Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-03 / 233. szám

1 Világ proletárjai, egyesüljetek! Őszi fények AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI B I Z O T T S Á G A • É5- A~-A*fC,Y. E I TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 233. SZÁM. ÁRA: 80 FILLÉR 1965. OKTOBER 3., VASÁRNAP Tanulás társadalom Indonéziában ostromállapotot vezettek be AKI TANUL, jól teszi, lé­pést tud tartani a haladással, könnyebben megérti az élet változásainak mind bonyolul­tabb összefüggéseit, neVn hagy kihasználatlanul korábban nem volt lehetőségeket: — ezek a megállapítások közis­mertek. s valamikor társa­dalmunk osztályváltozásainak kezdetén agitációs fegyvertá­runk kellékei közé tartoztak. Sokszor elmondottuk az érve­ket, míg gyakorlattá váltak. Hiszen az emberekben a meg­ismerés utáni természetes szomjúság és a tudás megszer­zésének egyszerre kitárt kapui először ellentmondásokat szül­tek. Olybá tűnt sokak előtt a tanulásra történő ösztökélés, mint sok más erőltetett agi­táció. „Tanuljak, mert ez a divat? Tanuljak, hogy javít­sam a statisztikát? Tanuljak, hogy ezután is esetleg tanu­latlanok vezessenek?” Ilyen és ehhez hasonló kételyek emeltek gátakat a tömegmé­retű tanulás elé. De a tanítás, a tanulás sablonos módsze­rei is. A közművelődés általánosan kibontakozó tendenciáját, a ma tapasztalható lenyűgöző tn iretű tanulási kedvet is meg kellett előznie az anyagi, gazdasági fundamentumok létrehozásának. A fejlődés di­alektikájának egyik legtisz­tább bizonyítéka, hogy miköz­ben a hatalmat birtokló új társadalom épít. szükségsze­rűvé válik az építés megkö­vetelte tudás ugyancsak tár­sadalmi rangú. méghozzá gyorsított tempójú elsajátítá­sa. S ez a folyamat további dialektikus összefüggéseket teremt. EZEK EGYIKE az a té­tel, hogy a tudásszerzésnek egyéni és közösségi céltuda­tossága, és a társadalom fej­lődésére gyakorolt közvetlen lendítő hatása sehol másutt nem lehetséges, egyedül a szocialista társadalmi rend­ben. Hazudnánk, ha azt állí­tanánk, hogy az általános kulturálódás, az emberek ta­nulási törekvése és a tanulás ténye nem világjelenség napjainkban. A szélsőséges kivételektől eltekintve a ka­pitalista. viszonyok is lehető­vé tették már a néptömegek művelődését, az ismeretek megszerzését. A fejlett kapi­talista országokban ugyan most is nagyobb anyagi ál­dozattal jár az egyénnek a magasabb fokú műveltség megszerzése, mint nálunk, de ezekben az államokban a dolgozó munkásság kereseti viszonyai is jobbak még a miénknél. Ám az alapvető különbségei másutt kell ke­Mig ott a tanulásra fordí­tott idő, energia és pénz bolt, vagy előre nem látott eredményű befektetés, itt minden új ismeretnek és az ismeretek minden új birto­kosának helye, szerepe van társadalmi holnapunkban, holnaputánunkban. Ott — a kapitalista társadalomban — az ember, aki tanul és jár­tasságra tesz szert a tudo­mányokban (a tudományok­nak Világösszefüggéseik van­nak!), törvényszerűen össze­ütközik a tőké® viszonyok egymással is ellentétes ego- prakticizmusával: vagy felve­szi a harcot és magára ma­radva elbukik, vagy kompro­misszumot köt és ezáltal a tudománnyal kerül szerűbe s máris önmagával. Itt Ag a mi társadalmunkban — a tudomány, a műveltség nem ütközhet osztálykorlátokba, nincs tőkére épült ellenpó­lusa, nincs a pénzen alapu­ló hatalom, amely fejlődésé­ben megtorpanásra késztet­hetné. Itt is van harc, van­nak erős összecsapások s időlegesen elvesztett csaták is, de csak a konvenciók­kal, a bigottsággal, a tévesz­mékkel, amelyek a társadal­mi fejlődésnek is kerékkötői. Legyőzésük és megszünteté­sük tehát egyformán társa­dalmi és egyéni érdek. EZÉRT MONDJUK és ezért vált már általános meggyőződ ,'ssé, hogy csak az tud lépést tartani a haladás­sal, aki tanul. Ezt a megál­lapítást ma nem is kell kü­lönösebbképpen bizonyítani, bizonyítja. az élet. Az élet törvénye és nem valamilyen rendelkezés állítja félre azt, akii lemarad. A szocialista forradalom lényege az előre irányuló folyamatos mozgás, amelynek lehetőségét ponto­san a forradalom adja köve­tői, véghezvivői számára. Nem kell tehát csodáról ára­doznunk, amikor kimutatjuk, hogy szinte az egész ország apraja-nagyja tanul: ez az út, amelyen haladunk, termé­szetes velejárója. DE A TOVÁBBI előreha­ladás gyorsításához a termé­szetes foyamat egy-két érde­kes vonását is érdemes lenne tudatosítani, felhasználni. A kollektivitás és ennek ereje például igen lényeges jellem­ző. Miközben mindenki tanul s a tanulásban világos az egyén és közösség céltuda­tossága, a tanulás, az isme­retszerzés módja, rendsze­re is sajátosan szocialista. Gondoljuk csak el: régi és mai leírásokból, tapasztala­tokból ismeretes, hogy Svájc­ban, Ausztriában, Angliában, az Egyesült Államokban és egyebütt már az általános szinten is. de különösen kö­zép- és felsőfokon mennyire divatosak és „patinásak” a magánintézmények, amelyek­ben csak- osztály- és szárma­zási kiváltságosak szívhatják magukba a műveltséget (vol­tak ilyen intézmények Ma­gyarországon is). A tanulás­nak ez a módja már a rend­szerében hordozza csíráját az emberek egymással szembeni ellentétének* csíráját a kasz­toknak, a különbségeknek, a gyűlölködésnek. A mi de­mokratikus kultúrpolitikánk folytán viszont a tanuló em­berek milliói kerülnek egy­máshoz közel, mégha előző' életük, viszonyaik ellentéteit magukkal hozták is. Ez a mi sodró áramú művelődésünk az általános ismeretekben, a különböző tudományágakban és a politikai ismeretekben egyaránt egy hatalmas esz­mei népi nemzeti egység lét­rehozója, az agyak, a gon­dolkodás ideális, konstruktív szintézisének fundamentuma: így a mód, a rendszer, mint forma, a célkitűzések, a kol­lektív tervek megvalósítása hoz szükséges gazdag tarta­lom magában hordozója. Aki tanul, hasznos tevékenységet végez; aki a szocialista tár­sadalomban tanul, a ténnyel magával is továbbépítői' erősítője társadalmának. Kondorosi János (2. oldal.) Szépen élni (3. oldal.) Ahol megelőzték a minisztériumot (3. oldal.) Salgótarján vendége voltam (4. oldal) Pásztói feljegyzések (5. oldal.) Akit csak az este vet haza (5. oldal) Nagy versenyek után (6. oldal.) Űj utakon Lapujtő művelődése (7. oldal.) Családi kör (11. oldal.) (Koppány György felvétele) Tárgyalásaink új fejezetet nyitnak a testvéri kapcsolatok fejlesztésében Befejeződtek a magyar—mongol tárgyalások Ulan Bator. Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: párt­Ulan Bátorban szombaton -délután befejeződtek a magyar—mongol államközi tárgyalások. Á tárgyalások eredményeként a két ország között barátsági és együttműködési szerződést kötöttek, amelyne k aláírására ünnepélyes kér tek között kerUlt sor a Nagy Népi Hurál fogadótermében. Az okmányt magyar r észről Kádár János, az MSZ MP KB első titkára, mon­gol részről J. Cedenbal, a, Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a minisz­tertanács elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláírás on jelen voltak a magyar küldöttség tagjai. Mongol részről megjelentek a MNFP Poltikai Bizottságának, a Nagy Népi Hurál elnökségé­nek és a kormánynak tagjai. « A két párt- és kormányküldöttség tárgyalásairól Kádár János és J. Cedenbal közös közleményt írtak alá. Szombaton este a Nagy Népi Hurál tanácskozótermében mongol—magyar barátsági gyűlést rendeztek. A mongol és magyar nemze­ti zászlókkal feldíszített emel­vényen a gyűlés elnökségében helyet foglaltak Kádár Já­nossal az élen a magyar kül­döttség tagjai, J. Cedenbal és Barátsági gyűlés Zs. Szambu vezetésével a mongol párt- és kormány ve­zetői, a közélet ismert szemé­lyiségei. A gyűlés a nemzeti himnu­szok elhangzása után C. Al- cangerel, az Ulan Bator-i váro­si pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd a mongol főváros munkásságának, mű­szaki értelmiségének, s a mű­vészet és tudomány dolgozói­nak egy-egy küldötte köszön­tötte delegációnkat. Ezt követően J. Cedenbal mondott beszédet. A gyűlés a mongol forradal­mi induló hangjaival ért véget. 3. Cedenbal elvtárs beszéde — Engedjék meg, — mondta bevezetőben Cedenbal, — hogy a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsá­ga és a Mongol Népköztársa­ság kormánya megbízásából országunk valamennyi dol­gozója nevében szívből kö­szöntsem Kádár János elvtár­sat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, ugyan­csak szívből ‘ köszöntjük a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjait, a baráti Magyar Népköztársaság kiemelkedő személyiségeit. — Az önök személyében, kedves magyar barátaim szívből köszöntjük a dolgos testvéri magyar népet, amely magabiztosan halad előre a szocializmus útján, harcol kö­zös ragyogó jövőnkért, a kom­munizmusért, harcol a béké­ért, a barátságért és a népek közötti együttműködésért. Az önök személyében kö­szöntjük a Magyar Szoci­alista Munkáspártot, a nemzeti kommunista moz­galom harci osztagát. a munkásosztály ügyének ki­váló harcosait, a magyar kommunistákat, akik .■ népünk harcának első vonalában a szocializmus teljes felépíté­sén dolgoznak. — Népünk nagy örömmel fogadta azt ja hírt, hogy ma­gyar párt- és kormánykül­döttség tátogat hozzánk, nagy szeretettel várta a testvéri Ma­gyarország küldötteit. A Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének ha­zánkban tett látogatása egész közvéleményünk figyelmé­nek középpontjában áll, hi­szen nagy eseménye ez a mongol és a magyar nép testvéri kapcsolatai történe­tének. Habár Mongólia és Magyarország földrajzilag tá­vol vannak egymástól, egye­síti őket a forradalmi harc, s a szocializmus építése köze­pette igazi testvérekké váltak. — A mongol nép nagy fi­gyelemmel kíséri azokat a ha­talmas sikereket, amelyeket a tehetséges magyar nép di­csőséges és kipróbált élcsapa­tának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a vezetésével a szocializmus építésében el­ért. Népünk szívből örül ma­gyar testvéreink kiváló ered­ményeinek. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocialista Magyar- ország dolgozóiban őszinte barátainkat, hű elvtársa­inkat és harcostársainkat tisztelhetjük. Őszintén örülünk annak, hogy a magyar és a mongol nép. a Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kap­csolatai a marxizmus-leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus megingathatat­lan elvein alapulnak és való­ban testvériek. — A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatása or­szágunkban, a magyar elvtársakkal le­folyt szívélyes találkozók és tárgyalások új fejeze­tet nyitnak pártjaink és országaink testvéri kap- • csolatainak fejlesztésében és elmélyitésében. — örömmel jelenthetem ki. hogy országaink gazdasági együttműködése összhangban van a szocialista internaciona­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents