Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

1965. szeptember 19., vasárnap nögrad TÖRTÉNELEM A PLAKÁTOKON Történelmi eseményekben gazdag utóbbi két évtizedünk tükörképét láthatjuk a Nem­zeti Galériában a Politikai plakátok 1945—1965 kiállítá­son, amely legalább olyan iz­galmasan és tömören idézi fel az ország húsz esztende­jét, mint egy történelem- könyv. ' A kiállítás bevezetője, s egyben koronája az a három klasszikussá vált politikai plakát, amelyet példaképnek is tekinthetnek az utókor plakátművészei: Uitz Béla Poór Bertalan és Berény Ró­bert rendkívüli mozgósító erejű és művészi értékükben is egyedülálló kompozíciói. A fel- szabadulástól napjainkig el­telt két évtized történeiméi három részre osztva tükrözik a falakon elhelyezett alkotá­sok. Az 1945—1950 közötti évek­ben utcára került egyik-má­sik politikai plakát művészi értéke olykor talán vitatható, előadásmódja még egyenlőt­len, de haladó szellemű szán­dékuk, őszinte mondanivaló­juk értékké teszi valamennyit az utókor számára. Ebből az időszakból láthatjuk azokat a plakátokat, amelyek páro­sítják az agitatív erőt a mű­vészi értékkel. Ilyenek pél­dául Ék Sándor alkotásai, kö­zöttük is legjelentősebb: „Gyökerestől tépi ki a reak­ciót az MKF” feliratú, vagy a „Saját barlangjában vég­zünk a fasiszta fenevaddal” szövegű. A tömör kifejezőerő jellemzi Bortnyik Sándor pla­kátját „Építsük fel a vasutat46 felirattal, Filo: „Minden kéz yegyen részt az újjáépítés­ben”, vagy Tamássá Zoltán választási plakátjai, amely a kalapács és bilincs közötti választással azonosítja a sza­vazók állásfoglalását A közvetlen feladatokra mozgósító és nagy ünnepeket hirdető plakátok ebben az idő­szakban éppen őszinteségük miatt hatottak rendkívüli meggyőző erővel. Később az ötvenes évek elején viszont éppen az őszinteség hiánya miatt váltak a politikai pla­kátok időnként sematikusakká élettelenekké. Az egyforma mosoly sok akkori plakát jel­lemzőjévé vált. A közérthető A Teleki-tér zsibon­gott, mint mindig. Ccskások, orvgaz­dák, tönkrement kisemberek kezén kopott­térdű nadrágok, rozsdás vek­kerek, molyrágta felöltök cseréltek gazdát. A tér Orczy-út felé eső sar­kában, felfordított talicská­jukon üldögélve, kubikosok tanyáztak. Ä perzsa-vásár lármás közönsége ügyet sem vetett rájuk; éppúgy hozzá­tartoztak e tér képéhez, mint a standjaikra könyök­lő libáskofák, vagy a Fiumei- útón sétáló pléhgalléros rend­őr. Zömök bajuszos férfi köze­ledett a kubikosok csoportjá­hoz. Jöttére néhányan feláll­tak a talicskákról és az egyik üresen álló stand mögé hú­zódtak. Nem először találkoztak a Teleki-téren munkára váró kubikosok Rózsa Richárddal, a Kommunisták Magyaror­szági Pártja parasztosztályá nak vezetőjével. Ez volt a legalkalmasabb hely, ahol feltűnés nélkül találkozhat­tak. Itt vették át tőle a szer­vezésre vnnakozó utasításo­kat. tanácsokat, az illegális irodalmat és innen vitték to­vább az ország különböző részeibé. A mindig nyugodt, derűs Rózsa ezúttal nyugtalannak látszott. — Baj van, elvtársak. A Földmunkás Szövetségben dolgozó kommunista ellenzék Hevesben megy,Nógrádban nem? Megjegyzések a szövetkezeti bekötőutak építéséhez Felesleges bizonygatni, hogy évben Cereden, Ludányhalá- helyen a legsürgősebben bele- csoportosíthatja Heves me« milyen nagy szükség van sziban, Rétságon, Magyarnán- jezik a földmunkákat. Nötin- gyébe. A szomszédos megye csen azért nem készültek el közös gazdaságai valószínűleg a korábban megállapított ha- örömmel fogadják és sokkal azokra a rövidebb, vagy hosz- dórban, Nőtincsen, Mihályger- szabb útszakaszokra, amelyek gén, Bercelen, Pásztón, Nagy- _ egy-egy főútvonalat kötnek orosziban és Mátramindszen- táridőre, mert a tsz nem győz- öntevékenyebben oldják meg össze gazdasági központokkal, ten épült volna termelőszövet- te munkaerővel, Rétságon pe- a földmunkák elvégzését. Ezt majorokkal. Az úgynevezett kezeti bekötőút. Azért vol- dig nem készítették él a víz- bizonyítja az is, hogy ott ta­valy a tervezett tíz bekötőút helyett tizenegy épült meg. bekötőutakról van szó. Köz- na, mert — éppen az érte- levezetést. Az idei bekötőút építési tervben szereplő termelőszö­Vajon meddig engedhető vetkezetek közül néhány meg- meg a pénz ilyen hanyag ki­próbált áthidaló megoldást ta- zelése, illetve fel nem haszná­gazdaságilag kimutatható, kezleten derült ki — ezek kö- hogy mennyivel drágább egy- zül a közös gazdaságok közül egy termék, amelyet az érté- csak a ludányhalásziban, a kesítés helyétől 'távol, rossz cerediben és a magyarnándo­termelési feltételek között ál- riban készültek el a földműn- a földmunkák elvégző- lása? Erre a kérdésre lítanak elő. A közgazdasági kakkal. A bekotout epitesenek, tényezők között szerepel a az ehhez szükséges állami tá- bekötőút is. mogatás elnyerésének az a Nálunk a megyében nem Altétele ugyanis, hogy a ter­sére és nero A roihálygergei, berceli szavakkal, hanem tettekkel a pásztói közös gazdaság kell válaszolni Elvégre sok hónapokkal ezelőtt szerződést múlik a járások és a megve kötött a Talajjavító Vállalat- illetékes vezetőin. Vajon miért dicsekedhetünk jó útviszo- ^szövetkezet saját erőből nyokkaú, jól megépített tér- végezze el a földmunkákat. A _____________________________ m előszövetkezeti bekötőutak- Uz k?zos Sazdasag közül csu- mében augusztus 23-ig kellett amelyekről tudva-tudjék, hogv kai. Kevés közös gazdaság ke- Pán háromban hajtottak vég- - ............................ t ál a szükséges földmunkák javasolnak bekötőút "építésére elvégzésére. A szerződés értei- olyan termelőszövetkezeteket, rült olyan szerencsés helyzet­be, hogy jó utakat örökölt a re a földmunkákat. volna a vállalatnak befejezni nem képesek a földmunkákat a munkát. A vállalat a szer- saját erőből megoldani? Két­Ilyen körülmények között z°dési kötelezettségének nem ségtelen, hogy fontos n gyen­milliót? múlttól. Sok helyen meg még sem a Közlekedés- es Posta- tett eleSet> sőt még az emlí- ge termelőszövetkezeteket ily azt sem gondozták kellően, ügyi Minisztérium Közúti Fő- tett kooperációs tárgyalásra módon is támogatni, de mivé amelyet örököltek. Ebből, va- igazgatóságának, sem az egri sem küldte el a képviselőjét, lesz ez a támogatás, ha mín­lamint az egyre növekvő tér- Közúti Igazgatóságnak a kép- hogy érdemben lehetett volna den évben ráfizetnek néhány melésl feladatokból követke- viselője nem nyilatkozhatott tárgyalni, zik, hogy mind nagyobb a kedvezően az értekezletem, szerepük. Bár a bekötőutak Azért nem, mert a tervká­építése nemrégen,, alig néhány szités idején a bekötőút épí­éve indult meg, számos tér- tésére javasolt termelőszövet­melőszövetkezetben már meg- kezetek írásban vállalták a javították az utakat, vagy földmunkák elvégzését, s en­újakat építettek. A szám íze- ellenére sem készültek e! rű eredményekkel még nem S most néhány szót újra a tanácskozásról. A részvevők A tanulságokat a jövőre ,,,,,, , ,, nézve le kell vonni, hogy el­megallapitottak, hogy a kije- kerüljük az újabb veszteséget lölt tíz fermeloszövetkezet kö- Jövőre tizenkét tsz-ben zül csupán négy helyen épül terveznek új bekötőutat, több meg a bekötőút. Esetleg még mint tíz kilométer hosszúság­, , a rétsági közös gazdaságban, ban. Érdemes lesz alaposan ,, ....... . a megadott hataudore az utak Nem énül meg az út Nagy- ,jjra megvizsgálni hogv a ki­nagyon dicsekedhetünk, mert alapozásával. A Közúti Válla- orosziban, Mihálygergén, Bér- J, *u glIdacágokL’ nem iár­az utak hosszúságát tekintve Iat szakmunkásai emiatt nem celen, Pásztón és Mátramind- J Ö gazdaságokká, nem jár ez még elenyésző. is kezdhettek^ hozzá a burkoló- szenten. A beruházási hitelnek egy jórésze — két és fél mil­Ennek a kezdetnek azonban munkához Ezen a tanácsko- már árnyoldala is van, s ez záson állapodtak meg az ér- agy cseppet sem bíztató. Még- dekeltek abban is, hogy a pedig az, hógy tavaly négy- rétsági és a nőtincsi közös használhatják' fel másra, millió forint veszett el, az gazdaságban is vállalják a nak-e úgy, szereplőkkel mint a cikkben A termelőszö­líó forint — tehát ismét el- vetkezetek pedig már az idén vész. Ezt a pénzt már nem hozzáláthatnak a földmunkák idén pedig előreláthatólag két burkolómunkát, ha és félmillió forint az el nem készített bekötőutak miatt. Kíkívánkozik a kérdés: ho­gyan lehetséges ez? Miért, ki­nek a hibájából hagytak vesz­ni ennyi pénzt? Ez testvé­nek között is majdnem tíz- kilométer pormentes útnak felel meg. De nekünk nem ennyit ér. A termelőszövetke­zetek sem a pénzértékkel szá­molnak ebben az esetben. Ezt a bizonyítványt nem lehet megmagyarázni, mégis érdemes visszaidézni egy nemrég lezajlott értekezletet. A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának beruházói kooperációs megbeszélésre hívták össze mindazokat a szerveket, amelyek érdekeltek a bekötőutak építésében. Az értekezletet azért kellett meg­rendezni, mert veszélybe ke­rült az idénre tervezett háló­zat elkészítése is. A tervek szerint ebben az minthogy a pénzt az egri Köz- mindkét úti Vállalat használja fel, át­elvégzéséhez. Pádár Adnrás mondanivaló hiánya a legtöbb plakáton észrevehető, ezért a kiállításnak ebben a termé­ben szinte minden feliratot el kell olvasnunk, ha meg akar­juk tudni az alkotók szándé­kát. Közülük azonban kiemel­kedett egy-két igazán művészi plakát. A legmaradandóbb Filo (Fischer Ilona) 1955-ben megjelent alkotása, amelyen a horogkeresztes szögekkel kivert felénk lépő náci csiz­ma, vagyis a neofasizmus el­len tiltakozik a Nem! felkiál­tás. A méltán híres plakát az első pillanatra a legegysze­rűbb eszközökkel hívja fel magára a figyelmet és teszi közérthetővé mondanivaló­ját Az új. utakat kereső pla­kátművészet kifejezői azok, amelyeket az utolsó termek­ben láthatunk. A művészi keresés azonban a kifejező erő rovására megy a plaká­tok jelentős részénél. Az eltelt húsz év plakátművé­szete nagy tapasztalattal szolgált a formakeresésnél, de hiányzik általában y tar­talmi kifejezés erőteljessége. Mégis látunk néhány szép és közvetlen hatást kiváltó alkotást, mint amilyen pél­dául Zala Tibor két hason­ló témájú plakátja, egyik 1960-tól humuszos női fejet ábrázol szöges drót mögött, mint a gyarmati elnyomás szimbólumát, a másik pedig öSszebilineselt csuklóju bé­get férfi a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek jelképe. Mind­két plakát igen meggyőző erejű, kiváltja belőlünk az együttérzést, és a gyarmato­sítók iránti gyűlöletet. Na­gyon kifejező Görög Fajos betűsplakátja, amely kép nélkül is sokat mond: Az 1945 és 1965 évszámok elhe­lyezkedése csak a felszabadu­lás gondolatát, a huszadik évfordulót juttathatja eszünk­be. Bánhidi Andor május el­sejei plakátja, a felfelé tar­tott három különböző színű ököllel a különböző földrésze­ken élő népek összefogását hirdeti, A kiállítás méltán árat nagy sikert, amely még na­gyobb lehetne, ha az utóbbi évek plakátművészetéből többet mutatna, érzékleteseb­bé téve ezzel a fejlődést és a perspektívát. Varga Aranka emiatt' n ap közben' solT^értékes perc elvész. Ilyenkor össze­dugjuk a fejünket, s azt szoktam mondani a kollégák­nak: gyerekek ma ennek a munkának meg kell lennie... — És? — Nincs és. Másnapra minden rendben van — vála­szol határozottan a brigád ve­zető. Ilyenkor egy kicsit ide­gesek is vagyunk. — Tetszik ez a módszer? — kérdeztem Jánoska Tibor­tól. — Igen. — Mennyi volt legutóbb a kereset7 — Ezerhatszáz. — Elégedett vele? — Igen. így vall Litavszki Pál, a brigád harmadik tagja, majd ezzel még kiegészíti: soha rosszabb keresetem ne le­gyen. . . S hogy komolyan veszi amit mond, azt a kö­vetkezőkkel is megerősíti: életem végéig itt akarok dol­gozni ebben a gyárban. De nem segédmunkásként, ha­nem szakmunkásként. — Van erre lehetőség? “ Igen — mondja a párt­titkár. — Űgv dolgozik mint egy szakmunkás — toldja meg az előbbit a brigádvezető. Ezek után már nem cso­dálkoztam azon, hogy ró­luk az járja: kevés gondot okoznak a vezetésnek. Vi­szont mindenkor lehet szá­mítani rájuk. S ebben nagy érdeme van a brigádvezető­nek. Vcnesz Károly Kevés gondot okoznak... A gépekből szerteszálló a maga egyéniségére fonnál- reánkbízott munka kész finom por egy idő után kö- ta kollégáit. <3 tanította a nincs. . högésre ingerel a Nógrád csiszolás fortélyaira, János- a mellettem álló eddig megyei Bútor és Faipari Vál- ka Tibor szakmunkást is, csendben* hallgató nárttitkáx lalat csiszoló műhelyében, aki második éve tagja a bri- mos* megszólal* parttitkar Az itteniek jót mosolyognak, gádnak. Az ifjú szakember “ -...Z majd jóindulatúan így pró- csak akkor hagyja abba a .az •tÜT.f bálnak vigasztalni: meg lehet munkát, amikor kérdésemre után visszajöttetek szokni, csak az első évek a válaszol! dolgozni. nehezek, úgy mind a há- — Megértjük, megszoktuk ,A brigádvezető először tré­zaséletben. Mi már észre egymást Sanyi bácsival. Iával próbálja elütni a vé­sem vesszük, hogy kaparja a Ideális vezető. . . Jászt, de a párttitkár nem torkunkat, megköhögtet, — — Aztán, nem szokott hagyja. kezdi a beszélgetést Gvurko- mérges lenni?. . . A megszólított megadja vies Sándor brigádvezető. Az _ Nincs miért — hangzik magái a határozott válasz. — Nálunk az a gyakorlat, — Valóban nincs miért — hogy amit egy nap behoznak magyarázza a brigádvezető, az előző üzemrészből, azt ne- Amit várnak tőlünk. azt künk másnapra át kell adni megcsináljuk. Addig nem az utánunk következő üzem- megyünK haza, amíg a résznek. Előfordul, hogy késve kapjuk az alkatrészeket, többihez még magyarázat­ként hozzáfűzi: 16 éve dol­gozom a csiszológép melleti de kutya bajom. . . Ha van titka ennek, a nyitja az, hogy Sanyi bácsi Emlékezzünk! Á kommunista földmunkások és a csendőrterror 1935-ben lebukott. Az alföldi vonalat csendőrök kezébe került az egyelőre „pihentetni” kell. a vékony papírtekercs, ami — Mi történt? kérdezte több száz nevet tartalmazott. az egyik széleskarimájú ka­lapos kubikus. — Valahol egy spicli ke­rült a mozgalomba. Még nem tudjuk ki az, de a szá­lak Jászár okszállásra vezet­nek. . . Másfél éve építették együtt a kommunista föld­munkás mozgalmat, azóta, hogy Rózsa kijött a börtön­ből és ezt a pártmegbízatást kapta, óvatosan, emberről emberre menve haladtak. Harci elszántságban, aka­Hosszú évek gondosan fel­osztályparancsnoksága a kommunista parasztmozga­lom felgöngyölítését. 1934 márciusa óta keresték azt a épített épülete dőlt akkor szálat, amelynél fogva elkezd- össze. De újrakezdték, mint hetik a felszámolást. ahogy a kivágott fa is újra nő, ha gyökerei megmaradnak. Ez a másfél év azt bizo­nyította. hogy a gyökerek épek. Újra élt a kommunista sejt Endrődön, Szarvason, Mezőtúron, Mindszenten, Szentesen, Kalocsán és sok más alföldi községben. A párt röplapjai eljutottak mindenhová, ahol csak meg­fordultak a kubikostalicskák rásban nem volt hiány a ku- fakerckei. Űj harcosok neve­lődtek, új reménység járt nyomukban. . . A stand melletti úttesten bíkusok között. De az nem volt elég. Csak olyanok jö­hettek számításba, akik nem­csak elég hűek az osztályuk­hoz. nemcsak élvezik társaik bizalmát, de elég körülte­kintőek, eléa ravaszak ahhoz, hopii megállják helyüket az osztalyellenség kezei között is. Az óvatosság lassította a szervezőmunkát. Ráadásul alig két évvel korábban — 797J tavaszán — egy banális szeaeződött. . . véletlen szörnyű pusztítást 1935. szeptember okozott; e—' stopvolófa ki­De másfél évig hiába nyo­moztak. Az okos, körültekin­tő konspiráció falát nem tudták áttörni: a „hagyomá­nyos módszerek” nem segí­tettek. Hiába verték nyomo­rékká azokat, akiktől adato­kat reméltek, hiába Ígértek a szegényparaszti nyomor mércéjével mesésnek tűnő pénzt, azok nem tudtak sem­mit mondani, akik netán haj­landók leltek volna erre. 1935 nyarán azonban sike­rült beépíteni egyik emberü­ket a mozgalomba. A spicli au a A hirtelen autó fékezett. Ezzel dolgozni kezdett. . . egyidöben közvetlen mögöt tűk felhangzott a rendőrsip mindnyájuk számára félel­metesen ismerős, éles hang- ja. — Senki ne mozduljon! — A rendőrtiszt revolvere egyenesen Rózsa f. . . 19-én, harminc évvel ezelőtt kezdte vájt üregében, amit a kom- meg a m. kir. csendörséq bu- mimista kubikosok emuk ve- dapesti 1.. a pécsi 4.. szegedi zetője hordott magénál, a 5, és miskolci 7. nyomozói Egy teljes hónapig folyt a „nyílt nyomozás”. Egy tel­jes hónavig törtek a csontok a csendőrcsizma alatt. Egy teljes hónapig üvöltöttek az omlásból felmosott kubikosok fülébe: „Beszélj, vagy meg- mellének döglesz!” „Ezzel szemben a nyomozás folyamán minden nyomozási gócpontból azt jelentették a nyomozás-vezetők, hogy ta­pasztalataik szerint a pa­rasztság is megtanult már konspirálni. A gyanúsítottak a kommunista utasítások te­rén nagy ismeretekkel ren­delkeznek, vallomásaikban rendkívüli módon körülte­kintők és óvatosak, a párt utasításaihoz és eszméihez fanatikusan ragaszkodnak. Agyafúrt ravaszsággal igye­keznek a részükre kiosztott feladatokat elleplezni. Hatá­rozottan meg lehet állapíta­ni, hogy a kommunista mé tely megbontotta a józan, va­lamikor egységes parasztság tömbjét és a bomlasztó kommunista tanok belopóz- tak a falvakba. . nyomozó osztálypa­rancsnok nem azzal a céllal írta le eze­ket a sorokat, hogy emléktáblát állítson a pa­raszti hősiesséanek. Azért ír­ta íe, hogy felettesei előtt megpróbálja megmagyaráz­ni, miért nem, sikerült, még­sem a „felgöngyölítés”,: miért csak 63 gyanúsítottat sikerült .produkálnia” és miért kel­lett azokból is — egy hónapi kínvallatás után — 14-et „bizonyítékok hiányában” szabadon bocsátania. Csak az utókor, amely tudja, mit jelentett ez az egy hónap, hajtja meg mély megindu­lással az emlékezés zászlaját azok előtt az egyszerű., név­telen, hős parasztok előtt, akiken megtört a „magyar kir. csendőrség” ereje és ve­reségükben is győztesen áll­tak a vértől áztatott kinzó- kamrákban. Borsányi György

Next

/
Thumbnails
Contents