Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
1965. szeptember 19., vasárnap nögrad TÖRTÉNELEM A PLAKÁTOKON Történelmi eseményekben gazdag utóbbi két évtizedünk tükörképét láthatjuk a Nemzeti Galériában a Politikai plakátok 1945—1965 kiállításon, amely legalább olyan izgalmasan és tömören idézi fel az ország húsz esztendejét, mint egy történelem- könyv. ' A kiállítás bevezetője, s egyben koronája az a három klasszikussá vált politikai plakát, amelyet példaképnek is tekinthetnek az utókor plakátművészei: Uitz Béla Poór Bertalan és Berény Róbert rendkívüli mozgósító erejű és művészi értékükben is egyedülálló kompozíciói. A fel- szabadulástól napjainkig eltelt két évtized történeiméi három részre osztva tükrözik a falakon elhelyezett alkotások. Az 1945—1950 közötti években utcára került egyik-másik politikai plakát művészi értéke olykor talán vitatható, előadásmódja még egyenlőtlen, de haladó szellemű szándékuk, őszinte mondanivalójuk értékké teszi valamennyit az utókor számára. Ebből az időszakból láthatjuk azokat a plakátokat, amelyek párosítják az agitatív erőt a művészi értékkel. Ilyenek például Ék Sándor alkotásai, közöttük is legjelentősebb: „Gyökerestől tépi ki a reakciót az MKF” feliratú, vagy a „Saját barlangjában végzünk a fasiszta fenevaddal” szövegű. A tömör kifejezőerő jellemzi Bortnyik Sándor plakátját „Építsük fel a vasutat46 felirattal, Filo: „Minden kéz yegyen részt az újjáépítésben”, vagy Tamássá Zoltán választási plakátjai, amely a kalapács és bilincs közötti választással azonosítja a szavazók állásfoglalását A közvetlen feladatokra mozgósító és nagy ünnepeket hirdető plakátok ebben az időszakban éppen őszinteségük miatt hatottak rendkívüli meggyőző erővel. Később az ötvenes évek elején viszont éppen az őszinteség hiánya miatt váltak a politikai plakátok időnként sematikusakká élettelenekké. Az egyforma mosoly sok akkori plakát jellemzőjévé vált. A közérthető A Teleki-tér zsibongott, mint mindig. Ccskások, orvgazdák, tönkrement kisemberek kezén kopotttérdű nadrágok, rozsdás vekkerek, molyrágta felöltök cseréltek gazdát. A tér Orczy-út felé eső sarkában, felfordított talicskájukon üldögélve, kubikosok tanyáztak. Ä perzsa-vásár lármás közönsége ügyet sem vetett rájuk; éppúgy hozzátartoztak e tér képéhez, mint a standjaikra könyöklő libáskofák, vagy a Fiumei- útón sétáló pléhgalléros rendőr. Zömök bajuszos férfi közeledett a kubikosok csoportjához. Jöttére néhányan felálltak a talicskákról és az egyik üresen álló stand mögé húzódtak. Nem először találkoztak a Teleki-téren munkára váró kubikosok Rózsa Richárddal, a Kommunisták Magyarországi Pártja parasztosztályá nak vezetőjével. Ez volt a legalkalmasabb hely, ahol feltűnés nélkül találkozhattak. Itt vették át tőle a szervezésre vnnakozó utasításokat. tanácsokat, az illegális irodalmat és innen vitték tovább az ország különböző részeibé. A mindig nyugodt, derűs Rózsa ezúttal nyugtalannak látszott. — Baj van, elvtársak. A Földmunkás Szövetségben dolgozó kommunista ellenzék Hevesben megy,Nógrádban nem? Megjegyzések a szövetkezeti bekötőutak építéséhez Felesleges bizonygatni, hogy évben Cereden, Ludányhalá- helyen a legsürgősebben bele- csoportosíthatja Heves me« milyen nagy szükség van sziban, Rétságon, Magyarnán- jezik a földmunkákat. Nötin- gyébe. A szomszédos megye csen azért nem készültek el közös gazdaságai valószínűleg a korábban megállapított ha- örömmel fogadják és sokkal azokra a rövidebb, vagy hosz- dórban, Nőtincsen, Mihályger- szabb útszakaszokra, amelyek gén, Bercelen, Pásztón, Nagy- _ egy-egy főútvonalat kötnek orosziban és Mátramindszen- táridőre, mert a tsz nem győz- öntevékenyebben oldják meg össze gazdasági központokkal, ten épült volna termelőszövet- te munkaerővel, Rétságon pe- a földmunkák elvégzését. Ezt majorokkal. Az úgynevezett kezeti bekötőút. Azért vol- dig nem készítették él a víz- bizonyítja az is, hogy ott tavaly a tervezett tíz bekötőút helyett tizenegy épült meg. bekötőutakról van szó. Köz- na, mert — éppen az érte- levezetést. Az idei bekötőút építési tervben szereplő termelőszöVajon meddig engedhető vetkezetek közül néhány meg- meg a pénz ilyen hanyag kipróbált áthidaló megoldást ta- zelése, illetve fel nem hasznágazdaságilag kimutatható, kezleten derült ki — ezek kö- hogy mennyivel drágább egy- zül a közös gazdaságok közül egy termék, amelyet az érté- csak a ludányhalásziban, a kesítés helyétől 'távol, rossz cerediben és a magyarnándotermelési feltételek között ál- riban készültek el a földműn- a földmunkák elvégző- lása? Erre a kérdésre lítanak elő. A közgazdasági kakkal. A bekotout epitesenek, tényezők között szerepel a az ehhez szükséges állami tá- bekötőút is. mogatás elnyerésének az a Nálunk a megyében nem Altétele ugyanis, hogy a tersére és nero A roihálygergei, berceli szavakkal, hanem tettekkel a pásztói közös gazdaság kell válaszolni Elvégre sok hónapokkal ezelőtt szerződést múlik a járások és a megve kötött a Talajjavító Vállalat- illetékes vezetőin. Vajon miért dicsekedhetünk jó útviszo- ^szövetkezet saját erőből nyokkaú, jól megépített tér- végezze el a földmunkákat. A _____________________________ m előszövetkezeti bekötőutak- Uz k?zos Sazdasag közül csu- mében augusztus 23-ig kellett amelyekről tudva-tudjék, hogv kai. Kevés közös gazdaság ke- Pán háromban hajtottak vég- - ............................ t ál a szükséges földmunkák javasolnak bekötőút "építésére elvégzésére. A szerződés értei- olyan termelőszövetkezeteket, rült olyan szerencsés helyzetbe, hogy jó utakat örökölt a re a földmunkákat. volna a vállalatnak befejezni nem képesek a földmunkákat a munkát. A vállalat a szer- saját erőből megoldani? KétIlyen körülmények között z°dési kötelezettségének nem ségtelen, hogy fontos n gyenmilliót? múlttól. Sok helyen meg még sem a Közlekedés- es Posta- tett eleSet> sőt még az emlí- ge termelőszövetkezeteket ily azt sem gondozták kellően, ügyi Minisztérium Közúti Fő- tett kooperációs tárgyalásra módon is támogatni, de mivé amelyet örököltek. Ebből, va- igazgatóságának, sem az egri sem küldte el a képviselőjét, lesz ez a támogatás, ha mínlamint az egyre növekvő tér- Közúti Igazgatóságnak a kép- hogy érdemben lehetett volna den évben ráfizetnek néhány melésl feladatokból követke- viselője nem nyilatkozhatott tárgyalni, zik, hogy mind nagyobb a kedvezően az értekezletem, szerepük. Bár a bekötőutak Azért nem, mert a tervkáépítése nemrégen,, alig néhány szités idején a bekötőút épíéve indult meg, számos tér- tésére javasolt termelőszövetmelőszövetkezetben már meg- kezetek írásban vállalták a javították az utakat, vagy földmunkák elvégzését, s enújakat építettek. A szám íze- ellenére sem készültek e! rű eredményekkel még nem S most néhány szót újra a tanácskozásról. A részvevők A tanulságokat a jövőre ,,,,,, , ,, nézve le kell vonni, hogy elmegallapitottak, hogy a kije- kerüljük az újabb veszteséget lölt tíz fermeloszövetkezet kö- Jövőre tizenkét tsz-ben zül csupán négy helyen épül terveznek új bekötőutat, több meg a bekötőút. Esetleg még mint tíz kilométer hosszúság, , a rétsági közös gazdaságban, ban. Érdemes lesz alaposan ,, ....... . a megadott hataudore az utak Nem énül meg az út Nagy- ,jjra megvizsgálni hogv a kinagyon dicsekedhetünk, mert alapozásával. A Közúti Válla- orosziban, Mihálygergén, Bér- J, *u glIdacágokL’ nem iáraz utak hosszúságát tekintve Iat szakmunkásai emiatt nem celen, Pásztón és Mátramind- J Ö gazdaságokká, nem jár ez még elenyésző. is kezdhettek^ hozzá a burkoló- szenten. A beruházási hitelnek egy jórésze — két és fél milEnnek a kezdetnek azonban munkához Ezen a tanácsko- már árnyoldala is van, s ez záson állapodtak meg az ér- agy cseppet sem bíztató. Még- dekeltek abban is, hogy a pedig az, hógy tavaly négy- rétsági és a nőtincsi közös használhatják' fel másra, millió forint veszett el, az gazdaságban is vállalják a nak-e úgy, szereplőkkel mint a cikkben A termelőszölíó forint — tehát ismét el- vetkezetek pedig már az idén vész. Ezt a pénzt már nem hozzáláthatnak a földmunkák idén pedig előreláthatólag két burkolómunkát, ha és félmillió forint az el nem készített bekötőutak miatt. Kíkívánkozik a kérdés: hogyan lehetséges ez? Miért, kinek a hibájából hagytak veszni ennyi pénzt? Ez testvének között is majdnem tíz- kilométer pormentes útnak felel meg. De nekünk nem ennyit ér. A termelőszövetkezetek sem a pénzértékkel számolnak ebben az esetben. Ezt a bizonyítványt nem lehet megmagyarázni, mégis érdemes visszaidézni egy nemrég lezajlott értekezletet. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának beruházói kooperációs megbeszélésre hívták össze mindazokat a szerveket, amelyek érdekeltek a bekötőutak építésében. Az értekezletet azért kellett megrendezni, mert veszélybe került az idénre tervezett hálózat elkészítése is. A tervek szerint ebben az minthogy a pénzt az egri Köz- mindkét úti Vállalat használja fel, átelvégzéséhez. Pádár Adnrás mondanivaló hiánya a legtöbb plakáton észrevehető, ezért a kiállításnak ebben a termében szinte minden feliratot el kell olvasnunk, ha meg akarjuk tudni az alkotók szándékát. Közülük azonban kiemelkedett egy-két igazán művészi plakát. A legmaradandóbb Filo (Fischer Ilona) 1955-ben megjelent alkotása, amelyen a horogkeresztes szögekkel kivert felénk lépő náci csizma, vagyis a neofasizmus ellen tiltakozik a Nem! felkiáltás. A méltán híres plakát az első pillanatra a legegyszerűbb eszközökkel hívja fel magára a figyelmet és teszi közérthetővé mondanivalóját Az új. utakat kereső plakátművészet kifejezői azok, amelyeket az utolsó termekben láthatunk. A művészi keresés azonban a kifejező erő rovására megy a plakátok jelentős részénél. Az eltelt húsz év plakátművészete nagy tapasztalattal szolgált a formakeresésnél, de hiányzik általában y tartalmi kifejezés erőteljessége. Mégis látunk néhány szép és közvetlen hatást kiváltó alkotást, mint amilyen például Zala Tibor két hasonló témájú plakátja, egyik 1960-tól humuszos női fejet ábrázol szöges drót mögött, mint a gyarmati elnyomás szimbólumát, a másik pedig öSszebilineselt csuklóju béget férfi a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek jelképe. Mindkét plakát igen meggyőző erejű, kiváltja belőlünk az együttérzést, és a gyarmatosítók iránti gyűlöletet. Nagyon kifejező Görög Fajos betűsplakátja, amely kép nélkül is sokat mond: Az 1945 és 1965 évszámok elhelyezkedése csak a felszabadulás gondolatát, a huszadik évfordulót juttathatja eszünkbe. Bánhidi Andor május elsejei plakátja, a felfelé tartott három különböző színű ököllel a különböző földrészeken élő népek összefogását hirdeti, A kiállítás méltán árat nagy sikert, amely még nagyobb lehetne, ha az utóbbi évek plakátművészetéből többet mutatna, érzékletesebbé téve ezzel a fejlődést és a perspektívát. Varga Aranka emiatt' n ap közben' solT^értékes perc elvész. Ilyenkor összedugjuk a fejünket, s azt szoktam mondani a kollégáknak: gyerekek ma ennek a munkának meg kell lennie... — És? — Nincs és. Másnapra minden rendben van — válaszol határozottan a brigád vezető. Ilyenkor egy kicsit idegesek is vagyunk. — Tetszik ez a módszer? — kérdeztem Jánoska Tibortól. — Igen. — Mennyi volt legutóbb a kereset7 — Ezerhatszáz. — Elégedett vele? — Igen. így vall Litavszki Pál, a brigád harmadik tagja, majd ezzel még kiegészíti: soha rosszabb keresetem ne legyen. . . S hogy komolyan veszi amit mond, azt a következőkkel is megerősíti: életem végéig itt akarok dolgozni ebben a gyárban. De nem segédmunkásként, hanem szakmunkásként. — Van erre lehetőség? “ Igen — mondja a párttitkár. — Űgv dolgozik mint egy szakmunkás — toldja meg az előbbit a brigádvezető. Ezek után már nem csodálkoztam azon, hogy róluk az járja: kevés gondot okoznak a vezetésnek. Viszont mindenkor lehet számítani rájuk. S ebben nagy érdeme van a brigádvezetőnek. Vcnesz Károly Kevés gondot okoznak... A gépekből szerteszálló a maga egyéniségére fonnál- reánkbízott munka kész finom por egy idő után kö- ta kollégáit. <3 tanította a nincs. . högésre ingerel a Nógrád csiszolás fortélyaira, János- a mellettem álló eddig megyei Bútor és Faipari Vál- ka Tibor szakmunkást is, csendben* hallgató nárttitkáx lalat csiszoló műhelyében, aki második éve tagja a bri- mos* megszólal* parttitkar Az itteniek jót mosolyognak, gádnak. Az ifjú szakember “ -...Z majd jóindulatúan így pró- csak akkor hagyja abba a .az •tÜT.f bálnak vigasztalni: meg lehet munkát, amikor kérdésemre után visszajöttetek szokni, csak az első évek a válaszol! dolgozni. nehezek, úgy mind a há- — Megértjük, megszoktuk ,A brigádvezető először trézaséletben. Mi már észre egymást Sanyi bácsival. Iával próbálja elütni a vésem vesszük, hogy kaparja a Ideális vezető. . . Jászt, de a párttitkár nem torkunkat, megköhögtet, — — Aztán, nem szokott hagyja. kezdi a beszélgetést Gvurko- mérges lenni?. . . A megszólított megadja vies Sándor brigádvezető. Az _ Nincs miért — hangzik magái a határozott válasz. — Nálunk az a gyakorlat, — Valóban nincs miért — hogy amit egy nap behoznak magyarázza a brigádvezető, az előző üzemrészből, azt ne- Amit várnak tőlünk. azt künk másnapra át kell adni megcsináljuk. Addig nem az utánunk következő üzem- megyünK haza, amíg a résznek. Előfordul, hogy késve kapjuk az alkatrészeket, többihez még magyarázatként hozzáfűzi: 16 éve dolgozom a csiszológép melleti de kutya bajom. . . Ha van titka ennek, a nyitja az, hogy Sanyi bácsi Emlékezzünk! Á kommunista földmunkások és a csendőrterror 1935-ben lebukott. Az alföldi vonalat csendőrök kezébe került az egyelőre „pihentetni” kell. a vékony papírtekercs, ami — Mi történt? kérdezte több száz nevet tartalmazott. az egyik széleskarimájú kalapos kubikus. — Valahol egy spicli került a mozgalomba. Még nem tudjuk ki az, de a szálak Jászár okszállásra vezetnek. . . Másfél éve építették együtt a kommunista földmunkás mozgalmat, azóta, hogy Rózsa kijött a börtönből és ezt a pártmegbízatást kapta, óvatosan, emberről emberre menve haladtak. Harci elszántságban, akaHosszú évek gondosan felosztályparancsnoksága a kommunista parasztmozgalom felgöngyölítését. 1934 márciusa óta keresték azt a épített épülete dőlt akkor szálat, amelynél fogva elkezd- össze. De újrakezdték, mint hetik a felszámolást. ahogy a kivágott fa is újra nő, ha gyökerei megmaradnak. Ez a másfél év azt bizonyította. hogy a gyökerek épek. Újra élt a kommunista sejt Endrődön, Szarvason, Mezőtúron, Mindszenten, Szentesen, Kalocsán és sok más alföldi községben. A párt röplapjai eljutottak mindenhová, ahol csak megfordultak a kubikostalicskák rásban nem volt hiány a ku- fakerckei. Űj harcosok nevelődtek, új reménység járt nyomukban. . . A stand melletti úttesten bíkusok között. De az nem volt elég. Csak olyanok jöhettek számításba, akik nemcsak elég hűek az osztályukhoz. nemcsak élvezik társaik bizalmát, de elég körültekintőek, eléa ravaszak ahhoz, hopii megállják helyüket az osztalyellenség kezei között is. Az óvatosság lassította a szervezőmunkát. Ráadásul alig két évvel korábban — 797J tavaszán — egy banális szeaeződött. . . véletlen szörnyű pusztítást 1935. szeptember okozott; e—' stopvolófa kiDe másfél évig hiába nyomoztak. Az okos, körültekintő konspiráció falát nem tudták áttörni: a „hagyományos módszerek” nem segítettek. Hiába verték nyomorékká azokat, akiktől adatokat reméltek, hiába Ígértek a szegényparaszti nyomor mércéjével mesésnek tűnő pénzt, azok nem tudtak semmit mondani, akik netán hajlandók leltek volna erre. 1935 nyarán azonban sikerült beépíteni egyik emberüket a mozgalomba. A spicli au a A hirtelen autó fékezett. Ezzel dolgozni kezdett. . . egyidöben közvetlen mögöt tűk felhangzott a rendőrsip mindnyájuk számára félelmetesen ismerős, éles hang- ja. — Senki ne mozduljon! — A rendőrtiszt revolvere egyenesen Rózsa f. . . 19-én, harminc évvel ezelőtt kezdte vájt üregében, amit a kom- meg a m. kir. csendörséq bu- mimista kubikosok emuk ve- dapesti 1.. a pécsi 4.. szegedi zetője hordott magénál, a 5, és miskolci 7. nyomozói Egy teljes hónapig folyt a „nyílt nyomozás”. Egy teljes hónavig törtek a csontok a csendőrcsizma alatt. Egy teljes hónapig üvöltöttek az omlásból felmosott kubikosok fülébe: „Beszélj, vagy meg- mellének döglesz!” „Ezzel szemben a nyomozás folyamán minden nyomozási gócpontból azt jelentették a nyomozás-vezetők, hogy tapasztalataik szerint a parasztság is megtanult már konspirálni. A gyanúsítottak a kommunista utasítások terén nagy ismeretekkel rendelkeznek, vallomásaikban rendkívüli módon körültekintők és óvatosak, a párt utasításaihoz és eszméihez fanatikusan ragaszkodnak. Agyafúrt ravaszsággal igyekeznek a részükre kiosztott feladatokat elleplezni. Határozottan meg lehet állapítani, hogy a kommunista mé tely megbontotta a józan, valamikor egységes parasztság tömbjét és a bomlasztó kommunista tanok belopóz- tak a falvakba. . nyomozó osztályparancsnok nem azzal a céllal írta le ezeket a sorokat, hogy emléktáblát állítson a paraszti hősiesséanek. Azért írta íe, hogy felettesei előtt megpróbálja megmagyarázni, miért nem, sikerült, mégsem a „felgöngyölítés”,: miért csak 63 gyanúsítottat sikerült .produkálnia” és miért kellett azokból is — egy hónapi kínvallatás után — 14-et „bizonyítékok hiányában” szabadon bocsátania. Csak az utókor, amely tudja, mit jelentett ez az egy hónap, hajtja meg mély megindulással az emlékezés zászlaját azok előtt az egyszerű., névtelen, hős parasztok előtt, akiken megtört a „magyar kir. csendőrség” ereje és vereségükben is győztesen álltak a vértől áztatott kinzó- kamrákban. Borsányi György
