Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-28 / 258 (254). szám

mm. október ?«. esíüSrtKTr: N ő G R A n 5 Törődjünk többet a sportszerűséggel Gyakran hallunk kiállításokról, sportszerűtlen megnytl- \ anulásokról egy-egy labdarúgó mérkőzésen. Nem kivétel e/ alól a pásztói járás bajnoksága sem. Két súlyos sportszerűtlenség is történt a közelmúltban. Az Ecseg — Szirák labdarúgó mérkőzésen Bognár István ccsegi játékos a vendégcsapat egyik sportolóját olyan súlyo­san bántalmazta, hogy az tizenöt napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. Botrányos volt az Erdőkürt — Szarvasgede mérkőzés is. A vendég szarvasgedeiek l:0-ra vezettek, ami­kor Csendes János erdőkürti játékos önbíráskodáshoz folya­modott és tettleg bántalmazta Nagy Gábort, a vendégcsa­pat játékosát. • Ezek a megnyilvánulások mindenképpen károsak. Egy rész azért, mert a magáról megfeledkezett játékos csapatát sújtja cselekedetével, másrészt saját magának is felelnie kell tettéért. A járási Labdarúgó Szövettség közbeszól. Erdőkürt pályaválasztási jogát három, Ecseg pályaválasztó si jogát hat mérkőzésre megvonta. A Játékosok, akiket ter­mészetesen kiállított ■% játékvezető, az eltiltás mellett a bí­róság előtt feleltek tettükért. A szankciók mellett a leglé­nyegesebb az, hogy a községek sportvezetőinek többet kell tcnniök a sportszerűségért. Nem elég a renltenskedő játé­kost megbüntetni, hanem ettől sokkal fontosabb a megelő­zés. Ez pedig neveléssel érhető el. Sz. L. . / rétsági járás célkitűzése: SOROKBAN a pásztói járásból Sportnapközit terveznek Pasztán. A művelődési osztály, az úttörő szövetség és a járási TS már elkészítette a terveket. A sportpályán a felszerelés adva van. Ugyan így a meg­felelő szakemberek is rendel­kezésre állnak. A sportnapkö­ziben az általános iskolások, az alsó és felső tagozatos ta­nulók megismerkednek majd a, különböző sportágakkal. Népszerű a kézilabda a já­rásban. Különösen örvendetes, hogy 15 női együttes játszik a különböző bajnokságokban, öt együttes a megyei II. osztály­ban szerepel. Sok olyan köz­ségben alakult kézilabda-csa­pat, ahol évekkel ezelőtt meg hallani sem akartak arról, hogy női sportolók tornafel­szerelésben lépjenek pályára. A labdarúgás mellett ez a sport a legnépszerűbb. Várják a telet a pásztói gimnazisták. Várják, hogy le­essen a hó és alkalmas legyen síelésre. Mint minden évben ebben az écben is egyhetes sí­táborozásra indulnak Mátra- szentlászlóra a gimnázium siei- ni tudó tanulói. Az iskola síba­kancsokkal és sílécekkel is rendelkezik. Ezt azok a tanu­lók kapják, akiknek nincs fel­szerelésük. A járási Természetbarát Szövetség aktivistái, Kovács Ferenc, Holtner László és a 75 éves Krizsán Endre példás lelkesedéssel segítik a termé­szetbarát mozgalmat. Legutóbb a Cserhát—Mátra átjelzéseit újították fel, mintegy 110 kilo­méteres távon. Korszerűsítettek Szarvas­gede és Ecseg sportlétesítmé­nyeit. Mindkét község lakói jelentős társadalmi munkát vállaltak, hogy pályájukat rendbehozzák. Különösen az ecsegiek jártak elő jó példá­val. Több mint tízezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. SAKK Villámverseny Nagybátonyban Rövidesen kezdetét veszi a salgótarjáni járási csapatbaj­nokság. A bajnokságot két körzetben rendezik meg. Ér­dekesnek ígérkezik az a vil­lámverseny, melyet november 7-én rendez a járási Sakk- szövetség Nagybátonyban. Az Alkotmány Kupa első négy helyezettje kapott meghívást a villámversenyre. Á tervek szerint Nagybátony, Ka- rancslapujtő, Etes és az St. ZIM II. indítja négy főből álló csapatát. A csapatok versengése mellett egyéni versenyt is rendeznek. November 7-én adják át egyébként a győztes Nagybá- tonyi Bányász sakkcsapatá­nak a kijáró Alkotmány Ku­pát. Még ebben az évben te­hetségkutató versenyt rendez­nek serdülő korosztályú részt­vevőkkel Salgótarjánban Ezen a községek legtehetsé­gesebb sakkozói indulnak Szó van arról, hogy megindul a női sakkozók egyesületbe való tömörítése. Ez aktuális lenne, hiszen nem is olyan régen híres volt női sakko­zóiról Rónabánya és Karancs- iapujtó is. Most keveset hal­lunk róluk Gyorsítani a szocialista sportszellem kialakítását A sport irányelveit a rétsá­gi járás vezetői is ismerik, tudják. Az MSZMP Központi Bizottsága által kidolgozott terveket a sport területén i? feldolgozzák, eljuttatják az alapszervezetekhez, a járás sportvezetőihez. Milyen legyen az egyesületi munka? A versenysport mel­lett hogyan lehet elérni, hogy fejlődésnek induljon a tö­megsport a járásban? Jön a tél. A téli esték ki­használása nagyon fontos. A járás községeiben ebben az évben is megrendezik a téli sportköri estéket, sportakadé­miákat. Ennek már hagyomá­nyai vannak. Az előző évek tapasztalata azt mutatta, hogy azokon a helyeken, ahol kel­lő időben és kellő szervezés­sel fogtak hozzá a rendezvé­nyek létrehozásához, ott si­kerük volt. A sportakadé­miát már harmadszor rende­zik meg a járásban. Ez igen közkedvelt oktatási forma. Nagy volt az érdeklődés, és a sportköri tagok többségét si­került megnyerni. Ebben az évben olyan tematikát dol­goztak ki a járás sportveze­tői, amely érinti a legaktuá­lisabb tömegsport feladatokat. Népszerűsíteni akarják az or­szágos sportnapokat és erre minél több aktivistát, vezetőt igyekeznek megnyerni. Népszerűek voltak az el­múlt évben a „Mit tud a sportmozgalomról”? — vetél­kedők. Több helyen a várako­a tehetségek felkutatása Még ebben az évben no­vemberben és decemberben úttörő, serdülő és ifjúsági te­hetségkutató versenyeket ren­deznek a salgótarjáni járás­ban. Először a községi verse­nyekre kerül sor, majd eze­ket követi a körzeti es a já­rási döntő. Ügy tervezik, hogy három sportágban; asztaliteniszben, kézilabdában és röplabdában mérik össze tudásukat a fia­talok. A versenyeken kitűnt tehetségeket, csapatokat fi­gyelemmel kíséri a járási TS. Támogatja majd fejlődésü­ket, lehetőséget biztosít a to­vábbi sportolásra. A verse­nyekhez a járási TS biztosít pénzt „Ismerd meg hazádat mozgalom Romhányban A Romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és gimnázium tanulói termé­szetjáró szakosztályt alakí­tottak. Ügy tervezték, részt vesznek az „Ismerd meg ha­zádat” mozgalomba. Négy­éves tervezetet dolgoztak ki, melyben meghatározták a tú­rák célját Hogy honnan van pénzük? A diákok ügyesek ts lele­ményesek voltak. A harma­dikos gimnazisták és a nyol­cadik osztály tanulói a helyi tsz-től, egy-egy egyholdas te­rületet kaptak, amelyen szer­ződéses alapon babot termel­tek. Ezért a munkáért nem kevesebb, mint 1500 forintot kerestek. A . szakosztálynak elve, hogy először a szűkebb ha­zát, Nógrád megye neveze­tességeit műemlékeit kell megismerni. Jártak már Ivi- rály-réten, Szandán és leg­utóbb K. Kiss Etelka tanár­nő és Kaári Sándor szatto.z- tályvezető tanár vezetésével kétnapos túrát tettek Salgó­tarján környékén. A tanulók Mohorán megnézték a Mauks-ház Mikszáth emlé­keit, a szügyi vármegyeházát, Balassagyarmat és a Szécsény nevezetességeit, Salgótar­jánban jártak a Bányamú- zeumban. az öblösüveggvár­ban, majd a második nnnon gvalogtúrát tettek a somoskői és a salgói várhoz. Megis­merkedtek a ’^árak történeté­vel. záson felüli eredményt ho­zott. Jó szolgálatot tett a sport népszerűsítésének. Az elnökség ebben az évben is több helyen megrendezi a szellemi vetélkedőt. A tokiói olimpia magyar sikerei meg­növelték az igényeket az amúgy is népszerű élménybe­számolók iránt. Az elmúlt év­ben két olimpikon: Hessz Mi­hály és Hammeri László jói sikerült élménybeszámolót tartott a tokiói olimpiáról a rétsági járásban. Ahol meg­jelentek, mindenütt nagy volt az érdeklődés, a hallgatóság gazdag élményekkel távozott. Ebben az évben is lehetőség van arra, hogy a falusi sport­köri estéket a járás legkisebb községeiben is megrendezzék A JTS elnöksége kidolgozott egy anyagot, melynek címe: A szurkoló lélektana. Ezt va­lamennyi sportegyesülethc* eljuttatta. A példa követésre méltó, mert a sportszerűség­gel bizony baj van. Éppen ez tette szükségessé, hogy ilyen irányban is tevékenykedjenek a JTS vezetői. A rétsági já­rás bajnokságaiban is előfor­dul, hogy sportszerűtlenked- nek a játékosok, s hogy vagy a csapatok, »agy a szurkolók lépték túl a buzdítást, a lel­kesítés határát. Az előadás anyaga foglalkozik a szabá­lyokkal és a szurkolás helyes módjával. A téli sportköri esték és a tervezett rendezvények sike­res lebonyolításához segítség szükséges. Ezt a segítséget el­sősorban a KISZ, a Nóta- nács, az MHS és a Hazafias Népfronttól várják a rétsági járásban. 361 szerepelnek a salgótarjáni járás csapatai Jól szerepelnek a salgótar­jáni járás csapatai a külön­böző sportágakban. Véget ért a megyei női és férfi röplabda-bajnokság. Kü­lönösen a férfiak versenye volt rendkívül izgalmas. A bajnok­ság végeztével még nem volt első, mert az SBTC és a Kis- terenyei Bányász holtverseny­ben foglalta el az első helyet. A döntőt, melyet Zagyvapálfal­ván játszottak, a Kisterenyei Bányász nyerte 3:2 arányban, s igy ö léit a bajnok. A női bajnokságot a Baglyasaljai Valakinek el kell kezdenie... Esteledik. Egy ablaknyílá­son bemászunk a házba. Ki­csit nehezen megy, mert jó egy méterre van a földtől. Lerázzuk a port a ruháról. Aki kalauzol az ablaktalan, vakolatlan falú épületben, az Szőllős Béla, a Somoskőújfa­lui Építők Sportkörének elnö­ke. — Ez lenne az az öltöző. Nem is az, inkább klubház. mert tekintse meg... (Szét­tárja kezét, miközben magva- ráz.) Hat helyiségünk lenne. Ez a középső kisebbfajta tornateremnek is beillik. Itt aztán lenne hely. Jöhetné­nek az asztaliteniszezők, a sakkozók, no és a labdarú­gók is. Különösen nekik lenne fontos, ha összejönné­nek a klubban. Legalább kö­zelebb kerülnének egymás­hoz, javulna a csapatszel­lem, meg aztán — mondja sóhajtva — itt a tel, a sport­ága démiák, a téli esték. Na­gyon sok rendezvényt ‘art­hatnánk itt. Így? — Maga elé néz. hallgat Neszt hallok. Egy gyer­mekcsoport szalad ki az egyik helyiségből. Kiugrál­nak az ablakon, ahol mi be­másztunk. Jó itt játszani es­ténként. Az a bizonyos oltozo Nagyon elkelne és nagyon esedékes már itt, Somoskő­újfalun az öltöző, vagy ahogy az elnök mondja, klubház. Még 1964-ben kezdték építe­ni, de a munka valahogy meg­rekedt. Egyszer az anyag nem volt kéznél, máskor a pénz hiányzott. A sportkörnél is bajok voltak, vezetőségvá­lasztás stb. Huza-vona és az eredmény: még mindig nincs készen. Szőllős Béla még ezt is mondta. — Nagyrészt társadalmi munkával épült ez a ház. Most pénzt is kaptunk a ta­nácstól. A tetőszigetelés már készen van. Beszéltem nyolc- tiz kőművessel. Azt mondták, szivésen eljönnének vasárna­ponként dolgozni. Akkor ta­lán készen lenne még ebben az évben. így reménykedik az elnök, de vajon meglesz-e az épület az év végére? Csípősek már az esték, megjelent már a dér is, és mi lesz, ha bekö­szönt a tél és megjelenik vasfoga: a fagy. Lehet-e ak­kor dolgozni? Készen lesz-e a hideg ellenére? Építők-e az Építők? Nem. A név csak rajta maradt a sportkörön, mint a kisgyereken a becenév. Jó pár évvel ezelőtt még műkö­dött a kőbánya. Akkor nyer­te nevét a sportkör. Támo­gatást is kapott az Építők Szakszervezetétől. Megszűnt a kőbánya, megszűnt az anya­gi támogatás, de megmaradt a név. A tsz nem akarja vál­lalni a sportkört A község segíti, ahogy erejéből telik. HuszonegyezeV forint állami támogatást kapnak. Ehhez jön a saját bevételük, így csaknem ötvenezer forinttal gazdálkodik a somoskóuj falui Építők. Ez a pénz négy szak­osztály munkájához kell. Ko­rábban hat volt, mert teké- zők és röplabdások is akad­tak Somoskőújfalun. A lab­darúgó csapat a megyei I. osztályban szerepel, több­kevesebb sikerrel. Inkább visszaesés mutatkozik. Ne­héz a helyzetük. A labdarú­gók zöme TarjüLoa jár dol­gozni, vagy máshová. Nehéz összefogni őket. Az asztali­teniszezők már sikeresebben szerepelnek, hiszen úgy áll a helyzet, hogy a járási bajnok­ságból felkerülnek a megyei­be. A sakkozók is rendezték soraikat 1962-ben alakultak újjá, sakk-készletet kaptak és jelenleg a járási bajnokság­ban szerepelnek. Két lelkes sportember Ez Erdélyi László és Balázs Bálint. Előbbi az asztaliteni­szezőket, utóbbi a sakkozókat vezeti. Nemcsak szakmájuk azonos, barátok is. Mindkettő II. osztályú sakkozó. Erdélyi László, amikor kint jártam, éppen munkahelyéről, Salgó­tarjánból érkezett. Az asztali­teniszezők már várták. Nem is ment haza, edzést vezetett a kultúrotthonban. Szívén vi­seli a csapat sorsát. Azt mond­ta: „A kishartyániak második csapata nem állt ki ellenük, mert el akarják halasztani a mérkőzést, hogy az első csa­patot szerepeltessék, így a Sóshartyán lesz majd az első”. Törődik a fiúkkal, oktatja őket Balázs Bálint a járási csapatbajnokságra készül a sakkozókkal. Neki Is van pa­nasza. Azt nehézményezi, hogy néhány egyesület visszalép a bajnokságtól és hiába várják vasárnaponként Őket. Mind­ketten sokat dolgoznak a sportért Somoskőújfalun, Több mint sportszeretet az, amit a természetjárók vé­geznek Czibula Elemér bácsi vezetésével. Mindenki így hív­ja őt. Már túl van a hatodik ikszen. A Karancs környékét tartják rendben. Amikor a jelzéseken elindulva feljut a csúcsra a kiránduló, vagy ami­kor a szalonnasütés után friss forrásvizet iszik, vagy netalán az eső elő egy kunyhóba me­nekül, nem is gondolja, hogy ez mind a somoskőúj fajúi ter­mészetjárók kezemunkája, gondossága. Rendben tartják a forrásokat, az átjelzéseket, az idén két kunyhót építettek. Kevés támogatást kapnak, mégis dolgoznak. Sátor kellene nekik a túrákhoz, tájoló a tájékozódáshoz. Nincs női sportoló pedig volt, nem is olyan régen, egy ütőképes női röp- Labdacsapat. Sok együttesnek borsot törtek az orra alá So­moskőújfalun. A lányok férj­hez mentek, elkerültek a köz­ségből. Mi lehet az oka, hogy nem sportolnak itt a nők? Több embert megkérdeztem, mert tulajdonképpen ez izga­tott legjobban. Két okot mondtak. Nincs aki összefogja őket és elmennek máshová. Valahogy azt vettem észre, megszokták ezt a helyzetet, jól van úgy, ahogy van. Pe­dig. .. Eszembe jutott, hogy a kör­zeti döntőn két somosi kislány, Nágel Gizella és Mázán Eszter az atlétikai számok közül szin­te mindegyiket „letarolta”. Az asztalitenisz spartakiád döntőn kétszer második helyet szer­zett egy-egy somosi kislány. Lehetne, sőt kellene munkál­kodni a női sportért a köz­ségben. Több mint ötezer a lakosság száma. Ez a szám is kötelez. Indul a busz Tárj ánba Beesteledett. Várom, hogy jöjjön Salgó felől az autóbusz. Harangoznak. Egy öreg néni hallgatja, aztán azt mondja egy mellette álló férfinek: „Furcsa ez a harangozó. Olyan, mintha félrevemé.” Salgótarján felöl most érke­zik néhány helybeli lakos. Köztük van ismerősöm is, Tóth László, aki a megyei TS- cn dolgozik. Mondom, miért voltam. Igen — mondja, az öltöző, meg a női sportolók. Hát el kellene kezdeni. Itt, helyben az iskolában lenne lehetőség, csak ember kellene aki elkezdi. Igaza van. Szokács László Bányász együttese nyerte. A baglyasi lányok most a kiste­renyei férfi csapattal együtt az osztályozóra készülnek. Ott állnak az NB II. kapujában Nagy a drukk a salgótarjáni járásban azért, hogy a Ka- rancslapujtőí Bányász első he­lyen végezzen a megyei lab­darúgó-bajnokságban. A ka- rancslapujtőíek három ponttal vezetnek és ha különösebb ..elemi csapás" nem jön közbe, ők nyerik a bajnokságot. A megyei női kézilabda-baj- noUságban is a járás csapata, a Nagybátonyi Bányász áll az első helyen. Az első helyezett mellett még négy együttes, a Kisterenye, Zagyvaróna, Cered és Karancslapujtő női csapata szerepel a járásból a nyolc fős megyei bajnokságban. Ki lesz az asztalitenisz bajnok? Ez a kérdés foglalkoztatja a salgótarjáni járás asztalite­nisz csapatbajnokságában sze­replő együtteseket Még egy forduló van hátra. A bajnok­ságot két csoportban rendez­ték. Az egyikben öt, a má­sikban hat együttes szerepel. Az öt csapatból álló „Alcso­portban a Sóshartyán—Somos- kőujfalu-mérkőzésen dói el a bajnoki cím. A „B”-csoport- ban a Csipkés és a Ménkes asztalitenisz-együttes áll ver­senyben az első helyért. A két csoportgyőztes kétfor­dulós mérkőzésen dönti el a bajnoki címet. A győzelem azt jelenti, hogy a győztes jö­vőre a megyei I. osztályban a legjobb asztalitenisz-csapa­tok között szerepelhet.

Next

/
Thumbnails
Contents