Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

1W5 szeptember 2S. vasárnap ifdcUn TT Ki a Ásnak a munkának, amely­árt fizetés jár, van kezdete és vége Amit viszont otthon kell elvégezni, — ha csak azért is, hogy a háztartás rendben le­gyen —, annak legtöbbször se eleje, se vége. Hány órai ten­nivaló várja a házban és a ház körül a háziasszonyokat? Statisztikusok megkísérlik a felmérést, de csak becslések­re támaszkodhatnak. Mert ki néz stopperórát, amikor főz, mos, megterít, vagy leszedi az asztalt, amikor kikérdezi gye­rekei leckéjét?.. Eltelik a nap — és kész, A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a háztartásban a „nemdolgozók” lényegesen több időt fordítanak azonos tennivalók elvégzésére, mint azok a társaik, akikre munka után várnak a feladatok. Ha pedig olyan asszonnyal beszé­lünk, aki kimaradt a munká­ból, vágy nyugdíjasként for­dítja minden energiáját a háztartás vezetésére, azt állít­ja: sok a szabadideje. Ebből könnyű levonni a következte­tést: a házimunka olyan, mint a rétestészta. De míg a ré­teskészítésben azt tartjuk ügyesnek, aki a legkisebb tésztamennyiségből a legna­gyobb réteslapot nyújtja, az jó háziasszony? otthoni munkaidő beosztásá­ban példaképünk az, aki a leggyorsabban, legügyesebben ér végére a tennivalóknak, vagyis mindent a legrövidebb idő alatt, és leggyorsabban vé­gez eL A mai háziasszony ideálja hem a reggeltől-estig sürgő­forgó szuperháziasszony, aki arra a legbüszkébb, hogy mindent maga készít A ma ideálja sokrétűbb. Egysze- mélyben jó háziasszony, ott­honának ismerője, takarékos gazdája; férjének okos élet­társa, akivel meg tudja be­szélni a napi munka gondjait éppúgy, mint a legutóbb ol­vasott könyveket: anya, aki­nek nemcsak az a gondja, hogy gyerekei tisztán, és ren­desen járjanak, hanem az is, hogy megőrizzék a tisztaságot és rendet maguk körül. Nem­csak a leckét ellenőrizni, de játszani, beszélgetni is tud gyermekeivel. A mai jó házi­asszony nem szolgálja ki a családját, hanem megtervezi, megszervezi, előkészíti a ten­nivalókat, amelyeknek elvég­zésében a családtagok apraja- nagyját bevonja. Nem teszi pokollá otthonát rend-mániá­jával, de nem is tűri, hogy minden „szaladjon”’ körülöt­te. Teendőivel általában nap- ra-kész, de nem csinál ügyet abból, ha a mosogatás reggel­ről estére marad. Nem küldi szórakozni a férjét és gyere­keit vasárnap, hogy nyugod­tan hódolhasson nagytakarí­tási szenvedélyének, nem gyűjti össze a mosni, vasalni, varrnívalót szombatra, hétvé­gére Amit lehet a hét többi napjára oszt el, amit más is el tud végezni, ahhoz nem ragaszkodik. Az átgondolt előkészítés mellett nem számít meglepe­tésnek, ha kéthetenként ágyat kell húzni, vagy mosni, vasal­ni, varrni, hogy naponta gondoskodni kell bizonyos mennyiségű ennivalóról. Érde­mes tehát valamilyen vázla­tos heti munkatervet készíte­ni, ami alkalmazkodhat a csa­lád házonkívüli elfoglaltságá­hoz, de alkalmazkodhat a rá­dió, a televízió műsorához is. Nem kellemes ugyanis dol­gozni, — míg a család többi tagja szórakozik. Ugyanakkor viszont vannak délutánok, esték, amikor rádióhallgatás közben lehet vasalni, varro- gatni — így összekötve a kel­lemest a hasznossal. A szolgáltatásokat, korszerű anyagokat, szerszámokat, fél­késztermékeket is érdemes megismerni. Ezek egyrészt helyettünk végzik el a mun­kát, másrészt megkönnyítik azt, amit magunknak kell el­végeznünk. Hi van a belsejében? A technikai játékokról A játékokat a gyermek fej­lődésének szempontjából há­rom kategóriába sorolhatjuk. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek a gyermek testi ügyességét, erejét fejlesztik; a labdajátékok, sportjátékok. A második csoportba, ame­lyek a gyermek szellemi te­vékenységét foglalkoztatják; társas- és technikai játékok. A harmadik csoportba fjedig amelyek testi és szellemi erejét, képességeit egyszerre veszik igénybe. Ez utóbbinak a nyaranta épített „saját ter­vezésű” búvóhelyek felelnek meg a legjobban. ősszel, télen a leggyako­ribb ajándék-játékok az úgy­nevezett technikai, vagy szoba-játékok. Az autó, a kisvonat, a rakéta, s az ösz- szerakható játékok. Pedagógiailag kétségkívül ezek a leghasznosabbak, s ezeket szeretik általában a gyermekek is. Az úgyneve­zett Merklin rendszerű játé­kok: fa, fém, elektromos épí­tőszekrények, életkori sajá­tosságoknak megfelelően, két- három méretben kaphatók. Ezek a gyermek alkotásvá­gyát elégítik kd különböző tokon. A hozzájuk mellékelt tervrajzok alapján készített játékok a gyermek megfigye­lőképességét növelik. Ha ma­ga „tervez” egy kocsit, egy darut, — akkor az önálló fantázia kap teret. Ezekkel a játékokkal szem­ben állnak — látszólag — a felhúzható, a lenkerekes, vagy éppen a hálózati áram­ra, vagy elemmel működő játékok. Eleinte a puszta mozgásukkal szórakoztat­nak. .. Majd miután a játé­kok (vasút, autó, stb.) moz­gásrendszerét teljesen meg­ismeri a gyermek, meg is únja, s akkor lép fel a kí­váncsiság: mi van a belse­jében? Ha meghibásodik a játék, szinte természetes, hogy a legritkább esetben tudja összerakni. S mi következik ezután? Szidás, néha megtorlás! Ahe­lyett, hogy együtt _ szemlél­nénk szétszedett óraműves kisvasút szerkezetét... s magyaráznánk a „működési elvét”, s próbálnánk együtt, közös erővel összerakni. Ha mi sem érünk el sikert, hát annyi baj legyen... Fő, hogy a gyermek megértett, megta­nult, tapasztalt valamit! Persze akadnak olyan gye­rekek, akik nem is kíváncsi­ak magára a játékra, csak a belsejére. De szerencsére ke­vesen vannak az ilyen „rontópálok”, — akikkel szemben sajátos módszereket kell alkalmazni! De az egészséges gyermek kíváncsi­ságát semmiképpen ne tör­jük le. Mert játékos ember ő, akiből nemsokára — az el­rontott játékok tapasztalatain is nevelkedett, — teremtő, al­kotó ember lesz. A legjelentősebb munka­könnyítés azonban a család­tagok segítsége. Kisgyerekek és férfiak, ha csak napi fél órát szánnak a háztartásra, jelentősen csökkentik a házi­asszony otthoni munkáját. S, ha némelyik családba még szokatlannak, vagy újnak tű­nik is, az ilyenfajta munka- megosztás ma már nálunk sem ismeretlen. És szükséges, mert közös érdek, hogy az anya, a feleség pihent és jó­kedvű legyen. M essze a végtelen óceán kék tükrén egy hajó haladt csendesen. Szél se rezdült és a fedélzeten az utasok a korlátra támaszkod­va figyelték a hajót kísérő delfinek játékát. A hajó tulajdonosa a kor­mánykerékre támaszkodva beszélgetett egy idős férfival. Sokaknak feltűnt a hajós gú­nyos hangja, de az idős fér­fi nem törődött ezzel Hig­gadtan és nyugodtan hallgat­ta a dicsekvést: — Nem utazok én már sokáig ezzel az öreg teknővel. Még egy-két ilyen gazdag fogás, mint a mostani, és bú­csút mondok a tengernek és élek vígan a pénzemből. Mert ma az ember pénz nélkül? — Senki és semmi. Csak az arany és az ezüst szerezhet elismerést az embernek. Az öregember mosolygott és csendesen felelt. — Tévedsz, mert van az aranynál és ezüstnél többet érő kincs is a világon. Én ezt nem adnám oda semmiféle vagyonért, mert bármennyit adok is másnak belőle, ke­vesebb nem lesz, mindig meg­Népművészet és lakáskultúra A karosszékben elhelyezett szőttes, vagv hímzett párna kényelmes, puha háttámlát biztosít Az asztalon lévő szőttes, vagy hím­zett terítő pedig kellemesebbé teszi az asztal sima felületét, Könyveink kímélésére, dí­szítésére ugyancsak használhatunk szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpapírba csomagolva használjuk és a könyv felső sarkának behajtásával jelezzük, hogy hol tartunk az olvasásban. Egy-egy faragott, vagy cserép-hamutar­tó, virágváza, jól kiegészítheti lakásunk be­rendezését. így a lakás nem lesz „sablon”- berendezésű, hanem kellemes és egyéni. (Második rajzunk.) dr. Pintér Imre Manapság, amikor a népművészeti ah utasok igen korszerűekké váltak, nem -ielytálló az az aggodalom, hogy a népmű­vészeti szőttes, hímzés, faragás, vagy kerá­mia „öregítl”, „ó-divatúvé” teszi a lakást. Természetesen mértéktartóan kell al­kalmaznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például lakásunkban egy- egy felületet, vagy bútordarabot, amelyet az erőltetettség hibája nélkül díszíthetünk. A lakás „pucér” ablaka egyhangú, sivár. A függöny „jellegzetessé” teheti a lakás bel sej ét. A népművészeti függönyanyagból, szádéból, változatos, olcsó és1 szép függönyt kapunk, (Első rajzunk.) Az ablak melletti kényelmes olvasó fo­tel ma már sok lakásban megtalálható. Dol­gozó asztal székekkel, vagy karosszékekkel, szintén olyan bútorcsoport, amelyet érde­mes fenti módon díszíteni. Hűtőgép* jégszekrény Ma már egyre többen vásá­rolnak hűtőgépet, de még sok háztartásban van jéggel hűtő szekrény. Bizony a hűtött ital jobban üdít, frissít, s Ily módon az élelmiszer Is biztonságosab­ban tárolható a nyári melegben. Működés A motorral hajtott kompresz- szoroe gépek gyorsan párolgó, gáznemű anyaggal hűtőnek ilyenek pl. a 100 és 120 literes Lehel, és a szovjet Szaratov tí­pusú hűtök. A motor nélküli hű­tőgépek vízzel kevert ammóniák cirkulálásával biztosítják a szük­séges hőmérsékletet (pL a 70 literes Lehel). A jégszekrényben a berakott jég közvetlenül hűti az élelmet, illetve az italts Karbantartás Üzemzavar esetén csak szak­ember javítsa a gépet, nehogy a kis hibából nagyobb adódjék. A szekrények külső felülete és a hűtőtér mindig tiszta legyen. Tisztításkor mosóport, homokot, savat használni nem szabad! A külső felület melegvízzel mos. KÖVETKEZTETÉS — Anyukám, ha én megnö­vök és borotválkozni fogok, milyen színű lesz a szakál­lam? — Attól függ fiacskám. Lehet szőke, lehet barna. — Akkor nem fogok apu­kámhoz hasonlítani. — Honnan tudod ezt? — Az a kisasszony ott az előbb azt mondta apukámnak: maga kékszakáll. ható le, s flaneU-darabbal töröl­hető szárazra. Belül hasonlóan cselekedjünk, de a szárazra tör­lés után 30—40 percig szellőztes­sük a szekrényt. A krómozott részeket lágy szövettel kell lé­törölni. Tisztítás előtt a hálózati csatlakozót minden esetben húz­zuk ki. Munka közben a hűtő­gépet oldalra dönteni tilos. A szekrény és a fal között legyen legalább 8—8 centiméter távolság, így könnyebben áramlik a leve­gő, jobb a hűtés. Zúzmara A jégszekrényben lévő elpá­rologtató falán időnként dér, (zúzmara) réteg rakódik le. Nem ez a réteg végzi a hűtést, sőt inkább akadályozza. Ezért, ha a dérréteg már 5—6 mm-nél vasta­gabb, akkor azt a gép kikapcso­lásával leolvasztjuk, esetleg óva­tosan lekaparjuk. Alkalmi „hűtőgép** Sok helyütt azonban még nincs hűtőgép, se jégszekrény. Itt a mosógép, illetve a mosdókagy­ló használható hűtésre. Ezek a berendezések kettősfalúak, s a falak között lévő levegőréteg szi­getelő hatása biztosítja a hű­tést. Alkalmi „hűtőgépeink^ használata egyszerűbb: a mosó­gép, illetve a mosdókagyló aljá­ra jeget teszünk, arra egy fa- és műanyagrácsot, majd pedig a hűtésre kerülő anyagokat. Ha le­het, mindkettőt dupla fedővel bo­rítsuk be. _ DOBOS FERENC Kislányoknak — iskolába Most azoknak a mamáknak segítünk, akik szívesen szab­nak, varrnak otthon. A mel­lékelt szabásminta szerint, ma­radék anyagokból szétfejtett felnőtt ruhákból összeállíthat­juk a kislányok egész évi ruhatárát. Az alapszabásmin­tának megfelelőn készíthetünk iskolaköpenyt, kötényszoknyát, ujjatlan könnyű ruhát, Aki járatos ebben a mun­kában, a mintát átrajzolja csomagolópapírra, s máris kezdheti a szabást, varrást. DCinej — Holland mese — marad és hirt szerzek vele. — Ugyan már, ilyent nem hallottam, mióta az eszemet tudom. Elosztja a kincsét, mégis marad. Hirt, vagyont szerezhetne, s majdnem ron­gyokban jár. Nem hiszek én az ilyen bolondságokban — mondta, majd végigmérte az öreget és magára hagyta. Később, amikor a hajós az esti ellenőrzés végezte a fe­délzeten, újra találkoztak- Az öreg szelíden folytatta a ko­rábbi beszélgetést: — Kár gúnyolódnod. Bár valóban nem a legjobbak a ruháim, de a kincsemen job­bat is vehetek magamnak. A hajós mérgesen elfor­dult és úgy dörmögte: — „Bo­lond az öreg, kár rá az időt vesztegetni.” Az utasok nyugovóra tér­tek és nem vették észre, hogy az ég fokozatosan elborult Nemsokára a láthatáron harfelhők tornyosultak, gott a szél, s kitört a tengeri vihar. A hajót a to­ronymagas hullámok ide-oda dobálták, majd dióhéjként egy sziklás, zátonyos sziget part­jához csapták. A hajó szét- forgácsolódon, s a gazdag fo­gás, s a hajós minden vagyo­na odaveszett­Nem menekült meg más, csak a hajós és az öreg em­ber, akiket partra dobott egy hatalmas hullám. Pár óra múlva együtt vette őket fe­délzetére egy mentőhajó. Teltek, múltak az évek, s egyszer egy tengerparti kikö­tőben találkozott az öregem­ber a hajóssal. — Hogy megy a sorod? — kérdezte az öreg. A hajós hülledezve ismerte fel a pompás ruhájú, előkelő, idős emberben egykori hajó­törött társat. szén a hajótörés után neked sem maradt sokkal több, mint nekem? — Ruhámat és jólétemet a kincsemmel szereztem — fe­lelte az öreg. — Hazudsz, hiszen nem volt a hajómon semmiféle kincsed, rongyos ruhád sem mutatta, hogy valahol a parton értéke­ket rejtegetsz — tört ki a ha­jós indulattal. Az én kincsem nem nyel­te el a tenger. Nincs olyan vihar, melynek ereje meg­semmisítené. Ez a kincs éle­tem végéig velem marad, mert egyszer, még fiatal ko­romban megszereztem ma­gamnak. — Mondd, azonnal! Tudni akarom, hol szerezted, hol rejtegeted, — támadt az öreg­re a hajós­— Kár kiabálnod, fiam. hi­szen a kincsem nem titok. Te is megszerezhetted volna magadnak arany és ezüst he­lyett. Mert jegyezd meg ma­gadnak. hogy minden ember egész életében gazdagító, el­pusztíthatatlan kincse: a tu­domány. Fordította: Pfeifer Vera — flfint tudod, teljesen vi- tönkrementem, de kérlek. Zú- áruld el, te mivel szerezted vad ezeket a szép holmikat? Hi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents