Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

1965. szeptember 25. szombat NÖGRAD 3 Am a két nap is hiányzik ••• Á sok esőtől elvizesedett a kelljen már bányásznap előtt négyes. A szivattyú meg el- lemenni a föld alá. A többi romlott, térdig érő vízben ja- táppénzcsaló is valószínűleg vftottuk. Megfáztam. A reu- csak arra gondolt, hogy fel- mám is előjött úgy, hogy ássa a kertben azt a kis majd az orrommal nyitottam krumplit, vagy hogy elruc- ki a rendelő ajtaját... El- can egy barátjával Tarjánba, küldtek fürdőre, három hét- isznak egy keveset, aztán re. Hazajövök, azt mondja másnap nyugodtan kialusszák az orvos, most már mehetek a mámort! Igenám, de a ter- dolgozni. Mondom: doktor melés kiesésén túl ez napon- úr, még nagyon érzem min- ta majdnem egy százasába den tagomat! Vitatkoztunk kerül az államnak — nekünk! egy keveset, aztán még kiírt — fejenként, hat napra. Mondom: toldja meg eggyel. Rámazól, hogy * ez nem bazár, itt nem lehet alkudni!... Jól van, gondol- — Éppen az a két nap tam, majd eligazítom én azt hiányzik a takarékossághoz!... a papírt... Láttam, ugyan­olyan golyóstolla van, mint ~ mondja morcos bizonyta- a kislányomnak: otthon bele- 'ans aggal T. A. Államunk többféle módon gondoskodik a nehéz mun­kát végző bányászokról: a mozgásszervi megbetegedés­ben szenvedők például átlag kétévente jutnak el gyógy­javitottam még két napot, hogy csak a bányásznap után mentem dolgozni... Aztán jött az ellenőr, le­buktatott. Most már úszik a jövő évi nyereség, meg két nap szabadság. Még egy fe- fürdőre, az SZTK, vagy a gyelmit is adtak a hegyibe, szakszervezet útján. A bá­niért azt mondták, tudtam nyászok sokkal több időt töl- volna dolgozni, hiszen a ki- tenek táppénzen, mint az ipar írás alatt otthon a téeszben többi ágaiban dolgozók. És segítettem... Ami igaz, az soha, senki nem veti ezt a igaz; ott voltam vagy három szemükre: általános tisztelet napot a cséplőgépnél. De az és megbecsülés övezi őket más, mint a bánya! Fent a nehéz, olykor kősles munká- napvilágon! Kérem szépen, jukért... és pontosan ezért engem most teljesen gyó- hiányzik duplán az a két gyultnak nyilvánítottak, de nap, meg a többiek elbliccelt hogy reggelenként mit érzek ideje, a derekamban, azt csak én tudom!... Aki nem hiszi, próbálja meg, húzzon le ti­zennyolc évet a föld alatt, mint énl — Nem vitás — mondja a bánya üzemi orvosa —, reu­mája van. Majdnem évente küldjük fürdőre, sok más tár­sával együtt... Dehát, ké­rem, nekem is reumám van, pedig én nem is dolgoztam — T. A. jó munkás — mondja a szakszervezeti tit­kár. — Ha valamire kérjük a bányászokat, rá rendsze­rint lehet számítani. Ezért nem bocsátottuk eL A huszonnégy táppénzcsa­lóból négynek adták ki a könyvét. Azoknak, akiknél a föld alatt! És engem még már nem első eset, vagy akik fürdőre sem küldtek... Sok olyan paciensem van, aki maga szeretné megmondani, hogy ő meddig lesz beteg! Természetesen inkább a sér­tődést és a haragot válla­lom ... Ennél bányaüzemnél már hiányoztak igazolatlanul. Ez azt bizonyítja, hogy hisz­nek az emberben, bíznak a hibát vétők megjavulásában. A jövőben erőteljesebb po­litikai munkára is szükség van. — Mert — mint oly sok minden —, a táppénzcsalás is az egyének öntudatának mi­Á Tudakozó szívós tudomására... Alakult év elején egy új vállalat Salgótarjánban. Neve: Nógrád megyei Tanács Építő- anyagipari Vállalata. Központ­ja a város-centrumtól elég tá­vol esik, hiszen a volt zagyva- pálfalvai téglagyárnál van. Hi­vatalos dolgom akadt a válla­latnál, s bizony nem volt könnyű dolog megtalálni. A telefonkönyvet hiába la­poztam, hiszen azt korábban adták ki. Feltárcsáztam a 08- as számot, a Tudakozót. Ér­deklődésemre a Tanácsi Építő­ipari Vállalat számát adták meg, a 15-53-at. Tárcsáztam, lóztam. tfjra mit is akarok. ismét tudako- magyaráztam, ebben az évben huszonnégy ^«“őgőtől függ. táppénzcsalást lepleztek le eddig. Van a többi helyen is, de összesítést nem lehet csinálni, mert a Nógrád me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon, sajnos, nem tartják nyilván az eseteket. A megye bankforgalmában előkelő helyen áll a táppénz- kifizetés: a múlt évben 51753 ezer forint! Betegség miatt tavaly 524 093 munkanap esett ki a termelésből, az összes munkanapok 5,4 száza­léka! Ezzel országosan is „előkelő” helyen állunk. Ki lehetne számítani, hogy emiatt hány millió forint esett ki a múlt évben a nem­zeti össztermelésből... T. A. vájár mindezt termé­szetesen nem gondolta végig, mikor kislánya töltőtollával az ötöst javította. O csak azt vette számításba, hogy ne Kunszabó Ferenc — Ki tudja, hol van? Nem ismeritek? Merre lehet? — hallottam a drót végén a tár­salgást. Szinte látni véltem ahogy röpgyűlést tartanak, azután egy kattanás és bejött a búgó hang. Ez a fajta — bár kétségtelenül tömör vá­lasz lesújtott. Ki tudja, ki tudhatja, ha már a posta sem?!... Legjobb volna autó­busszal a vállalathoz utazni, hogy megtudhassam a titokza­tos számot — gondoltam, de aztán korszakalkotó ötletem támadt. Felhívtam a megyei tanácsot, a vállalat felügyele­ti szervét és szives elnézést kérve „kíváncsiskodtam.” Készséggel közölték — a Tu­dakozó helyett — a kívánt számot. Okulva a kudarcból és má­sok Idegrendszerét megkímé­lendő szíves tudomására ho­zom a Tudakozónak: a Nógrád megyei Tanács Epítőanyagipa- ri Vállalata a 11-08-aa (tizen­egy nulla nyolcas) telefonszá­mon elérhető. Ugyanis már egy Jó hónappal ezelőtt iker­telefont kapott a j. Negyed-millió újító A vállalatok, a műszaki értelmiség érdekeltsége — Ezrek vettek részt a mostani újítási rendelet-tervezet vitáin Beszélgetés Tusnádi Emillel, as OTH elnökével Tavaly kezdődött, és az léginél jobban —, az újítók nyában elvárható. Jelentős idén országos méretűvé szele- figyelmét ráirányítani. A mű- újdonság, lehetőve szeretnénk sedett a vita, amelyet a szak- szaki értelmiségnek fokozot- tenni, hogy az e kérdések kö- szervezetek és az Országos tabb lehetőséget kell rendele- rül folyó vitákban végül is a Találmányi Hivatal az új tileg is biztosítani, hogy az bíróság dönthessen, újítási rendelet-tervezetről újító mozgalomban tevéke­kezdeményezett a nagyüze- nyebben részt vehessen. Anya- ~ Egyik leglényegesebb új- mekben. Az elmúlt években, gilag és erkölcsileg egyaránt donsága a tervezetnek, hogy a ahogy a műszaki fejlesztés és teljes mértékben érdemes le- vállalatokat, — az egész val- a gyorsabb technikai haladás gyen számára, hogy — mun- szükségének felismerése kakörl '■ kötelességén túl — egyre jobban a közvélemény szellemi alkotó készségének elé hozta a technikai szellemi legjavát adja. alkotások az újítások, talál- . mányok, és ezzel együtt a , Fokozni szeretnénk az ---------­„ nehéz emberek” problémát!- uüfók jogvédelmet. Rendele- mozgalom igen fontos kérdé- káját, úgy nőtt az ipar gyor- is szükséges a vállalatok se. «ihh technikai fejlődését érdekeltségét szorgalmazni az szorgalmazok népes tábora ^®°k bevezetésében, gyor- - A díjazásoknál új vonás­szorgalmazok nepes tabora sabb hasznosításában Ezen_ ként jelentkezik, hogy maga­Tavaly kétszázezernél több felül — amennyire ez csak sabb díjazást kaphatnak azok, újítást és tanulmányt jelentet- lehetséges —, világos jogsza- akik a vállalat műszaki fej tek be. Ennek csaknem hat- bályok alkotásával szeretnénk van százalékát fogadták el ki- megszüntetni a díjazások kö- sérletre és ezen belül (bár a rül ma még meglévő bizony­lehetőségeknél lényegesen talanságot. alacsonyabb számban) megva­lósításra. Kimutatható, hogy — A jelenlegi érvényben lé- negyed-millió azoknak a szá- vő rendelethez képest milyen ma, akik évről évre apróbb­lalati kollektívát — közvetle­nül anyagilag is érdekeltté teszi az újítások bevezetésé­ben és hasznosításában. Ez az érdekeltség — véleményünk szerint — jelenleg az újító ,, ,. , ,. . újdonság, jelentős eltérés ta­nagyobb, uj es a meglevőnél ■...................... j obb műszaki megoldásokon laihato a tervezetben? törik a fejüket. Az útkeresést, és a lehetséges fejlődést az — Nemcsak fogalmazásban, eddiginél jobban segítő meg- de tartalmában és szellemé- oldások nagyüzemi vitáin az ben is új magának az újítás közési pontjain alakultak ki. érdekeltek ezrei szóltak már lesztési tervében kitűzött fel­adatokat oldanak meg. — Mely kérdések körül aiatunt ki eddig a legnagyobb vita? — Gyakran más az újítók, és megint más a vállalatok, a főhatóságok érdeke. A kü­lönböző érdekek egyeztetése nem könnyű feladat. A leg­hevesebb viták, természete­sen az ellentétes érdekek üt­az új újítási rendelet-tervezet' hez. Érthető,. ha százezreket érdekel: milyen tapasztalato­kat gyűjtött az Országos Ta­lálmányi Hivatal, és mennyi­ben igyekszik a jelenleginél hathatósabban segítséget ad­ni az újítóknak és feltalálók­nak. Ezért fordultunk kérdé­seinkkel a hivatal elnökéhez, Tasnádi Emil elvtárshoz. a — Az új tervezet milyen célok elérését kívánja segíte­ni? — Mindenek előtt a műsza­ki fejlesztésre, a technika, a technológiai eljárások, a fogalmának meghatározása. A igen megoszlanak a vélemé- tervezet szerint: az újítás a nyék például abban a kér- termékben, vagy annak elő- désben: megengedhető-e a állításában hozzon pozitív jel- műszaki értelmiség résztvéte- legű változást, illetve új tér- le az újító mozgalomban, méket és új technológiát V**Y ™ kizárólag a közvetle- . . ^ _ , * nül termelők, a munkások eredményezzen. Ezzel a „lat- mozga]ma legyen? (A kér­szat újításokat” igyekszünk a dés ilyen fogalmazása meg­jövőben lehetetlenné tenni. lehetősen maradi szemléle­tet tükröz.) Egy-egy újítás — Másképpen értelmezi a megítélésénél mi legyen a tervezet a munkaköri köte- mérce? Ki döntsön? Bizony, , , . . . , sokan ellenzik a bíróság ha­lesség kérdését is. Azt akar- táskörének növelését is. juk elérni, hogy mindenki mondván: a bíróság hatáskö- azon a szakterületen újithas- rének kiterjesztése az újítók son, amelyhez a legjobban Rekelt szolgálná. Aki azt ’ mondja, hogy a bíróság ért, és amelyet hivatás szerű- „messze van”, az nem gondol en művel. Az legyen a lé- arra, hogy a bíróság széles­gyártmányok minőségének és nyeg, hogy az újitás többet, ^értőkbiz°n^ korszerűségének, a ------ --------- — — — t ermelékenységének munka nagyobb teljesítményt jelent- gatása után dönt _ _ Miért ép_ elősegí- sen, mint ami a javaslattevő- pen az újítások elbírálásánál tésére szeretnénk — a jelen- tői fizetése, beosztása ará­Előkészületek a nőkongresszusra A nőkongresszusra készül­nek a salgótarjáni járásban is az asszonyok. Október el­ső napján kibővített járási nőtanács ülésen választják meg a küldötteket az asszo­nyok megyei tanácskozására Az ülésen a mintegy ctven járási nőtanács-tag mellett, részt vesznek a községi nőta- ná,cs titkárok is. így csaknem száz asszony választja meg azt a huszonöt küldöttet, akik majd a megyei tanács­kozáson képviselik a salgó­tarjáni járás asszonyait, az üzemek munkásnőit, a ter­melőszövetkezet: asszony ta­gokat, a hivatalok dolgozó nőit. fiz aranyérmes méhész Most a méhészet jelentősé- rom hetet várni kellett és gére terelődik a szó. külön pergetni a fedelezett és — A méhek beporzó mun- külön a nyitott keretekből kája nélkül a magtermelés mézet. Én ezzel a módszer - szinte elképzelhetetlen- Igen rel el tudtam érni, hogy első- Szabó Vilmost nemcsak Etesés Karancslapujtő haladó fontos élelmicikk a méz, és rendű mézem legyen. De aki szűk környezete ismeri meg- méhészei is. Ennek a közösség- a* ipar számára a viaszter- egybe pergette, mint máskor, annyi jótulajdonságáról. Tud- nek jelenleg 28 tagja és 4000 melés is nélkülözhetetlen. Kü- az csak harmadrendűt tudott jók róla, hogy szerető gon- forint közös alapja van. lönösen jó foglalkozás a mé- termelni. Persze az igazi mé­dossággal veszi körül felesé- Az 1951 óta eltelt evek so- hészet a nyugdíjasoknak, hi- hész azért sohasem veszíti el gét, három gyermekét. Szén- rán Szabó Vilmos bácsit meg- szén 30—40 család gondozása a kedvét. Jelszava: „ha az vedélyesen dédelgeti a mé- választották a megyei méhész teljes elfoglaltságot jelent, ki- idén nem sikerült, majd sike- heit, a nyulait, a baromfiakat, szakbizottság elnökévé és az tölteni az unalmas órákat, s rül jövőre!” Csupán az a baj a magaültette gyümölcsfáit, Országos Méhészeti Szakta- amellett jó jövedelmet is ad. egész környezetét, amelyet ő nács tagjává. S végül most varázsolt földi paradicsom- kapta meg — ugyancsak az má-.. Most három hónapja Országos Méhészeti Szakta- annak, hogy a kis határszéli nácstól — az aranyérmet, falucskában végzett pénz- amelyet azzal érdemeit ki. ügyőri munkájából nyugdíj- hogy „senki sem tett Nóg- ba vonult. Mindenki, akivel rád megyében annyit a mé- együtt dolgozott, vagy akivel hészetérl’ mint <5­hogy nem mindenki méhész, hanem csak méhtartó, — Vili bácsi mit ért ezen? — Van aki nem a méhet szereti, csak a pénzt, amelyet _ . , a méh hoz és ezért kizsarol- Persze nem szabad saj- belőle mindent. Most is naim a faradságot annak, aki mondtam ezeknek a iiméhtar_ ü toknak”, hogy addig etessék Amíg más a tévét nézi érintkezésbe került, türelmes, — A tanítómtól kaptam az vaszi serkentéskor, amíg más a m(§heiket, amíg jó idő van, szorgalmas, jószándékű, a baj- első méhcsaládot — emléke- a tv_t ™zl> a méhész két-ha- mert később nem tudnak in­bajutottakon segtő embernek zik hálásan egykori jótevő- ron?, £rat °tt áU a kaptárak vertájnj Ha rám hallgattak ismeri. jére - még a Gusztáv-tele- rneHett, a méheket eteti, hogy volnai nem történik meg aZj pen. Középiskoláim végzése er°se*> hordokepesek legye- amj ma reggel is, hogy ami­A i .. ■ _ közben, majd amikor a Tűz- nek' kor felnyitottam a kaptárai­KOZ javara helygyárban és az Üveggyár- Nagy különbség van az mati százával jöttek az idegen _ .. . , „ , ban dolgoztam, akkor is mé- °rsza? déli részen es az méhek rabolni. Alig tudtuk Pedig nagyon nehéz élete hészkedtem. 1927-ben vettek fszakm'ako méhész munkája elkergetni őket. Még a nyílá- volt Szabó Vilmosnak, csak fel a pénzügyőrséghez. Az k°zott, ls- Az ual£°1^1 z son Is képesek betörni és né­mostanaban könnyebb mar m eltöltött első hat hónap kényelmes otthonában tétle- hány óra alatt 7_800 forint egy kicsit, hogy a gyerekei vo]t arnikor meg kellett "ul varJa az akac virágzását, kárt okoznak. felnőttek. A lanya csecsemő- válnom a méheimtől mert kipergeti az első mézét, érte­gondozó, két fia közül az P„fre küidtek hathónapos kesiti péwe van, és akkor Van ideje rá egyik kitűnőre vegezte el a tanfolyamra. 1934-ben már J°n vándoroltatni az északi 9 főiskolát. Hosszú és fáradsá- a jövendőbelimmel együtt vidékre. Nekünk meg etetni Tehát ha van is baj a mé­_ _ .’.4 ~ n „ l 4 . . 4-4 *• “ lr«l 1 n \r XI 4-í i m Ír ««A . . - ...... k ell a méheket, költünk rá- hekkel. meg a méhészekkel, juk és a saját költségünkön nincs az a kincs, amiért Sza­délre vándoroltatjuk őket. bó Vilmos lemondana a mé­Közben eső is eshet, meg le hészkedésről és a sok fárad­'* ía^yhat az akác, mire oda- sággal járó szakcsoport ve­érünk. zetésről. Sőt még ennél is — Nem lehet azért olyan többet vállalt magára’ Most rossz dolog a méhészet — ve- hogy nyugdíjba vonult és van tem közbe, hiszen szó és ideje rá,, az úttörőkből ala­hangsúly ellentétben áll mé- kult méhészszakkörben Is ő hészkedő szenvedélyével. oktatja a gyerekeket a mé­— Akkor még csak négy — Persze, hogy nem! Csak hek gondozására, ő ülteti be- Szabó Vilmos 1948-ban ala- méhcsaládom volt — beszél az idei rendkívüli időjárás léjük azt a szenvedélyes sze­kította meg az első méhész- tovább. — Tíz év múlva már állított bennünket váratlan retetet, ami majd igazi mé­szakcsonortot Somoskőujfa- harminöt családot mondhat- feladatok elé. Tlven esős nyár hészekké alakítja őket és nem inban. Később. 1951-ben szíi- tunk a magunkénak. Ez az az én életemben még nem a haszonért dolgozó méhtar­lőhelyén is szervezett szak- állomány már állandó ma- volt- A naev víztartalom tokká. csoportot. Ide csatlakoztak radt. Ma is meg van. miatt * hordás után két-há- Kemény Erzsébet gos volt az út, amíg eljutott méhészkedtünk. El sem vet- idáig. Nehéz, megprobaltatá- fem vo]na> ha nem szereti a sokkal teli évek teltek el, méheket — teszi hozzá tréfá- amíg a Gusztáv bányatelep san tudást szomjazó suttyó-le- génykéjét tanulni engedték, amikor már nem kellett dug- dosni többé Marx, Lenin könyveit, megszűntek az ül­döztetések és békében épít­hette otthonát, tehetett a köz javára. Jó és hasznos időtöltés a nyugdíjasoknak nem tudna hasonló körülte­kintéssel, és igazsággal dön­teni? Lefelé vagy felfelé kerekít­sük a díjakat? A vállalati vagy a népgazdasági ered­ménye legyen a számított dí­jak alapja? Mind megannyi kérdés, amelyben még a vi­ták nem jutottak nyugvó­pontra. — Várhatják-e a „nehéz emberek” a gyorsabb techni­kai haladásért dolgozók, a jelenlegi tervezettől, ha ren­delet lesz belőle, hogy oltal­ma alatt kevesebb akadályt kell leküzdeniöl;? — Természetesen nem hi­szem, hogy rendeletileg min­den bajt meg lehet szüntetni A jó rendelet a mozgalom fejlődésének csak egyik ré­sze. Eredménye nagyban függ a termelés és a gazdasági szervezet egészének alakulá­sától. A legfontosabb talán mégis a közhangulat segítő ereje. Semmilyen rendelet nem helyettesítheti a határozott és felelősséget is vállalni merő vezetőt, a társadalmi ellenőrzést, az alkotni akaró és az alkotásért adott helv- zetben kockázatot is vállaló szocialista embert, a szocia­lista gondolkodást. Ezek nél­kül a Igetökéletesebb jogsza­bály is keveset ér. A rende­let nem pótolhatja a megfon­toltan és merészen, önállóan gondolkodó irányító embere­ket. A „nehéz emberek” hely­zetét természetesen könnyíti majd a rendelet, de változat­lanul egyre nagyobb szerep vár a társadalmi ■ ellenőrzés­re, a társadalom segítő erejé­re, mert a maradi gondolko­dás ellen nem lehet csupán rendeletekkel küzdeni. , Szamos Rudolf t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents