Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

1965. szeptember 19., vasárnap NÖGRÄD 7 REFLEK TORFEN VBEN Psota Irén A Yermához mindenki gra­tulált. A közönség vastapssal, a kollégák élőszóban. Meg­szoktuk, hogy Psotának évek óta minden sikarül- Rosszat nem csinál, bukása sincs, so­kan azt hiszik, hogy talán sose volt. Volt- Nem rögtön, teljes „fegyverzetében' robbant a színpadra, a sikerért keserve­sen meg kellett küzdenie. A főiskolások már az ő növen­dék korában szerephez jutot­tak. Osztálytársai közül Hor­váth Terit, Váradi Hédit, Be­rek Katit, a korán elment Soós Imrét főiskolásként is­merte már az egész ország, amikor Psotát még alig- A Madách Színház tagjaként is évekig vergődött. Amikor ne­vének különcsége miatt szól­tak. egy ideig Dávid Irén lett- Aztán meglátott az utcán egy cégtáblát: „Dávid, órás”. Hát nem! Semmi kifogása az órá­sok ellen, de mégis Psota ma­rad, ha nehéz is kimondani. Majd megjegyzik ezt a nevet, ha érdemes! Ha meg nem ér­demes —, akkor Dávid is hiába lenne •.. Hubay Miklós István király című darabjában figyeltünk fel rá először. Ö kezdte a da­rabot, a színészek tudják, hogy ez milyen nehéz. Ahogy a színpadra lépett és először megszólalt, már fojtott, drá­mai légkör feszült köré- Oda kelett figyelni! Nagy mélysé­gek, bensőséges őszinteség, drámai erő — egy átütő egyé­niség körvonalai sej lettek fel epizódalakításában. Hitt is önmagában, — csak mások nem bíztak benne so­káig- Évekig ő volt a „másod­szereposztás”. Ezt mondogat­ta magában: Ki kell vámom, és ki tudom várni, amikor el­jön az idő, hogy egy szerepre azt mondják: ezt nekem kell eljátszani, csak én játszhatom el!” Aztán egyszerre, hirtelen jött el a sikerek éve. De ak­kor minden műfajban, min­den oldalról, fellángolva és mégsem szalmalángként. A Madáchban Brecht Kurázsi mamájának néma Katája, a moziban csúnya, púpos vén­lány a Ház a sziklák alatt cí­mű filmtragédiában, férfifaló a Felfelé a lejtőn című film- vígjátékban, aki mellett „el­aludni nem lehet”. A Ház a sziklák alatt díjat nyert a San Francisco-i fesztiválon- Ebben Psota alakításának nem kis része volt­Az elmúlt években annyira elkoptattuk az „izgalmas” jel­zőt, Psotára mégis ez illik Diáklányok „helyesírási" nehézségekkel Alig kezdődött el a tanév, s máris helyesírási problé­mákkal küzdenek nagy diák­lányaink. De megbirkóznak vele, mert nem félnek a fá­radságtól, hiszen lelkes siet­séggel eljuttatták hozzám is a rendkívül aktuális kérdést: „.Hogyan írjuk helyesen: csókolózik vagy csókolód- zik?” Nehezebbet már kérdeztek tőlem, de kedvesebbet még aligha. Hát nem tiszteletre­méltó ez a helyesírással kapcsolatos ügy buzgalom ? íme. nem dolgozunk hiába! Mégis szép magyar tanárnak lenni. Gyermekeinkben — főleg közismerten szorgal­mas leánygyerekeinkben — sikerült elmélyíteni a he­lyesírás iránti nemes érdek­lődést. Hogyan? Hogy nemcsak helyesírási szempontból ér­dekelné őket ez a „problé­ma ? Meg, hogy úgy is tud­ják .? Igen, igen. Ez ben­nem is felvetődött. És az a kedves epizód is eszembe ju­tott. amikor egy harmadik kislány — nyilvánvalóan be­ugrató szándékkal — feltette a közismert kérdést: — Ho­gyan mondjuk helyesen? Zergetoll a kalapomnál, vagy kalapomnál zergetoll? — Aztán meg sem várta, hogy meglepődjem, máris szemem­be nevetett, és azt mondta hogy a zergének nincs is toda. No, de hát ez egy egészen más eset. Nem szabad lebe­csülnünk fiataljainkat!^ Az ő tudományos érdeklődésük, már tudniillik a ..csókolózik - rsókolódzik” nehézségeit ille­tően igenis komoly. Mert kérem, valóban hun­cut eset ez, fogas kérdés, meggondolkodtató! Az egvik ember inkább csókolózik, a másik meg cső- kolódzik, akarom mondani: az eevik ember így mondja, a másik meg úgy. rto ruel’’ik mondía in! ’ Az, aki takarékoskodik, és beéri a „csókolózik” alakkal, vagy az, aki gavallérosan megtoldja még egy „d”-vel? (csóko­ló d z i k). Hát, kedves kislányok! így is jó, meg úgy is jó... Szóval, írhatjuk így is: csókolózik, de úgy is teljesen helyes hogy csókolódzik. Ami a két alak ejtését ille­ti, szintén azonos a helyzet, mindható így is, úgy is Nem egyedülálló eset ez a magyar nyelvben. Marika he­lyesírási kérdésben tudakoló- zik. De Éva is tudakolódzik. (A tudakolózik—tudakolod ­zik szópár is teljesen egyen­értékű.) Ezeknél a szavakirál tehát az utolsó magánhangzót, vagy a „z” vagy a ,,dz’ mássalhang­zó előzi meg. Nézzünk erre még néhány példát! Akarózik—-akaródzik; himbálózik—himbálódzik; vakarózik—vakarádzik. Elválasztásnál igy járunk el: csókoló-zik — csókolód­zik. A felsorolt egyenértékű szópárok mind cselekvési jelentenek: tehát az igék kategóriájába tartoznak. Méghozzá ikes igék, mert kijelentő módban, jelen idő­ben. egyes szám harmadik- személyben „ik”-kel végződ­nek. Ég ez nagyon fontos, ked- vas anyukák és tisztelt osz- táívfőnök úr! Hiszen a nap­nál világosabban igazolja, hogy nem Marika és Éva az, aki csókolózik vagy csóko­lódzik. hanem egy harmadik Személy! Mert ugye. Marikát és Évát csak helvesírási szem- nontból érdekli ez a szí, uevanis, ha róluk volna szó. akkor ezt kérdezték, volna: — Hogyan írjuk helyesen: re^kolózom vagy csókolód- zom? Persze én ez esetben : e«ak ezt. válaszolhattam v„'. na- — Így is jó, meg úr— is jó. Tóth Imre igazán. Hallatlanul izgalmas egyéniség, akármit csinál. Sokoldalúsága is párját rit­kítja- Néhány éve Ruttkai Éva, kubai élményeit mesél­ve, lelkesen beszélt a gyönyö­rű kubai nőkről. Közben fel­ugrott, mindjárt megmutatta, milyenek, hogyan mozognak- így jellemezte őket :„Megtelik velük a levegő, ahogy szem­távolságba kerülnek. Vibrál körülöttük a tehetség, mint mikor Psota bejön a színpad­ra!” Ezt a mondatot is a szép emlékek közé tehetjük. Csak az igazi tehetség tud szívből lelkesedni az igazi tehetségért­„Én mellettem elaludni nem lehet!” Azt hiszem, Darvas Szilárd egyenesen neki írta ezt a szöveget. Psota olyan si­kert aratott vele, hogy utána valósággal szétkapkodta a kö­zönség- Farsang idején végig- pendlizte a szombat estéket, az esztrád-dobogó ünnepelt sztárja lett. — Szeret énekelni — mondja erről —, sehol olyan közvetlen kontaktust nem le­het teremteni a közön .súg?“!, mint a pódium. Nincs kö­rülöttem három színpadi fal, nincs rendező, nincs part­ner, csak a közönség van és én Két-három percig tart az egész, az alatt kell min­den mondanivalót közölni, hitelesen, s hatással. Otthonában beszélgetünk — A pódiumon ismertem meg azt a felséges érzést is — folytatja —, hogy rám fi­gyelnek, azt adom, amilyen vagyok, s ezzel érem el a hatást. A hajdani gátlások is fel­oldódtak. Korábban mindent rögtön idézőjelben látott, nem cinizmusból, hanem mert úgy érezte, nem figyel­nek rá, groteszk lény, tehát maga is görbe tükörben szemlél. De aztán eljött az első igazi nagy színpadi siker, ő onnan keltezi az „igazit”: Gruse a Kaukázusi krétakör­ben. Itt már nincs idézőjel. Ügy játszotta el a fogadott gyermekét sajátjaként sze­rető fiatal nő drámáját és örömét, olvan átéléssel annyi érzelemmel, hogy a nagy színpadon, partnerek között is minden szem rá fi­gyelt. akárha pódium lenne egymaga. Akkoriban minden dolog­ba belekóstoltam, a rádiótól a reklámfilmig nem létezett olyan műfaj, amelyet ne vállaltam volna el, hogy ön­magamat megkeressem és kifejezzem közben. És, hogy a magam útját járva jöjjek rá: akárhány műfajban ját­szik is a színész, az alaplé­pés mindig a színház! Hálás vagvok az életnek, hogy a műfaji változatosság ennyi lehetőségét adta meg nekem. És külön a Madách Színház­nak mindenért, de tán min­denekelőtt a Yermáért. Hi­szen. ha csakugyan ió va­gyok benne, közös érdem A Yerma nemcsak Garcia Lorca, és nemcsak Psola, ha­nem afnit belőlem Vámos László formált. Az új évadban ismét lesz egy nagv tragikai feladata: Médea Egész nyáron ké­szült már erre ... „Az ünnep másoké” — mondja Yermának a Jóked­vű asszonyt játszó Kiss Ma­nyi a darabban. Az ünnep mindannyiunké. valahány­szor Psotát látjuk. A SALGÓTARJÁNI HONISMERETI NAPOK ELŐTT Részlet az érsékvadkerti falukrónikából Megyénkben mind szélesebb körben terjed a falukró- :.:kaírás. A megyei Népművelési Tanácsadó mellett mű­ködő Honismereti Szakbizottság egyik legfontosabb fel­adatának a krónikások támogatását és a krónikaíró mozgalom szélesítését tartja. Érsekvadkerten dr. Légrády László körorvos, Pistyúr Sándor tanár és Sólyom Ferenc tsz főkönyvelő nagyon jó gazdái a falu krónikájának. A példamutató érsekvadkerti krónikának azt a részletét mutatjuk be, amely összegezi az 1959—60 telén bekövet­kezett általános szocialista átszervezés előtti - idők néhány jellemzőbb helyi vonását. Az 1836-os tagosítás után a gazdák és zsellérek maguk művélték a földet. Igásállatok- kal rendelkeztek. A földet ál­talában jó minőségűnek tar­tották, jól termett, azonban a határ negyWd része ugar volt mindig. A terület, a kezdetle­ges művelés következtében a föld mind kevesebbet termett, s ez sokszor még a házi szük­ségletre sem volt elég. Hoz­zájárult ehhez az a gondol­kodásmód is, hogy most enyém a föld, nincs robot és dézsma, most már fenékig tej­fel az élet. Nem, vagy csali későn vették észre, hogy a megváltozott körülmények a réginél több és jobb munká nagyobb helytállást is köve telnek. Egy-egy természet: csapás, s nem utolsó sorban a spekuláció olyan helyzetet teremtett, hogy ' egyesek po­tom áron — egy kis búzáért vagy kenyérért — szaporítani tudták földbirtokukat 300— 400 holdnyira is, s ugyanakkor mások természetszerűen elsze­gényedtek. Nem sokat változ­tatott a helyzeten az sem, hogy a Drágffy-féle birtok el­úszott, mert ezt is azok vet­ték meg, akik a spekuláció következtében nagyobb lehe­tőséggel rendelkeztek. Ez alatt az idő alatt a Baitner- féle birtok is gazdát cserélt s Fischer Jakab, az új gazda azt majdnem kétszeresére gyarapította. A rétegződéshez a házasságok is hozzájárultak, sőt később szinte teljes mér­tékben a vagyoni helyzet alapján házasodtak az embe­rek. Az elszegényedett réteg aztán cselédmunkával, ara­tással, csépléssel és napszám­ba járással kereste meg ke­nyerét. Sok embert juttatott erre a sorsra a váltó is. Ez az élet volt jellemző köz­ségünk lakosságára hosszú évtizedeken keresztül. Válto­zás csupán annyi volt, hogy a családok növekedésével a rötendes esek állandósult. i fir Intele reaitml tini riappínhity iX íwsfetíicfefi épálei* Döntő változást az 1945. évi földosztás jelentett. Nagyrészt csökkent az eddigi rétegződés, mivel több földnélküli föld­höz jutott. Egyesek hat-tíz hold földet is kaptak, s igy nagyot „emelkedtek” a rang­létrán. Igen nagy hatással volt ez az esemény az egész lakosságra, azonban itt csak néhány gazdasági vonatkozás­ról szólunk. Egyik következ­mény pl. az volt, hogy keve­sebb lett a feles és harmados művelés, s így a nagyobb gaz­dáiknak többet kellett dolgoz- niok. Ügy igyekeztek magu­kon segíteni, hogy igaerőt ad­tak az 1—2—3 holdas gazdák­nak, s azok gyalogmunkával fizették azt vissza. Eközben megismerkedtünk egy új fo­galommal is, az igauzsora fo­galmával. Ezt azután a gép­állomás segítségével igyekez­tek elkerülni, ami szépen si­kerrel is járt. A másik kö­vetkezmény pedig az, hogy ezek az új gazdák nagyon hamar rájöttek: így a régi módszerrel külön-külön egy­mástól elszigetelve nem tud­nak megfelelő módon gazdál­kodni. eredményeik a vára­kozástól, de különösen a ro­hamosan fejlődő ipar ered­ményeitől igencsak elmarad­nak. Ezért 1950-ben létrehoz­ták az első termelőszövetke­zeteket. Szt. Lőrinc pusztán a Dimitrov, benn a faluban a Tartós Béke Tsz-t. Mindkét tsz annak ellenére, hogy je- íentős nehézségekkel küzdött, rövidesen szép jövedelmet biz­tosított tagjainak. Különösen elmondhatjuk ezt a Dimitrov Tsz-ről. A Tar­os Béke Tsz-nek is csupán azért gyengébbek az eredmé­nyei, mert a tagok közötti egyetértés sok kívánnivalót hagyott maga után. Az el­múlt évtizedben kormányza­tunk többször tett lépéseket annak érdekében, hogy a meglevő tsz-eket fejlesszék, de a felvilágosító munka elég­telensége, nem megfelelő pél­da a Tartós Béke Tsz részé­ről, sőt több esetben a veze­tők türelmetlensége mindig meghiúsította ezeket a kísér­leteket. Ez a többszöri neki­rugaszkodás, majd visszavo­nulás sokat ártott az ügynek, Azt a látszatott keltette ugyanis, hogy nem is akarják komolyan. Annyi eredménye mindenesetre volt, hogy las­san, de biztosan megértette a tsz gondolatát községünk la­kossága körében, s így az 1960 őszi szervezés eredmény­nyel járt: a falunk is terme­lőszövetkezeti község lett. Pistyúr Sándor Dr. Légrády László Sajátos módszerekkel ESZTENDŐRŐL esztendő- veztek a művelődési házak- tárgyakhoz kapcsolódó kis- re nő a felnőtt „iskolások” ban. Elsősorban a két legne- film-vetítéseket rendezhet- száma, s ez örvendetes. Ma hezebb tár' a helyesírás és nek. már minden különösebb a matematika „rejtelmeibe” meggyőzés nélkül is érzik az avatták be a hallgatókat. A dolgozói azzal is, ha a ve- emberek a tanulás szüksé- tapasztalat azt bizonyítja, zetésük alatt álló irodalmi gességét a gyárban és a tér- hogy a tanfolyamokat és az színpadokat bekapcsollak az melőszövetkezetekben egy- ezzel kapcsolatos korrepetá- irodalmi-oktatásba, aránt. A tanulást — mint lási lehetőségeket munkájuk segítőjét, életük vették igénybe az előrelendítőjét — tartják jelentkező felnőttek, számon. Joggal. A gyárak­ban és a termelőszövetkeze- A jó előkészítéssel azon- tekben is állandóan fejlődik ban nem érhet véget a nép- a gyártási, termelési techno- művelők tanulást segítő te- lógia, újabb és újabb gépek vékenysége, munkájuk nehe- könnyítik, gyorsítják a mun- ze csak ezután következik: Segíthetnek a népművelés A tan­szívesen anyagban szereplő irók-köl- iskolába tők műveinek bemutatásával színesíthetik, érdekesebbé és vonzóbbá tehetik a magyar órákat. A könyvtárak ugyancsak tevékenyen részt vehetnek a felnőttek tanulásának segíté­kát. A gépek kezeléséhez a tanulás tíz hónapja alatti seben Nemcsak úgy. hogy segítségnyújtás­külön kézi könyvtárakat hoz­nak létre a tanuló felnőttek részére a tananyaghoz kap­pedig, értő emberekre van rendszeres szükség. ban. Az elmúlt esztendőben .... ... , , „ . . , , ..t ­eredményesen kapcsolódtak Miben segíthetnek? A fel- csolodo szak könyvekből ^ le- a felnőttoktatás munkájába a nottektatas Jelenleg! forma:- ikonokból, kötelező olvas- nönművelés dolgozói is. Még ban a human-jeUegu tárgyak manyokbol. hanem ugv is. a tanév megkezdése előtt elő- ~ magyar es történelem — hogy rendszeres kapcsolatot Barabás Tibor készítő tanfolyamokat szer- tananyagának összeállítása teremtenek a hallgatókkal. nem veszi elegge figyelembe Van már példa ra. hogv a felnőtt életkori sajátossá- nem egy helyen, a vizsgaidő- gait. Mivel a rendelkezésre .szak közeledtével szinte ta- álló idő kevés, nem adhat nulószobává alakul át a kellő ismereteket a mai iro- könyvtár, ahol a könvvtár SZÜTS LÁSZLÓ A kormányzó úr medvéi Szüts László történelmi dokumentumokra épülő kis­regénye egy kis falu és egy család tragédiájáról szól. „A kormányzó úr öfÖméltósága", Horthy Miklós, a második világháború elején kitelepíttet és eltöröltet a föld szí­néről egy észak-magyarországi hegyi falucskát, hogy va­dászterületét megnövelje A kitelepítést egy Vilcsek ne­vű, mindenre kapható korrupt ügyvédecskére bízzák, hogy a főkolomposok, az igazi haszonélvezők a háttérben maradhassanak. Vilcsek szemet vet az egyik fiatal pa­rasztasszonyra, Lestyáknéra, elviteti katonának az urát, de megígéri az asszonynak ha az övé lesz, nagyobb és jobb földet juttat a családjának a falu számára kijelölt egyik új telephelyen. Az asszony hosszú tusa után en­ged az ügyvédnek, az azonban fizetségül a szemébe ne­vet. Lestyáknét szinte megtébolyítja a megaláztatás, be­csületének, családjának és falujának elvesztése. Erőnek, erejével sem lehet elkergetni többé a faluból, még akkor sem, amikor már körös-körül minden parasztporta ro­mokban hever, ö ottmarad és egyre kongatja a lebontott templom helyén álló harangláb lélekharangját. dalomhoz, p művészethez. A felnőtt praktikusságra törek­vése megköveteli a sokolda­dolgozói még a tételek kidol­gozásához is segítséget nyúj­tanak. A haszon kettős: nem 'ú szemléltetést, amihez az csupán a tanuló felnőttek iskola nyújtotta lehetőség muriká.iát könnyítik, hanem önmagában kevés. Mindez az irodalmat tanuló felnőt- meghatározza a segítés mód- tekből irodalmat kedvelő jatt. A MŰVELŐDÉSI házak tervében — a pedagógusok­kal történt megbeszélés alap embereket nevelnek. SOKOLDALÚAN és sajátos módszerekkel segíthetik a népművelési dolgozóink ián - helyet kell biztosítani felnőttoktatást Eredményt olyan ismeretterjesztő elő adásoknak, amelyeket a dől gőzök iskolájának tananyagé azonban csak úgy lehet elér­ni. ha a gvárak és termelő­szövetkezetek oktatási felelő­bán szereplő tárna körökből *?}'. a* iskolák és s. művelő­állítanak össze. Bár ezek az ^es' bazak igazgatói, vala- riőadások nem pótolhatják Tint a könyvtárak ’’ezetői a tananyagot, de könnyebbé szoros kapcsolatot tartanak ‘"hetik annak megértését, te™ a felnőttoktatás tartal- "Imélyítését. összegezését, Ezt, Ti munkájának emele.se er- kiegészítve • meghatározott dekében. időszakonként az egyes tan­<P. ej Ir

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents