körül? Egy megyei operatív bi- zös gazdaságok elkéstek a zottsági ülésen hangzott el, minták beküldésével. A vizs- hogy az idei őszi vetések gálatok jellegének megfele- előtt a tsz-ek késve kapták lően néhány óra alatt nem is meg a csíráztatás eredmé- lehet a csíráztatási próbákat nyét. Emiatt megy nehezen a elvégezni, vetés, illetve a kezdet-kezde­tén ez hátráltatta a munkát. A felügyelőség laboratóri- Emiatt az egyik járási felszó- urnának dolgozói két-műsza- laló elmaraiszalta a megyei munkával sem tudtak Vetőmag Felügyelőséget. megbirkózni a feladattal. A beérkezett minták közül száz­ismeretes, hogy azok a tizet Budapestre kellett kül­gazdaságok, amelyek fémzá- deniök, hogy ezek is a lehe- rolt vetőmagot vetnek, pontos tő leggyorsabban elkészülje- minősítéssel kapják meg a nek. Nagy erőfeszítést köve- vetőmagot. Azok a termelő- telt a feladat végrehajtása a szövekezetek pedig, ahol sa- laboratórium kislétszámú ját termésű magot vetnek,- kollektívájától, amit ha kés­kötelesek elvégeztetni a esi- ve is, de jól oldott meg. Nyil- rátésát a Vetőmag Felügye- vánvalóan más lett volna a '.őséggel. helyzet, ha naponta 15-20 , minta érkezik csak a labora­A megyei Vetőmag Fel- tóriumba, amelyeket nyugodt ügyelőség már augusztus ele- munkával naponta kezelés jén felhívta a termelőszövet- alá vehettek volna, kezetek figyelmét, hogy küld­jenek be a vetőmag-mintá- A vizsgálati jelentéseket kát csíráztatási vizsgálatra a elküldték a termelőszövetke- balassagyarmati laboratóri- zetnek. Több jelentésben elő- umba. A levélbeli felhívásra fordult ez a megjelölés: ve- csupán néhány közös gazda- tésre csak további tisztítás Ságból érkezett minta, ame- után alkalmas. A munkák lyeket tüstént vizsgálat alá hajrájában ezt egyes szövet­vettek. A postakönyv és a kezeti vezetők úgy értelmez- naplók tanúsága szerint a ve- fék, hogy a laboratóriumnak Hozzáértést követel Gondozzuk a rétet és a legelőt! A legelőgazdálkodásunkban tos, hogy a gyomnövények a legtöbb használati és agro- magjai már beértek, s ezzel technikai hibát a következő nagyban megakadályozhatjuk év rovására ősz folyamán azok további szaporodását, szoktuk elkövetni. A helyes rét- és legelőgazdálkodás A legelők igényeinek és az megkívánja, hogy a gyepek üzem adottságainak az októ- őszi és téli pihenési idejét bér végi, november eleji korsjsfű agrotechnikával ké- alapműtrágyázás felel meg a szítsuk elő. A gyepnövénynek legjobban. A legelők műtrá- szükségé van bizonyos nyu- , . , , „ galmi időre, hogy a tavaszi »^zasara tervezett Foszfor fejlődéshez tartaléktápanya- és Káli műtrágyák ősszel ke- got raktározhasson el. Ezért a rüljenek kiszórásra. Az újabb legeltetést október elején, de kutatási eredmények szerint tőmag-minták egy hét lefor- sága alatt futott be a fel­ügyelőségre. Az egyszerre beérkező mintamennyiséget a laboratórium dolgozói nem tudták teljes egészében meg­vizsgálni olyan rövid idő 1 asztás ebben az esetben a alatt, ahogyan azt a termelő- tel™előszövetkezetekben tör­beküldött mintát kell kitisz­títani. Ez az igazság az őszi veté­sű gabonák vetőmagvainak a csíráztatása körül. A mu­szövetkezetek szerették vol­na Az volt a baj, hogy a kö­téni V. A. A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében vízre bocsátották az „újszülöttet”, a tizenkettedik 1300 ton­nás Duna-tengerjárót. A DTRT részére készített hajót Ceg­lédről nevezték el. legkésőbb közepén, ha az időjárás úgy kívánja előbb is abba kell hagyni. A télbeme­nő rét- es legelőterületek őszi igen eredményes az őszi Nit­rogén műtrágyázás -is. Ezért ajánlatos legalább 50 kilo­gramm pétisót is kiszórni az hasznosítása az időjárástól bszj műtrágyázás alkalmával, függően addig tarthat, amíg lehetősége 'mutatkozik annak, hogy a bokrosodási csomók a legeltetés miatt nem túlrágat- va, hanem kellően megerő­södve mehetnek a télbe. ősszel ha jól fejlett (3-10 centiméter magas) fűállomá­nyú legelőt hagyunk, az a későbbiekben könnyen kipá- lik, s tavasszal nehezen sar­jad. Ha már mód nincs arra, hogy az ilyen füvet lelegel­tessük, akkor feltétlenül még időben le kell kaszálni. Főbb ápolási munkák Az őszi legelőkön egyik legfontosabb tennivaló a bel­vizek levezetése. Mélyfekvé­sű legelőinket rendszeresen károsítja, minőségben leront­Árvíz után felül- vetés Különös gonddal kell ke­zem az árvízzel sújtott Ipoly- menti területeket. Itt helyen­ként az árvíz kipusztította a gyep 20-30 százalékát Most, hogy a víz visszavonult, a legsürgősebben fel kell mér­ni a területeket s mielőbb meg kell kezdeni az őszi ápo­lási munkákat. Igen nagy te­rületen lesz szükség felülve- tésre, ezért a szükséges fű­magot meg kell rendelni, hogy a következő évben, idő­ben rendelkezésre álljon. A szerves trágya kiszórása a tél végén eredményes, de csak érett, komposztált álla­potban. A legelők őszi ápolásának ja (savanyú füvek), vízgaz- legfontosabb eszközei a kü- dálkodásban egész évben za- lönböző nehéz fogások, rét­varja a lecsapolás hiánya. Ezért .az őszi felkészülés során a legelők belvízleveze­tését készítsük elő s annak téli és tavaszi működését kí­sérjük figyelemmel! A legeltetés után felszaba­dult területeken a gyomokat lekaszáljuk, összegyűjtjük és elégetjük. Helyes ha ezt a munkafolyamatot következő évben követi a tavaszi és a nyári vegyszeres gyomirtás. Az őszi gyomirtás azért fon­boronálások, simítok, réthaso- gatók, nyitott tárcsák, szö­geshengerek, talajszellőztetők. A felsorolt gépek bármelyi­két eredményesen lehet al­kalmazni a helyi körülmé­nyektől függően. Az őszi ápolás agrotechni­kája is figyelmeztet arra, hogy legelőgazdálkodásunk fejlesztése rendszeres és szak­szerű munkát igényel. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó A gondosan kisimított fehér abrosz ünnepet sejtet. Később kiderül, születésnapot és még vala­mit, a családfő mától kezd­ve nyugdíjas. A családtago- liat és a legkedvesebb bará­tokat várják. Üj fejezet kez­dődik egy ember életében. Nagy szó, nagy esemény ez. Feltétlen megérdemli az ün­neplést. Korán érkeztem, van idő beszélgetni az elmúlt ötvenöt évről, amely gazdag volt ese­ményekben. Különösen az az utóbbi szakasz, visszatérő refrén: (dÍLtya-hálUlCL páufttitkÓLFCL mi, hiányzás, betegműszak olyankor és tegyük hozzá minden sé- Azért rules nélkül. —■ A bányában egymásra vagyunk utalva, ott utasítá­sok vannak, rendnek kell len­ni. Másképp nem lehet. Min­dig ezt hangsúlyoztam. Tud­ja, én nem igen tudtam en­ni ott lent. Mikor a többiek szalonnáztak, az volt a leg- atKalmasabb idő arra, hogy Örökösen párthatározatról, egyébről el­beszélgessünk. Tudom, tőlem keresik a titkárt, jártak ezek a szomszéddal együtt bicikli­vel. Az is párttitkár. Így nin­csenek úgy időhöz kötve. — Mikor azzal jött haza, hogy iskolára küldik, mit szólok hozzá, azt mondtam: — menjél, szükség van rá! — Nem is volt ilyenen so­ha nézeteltérés közöttünk — helyesel az ember. Elgondolkozom, hiszen má­sok is tudják, hányszor elő­indult, akkor menekült, ami­kor már mindenki előtte járt és ezt olyan természetesnek tartotta, hogy amikor most felelevenítettük, csak annyit mondott. — A felügyeletnek köte­lessége vigyázni a munkatár­saira. Volt idő, amikor nyolc csapatom is volt, de mondha­tom nagyobb sérülés nem for­dult elő, engem nem kellett még felelőssé tenni. Megérkeznek közben a vendégek is. A gyerekek kö­szöntik az apát. Ez a nagyobbik fiam. Az Még úgy érzem, nehéz várták ezt, mert a párttitkár fordult, hogy műszak után Csökkentsük a gyümölcs veszteséget! Megyénkben nagy mennyi­ségű hullott, vagy más célra nem használható gyümölcs kerül az idén a szeszfőzdék­be pálinkafőzésre. De a fő­zésre bevett cefréből sok esetben a főzető nem kap annyi és olyan minőségű pá­linkát, mint amennyit és ami­lyet remélt. Ez legtöbb esetben azért van, mert a főzetők a pálin­kafőzésre szánt gyümölcsöt a főzés elérkeztéig nem jól ke­zelik, noha az különösebb fáradsággal nem jár és költ­ségbe sem kerül. A gyümölcspálinkák minő­sége elsősorban a kifőzésra kerülő gyümölcsök minőségé­től és az erjesztés módjától függ. A pálinkafőzésre szánt gyümölcsnek feltétlenül a fán kell beérnie. A fáról megfele­lő érettségi állapotban lesze­dett gyümöcs kevesebb cuk­rot, íz- és zamatanyagot tartalmaz, így abból kevesebb és gyengébb minőségű pálin­kát lehet előállítani. Pálinka- főzésre tehát legalkamasabb a fán tejesen beérett és úgy le­szedett, vagy beéretten lehul­lott gyümölcs. Olyan gyümöl­csöt azonban, amely egyéb célra is értékesíthető, a ter­melők ne használják fel pá­linkafőzésre ! A gyümölcsöt tiszta álla­potban kell zúzni és cefrézní. Az erjesztésre szolgáló edé­nyek lehetnek akár fából, akár vasbetonból, elengedhe­tetlen követelmény azonban, hogy az edények teljesen tiszták legyenek. Az erjesztésre szolgáló edé­nyeket a töltés előtt mosni és fertőtleníteni kell. A kitisztí­tás és fertőtlenítés legegysze­rűbb és bárhol elvégezhető módja az, hogy az edényeket forró, trisós vízzel kisúroljuk; majd alaposan kiöblítjük. Ki­öblítés után az edényeket klórmentes vízzel fertőtlenít­jük, átmeszeljük, vagy kiöb­lítjük. A gyümölcsöt zúzott álla­potban kell az erjesztő-edé- nyekbe tölteni. A puha hasú gyümölcsöket, ha darálásuk­ra nincs mód, össze kell zúz­ni. A keserű magvú, rózsaba­rackot cefrézés, zúzás előtt minden esetben ki kell ma­gozni. A rózsabarack magjá­ban ugyanis az erjedés alatt ciánhidrogén keletkezik. A ciánhidrogént tartalmazó pá­linka fogyasztása az egészség­re ártalmas, sőt halálos mér­gezést is okozhat. A rózsaba­rack maggal erjesztett cefré­jéből főzött párlatot a szesz- ' főzdék ezért a főzetőnek nem is szolgáltathatják ki. Az almát és a körtét minél kisebb darabokra fel kell ap­rítani. Ha zúzógép, vagy ré­pavágó nincs, tiszta lapáttal, vagy ásóval végezzük az ap­rítást. N Az erjesztés ideje alatt a cefrét hűvös helyen, lehetőle zártan, naptól védetten kell lesz csak házi munkát végez­ni. Azután a feleség szól közbe. — Reggel a szokásos idő­ben leszállt az ágyról. Mondtam neki, mit siet, nem kell már menni. Tiblábolt, láttam valamit forgat magá­ban. Igen, ilyen az első nyug­díjas nap. — Furcsa lesz, no, — csi­tt t az ember. Ahogy visszapergetjük az idő kerekét, szaporodnak a mozaikkockák. Ö is, — akár- c. vizslást terebélyes Sándor családból még nagyon sokan —, fiatalon kezdte a bányá­ban. Az apja, aki most a fa­luból látogatott ki ide, az új telepre, és akit mindenki csak naayapának tisztel, ugyancsak bányász volt. Hall­gat. Ha néha-néha közbeszól érezni lehet, neki is nagy napja van, büszke a fiára. Még 1932-ben kezdte Kazá­ron, de rá két évre már ide­került Kisterenyére és itt ér­te meg a nyugdíjat, fegyel­feladata. — Hány éve is választot­ták először Csigában alap­szervi titkárnak? Tizenöt. Azóta is az va­nem haza, hanem valamilyen értekezletre ment, vagy ép­pen munkásőrségbe, amely­nek megalakulásától tagja. Mire pihennie lehetett volna. Acélárugyárban dolgozik j ^h^eznkTénye^rhOgy'az vele Kiváló dolgozók, ő ott, ! na; én a bányában. gyök — válaszol és hozzáte- újra bányába kellett menni. szí. — No, nem függetlení­tett, hanem társadalmi mun­kásként. Nem is vágytam én többre. De tudja, milyen jó érzés másokért tenni? Segíte­ni? Elintézni olyan dolgokat, ami esetleg másként nem ment volna. — Sok volt ilyen? — Volt. Nemcsak üzemi, de emberi, családi is. Fölke­restek, tanácsot kértek, és ha sikerült helyre billenteni egy­Vajon tudja-e értékelni ezt az aki nem csinálta? Néhány epizód, amelyet a beszélgetésből hámoztam ki. — Szennyezett, gázos volt a levegő a vágatban. A fi- gelmeztetés elhangzott. Ne menjetek le. mert veszélyes! Majd ha megtisztul. Ketten, valószínűleg nem hallották ezt, csak bemerészkedtek. Ügy beszippantottak a gáz­ból, hogy eszméletlenül estek már az unokát, a csillogó szemű Dodikát nyújtja oda köszönésre. Egy pillanatra elhomályosodik a nagyapa szeme. Azután a barátok, harcostársak köszönésére ke­rül sor. összecsendülnek a pon belül befejeződjék. A megtöltés az edény űrtartal­mának 3/4 részéig történhet. (Az erjedés alatt a cefre fel­habzik, a teljesen megtöltött edényből kifut.) A megtöltött szennyeződések, edényt a mellékerjé­poharak, és nem marad el ! dések meggátlása céljából tisz­egy család sorsát, nagyon jó össze. Sándor Illés Kálmán érzés volt. Hányszor ért haza az em­ber közvetlen műszak után? — teszem fel a kérdést, csak úgy a főzés közben, a néha ránk figyelő feleségnek. — Nem sokszor. Tudja, nem várt csodára. A lefolyó­árokban megmártotta zseb­kendőjét, azzal takarta orrát, száját. Bement és lábuknál fogva húzta ki a két eszmé­letlen embert. Pásztor Gyula és Boros István életbe ma­neki legtöbbször még elfog- radt, és azóta bányásznapo­Inltsága volt a bányánál! A kiszállók, meg a beszállók kon mindig koccintanak erre. A vízbetörésnél csak akkor az ilyenkor szokásos éle sem. — Nem. Ügy érzem még nem vagyok alkalmas házi­munkára, még fiatal vagyok, valahogy majd lesz... / gqza van. A munkájá­ra még számítanak az emberek, és számít a párt is. Ha ott az aknánál más lép a helyébe, más ve­szi át a stafétabotot, de kint, az életben kommunistaként tevékenykedik ezután is — reméljük és kívánjuk még hosszú ideig. Az életkedv, örök fiatallá teszi Sándor Il­lés Kálmánt. Bodó János ta ruhával, vagy csomagolópa­pírral le kell fedni, és a ta­karót azon úgy megerősíteni, hogy a szél le ne sodorja. Fontos, hogy a kierjedt cefre mielőbb főzésre kerül­jön. Ezért minden termelőnek érdeke, hogy már az erjedés megkezdésekor jelentse be főzési igényét a legközelebbi szeszfőzdében. Kovács András a Megyei Tanács ipari osztályának munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents