Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

2 nograd TW. szeptember 30., esűtSrtBfc m > ee f> Legyen törvény a békés egymás mellett élés Az EHSZ>k$z^yűlés vitája NEW YORK (MTI) A nagy változás A Kínai Népköztársaság megalapításának IS. évfordulójára Irt»: JANG CSI-CSUN Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni plenáris ülésén a vita megkezdése előtt jóvá­hagyta az általános ügyrendi bizottságnak azt a javasla­tát, hogy vegyenek fel a köz­gyűlés 20. ülésszakának na­pirendjére két fontos kérdést. Az egyik kérdés a más álla­mok belügyeibe való beavat­kozás elítélése, az államok függetlenségének és szuve­renitásának oltalmazása, a másik pedig az atomfegyve­rek további terjedésének meg­akadályozása. A két új na­pirendi pontot, amelynek megvitatását a Szovjetunió javasolta, az egyes számú po­litikai bizottság elé utalták. A közgyűlés szintén jóvá­hagyta az általános ügyren­di bizottságnak azt a javas­latát, hogy 34 független afri­kai állam kérésére tűzzék na­pirendre az ENSZ és az Af­rikai Egységszervezet együtt­működésének kérdését. Ezután folytatódott az ál­talános politikai vita. Ecua­dor, Dahomey és Guatemala képviselői szólaltak fel. Cordova ecuadori külügy­miniszter közölte, hogy kor­mánya továbbra is hajlandó megvitatni a latin-amerikai atommentes övezet létrehozá­sának kérdését és síkraszáll az atomfegyverek további HANOI (MTI) A dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front központi bizottságának elnöksége szep­tember 25-én közzétett, a felszabadi tási rádióban szer­dán ismertetett felhívásában Ítélte el újból az amerikai imperialisták Dél-Vietnamban elkövetett sorozatos brutális tetteit. A világ közvéleményének tiltakozása ellenére az ame­rikai imperialisták mindjob­ban kiterjesztik háborújukat nemcsak a VDK ellen, ha­nem szabotáló akcióikkal és provokációikkal súlyosan ve­szélyeztetik Laoszt, Kambod­zsát. Délkelet-Ázsia egész térségét és a világ békéjét. A dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front közpon­ti bizottsága felhívta a VDK népét, a világ minden népét, A börtön — az börtön. De Camp Luphungoula ráadásul — kongói börtön volt: Maga a pokol. Amikor Hohiovot a közös cellákba lökték, valaki gyufát gyújtott: megnézni a jövevényt- A gyufaláng im­bolygó fénye rávetődött a szürke betonfalakra, a törede­zett cementpadlóra, a fog­lyokra. Egy-kettőn ing volt, de a többség egyetlen öltözé­ke csak klottnadrág. Vala­mennyien mezítlábasok. Az újoncot nyomban közrefog­ták, hátha maradt nála ci­garetta, pénz, újságfoszlány. De Hohlov egyetlen használ­ható holmija a cipője volt. Egy szálfatermetű fogoly ba­rátságosan felszólította, hogy vegye le. Az újságíró enge­delmeskedett. A kongói test­vériesen megosztozott vele a cipőn: az egyik fél párat a maga feje alá tette és intett Hohlovnak, hogy a másikat tegye a saját feje alá. Szük- ségpárnának... terjedésének megakadályo­lyozásáért. Gabriel Lozes Dahomey külügyminisztere leszögezte, hogy o békés egymás mellett élésnek mindenki számára kötelező törvénnyé kell vál­nia. Síkraszállt a Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállításáért. Lozes ugyanakkor kiroha­nást intézett a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai egyönte­tűségének elve ellen és az bi­zonygatta, hogy a San Fran­ciscóban kidolgozott ENSZ- alapokmány „elavult”. A guatemalai külügyminisz­ter, Alberto Herrarte beszé­dét azzal kezdte, hogy a La- tin-Amerikát fenyegető állí­tólagos „kommunista ve­szélyt” ecsetelgette. Beszédé­nek nyilvánvaló célja az volt, hogy minél nagyobb külföldi segítséget szerezzen országá­nak. Kormányom — mondot­ta — szélesre tárja a kapu­kat a külföldi tőke előtt, amely az ország gazdasági megszilárdulását hivatott elő­segíteni. Herrarte sürgette egy la­tin-amerikai közös piac lét­rehozását a földrész „teljes gazdasági integrációjának” elősegítésére. A közgyűlés kedd délutáni ülése ezzel vé­gétért emelje fel tiltakozó szavát az amerikai imperialisták és lakájaik embertelen tettei el­len. és kényszerítse őket ar­ra, hogy betartsák a nemzet­közi szerződéseket, vonják vissza csapataikat minden fegyverükkel és hadianyaguk­kal együtt, számolják fel ka­tonai támaszpontjaikat és tartsák tiszteletben Dél- Vietnam népének önrendel­kezési jogát SAIGON A stratégiai légierő B—52- es bombázói szerdán hajnal­ban újabb támadást hajtottak végre a szabadságharcosok Saigontól 25 kilométerre északkeletre fekvő megerősí­tett állásai ellen. Ez volt a 6—52-es gépek 34. bevetése dél-vietnami terület ellen. Fehér ember és ráadásul: szovjet. „Ezt bizony kinyír­ják” mondták ki egymásközt a szentenciát a foglyok. A jelek valóban nem voltak biztatóak. Hohlov, ha akarta, ha nem, egész éjszaka — lin- gala börtön-nyelvleckét vett. Lingala nyelvlecke — Beta ie — hallatszott odakintről. — Üsd, vágd, nem apád! — Beta ie na moto! — Csak a fejét, hogy meg ne sántul- jon! Beta ie lokolo na lu- bumu! — Ne sajnáld a lábad a gyomrától! S a nyelvlecke vége rend­szerint: — Ekoki to bakísza liszusz? Elég volt, vagy akarsz még? — Majd szinte hallani lehe­tett a hangból, hogy lemondó kézlegyintés kíséri: — Ie akufi — Ez bizony ki­készült. .. Andréj Gromiko kedden este a szovjet ENSZ-képvi- selet székhelyén fogadta a szocialista országok ENSZ- küldöttségeinek tagjait. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozáson ott volt Péter Já­nos, hazánk külügyminiszte­re, Raul Roa kubai, Duger- szuren mongol, Manescu ro­mán, David csehszlovák kül­ügyminiszter és Tarabanov bolgár külügyminiszterhe­lyettes. Jelen voltak a szocialista országok állandó ENSZ-kép- viselői is, köztük Csatorday Károly, hazánk ENSZ-küldöt- te. Gromiko szovjet külügymi­niszter kedden este Couve de Murville francia külügymi­niszterrel, a francia EMSZ- küldöttség vezet'jévcl is ta­lálkozott. A szovjet ENSZ- képviselet székházéban fo­gadta még Ousmane Ba mali külügyminisztert és Kiprianu ciprusi külügyminisztert. Sasztri indiai miniszterel­nök kedden újságírók előtt nyilatkozott az ENSZ Bizton­sági Tanácsának tűzszüneti felhívásáról. Kijelentette: India ezt a felhívást jó­hiszeműen, feltétel nélkül elfogadja, egyoldalúan azonban nem. Kijelentette, hogy az indiai erőknek utasítást adtak, vé­delmezzék meg magukat bár­mikor és bárhol, ha Pakisztán megtámadja őket, megparan­csolták azonban nekik azt is, hogy a tűzszünetet maguktól ne sértsék meg. Sasztri kifej­tette: a Biztonsági Tanács legsürgősebb feladata az, „szólítsa fel Pakisztánt, hogy térjen le az agTesz- szió útjáról”. Azzal vádolta a szomszédos ál­lamot, hogy kész kiterjeszteni a háborút, ha szándékait más­kép nem tudja megvalósítani. Az indiai külügyminiszté­rium szóvivője kedden elmon­dotta: az indiai kormány kö­zölte U Thant ENSZ-főtitkár­ral, hogy „India országhatárát — így a kasmíri határt is — egynek és oszthatatlannak kell Közben meg-megcsikordult a börtön nehéz vaskapuja. Ugyan hová viszik a foglyo­kat? Kivégző osztag elé, vagy kínzókamrába? Mert a tábor különleges rendeltetésű, a Su- reté National főnökének, Nen- dakának közvetlen igazgatása alá tartozik. Camp Luphun­goula neve magyarul egyéb­ként azt jelenti: Kulcs-tábor. Valóban, kulcskérdésről dön­tenek itt: lenni, vagy nem lenni. A kérdés a foglyokra vonatkozik, és aki eldönti: maga Nendaka. Jövevény a Reginából Hohlov csodálkozással lát­ta, hogy a cellában még egy fehér fogoly van. Rogers fő­hadnagy. Micsoda találkozás: szovjet újságíró és belga zsoldos Csombéék börtönében — Tévedés, fatális tévedés, — mondta a belga. — Reggel­re kiengednek. Addig is szóval tartotta Hohiovot: — Nézze, ketten vagyunk itt fehérek, legalább mi tart­sunk össze... Végül még a Regina szál­lóba, lakosztályába, a 303. szobába is meginvitálta Hoh­iovot. Rogers a hírhedt Mic­hael Hoare zsoldos-osztagá­ban szolgált, fizetése 48 ezer Latin Amerika nem hajt fejet MOSZKVA (TASZSZ) Kariónov a Pravda hasáb­jain kommentálja az Egyesült Államok képviselőházának szeptember 20-i határozatát, amely törvényesíteni akarja a latin-amerikai országok ügyei­be való beavatkozást. A rettegés a kögép-es dél­amerikai, országok demokrati­kus hazafias erőinek növeke- kedése láttán, a félelem, hogy nem tudják megőrizni e tér­ségben egykori pozíciókat, —• ez magyarázza mindenek előtt e határozat elfogadását. Az imperialista Amerika vezetői osztályvakságuk ellenére is érzik, hogy Latin-Amerikában beértek „a felháborodás gyü­mölcsei”. „Mélységesen téved az, aki azt hiszi, hogy latin-amerikai földön mindenki kész mega­dással fejet hajtani az észak­amerikai milliárdosok ural­ma előtt.” tekinteni, s ez mindén jöven­dő politikai rendezés előfel­tétele”. India követeli a pakisz­táni fegyveres erők visz- szavonását Kasmír terü­letéről. közöttük a Kasmír indiai ré­szén tevékenykedő, mintegy háromezer főre becsült geril­la-harcosét is, — hangoztatta a szóvivő. Üj Delhiben közölték, hogy a kelet-pakisztáni határon, Nargingarh körzetében a pakisztániak tüzet nyi­tottak az indiai erőkre és ezzel megsértettek a tűz­szünetet. Pakisztán viszont azt jelen­tette be, hogy az indiai csapa­tok „törvénytelenül elfoglal­ták” Gatti pakisztáni határfa­lut, s a helyiségtől délre meg­támadtak egy pakisztáni had­állást. Szvaran Szingh indiai külügy­miniszter, úton New York fe­lé, kedden megállt Moszkvá­ban és megbeszélést folyta­tott Kuznyecov szovjet kül­ügyminiszter-helyettessel. Ké­sőbb tovább indult Londonba. kongói és 18 ezer belga frank volt. A börtönbe úgy ke­rült, hogy előző este mulato­zás után az afrikai piacon ré­szeg fővel lövöldözni kezdett Ébresztő előtt valóban kien­gedték. Már világosodott, lát­ni lehetett az arcát: hegyes orr, ellenszenves kis bajusz­ka, belga főhadnagyi egyen­ruha, vörös katonai tábori sapka. Az egyik néger fogoly szit­kot küldött Rogers nyomába. Az a férfi volt, aki este Hoh­lov cipőjét tette a feje alá párnának. A kaszai törzsből származó Alphonse Oulon börtönügyekben kifogyhatatla­nul találékonynak bizonyult. ö mutatta meg Hohlovnak, hogyan lehet körömmel — pa­pír híján — banánhéjra, ci­pőtalpra — vagy: gyufaszál­lal körömre jegyzetelni. — Napközben még cigaret­tát is szerzünk — ígérte. A törzs törvénye Hogyan? A titok nyitja egyszerű. A táborparancsnok, Dibou gyakorlatilag „isten után az első”. Ide ugyanis bí­rói eljárás nélkül kerülnek a foglyok, akikről sokszor jó­szerivel még azt sem tudják, 1949 október 1-én a világ keleti részén megszületett a Kínai Népköztársaság. Nagy győzelme volt ez a kínai nép­nek, hosszantartó forradalmi harcokkal vívta ki. A kínai népi forradalom győzelme vég­leg megdöntötte az imperia­lizmust és a bürokrata-kapita­lizmust: az új Kína megindult a szocializmus építésének széles útján. A 650 millió? kínai nép ki­tartással, szorgalommal és óriási lelkesedéssel 16 eszten­dei kemény harc után való­ban alapvető változásokat ho­zott létre az ország egykor „szegény és beteges” arcula­tán. Az új Kína gazdasági hely­zete az 1949 előtti időszakhoz képest óriási változáson ment keresztül. Hét esztendei fejlődés után a falusi népi kommunák szi­lárdak és erősek. A szocialista szervezetnek ez az új formája bebizonyította összehasonlít­hatatlanul nagy fölényét a nagyüzemi szocialista gazdál­kodás kifejlesztésében, a pa­rasztság szocialista öntudatá­nak emelésében. Falun a víz­gazdálkodási létesítmények megépítése nagy ütemben ha­ladt előre és állandóan növe­kedett a megművelt terület, méghozzá magas és állandó terméshozammal, az aszályok­tól vagy árvizektől függetle­nül. Nagymértékben emelke­dett a kommunák megalapí- tása előtti időszakhoz képes! a traktorok, az öntöző és le­csapoló berendezések, szállí­tási eszközök száma, az alka’- mazott műtrágya és elektro­mosság mennyisége a falusi vidékeken. Ebből is kitűnik, hogy a mezőgazdaság korsze­rűsítése nagy lépéssel halad! előre. Három esztendei súlyos elemi csapások után a mező- gazdaság helyreállt és gyors ütemben fejlődésnek indult Az 1964. évi termés országunk történetében meglehetős nagy termésnek bizonyult. Az idei nyári termés még a tavalyinál is jobb. A kínai mezőgazdaság tehát kitűnő helyzetben van, magasabb a gabona és az ipari nyersanyagok hozama és általános fejlődés mutatkozik a földművelésben, erdőgazda­hogy kicsodák tulajdonkép­pen. Így aztán Dibou azt en­ged ki, akit akar. Persze, azt akarja kiengedni, akinek a rokonsága megfelelő váltság­díjat fizet A börtönben a szabályzat szerint nem jár élelem a foglyoknak. Amikor a hozzátartozók végre kinyo­mozzák, hogy a szerencsétlen Camp Luphungoulába ke­rült, igyekeznek ennivalót bejuttatni neki. Ehhez per­sze „meg kell kenni” a fél börtönszemélyzetet. A titok harmadik nyitja — jellegzetesen kongói. Az országban rendkívül erős a törzsi összetartás érzése. Ezért a foglyok először is azt pró­bálják kideríteni, nincs-e az örök között olyan, akivel egy vidékről származnak. Mert ha van: a fogolynak nincs többé gondja pénzre, ételre, italra. A törzsi törvények még a börtönszabályzatnál is erő­sebbek. Ha az őr megszegi őket és nem segít a bajba jutott „távoli rokonán” — a törzs bosszúja előbb-utóbb utoléri... Következik: Telt ház és a trükk az üveggel. Ságban, állattenyésztésben, mezőgazdasági melléküzemek* ben és a halászatban. A kínai ipar gyors ütemben fejlődik ama irányvonal alap* ján, hogy a népgazdaság alap­jának a mezőgazdaságot te­kintjük. Számos új iparág lé­tesült, amelyekre a népgazda­ság minden ágazatának nagy szüksége volt. Ilyenek többek között: az autó, traktor-, re­pülőgép-, és hajógyártó ipar; a gépi berendezéseket gyártó iparok a vasgyártás, a bányá­szat, a műtrágyagyártás és energiafejlesztés számára; ne­hézipari gépeket, precíziós szerszámgépeket, szintetikus anyagokat és petróleumipari felszereléseket is gyártunk. Kína ma már egész komplex nagyméretű elsőrendű minő­ségű precíziós és modern gé­peket tud előállítani a legkü­lönfélébb iparágak számára. A fontos nyersanyagok és üzemanyagok tekintetében Kína a múltban csak a leg­közönségesebb acélt, öntött és hengerelt vasat, a legegysze­rűbb színesfémeket és petró­leum termékeket tudta gyár­tani, ma már azonban nagy mennyisedben állít elő ilyen­fajta elsőrendű ipari terméke­ket is. Számos modern léte­sítmény készül kizárólag kínai tervezéssel és végrehajtással. Kínában ma már évi 25 000 tonna szintetikus ammónia kapacitásai bíró vegyiüzeme­ket terveznek, olyan berende­zést, amelynek évi kapacitása 40 000 tonna urea, olyan szén­bányákat, amelyeknek évi kapacitása 1,8 millió tonna szén. Kína emellett önállóan tervez és létesít komplex vés­és acélműveket évi 1,5 millió tonna acél kapacitással. Vala­mennyi ipari ágazat nagy lé­péssel haladt előre a mennyi­ség, a minőség és a termékek választéka terén. Számos ter­mék minősége nemzetközi mértékkel mérve is igen ma­gas színvonalon áll. A kínai kultúrában, közok­tatásban és tudományban is óriási fejlődés tapasztalható. Folyamatban van a kulturális forradalom és kialakul az új szocialista kultúra, 1964-ben óriási sikert ért el a jelenkori témákat feldolgozó Pekingi Opera fesztiválja. A művészek kimennek a falvakba és az üzemekbe, hogy a munkások, parasztok és katonák tömegeit szolgálják. Az oktatásban még egy­részt továbbra is fennmarad az egésznapos iskolázási rend­szer. Kínában kísérleteznek a részben munkával, részben ta­nulással, illetve részben me­zőgazdasági munkával, rész­ben tanulással működő isko­lák új típusával is. Az okta­tási reformot igen határozot­tan hajtják végre, hogy még gyorsabb, jobb és gazdaságo­sabb módon fejlesszék Kína szocialista közoktatását. Gyors ütemben gyarapodik a tudományos és műszaki munkaerő állomány. A mun­kások és műszakiak széles tömegei, a műszaki újításo­kért indított kompány so­rán számos találmányt és újítást valósítottak meg. Sok olyan tudományos kutató munka valósult meg, amely­nek eredményei nemzetközi szempontból is igen nagy ér­tékűek. A mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben és a szállításban most kampány indult, amely kimondja: mér­jük össze magunkat a leg- jóbbakkal, tanuljunk tőlük és szárnyaljuk túl őket, segítsük az elmaradottabbakat, hogy utolérjenek és növeljük teljes erővel a termelést, gyakorol­juk a takarékosságot. Or­szágszerte mindenütt új len­dületet vett a szocialista épí­tés. Vietnami helyzetkép Az USA mindjobban kiterjeszti az agresszív háborút Hat bét Camp Luphungoula poklában 2. Maga a pokol.., „India országhatárát egynek és oszthatatlannak kell tekinteni" Az indái külügyminiszter megbeszélései Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents