Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
1565. szeptember 21. kedd nögsad 3 KINEK ÉRDÉKÉ? Állunk a Salgótarjáni Já- A bíróságnak a fő és dón- hangoztatja, A bíróság el- rásbirosag emeleti folyosóján tő szempontja: hová, milyen utasítja a jogtalan, érdekből dr. Verebélyi János bíróval, anyagi, erkölcsi körülmények emelt igényeket, de azokat a A lépcsőn nagy igyekezettel közé kerül válás után a gyér- sebeket nem tudja gyógyítani, dülöngél fölfelé egy férfi: mek? Ezt megállapítani sok- amelyeket a gyermek lelkén — Bíró úr* Drága bíró úr' szor nagyon nehéz, mert a fe- hasítanak az ilyen embertelen lek gyakran összebeszélnek, szülők. nem tárják fel a való hely- Mit lehet tenni? Valakinek =■— harsogja. — Mondja, menynyi az a legtöbb, amit gyermektartásért lefoghatnak a fizetésemből? —• ötven százalék. — Semmi többet? Ez biztos?! — Biztos! — Hej, hogy ezt csak most mekeket nem hagyja a mondja nekem! Ha előbb tu- kán”, hanem elhelyezi zetet, hogy ezzel siettessék és megkönnyítsék az eljárást. Sok eset van, például amikor a férj szabadulni akar öregedő feleségétől. Ilyenkor megígéri neki, hogy a gyer- nya- saa családi életébe beavatkozni — szinte lehetetlen.. • Mégis, meg kellene próbálni! A helyi közösségek társadalmi szervei, jóérzésű emberei talán tudnának segíteni az ilyen esetekben. K. F. dóm, megörvendeztetem még ját rokonainál. A tárgyalá- vagy hárommal. Megérte vol- son ebbe bele is megy az na, már csak a kitolás szem- asszony, s csak esetleg később pontjából is... ad be óvást. Vagy azért, mert És még sokáig kesereg, felébredt benne a felelősség, amiből nagy nehezen kive- vaSV n}erJ;, r^Jott> hogy jöhető, 'hogy váláskor a fele- keresetű férje három kiskorú sége a három gyerek közül gyermeke után annyi tartás- csak egyet vett magához, a dijat köteles fizetni, ami többit a férj anyjának gondo- mellett neki már alig kell zásába adta a bíróság, most dolgozniapedig az anya mindhármat ilyenkor következnek aztán igényli, mert az apa bányába a koholt vádak. A bíróságok ment dolgozni, jól keres. nem egyszer ízléstelen rész— Sokan azt hlnnék, hogy letekbe kénytelenek beleko- meg volt a válás, és azzal törni, hogy az igazságot — a kész, sem a bíróságnak, sem a gyermek további zavartalan társadalomnak nem lesz több fejlődése érdekében — kide- gondja az esettel. Sajnos, nem rítsék. Van eset, hogy vala- így van — mondja kis le- melyik fél jogtalanul magágyintéssel dr. Verebélyi Já- hoz veszi a gyermeket. Sza- nos. — Előfordul, hogy a fe- bályos rab'ási históriák főriek a válás után két-három dúlnak elő néha. .. perrel is nyúzzák egymást és Ezek persze egyedi esetek, a törvénykezést, éveken ke- ég lgen ritkák. Gyakran e16- resztul. S ezt elsősorban a fordul azonban< hogy be nem gyermekek sinylik meg. vallott anyagi megfontolások— Nem lehetne ennek ele- ból perlik egymástól a gyerkét venni?-. Üj törvényekkel mekeket a volt házastársak, például. És az igénnyel fellépő fél-— Nehezen. A hiba ugyanis semmire sincs tekintettel: nem nem a törvényekben van, ha- kíméli volt élettársa becsü- nem az emberi indulatokban, letét (azzal együtt persze a Azt pedig csak nagyon ke- sajátját sem!), nincs tekintet- véssé lehet szankciókkal sza- tel gyermeke érdekeire, jö- bályoznL vőjére — bár állandóan azt Világítótornyok vasból Balassagyarmati történet A két világítótorony a egészben nincsen semmi kii- baiassagyarmati szabadtéri Ionos. Úgy kezdődött, hogy színpad számára már készül, sürgősen villamosítani kel- A helyi Fémipari Vállalat lett az uj KISZ-lakótelepet fiataljai dolgoznak rajtuk és nem volt kivitelező- Elvál- munkaidő után; szombat laltuk. Munkaidő után délután, s vasárnap is néha. csináltuk meg az egészet. KISZ-munkaként vállalták a tornyok elkészítését; nagyobbrészt társadalmi munkában. Készítésükhöz az üzem udvárán, a „műhelyek sarkaiban fellelhető hulladékanyagot használják fel■ A világítótornyok vasból lesznek. Ha elkészülnek, csupán tiszteletdíjat kapnak jutalmul. Különben nem ezért csinálják! — Most már ősz van, csak A kis vállalatnál 20-25 tagja mn a KISZ-nek, a nyári villamositási és egyéb munkákban körülbelül 40 fiatal vett részt. Az egyéb munkák? A titkár tájékoztatusa szerint a fiatalok a városi tanáccsal kooperálnak, több községfejlesztési munkát végeztek a villamosítási tevékenységükön kívül is. A város csinosodása részben az ő érdemük- S még miből lett a jövőre, a szezon kezdetén Pénz? Trafólemezeket pré- gyúlhatnak ki majd a tor- seltek a Kispesti Elektromos nyokon a lámpák — mondja KTSZ számára. Ezt a munkát Fodor János KISZ-titkárTisztségét alig egy éve viseli■ Szerénysége mindenen túltesz. Akkor árad belőle a szó, mint a tenger hullámai, ha nem magáról, hanem a tóbbiekről kell beszélni. Meg a munkáról! A hasonlatot a tenger hulmás üzemek nem szívesen vállalják, mert jellegénél fogva esetleg nem hozza meg a várt hasznot. A balassa- gyamati Fémipari Vállalat kiszeseinek viszont feltétlenül kifizetődő. Egyrészt: értékesítik a hulladékanyagot, másrészt: teljesítik társadallámaival nem véletlenül ír- munkafelajánlásukat, tam le; Fodor János, tizenkét munkatársával két hétig a tengerrel ismerkedett az idei nyáron. — Két hétig, igen. A bolgár tengerparton voltunk ifjúsági táborban Jártunk Várnában és Primőr szkában. A tenger vizének színe sötétkék volt és zöldes. Am az egészben — Fodor János szerint is — nem is a tenger vizének színe a legérdekesebb. A kéthetes tengerparti csavargást megelőző „balassagyarmati történet” talán méginkább az! Erre a „történetre” a városi KISZ-titkár hívta fel a figyelmemet, mondván: — Balassagyarmaton a legszebb „történetet” a Fémipari Vállalat produkálták ezen a végül: tiszteletdíjat is kapnak érteA titkár forgácsoló üzem vezető- És nőtlen! Ezt csupán azért „fontos” megjegyez nünk, mert ezt az állapotot .,átmenetinek” tartja. Most Ipolytarnócon lakik, de már épül számára is az új otthon az ifjúsági lakótelepen. A villamosításnak persze az egészhez semmi köze nincsen. Amikor ezt a munkát végezték, akkor még szó sem volt az egészről- Azóta történt e9V, s más Fodor István éle tébenA „történetnek" ezzel tulajdonképpen vége. Azazhogy, dehogy is van vége. A „történet” folytatódik. A két világítótorony a ba lassagyarmati szabadtéri színfiataljai pad számára már készül- A nyáron, világítótornyokat a helyi Én erről nem sokat mondok, Fémipari Vállalat fiataljai legfeljebb még azt, hogy a társadalmi munkában készí- „történet” eddig 60-70 ezer tik- Csupán tiszteletdijért. forint készpénzt is jelentett Azon a pénzen ismét gyö- a fiataloknak- Talán érdemes uyörűnyári programot „csilehne megnézni miféle „csoda” 'rejlik mögötte— Hát csoda semmiképpen sem — nevet jóízűen Fodor Jánor -mikor a városi titkár szavr ’dézem. — Ez túlzás lenne- Végeredményben az válnak”, tengerpartra, Hajdúszoboszlóra, ország-világ- ,(órásra mennek. Mint az idén! A világítótornyok lesznek! vasból Tóth Elemér Baj van a tan tervvel? Andrea élénkeszű, villogó, feketeszemű, hatéves hölgy. Nagy örömmel várta a szeptembert, s naponta többször is végigsimította kis táskáját, iskolás „nagylány” voltának eme kézzelfogható bizonyítékát■ Számolta a napokat, a tanítás kezdetéig. •— Hogy tetszett az iskola? érdeklődött a Nagyi, aki az első napon a kapu előtt várta a kicsit. — Tetszett ■. • — húzta el a szót az ifjú hölgy, aztán ahogy a napok múltak, egyre kevesebbet mesélt élményeiről. — Mi történt ezzel a gyerekkel? — kezdtek aggódni a szülők és meglátogatták a tanító nénit, aki aztán fényt derített Andrea lehangoltsá- gának okára. — Az első napokban nem láttam semmit a gyereken- Ült a padban, mint a többiek. Talán szerdán történt, hogy előadás közben egyszer csak felállt- Szépen lábújjhegyen, hogy ne zavarjon — mint miitor mi felnőttek egy értekezletről szökünk meg —, elindult a kijárat felé. Vártam, mi lesz ebből, nem szóltam. Az ajtó előtt megállt, meghajtotta magát: „Kézit csókolom”, és ment kifelé- Hová mész? — kérdeztem. Magabiztos viselkedéséből arra következtetve, hogy talán várja valaki- Az udvarias, kedves hangú választ már alig bírtam megállni nevetés nélkül. — Tanító néni kérem. Én haza megyek, mert ezt már nagyon únom (My) Sok még az elfekvő készlet Napi anyag elszámolást vezettek be a trösztnél A Nógrádi Szénbányászati üzembiztonság elképzélhetet- ta jelentik a felhasználást. Tröszt üzemeiben évente len. Sajnos az alkatrész-ellá- Végeredményben ez nem ja- 200—210 millió forint értékű tás nagyon nehézkes, különö- lent többletmunkát, hiszen anyagot használnak fel a sen az, az egyedi gépeknél. A eddig is el kellett végezni hószéntermelés érdekében. En- beszerzések átfutási ideje vi- nap végén az elszámolást, nek mintegy felét teszik ki a szont nagy- Számtalan olyan Gyakorlati haszna viszont különféle biztosító anyagok, példánk van, hogy az 1966-os van, mert állandóan figyelem- bányafa, acéltám és egyéb megrendelést csak 1968-ra mel kísérhető, hol lépték túl korszerű eszközök. Ezenkívül igazolták vissza. Van az”t*n a keretet, és így az opera- még nagyon sokféle anyagra külföldi gép, amely legalább tív intézkedés is könnyebb, van szükség. Tizenötezer tekintélyes mennyiségű pót- Megszigorítást jelent, hogy nyilvántartó karton van a alkatrész kell, ám lehet, hogy például 10 százalékos kerettröszt anyagellátó üzemének egy hét múlva, de az is lehet, túllépés esetén az aknaüzem központjában, és nem sokkal hogy három év is eltelik mi- vezetője már nem utalványoz- kevesebb az egyes raktárak- re szükség lesz rá. Ha nincs hat, csak a bányaüzem há- nál. akkor üzemzavart, kiesést rom vezetője. Amelyik bányaAz anyagköltség tehát igen okozhat, ha van és nem kell üzemnél három százalékos a jelentős a szén Önköltségé- felhasználni, akkor viszont túllépés, ott viszont már csak ben, hiszen ha csupán egy elfekvővé válik, kamatot kell a tröszt három vezetője alá- százalékot sikerül is megta- fizetnünk rá. írására ad ki anyagot a rakkarítani az kétmillió fo- — Egy érdekes példa: A tár- Ez az intézkedés feltét- rintot jelent. Vajon a decem- szorospataki főszállítógéphez len hasznos lesz, hiszen ál- beri párthatározat szelleme fogaskerék kellene. Az értéke landóan napirenden tartják hogyan érvényesül a szénbá- nem nagyobb négyezer forint- majd az anyaggazdálkodást nyáknál? A takarékossági nál és nincs hely, ahol elké- kint az üzemeknél is, ahol szemlélet hozott-e már ered- szítenék. A Jászberényi Aprí- eddig csak másodrendű kér- ményt. Milyen intézkedések tógépgyár vállalná, ha a fel- désként kezelték, történtek és azok hatékor ysá- szerszámozás költségeit, 36 a fatakarékosságra is ké- ga mérhető-e már? Ilyen ezer forintot mi fizetnénk. szült egy premizálási terv, és kérdésekkel ültünk le az Ezekből a gondokból fakad bar érvényben van, objektív Anyagellátó Vállalat vezetői- azután, hogy az üzemek túl- akadályok miatt még nem vei: Hegyi Józseffel, helyette- zott biztonságra törekednek hozta meg a várt eredményt, sével Próza Tiborral, és Gór- és nagyobb mennyiséget ren- Szükség lenne rá annál in- dos Nándor főkönyvelővel, delnek a kelleténél. Ménkesen kább is, mert az első félév- Kerekasztal beszélgetés volt volt olyan csapágy, amely ben a fajlagos bányefa kere- az eredményekről, gondok- sürgősen kellett volna Ká- tét 217 köbméterrel túllépték ról, elképzelésekről- nyáson, de eltagadták. A köz- a bányaüzemek. Mi a fűrészeTavaly decemberben még ponti kartonból derült fény a seket premizáljuk azért, hogy az átlagnorma felett volt a dologra, és utasítás kellett minél több visszarabolt fát készletünk, mintegy másfél hozzá, hogy kiadják. Termé- dolgozzanak fel újra használ- millió forinttal. Ezt annak el- szetesen a felelősségrevonás hatóvá Az idén 1600 köbmé- lenére, hogy sok anyag beér- sem marad el. tér ilyen fát terveztünk és kezeit közben, sikerült több — Különösen az egyedi gé- eddig már 1200 köbméter mint két millióval csökkente- pék tartalékalkatrészei köt- megvan. ni az átlagnorma alá. Év ele- nek le nagy keretet- Ezen a Nehézipari Minisztérium jén 4682 ezer forint értéket csak a gének tipizálásával le- takarékossági felhívására most képviselt az elfekvő készlet, hetne változtatni. Most egy az üzemeknél intézkedési ter- Az országos rendelkezés alap- brigád vizsgálja az összes vek készültek. Ezektől is sóján év közben ehhez még raktáron lévő alkatrészeket, kát várunk. Célunk az, hogy csaknem hat és fél millió fo- hogy mi az, amire nincs már a készleteket a norma’ alatt rint értékű elfekvő készletet szükség, és értékesíthető. Cé- tartsuk, ugyanakkor biztosít- tártunk fel. A korábbi anyag- lünk. hogy a jövőben az al- Suk a zavartalan üzemmene- rendeléseinket is felülvizsgál- katrész ellátást is központé- tét. Sajnos jónéhány híány- tuk és több mint kétmillió sftsuk. hiszen jelenleg az ak- cjkk ebben akadályoz ben- forintnyi anyagról mondtunk náfenál szétszórtan vannak nünket. A csavaráru országos le kötbérmentesen. Az elfek- ezek a tárgyak. hiánycikk- A gépkocsikhoz, vő készletet értékesítéssel és Az üzemek anyagigénylése Diesel mozdonyokhoz, Csepel felhasználással mintegy négy megfonto1tabb-e mint koráb- motorokhoz, komprésszorok- millió forint értékben sike- ban volt? hoz nehezen tudunk beszerezrült csökkentenünk, és még — Van javulás kétségtelen. n{ anyagokat. Jövő éri további csökkenés várható Különösen elmondható ez a ieénvlésünket azzal küldték — magyaráznák. Nagvbátonyi Bányaüzemről, vissza, hogy nem vagyunk Ha csak a számok tükrében azonban még tapasztalunk nagyfogyasztók. Sok gondot vizsgáljuk a tröszt anyaggaz- olvant is, hogy csak lemásol- okoz egyes villanyszerelési dálkodását abból is kiderül, iák a korábbi igénylést. Fe- cikkek, hírközlő-kábelek be- hogy jelentős a javulás, azon- lülrizsgálat során derül ki, szerzése. Van köztük olyan is, ban gond még bőven akad. hogy nem kell annyi ameny- amelyet egy, vagy két évre Mi okozza például a nagy el- nyit igényelnek. igazolnak vissza. Véleméfekvő készletet? Miiven szervezeti intézke- nyünk szerint a központi — Nem véletlen, hogy a dés történt legutóbb az anyag- anyagellátást kellene szerveiéi tárt elfekvő készletből öt gazdálkodásban? zettebbé tenni, kevesebb lenés fél millió forint értékű a — Szeptember elején élet- ne a gond és az elfekvő készgépalkatrész. Rengeteg gé- be léptettük a naoi anyagéi- let is. pünk van, amelyekhez alkat- számolást. A raktárak és az rész kell, hiszen anélkül az üzemek anyagelőadói napon- B, JMérlegen: a külkereskedelem TÖBBET ELADNI, mint venni — olyan külkereskedelmi elv ez, amelynek előnyeit aligha kell részletesebben bizonyítani. Indokként elég ar- ar a gazdaságföldrajzi tényre utalnunk, hogy hazánk az európai kontinens különösen sűrűn lakott országa (négyzetkilométerenként több ember él zat első lépésének tekinthető lyi azonos időszakénál. A kül- —, végeredményben a Köz- kereskedelmi vállalatokat ponti Bizottság decemberi ha- olykor szinte megoldhatatlan tározatának immár gyakorlati eredménye, kézzelfogható sifeladatok elé állítja az utolsó napokra torlódó hullám. A kere. Különösen kedvező, hogy NIKEX félév befejező hónapexportunk nemcsak a kivitelt haladta meg, de az ipari termelés emelkedésének átlagánál is magasabb volt: a teljában háromszor annyi terméket kapott, mint az első Az 1965-ös esztendő külkereskedelmi teendőiről szólva eddig jobbára az áruk tervszerű továbbítását, az export mennyiségét" hangsúlyoztuk, pedig korántsem mellékes a „milyen” kérdőszó: a minőség. Az év elmúlt időszakában volt néhány kedvezőtlen külkereskedelmi epizód: akadtak vállalatok, amelyeknek exkét hónapban összesen. Az P°rtra szánt- Jelentősebb szál egyes ipari üzemek ütemtelen nálunk, mint például Francia- jes kivitel 6,7 százalékkal külkereskedelmi szállítása országban), egyszersmind tér- volt több a mészeti kincseink rendkívül időszakának korlátozottak. Ha már euró- miközben az ipari pai egybevetést említettünk, emelkedési üteme jegyezzük meg azt is, hogy 5,5-6 százalékos. A kép teljes- nálunk az egy lakosra jutó ségéhez hozzátartozik: mindez a közismert természeti csapások, például az árvíz kártétele ellenére valósult meg! Dehát nem a múltbanéző vizsgálódás fontos ezekben a hetekben, hónapokban, hanem sokkal inkább az előttünk álló és kétségkívül rendkívüli erőfeszítéseket .feltételező teendők áttekintése, mérlegelése. A tervév még hátralévő időszakának külkereskedelmi „erővonalait” csak akkor értelmezhetjük súlyukhoz illő komolysággal, ha az esztendő első hat hónapjának árnyoldalaira is gondolunk. Figyelmet érdemelnek elsősorban a sokéves gond idén is jelentkező szimptómái: a lüktető hullámzás, az ütemtelen szállítás. Egyetlen jellemző szám: a félenergiahordozó-készlet a kontinens átlagának mindössze a tizenharmada! Tehát anyagot, félkészterméket kell behozni és minél több korszerűen feldolgozott cikket kivinni. Ez az üzlet viszont nyilvánvalóan akkor előnyös, ha több értéket adunk el, mint ameny- nyit vásárolunk. Azért bocsátottuk előre mindezt, hogy jelentőségükhöz mérten értékelhessük az év első felének külkereskedelmi változásait. Néhány év után ezúttal kivitelünk némileg meghaladta a behozatalt. (Zárójelek között: utoljára 1961-ben alakult így a behozatal és a kivitel mérlege, azóta évről-évre többet hoztunk be az exportált értéknél: 1964-ben 17,5 milliárd devizaforint volt az import és 15,8 milliárd az export értéke). A VÁLTOZÁS — amely egyelőre az előnyös iránymúlt év azonos nemcsak ilyen múltbeli, tehát színvonalánál, tanulságokat rögzítő értelemtermelés ben jelentős. Hasonló tünetek mintegy várhatók az év második felében, talán még az előző időszakénál is hatványozottab- behozatali ban! A népgazdasági terv már özek az áruk is eleve számol bizonyos esztendőn belüli arányokkal és az év második felére a teljes 1965-re szóló export-mennyiség nagyobbik felét irányozta lítmányait nem vették át a címzettek, mert kifogásoltál' a minőséget. Kell-e bizonyítani, hogy ez végeredményben a mennyiséget, külföldre eladott áruink értékét is mérsékli? (Amellett, hogy a mérleg olda- elfogyasztották” a gyártáshoz szükséges importanyagokat.) KÉTSÉGTELEN, hogy a „mennyi” és a „milyen” kérdésekre egyaránt hátrányos elS° választ „fogalmazhatnak félévből hozott adóságok, elelőttünk álló és sokéves év utolsó tíz napjában kapta azonban 1965 első felében ke- meg a külkereskedelem a teljes hat hónapi termékmennyiségnek több mint a 15 százalékát, s az arány sajnos nékeTbehoznf’ amelyeket m°St tapasztalatok szerint - kritiRENDKlVÜLI népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy az általános helyzetképen belül, a kritikusabb pontokon különösképpen növeljék ex- porterőfeszítéseiket az illetékes vállalati és minisztériumi szakemberek. Mindenekelőtt a gépiparra vonatkozik ez, amely teljes exportunknak hozzávetőleg a harmadáért felelős A gépgyártó iparág vesebb árut adott át exportra, mint a múlt év azonos időszakában és e „fehér foltok” törlése a külkereskedelem gépipari „térképéről", mileg kedvezőtlenebb a tava- nem éppen könnyű feladat kus hetek: az év befejező hónapjai. Nem szabad belenyugodnunk, hogv a régi láz —- az évvégf hajrá szapora érverése ismét kórt és — kárt okozzon! Igaz: a külkereskedelem és az ipar kapcsolata, még nem teljesen zavartalan és, mint ismeretes, a szakemberek most, doleoznak e rendszer tökéletesítésén. De ez nem indokolhat semmif é' ° népgazdasági kárt. Márpedig a rohammunkával, nem kifogástalan minőségben teljes: tett export — ebbe a fogalomkörbe sorolható! Tábori András
