Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-19 / 250 (246). szám

1 1955, október 19., kedd p ' n 3 Segítsük a segítőket Ai elmúlt héten a Salgó­tarjánitól ZagyvapvlUlva te­le közlekedő reggeli vonat ablakából mosolygo fiatalok integettek at ellenkező Irány­ba közlekedő vonat utasai­nak. A Salgótarjáni Madách Imre Giinna/ium tanulói vol­tak, akik a zagy vapálfalvt Isi­ben százas csoportonként egy egész héten át a földeken dolgoztak. Zöldséget, gyiiinöl- esőt és egyéb mezőgazdasági terméket szedlek, mintegy 2J200 forint értékű munkát végeztek. Hasonló tevékenységgel azonban megyesseerte találko­zik az ember, különösen moat a nagy betakarítást kampány idején. tfUtöröcsapatalnk, kö­zépiskolai KIHZ-szcr vezetetek ieyekeznek jól kihasználni a társadalom hasznára és saját javukra fordítani azt a tizen­öt napot, amelyet a Művelő­désügyi Minisztérium a me­zőgazdasági munkák segítsé­gére engedélyezett a tanin­tézeteknek. A kisterenyei gimnázium a kishartyáni, a zagyvaróna! gimnázium a So­moskőújfalui, a pásztói gim­názium, a szirákl, m nagybá- tonyi gimnázium a helyi taz- ekkel, illetve állami gazdasá­gokkal kötött megegyezőit. Ezeknek a munkáknak ál­talában igen sokoldalű hasz­na van. Mindenek előtt a ne- velőmunkát segíti abban, hogy a diáfeifjuság megismeri az alapvető munkafogásokat, módszereket, metfszokják a fizikai munkát. megismerik annak szépségét is nehézsége mellett, A tánárok éa a tanulók jól tudják éa lamerik e mun­kának gazdasági hasznát ia, hiszen sokezer forint értékű termést mentenek meg az ér­tékcsökkenéstől, vagy a teljes pusztulástól. A társadalmi ér­dek mellett a KI8Z-szerveze­tek, úttörőcsapatok is megta­lálják a maguk számítását e hasznos munkavégzés során. A végzett munkáért kapott pénzt a KISZ -szervezetek, úttörőcsapatok közös pénztá­rában helyezik el, melyből a következő szünidei kirándulá­sokat, országjáró túrákat éa táborozásokat szervezik. Ezek tudatában az iskolák és ifjú­sági szervezetek vezetői való­sággal keresik, kutatják a munkalehetőségeket. Igyekez­nek minél kedvezőbb feltéte­leket találni, ahhoz, hogy se­gítsenek a betakarítási mun­kálatokban. A jószándékű törekvés, se­gíteni akarás azonban nem talál mindig és mindenhol kellő megértésre. A gazdasá­gok vezetőinek egy része bi­zonyos fenntartással fogadja, s emiatt nem veszt komolyan, vagy lgénvbe a diákság mun­kálat. Sok esetben ezt a te­vékenységet esak egyoldalú­an, üzemi szemszögből ítélik meg. Nem biztositanak megfele­lő munkafeltételeket. Így fordulhat elő, Hogy az Intéze­tek többsége az engedélyezett 15 napnak eddig körülbelül csak az 50 százalékát tudta ledolgozni, vagy, hogy Zagy­varónán a rossz krumpllz»«- dőgép beállítása miatt 100 gyermek egy egész napon át nem tudott dolgozni, Klshar- tyánban pedig olyan gyümöl­csösbe irányították a diáko­kat, amelybe már egyszer előszedést végeztek. Az ilyen „munkaszervezés” nem lelke­síti a fiatalokat és árt a gaz­daság hírnevének is. A legnagyobb és legsürgő­sebb betakarítási munka a kukoricaszedés, a répaszedés még hátra van. az idő sürget. Jönnek a hidegebb napok, szükséges tehát a gyors éa nagytömegű munkavégzés. Ennek tudatiban kérjük a mezőgazdasági üzemek tsa-ek vezetőit, vegyék igénybe az úttörők és középiskolás diá­kok munkáját, biztosítsák a adjanak meg minden segítsé­get a segíteni akaróknak. Kaszás Ambrus KISZ MB iskolai osztály vezetője JVefcp» óVs, nagy feladatok Tönieg,tfakai*mányok betakarítása A balassagyarmati járás­ban csaknem valamennyi tsz nehéz körülmények között dolgozik. Ezerkétszáz hold fő- ' etésű silótakarmányt kell a járásban betakarítaniok, amelyből 960 holdat sikerült eddig mindössze rendbe ten­niük. Mindehhez 17 AS siló- kombájnnal és kilenc Or­kánnal rendelkeznek­Nehezíti az idén a silózás munkáját a gyakori csapa­dék és a betakarításra ke­rült nagy tömeg. Az elázott tulajokon általános volt, hogy két erőgép vontatott egy AS silókombájnt. De volt rá csel, oéldául » szügyi tsz-nél. hogv három Utos húzott egy AS- töltőt, A nagy tömeg miatt gya­kori a géphiba, különösen az AS silókombájnnál. A napi párórás veszteség késlelteti u betakarítást. Szükség vol­na nagyobb teljesítőképessé­gű gepekre, hogy a stlóta- karmány idejében a helyére kerüljön. Ezért, mindent el­követnek b silózás mielőbbi befejezése érdekében és ahol szükséges, gépátcsoportosí- tist hajtanak végre Ennek nyomán a csesztvei Madách Tsz Orkánnal segít a téré­in Aranykalász Tsz-nek a silózás befejezéséig. Ebben az időszakban a járás termelő- szövetkezőt»1 ben egvídeiű'ee végezni kell a betakarítást, jzántást. és a vetést. Az esőzések nyomán a tar­lóherék kevés kivétellel szé­pen kifejlődtek és a mint­egy 2400 holdból eddig már 1500 holdat betakarítottak a tsz-ek. Ezt a lehetőséget a termelőszövetkezetek a kiesett szálastakarmánvok pótlására ifvekeznek kihasználni. A járás területén a tarlóhere betakarítása javában foMk. Azokon a területeken, ahol a tavaszi árpát kévekötő­aratógéppel vagy kézzel arat­ták le, a génikaszálás fenn­akadás nélkül megy. Tóth István, az érsekvad­kerti Magyar — Csehszlovák Barátság Tsz elnöke biza­kodóan néz a tél elé, mert a _ téli átteleltetéshez eddig már 75—80 vagon szálasta­karmányt és 80—90 vagon áipaszalmát raktak kazalba. Ersekvadkerten a tavasz folyamán mintegy 800—900 hold pillangóst kellett ki­szántani, részben poeok- kártétel. részben pedig kifa­gyás miatt. Ennek ellenére az idei szálastakarmány helyzet biztató. Az jdel év a szécsényi já­rásban sem kedvezett a ta­karmánytermesztésnek, mert a nagykiterjedésű ipolymenti vétek a nvár folyamán több­ször kerültek víz alá, egy részüket ma is víz borítja. — Emiatt a tsz-eknek jelen­tős takarmánykiesésük van rttiszénóból. A szálastakar­mánvok pótlására a szoká­sosnál nagyobb területen ve­tettek borsós napraforgót, esalamádés napraforgót és különböző egynvári szálast. Most a betakarításon van a sor. A silókukorica betaka­rításának felénél tartanak, ezzel egyidejűleg a napra­forgós keverékek silózása i* halad. Az idei rendkívüli időjá­rás. az Ipoly kiöntése Ipoly- tsirnóc, Lit ke. Nógrádszakal, I udányhnlászi, Szécsény isz- eiben a takarmány helyzetet érzékenyen érintette. Lassít­ja a silózás munkáját, hogy az esőzések folytán több íz­ben felázott területeken a gepek kiemelkedő tejesítést nem tudnak elérni. A szálas- cs tömegtakarmány készletek növeléséhez viszont régen kedvezett. ennyire az időjá­rás, mint az idén, mert a tar lóherék és a másodveté- sek jól sikerültek. Az idő­járás mostani kedvező ala­kulása folytén úgy látszik, hogy a szemes kukoricák is beérnek és így abból silóba csak jelentéktelen mennyi­ség kerül. A rendkívüli kö­rülmények között a tsz-ek vezetői és tagjai különös erőfeszítéssel Igyekeznek a szükséges takarmányokat biztosítani. Kukoricaszárat, cukorrépafejet és minden s..ózásra alkalmas mellék- terméket betakarítanak, a ta­karmány- és szatmakazlakat téllesítík, a tarlóheréket ka­zalba teszik. A 2100 hold tarlóherének 75—80 százalé­kát mér lekaszálták, nagy ré­szét boglyákba, illetve ka­zalba rakták. Eddig elsősorban az idő­járás akadályozta meg azt, hogy a szérűkbe es a si­lóba több takarmány kerül­jön. Most viszont a tsz- tagok munkáján múlik, hogy a meglevőből lesz-e takar­mány, vagy pedig a lehető­séget elmulasztva tovább nö­velik a takarmányozási gon­dokat. Ez jóvátehetetlen hi­ba lenne, éppen ezért en­nek elkerülése érdekében az őszi munkacsúcsban is úgy kell a munkákat szervezni, hogy ami megtermett, az be­takarításra kerüljön, és sem­mi ne menjen veszendőbe. A silótakarmányokat nem­csak azért kell időben be­takarítani, mert takarmá­nyozási gondok vannak, ha­nem azért is. mert ezekkel sokkal olcsóbbá tehetjük a termeiét, tehát a rendelke­zésre álló takarmányok mennyiségétől függetlenül a siló felhasználásának min­dig nagy jelentősége van. A jövő évi takarmányellátást biztosítjuk azzal, ha tavasz- szal a következő évre egy­két kazal takarmány meg­marad. Barlai Gábor Egy építésvezetőség életre kelt... A pécskö ulcui| építésvezetőség alighanem jú­liusban jutott a mélypontra Kilencven ember mindössze háromszázezer forint értékű munkát végzett. Az építőipa­ri csúcsidőben! Augusztus kö­zepén, Tamás István építés- vezetői kinevezése idején csu­pán a befejező jellegű mun­kák „éltek"... Két lakóépület. Azok is éppen hogy,. . Az épí­tésvezetőség harmadik ne­gyedévi termelési terve vi­szont kétmillió hatszázezer forintról szólt. — Az alapvető feladato­mat — mondja a fiatal épí­tészmérnök — abban határoz­ta meg a vállalat vezetősége, hogy a két toronyépület har­madik negyedévi átadását minden körülmények között biztosítsam. Mint Ismeretes, ez sikerült. De már ebben az időben egyre" többet gondol­tunk arra: mit csinálunk, ha ezzel a munkával végeztünk. Folytatni kellett a gimnázium építését, előkészüinünk a ti­zenegyes jelű toronyépület építéséhez, Számlázott terme­lési értékűnk ugyan lassan emelkedni kezdett: augusztus­ban már kétszerese volt a júliusinak, szeptemberben há­romszorosa, az építésvezetőség elmaradása mégis tetemesnek mondható. Az év utolsó hó­napjaiban kell hát sok min­dent pótolnunk. — A gimnázium építése az utóbbi hetekben valóban meg­elevenedett. Mi volt itt a, ko­rábbi tétlenség oka? — A legnehezebb problémát az okozta hogy a vízelve­zetés ideiglenes megoldása nem hozta meg a várt ered­ményt A Kissomlyó utca és az épület alapszintje közti kü­lönbség miatt nagytömegű föld csúszott meg, veszélyez­tetve az építkezést. Biztonsá­gi dúcolással tettük lehetővé, hogy a munkát folytathas­suk. Az is nehezítette a dol­gunkat, hogy az úgynevezett A—5-ös alap munkálatai el­maradtak — ez maga után vonta, hogy elakadt a fölöt­te lévő födém építése is. Ezt a problémát is megoldottuk. Azóta befejeztük a földszint feletti födém betonozását, je­lenleg folyik az első emelet fölötti födém zsaluzása. Az itt dolgozó ácsbrigád a munkára egyösszegű utalványt kapott, s a feladat határidőre való el­végzésére prémiumot is kitűz­tünk. Igyekeznek is vele, nem törődnek a munkaidő végé­vel. .. Az ácsokkal párhuzamosan megkezdődött a vasszereié* is. A betonozást szeretnénk no­vemberben elvégezni, s ez­zel a gimnázium szerkezet- építését befejezni. Még a hi­deg időjárás beállta előtt. A munkát teljesítjük. Az ab­lakkeretek egy része már megérkezett. A „maradék” október húszadikáig az ÉM Asztalosipari Vállalat ígérete alapján, itt lesz. A kereteket a helyükre tesszük, műanyag fóliával lefedjük. Egy gőz­kazán, amellyel az épületben fűteni fogunk, már a helyszí­nen van — így a belső kő­műves és installációs mun­káknak akkor sem lesz aka­dálya, ha az időjárás hideg­re fordul. — A gimnáziumot jövő év augusztusában kell átadni? — Igen, ez az egyik indíté­ka annak, hogy sokat és szí­vesen foglalkozom ezzel az építkezéssel Szeretném. ha jövőre már tanulhatnának benne. — Van már oka is? — Az épület nagyon szép lesz. Azt akarom, hogy a* ki­vitelezés méltó legyen a terv­hez — A tizenegye* jelű to­ronyépületet is jövőre kelt átadni. . — Ha jól emlékszem, au­gusztusban — Ez sem lesz valami köny- nyű feladat — Nem, az kétségtelen- An­nál is inkább, mert jelenleg a felvonuláson, előkészülete­ken kívül alig tudunk itt egyebet művelni. Mindeneset­re, kiépítettük a darupályát, nagymennyiségű köves-kavi­csos talajt mozgattunk meg. Kár, hogy az alapozáshoz Szükséges földmunkák üte­met hátráltatja a dömper­hiány. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy kihasználjuk a munkaszüneti napokat Ak­kor könnyebben kapunk szál­lító eszközöket is, társadalmi munkások is szorgalmasan járnak hozzánk. Az elmúlt vasárnap vájártanulók vol­tak itt, most vasárnapra ka­tonákat várunk. Szeretném, ha megdicsérné Mag István brigádvezető tíztagú kubikos- brigádját: ők acélárugyár! Gazdag cukorrépatermés Karancslapujíön Érdekes kísérletet végeztek az idén a cukorrépa termesz­tésben a karaneslapujtői ter­melőszövetkezetben. Arra a földterületre ugyanis, ahová a cukorrépát vetették, nem Sikerült megfelelő mennyisé­gű szerves trágyát juttatniok. Ezért Fazekas Mártonnak, a termelőszövetkezet főagronó- musának javaslatára holdan­ként másfél mázsa karbami- det permeteztek ki a terület- 1«. A kísérlet sikerrel járt. A közös gazdaságban most az ősszel több mint 200 mázsa termést ad a cukorrépa hol­danként. A szövetkezet szakemberei azonban azt tartják, egy év eredményeiből nem lehet messaemenő következtetéseket levonni. Ezért a kapásnövé­nyek karbamidos kezeléséről a jövő évbe« sem mondanak le. Zöld utat az exportnak Tanácskozott a Salgótarjáni Acélárugyár párt végrehajtó bizottsága Régen volt már olyan élénk párt-vb ülés a Salgó­tarjáni Acélárugyárban, mint a legutóbbi .amely az export helyzetét tűzte napirendre. Igaz a tét is nagy, az export­terv december 10-re való tel­jesítése, amit vállaltak és Kádár János elvtárs előtt külön is kijelentették amikor ott járt. Felmérték az első háromne­gyed évi eredményeket. Meg­állapították, hogy az export tervteljesítés nem volt zavar­talan. Ev elején anyaghiány, majd sorozatos üzemzavarok, egyes berendezések tönkre­menetele és a vagonellátás is fékezte munkájukat. Az exporttervek és részfel­adatok tudatosítása, a« agitá­ció» munka, amelyet az ex­portáló üzemrészek pártalap- szervezetei végeztek, év ele­jétől eredményesen folyt. Az akadályok ellenére a jő szer­vezőmunka eredményeként az első háromnegyed évi ex­porttervet 192.7 százalékra sikerült teljesíteni. Nagy munka van emögött, ha azt vesszük figyelembe, hogy szeptember utolsó de- kádját még 899 tonnás szál­lítási elmaradással kezdték és mégis, sikerült valameny- nyi részlegnek tételes gyártá­si és szállítási elmaradás nél- , kül zárnj a háromnegyed- I évet, Ebben nem kis érdeme van a hengerműi és szegverői pártalapszervezetnek, ame­lyet állandóan jobb munkára sarkalták a gazdasási veze­tést, sürgették a hatékony in­tézkedéseket. Az Acélárugyár külföldi kapcsolatai állandóan erő­södnek, ami örvendetes tény. A piackutatás, amelyben a gyár szakemberei is segítet­tek a külkereskedelemnek, eredménnyel járt. Ebben az évben Indiának ezer, Egyip­tomnak csaknem négyezer tonna árut szállítanak. Az Acélárugyárnak a népgazda­ság exportjában betöltött sze­repe kötelez, igen nagy fele­lősséget jelent. Ez érződött a végrehajtó bizottság ülésén is, ahol a résztvevők, az ex­port részlegek gazdasági ve­zetői, a pártalapszervezetek vezetői egymás után szólal­tak fel. Nem az úgynevezett bizonyítványt magyarázták, hanem arról beszéltek, mit akarnak tenni, és mit várnak a vezetőktől az éves export­terv december 10-re való tel­jesítéséhez. A végrehajtó bizottság leg­jobbkor tűzte napirendre ezt a kérdést. A gvár területén egyébként is állandó beszéd­téma volt a december 10-i batáridő. Itt a legilletékeseb- hek nyilatkoztak, hogy veze­tőkben, dolgozókban megvan minden akarat, nem félnek az erőfeszítésektől az ígéret maradéktalon teljesítése ér­dekében. ügy határoztak, hogy a gyártási tervet öt nap­pal előbb teljesítik, hogy a szükséees házi vizsgálatokra, a MERT átvételre és szállí­tásra is legyen elegendő idő. Az ülésen a feladatokat szinte napokra bontva hatá­rozták meg, személyre szóló felelősséggel. Gyártásban na­pi Í40 tonnára van szükség például. Határozat van arra, hogy az exportáló gyárrészle- gek elsőbbséget élveznek az esetleges üzemzavar elhárí­tásnál, anyagmozgatásnál, minőségi vizsgálatoknál. Az exportra termelő berendezé­sek például még energiakor­látozás esetén sem állíthatók le. A szükséges létszámfel- töltést is megoldják. A szál­lítási diszpozíciókról, okmá­nyokról, címkékről, csoma­goló anyagokról időben gon­doskodnak, és ebben nem tűrnek lazaságot. Részletesen foglalkoztak a három exportáló üzem; a hi­deghengermű, huzalmü és kovácsológyár feladataival, de úgy, hogy alaposan ele­mezték az elhárításra váró akadályokat és tennivalókat, amiből bőven jyt a TMK-ra i*. A végrehajtó bizottság a kommunista vezetők, az ex­portbizottság tagjainak köte­lességévé tette a tervteljesrtéo napi ellenőrzését és azt, hogy ahol akadályt látnak, azon­nal jelentsék. Azóta néhány nap már eltelt, és meg is van az eredmény. Szinte minden nap volt miben segíteni. Si­került is valamennyi eset­ben. A december tizedikéi ha­táridő betartása nem lesz könnyű feladat, hiszen az exporttervet űgv kell teljesí­teniük, hogy mellette a bel­földi igényeket j* időarányo­san ki kell eléiitóhíük. munkások, de amikor csak tehetik, jönnek... S bárcsak a vállalat minden kubikosa úgy dolgozna, ahogyan ők . • ' — A tizenegyes jelű lakó­épületen tehát nehezebben lendül neki a munka. Elkép­zelése van-e,,.? ...Elképzeli»« van.j Es ha a vállalat vezetősége is segít, még ebben az esztendő­ben legalább egy-két szint­tel „kibújunk" a földből. Ha ez sikerül, a télen a győri gőzölése* betonérloiés alkal­mazásával nagyon „megugor- haUnk” a szerkezettel. Ennél az objektumnál különben egyéb problémánk is van. Köztudott, hogy ha nagy eső szakad le, elárasztja a víz a Pécskö utcai építkezéseket is. A múltkor Kohánka Ist­ván kitűzővel bejártuk a dombot, megvizsgáltuk a kör­nyéket, megnéztük minden vízmosás irányát. Meg is ál­lapodtunk a kitűzővel egy megásandó vízelvezető árok nyomvonalában. Ez az árok a Pécskó patak csatornájába terelné a csapadékvizet A múlt vasárnap itt dolgozó vá­jártanulók egy részével sze­rettük volna elvégeztetni a munkát. Sajnos a kornyék la­kói szabályszerűen elkergették a fiúkat. Holott ez az árok nemcsak az építkezést, nem­csak a Pécskő utcát, mentené meg a folyton megismétlődő, és súlyos károkat, munkaki­esést. okozó kisebbszerű „ára­dásoktól", de még ezeknek a tiltakozó lakóknak is hasz­nos volna. Most, a városi ta­nács beavatkozását, és segít­ségét várjuk ebben az ügy­ben — Alig merem megkérdez­ni... az üzletházzal mi lesz? — Igen, az üzletház építé­sét is ránk bízta a vállalat vezetősége. Egyelőre sokat mondani ezzel kapcsolatban nem tudok. A teljes tervdoku­mentáció már a vállalat bir­tokában van. A központ elő­készítő csoportja tanulmá­nyozza a terveket, ismerkedik vele a főépítésvezetőség. Jó­magam is. Annyi bizonyos, ahhoz, hogy az építésvezető­ség „pénzügyi" egyensúlya va­lamelyest helyrebillenjen, szük­ségünk van erre a munkára is. Igaz. hogy a munkaterü­lettel problémák vannak még. A felszín alól régi épületek alapszerkezeteit, „élő” kábe­leket kell még kiemelni, é» egy nyomóvezetéket áthelyez­ni. Tekintve, hogy a tervező a kivitelezés költségeibe eze­ket a munkákat nem kalku­lálta bele — a beruházó fel­adata lesz elvégezni. — Az újságban az utóbbi hónapokban két kezdési ha­táridő is megjelent az üzlet­ház építéséről. Augusztus, szeptember... s az üzletház még mindig nem épül. Sajnoa így van.j En azonban nagyon bízom abban, hogy a vállalat ked­vező és időbeni megállapo­dást tud kötni a beruházóval. Ebben az esetben november­ben megkezdhetnénk és még az idén befejezhetnénk a vas- betoncölöpök léverését. A cö­löpverő gép szerkezetét az építkezés színhelyén már csi­náljuk, a eölöpök js a hely­színen vannak. Az üzletházat át kell adni jövőre. Sokáig halogatni a dolgot nem lehet... Egy építésvezetőség tehát életrekelt. A több mint hét hónapig szinte gazdátlanul álló munkahelyek lassan be­népesültek. Ezt ma már nem­csak az átadott két lakóház, de az épülőfélben lévő gim­názium „növekedése" is jel­zi. Reméljük, hasonló jelen­séggel hamarosan a tizen­egyes jelű toronyépületnél és az eddig hányatott sorsú üz­letház építésénél is találko­zunk. Ehhez Tamás István építés­vezetőben, munkatársaiban, az építésvezetőség valameny- nyi dolgozójában tehetség, jószándék, akarás van. Cs. G.

Next

/
Thumbnails
Contents