Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

2 Wrtifln I« tift>! atigtusüüt» P5. vasárnap 20 éves a szabad Korea Sokat szenvedett és mind­annyiszor új életre támadt Korea most, felszabadulásának 20. évfordulóján újra az im­perializmussal szembeni el­lenállás hősi szimbólumává válik. Amikor a szovjet had­sereg 1945 augusztus 15-én teljesen szétzúzta és lefegyve- rezte a japán csapatokat, — ezzel negyven esztendős gyar­mati rabság alól szabadította fel az országot, s utat nyitott a koreai népnek, hogy megte­remtse a maga független, de­mokratikus államát! A távol-keleti háború nem­zetközi egyezményeinek értelmében Dél-Koreát az amerikai csapatok szállták meg. Első akciójuk az volt, hogy feloszlatták a Szöulban összegyűlt népi kongresszust, amely kikiáltotta a koreai Népköztársaságot. A szovjet diplomácia erőfeszítései 1945 decemberében a moszkvai kül­ügyminiszteri értekezleten .olyan döntéshez vezettek, amely lehetőséget nyújtott volna az ország demokratikus nemzeti egységének megterem­tésére. A moszkvai konferen­cia ugyanis előírta, hogy tá­mogatni kell Korea népét egységes kormány megalakítá­sában. A felszabadulást követő erőfeszítések azonban csak északon hozták meg gyümöl­cseiket, ahol a nép megindult előbb a demokratikus átala­kulás, majd a szocialista épí­tés útján. Dél változatlanul az amerikai agressriós manő­verek támaszpontja maradt, s 1948 elején az amerikaiak hamisított választásokat ren­deztek Dél-Koreában — így gyakorlatilag kettészakítva a felszabadított országot. A kö- vekező lépések már a második világháború utáni évek törté­nelmének legsötétebb fejezetei közé tartoznak: 1950 derekán az amerikaiak és dél-koreai bábjaik kirobbantották a há­rom esztendeig tartó koreai háborút. Ez a háború óriási megpróbáltatásokat hozott a koreai Népi Demokratikus Köztársaság számára — a szo­cializmust építő nép bátorsá­ga, elszántsága és munkaked­ve azonban a legnagyobb ne­hézségek szakadékéból is ki­emelte az országot. Ma, fel- szabadulásának huszadik esz­tendejében a Koreai Demok­ratikus Köztársaság gazdasá­gilag és társadalmilag egya­ránt virágzó ország — a Dél pedig tovább gyötrődik és sínylődik az amerikaiak által hatalomra juttatott katonai diktatúra szorítása alatt. Dél- Koreát ezekben a napokban az amerikai imperializmus „szövetségesként" próbálja be­vonni a háborúba. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság húszéves útja, az agresszió felett aratott diadala és szo­cialista építésének eredményei — ma egyben minden imperi­alista támadó politika vég»' kudarcának szimbólumát is jelentik, (G. E.) Súlyosbodó gazdasági válság a független afrikai országokban Afrika független országai állandóan súlyosbodó gazda­sági válság harapófogójába kerültek. Ennek oka egyrészt az, hogy az afrikai országok nyersanyagainak, de különö­sen az afrikai termeivényeik- nek ára az ötvenes évek de­reka óta fokozatosan csökken, másrészt pedig azoknak az ipari készítményeknek az ára, amelyeket az afrikai orszá­gok az iparilag fejlett or­szágoktól vásárolnak, vagy szilárd, vagy emelkedőben van. Mindezt betetőzi, hogy a független afrikai országok gazdaságát ma is kizsákmá­nyolják, a külföldi monopó­liumok ugyanúgy, mint a gyarmati időszakban tették, s a következmény: emelked­nek a megélhetési költségek és munkanélküliség van csaknem minden felszabadult afrikai országban. Vagyis, Afrika független országai az állandóan súlyosbodó gazda­sági válság körülményei kö­zött szeretnék valóraváitani gazdasági függetlenségüket és magasabb életszínvonalat biz­tosítani népük számára Sólyom Jósáé fi SO? CUBA vili. Így, egymást kérdezve szü­letett ez a szabálytalan in­terjú. S közben udvarias for­maságok nélkül kaptunk vá­laszt egy tapasztalt, széles látókörű munkásvezetőtől a mai Kuba egyik legizgalma­sabb kérdésére: miért támo­gatja egyértelműen a kubai munkásosztály a forradalmat a nehéz gazdasági helyzet el­lenére is? — Meggyőződésem, hogy a kubai dolgozók két okból vall­ják ezt a forradalmat — fe­lelte Lazaro Pena elvtárs — Szerintem az első ok: elsősor­ban a munkások tapasztalják szüntelenül, hogy ez a for­radalom értük született, ér­tük küzd fáradhatatlanul. Igaz, Latin Amerikában a for­radalom előtt talán éppen Ku­bában volt a legmagasabb életszínvonal. Az újságok ép­pen eleget írtak akkoriban er­ről, ország, világ előtt dicse­kedtek ezzel a nagyon is viszonylagos eredménnyel. A kapitalizmus alatt ugyanis nem kevesebb, mint három­százezer állandó munkanélkü­li nyomorgott Kubában. A részleges munkanélküliek szá­ma ennek sokszorosa volt. Fa­lun például az ország fennállá­sa óta most van először mun­kaerő hiány. A cukoripar, Ku­ba legnagyobb iparága példá­ul mindösze csak három hó­napig üzemelt évente a kapi­talizmus idején. A kilenc hó­napig tartó holt időben kere­set nélkül tengődött a cukor­ipar több százezres munkástá­bora. A forradalom a nép tu­lajdonába vette az egész iparágat és sikerült ügy meg­szervezni a termelést, hogy megszüntethettük a holt időt. Ma már Kubában egész év­ben dolgozhatnak és kereshet­nek is a cukorgyári munká­sok. S ez még nem minden: régebben szerencsésnek mond­hatta magát az a család, amelynek egy tagja munkát, kereseti lehetőséget talált, dolgozhatott. Most Kubában munkalehetősége van min­denkinek, férfiaknak. asszo­nyoknak egyaránt. Természe­tesen ezzel' a lehetőséggel A Hold túlsó oldala a Szonda 3. lencséjében A július 18-án felbocsátott Szonda-3 szovjet automatikus űrállomás lefényképezte a Hold túlsó oldalát. Először Készülték fényképfelvételek a Hold földről nem látható íelé- neK arról a részéről, amelyet 1959 októberében, a szovjet űrállomás által elsőnek készí­tett felvételek során nem si­került lefényképezni. A Szonda-3 a hold fényké­pezését felbocsátása után másfél nappal július 20-án kezdte meg, amikor 11 600 ki­lométerre volt a Hold felüle­tétől. A fényképezés egy óra nyolc percig tartott, s amikor befejeződött, az űrállomás lö 000 km-re volt a Holdtól. A Szonda-3 július 29-én kezdte meg a felvételek továbbítását a földre, 2,2 millió kilométer távolságból. Akkor, amikor a Szonda-3 megkezdte a Hold fényképezé­sét, az égitestnek az űrállo­másról látható része majdnem a teljes holdtányér volt, ami­kor befejezte, a Hold tányér­jának majdnem a fele ár­nyékba került. Véres tüntetések Los Angeles és Chicago néger negyedében Los Angeles néger negyedé- tálisan fellépő rendőrökre. A ben pénteken éjszaka — je- tűzharc azóta is tart. Né- lentik a hírügynökségek — el- gyen meghaltak, közöttük egy szbadult a pokol. A „fekete rendőr. Vietnam népe elszántan küzd a győzelemért Ho Si Minh nyilatkozata — Due Co térségében elült. Tan Tru térségében fellángolt a csatazaj Ho Si Minh, a Vietnami ban áll a Vietnamról szóló évig, vagy még ennél is to­Demokratikus Köztársaság el- 1954-es genfi megállapodások vább tart. nöke nyilatkozott a Le Mon- lényeges politikai és katonai A dél-vietnami hadszintér- de című párizsi lap tudósító- cikkelyeivel. ről érkező távirati jelentések jának. Az újság szombati szá- Elengedhetetlenül szüksé- szerint pénteken éjjel elült a mában megjelent interjúban a ges hogy az Egyesült Álla- csatazaj Dús Co környékén VDK vezetője kijelentette, mok haladéktalanul szüntes- és a közép-vietnami fénnsí- hogy a dél-vietnami prob- se meg a VDK elleni légitá- kon fekvő Pleiku egész térsé- léma rendezésének joga a macisokat, azonnal vessen gében. Mint az AFP hírül ad- vietnami népet illeti meg. Ez véget az ország déli részében ía az amerikai és dél-vietnami az álláspont megfelel annak foiyó agressziónak és vonia katonák állásaikba húzódtak, a programnak, amelyet a dél- ki onnan katonai egységeit és A dél-vietnami kormányosa- vietnami Nemzeti Felszabadj'- fegyvereit. patok szombaton amerikai tási Front, a dél-vietnami . , * , ... , ___. . B—52-es bombázók támogatá­n ép egyetlen igazi képviselő- Az ell?ok ' sával nagyszabású offenzívat je a közelmúltban előterjesz- «: „egesz népünk elszántán kezdtek a partizánok vélt ál­tett. A vietnami probléma küzd az agres^rok feletti eUen Da Nangtól Ésrak_ rendezésének meggyorsítása gvőze!lemer , a Sy Nyugatra. Az első jelentések érdekében - mondotta Ho deseért a dc i orszagresz fel- gzerint saiß0ni katonák­Si Minh - az Egyesült Álla- szabaditasaert és a békés uj- nak nem sikerült harci érint_ bi Minn — az Egyesült Aiia raegyesitesert.” kérésbe kerülniük a Vietcong moknak határozott tanujelét Mlnt a hírszolgálati irodák érékkel. kellene adnia annak, hogy el- jelentik, n Vietnami Hazafias A felszabadulás hírügynök- fogadja a VDK kormányának Front Központi Bizottsága sgg közli: a dél-vietnamo n álláspontját, amely összhang- Pénteken este nyilatkozatban tevékenykedő gerillák Tan An tiltakozott amiatt, hogy újabb és Tan <pru térségében egv- amerikai különítményeket irá- behangolt támadást hajtottak nyitottak Dél-Vietnamba. végre a saigoni bábkormány — A harmincmilliós vletna- egységeinek hét megerősített mi nép — hangzik a nyilatko- állása ellen. A sikeres táma- zat — egységesen küzd azért, dás során négv őrhelve+ hogy vereséget mérjen az dig leromboltak és az ellen­amerikai agresszorokra, még ség három szakasznyi katoná- ha ez a küzdelem öt, tíz, húsz ját megsemmisítették. kitörő négerek elke- A négerek a szomszédos ne- kézitusát vívtak a gyedekre is kiterjesztették az utcai harcot. A görögországban vakációzó az Brown kormányzó távollété­ben helyettese, Glenn Ander­son adott utasítást a nemzeti gettóból’ seredett kivezényelt rendőrséggel, áru­házakat gyújtottak fel és fel fordították a gépkocsikat utcán. A heves összeütközésekben száznál többen megsebesültek, gárda (milicia) 40 páncélos közöttük Dick Gregory néger hadosztályának mozgósítására. színész. Dick Gregory és Dymalie, a kaliforniai képvi A hadosztály tizezer emberét Mervyn bevetik Los Angelesben. Kétezer milicista a hajnali selőház néger tagja újságírók- órákban felszegezett szurony­nak nyilatkozott a zendülés- nyal bevonult a néger-negyed­ről. Gregory kijelentette, nem be és megszállta a fontosabb csodálkozik, hogy a megsértett utcákat és épületeket. A vá­négerek harcba szálltak, hi­szen a kivezényelt rendőrök rosnegyed képe a hajnali órákban már nyugodt volt, megpillantása a végletekig tüntetőket nem lehetett látni, ingerli őket „A rendőri egyen- mert a harc súlypontja eltoló­ruha a néger számára az igazságtalanságot jelképezi. A városi rendőrség egyenruhája ugyanolyan érzést kelt a né­gerekben, mint egykoron az dott a „gettótól” északra fek­vő szomszédos negyedre. Chicago néger-negyedében is heves összetűzések voltak pénteken este. Erre az adott angol egyenruha az amerikai okot, hogy az immár második telepesekben” — mondotta. A képviselő hozzáfűzte, napja tüntető négerek röpcé­dulákat osztogattak az utcán hogy a felháborodást köny- és egy polgári ruhás rendőr nyebben le lehetett volna sze- goromba szavak kíséretében nyújtót! Ekkor az egyik tüntető megütötte, a rendőr visszaütötte és elkez­dődött a harc. A csaknem há­romszáz főnyi tömeget 150 rendőr támadta meg. A tü.'ite- embéréi képtelenek felülkere- tők téglát ragadtak, azzal dc­reini, ha a városi hatóságok megtagadta a neki néger rendőröket küldtek vol- röpcédulák átvételét na ki a „fekete gettóba”. A késő éjszakai órákban a rc:ndőrs<: főnöke segítséget kért az állam kormányzójá­tól, mert mint közölte vele, kedni. bálták a fogdmegeket. A ké­a tüntetek ugyanis az áru- zitusában huszonnégyen meg- házakból pisztolyt és puskát sebesültek. A rendőrök hetven szereztek és visszalőttek a bru- tüntetőt letartóztattak. egyúttal megnőtt a családok jövedelme. munkás- jobb eredmények elérésében. A fórra- Tehát nem a munkások és ál­dalom azonban még ennél is tálában a dolgozók rovására tovább ment: felemelte az akarjuk megteremteni az alacsony keresetű fizetését, s ez az újra milliókat érintett. dolgozók egészséges népgazdaságot, ha- intézkedés nem éppen javukra, segitsé- ug- gükkel. S nemcsak ez bizo- rásszerű életszínvonal emelke- nyitja Kubában, hogy a for­dést hozott az egész ország­ban. Igaz, nálunk jelenleg a termelés nincs arányban a radalom a dolgozó tömegekért küzd. A győztes forradalom egyik legelső rendeleíe volt a keresetekkel, s tudjuk, hogy lakbérek leszállítása és ezt ez inflációs veszélyt rejt ma- rendkívül jelentős eredmény- gában. A kormány a szak- ként tartják számon az embe- szervezetekkel a legteljesebb rek. Nagyon magasak voltak egyetértésben mégis ezt az nálunk a lakbérek, s ma a utat választotta, mert eltökélt fizetése tíz százlékát fizeti szándéka: jobb életet akar csak a törvények szerint la­biztosítani minden kubai dől- kásáért mindegyik kubai ál- gozónak. Az inflációs veszélyt lampolgár. A múlt rendszer­más úton igyekszünk legyűr- ben egész városnegyedek vol- ni. mindenek előtt a mulatók- tak, ahol egyáltalán nem lak­ban, lokálokban emeltük az hatott néger, szegény, sok­árakat. A legfőbb törekvésünk gyermekes család. Most, a természetesen az, hogy megte- hajdani luxus lakásokban ösz- remtsük az egyenleget a tér- töndijas diákok, munkáscsa- melés és a jövedelmek között, ládok laknak — minden faji, Éppen a szakszervezetek kéz- társadalmi megkülönböztetés deményezésére kísérletek nélkül. Látták a hatalmas történnek az üzemekben kor- ne°n feliratot a havannai ten- szerű technológiai és műszaki gerparton? Cuba terrítorio líb- normák megállapítására, ki- rp de analfabetismo! — Kuba dolgozására. A kísérleteknek földje megszabadul az anal- az a célja, hogy olyan norma- fabétizmustól! Ez is a forra- rendszert vezessünk be az dalom győzelme. Mit lát tehát ipari és mezőgazdasági terme- a kubai munkás? A szociális- lesben egyaránt, amely ősz- 13 foradalom szüntelen törek- tönzőleg hat, érdekeltté teszi vesét, hogy emberhez méltó, a munkásokat, gazdasági és tartalmasabb, gazdagabb éle- műszaki vezetőket egyaránt a tét teremtsen számukra. Mélyül az ellentét Görögországban Papandreu péntek este egy dotta —, hogy ez az trtolsó nyilatkozatban cáfolta azokat kísérletem hiábavaló volt, a a híreket, amelyeket a király- lyal való csütörtök esti talál­kozásról terjesztettek Athén­ben. Hangsúlyozta, hogy be­csületesen beszélt a királlyal és megmondta neki az igazat, vagyis azt, hogy az alkot­nép számára most már nem marad más hátra, mint a lan­kadatlan harc a clemokráci' visszállításáért. A jelek arra mutatnak, hogy a király nem siet az új mány további megsértése ve- miniszterelnök kijelölésével, széllyel fenyegeti mind a mo- valószínűleg arra épít, hogy narchiát, mind a népfrontot, az ellentétek elmélyülnek őszintén sajnálom — mon- Papandreu pártjában. Felbomlik Malaysia? 1965 augusztus 9-én reggel kö- függetlenné válása feltehetően a zölték a hírügynökségek, hogy Malaysia AUamszövoUég íelbom­Szingapur kilépett a Malaysia Államszövetségből és a Brit Nem­zetközösségen belül független ál­lammá vált. Ez a közel kétmillió lakost számláló 581 négyzetkilométer nagyságú terület, amelyen az an­golok flotta- és légitámaszpontot építettek kt, két évvel ezelőtt, csatlakozott az akkor megalakult Malaysal Államszövetséghez. Szingapúr Délkelet Ázsia legna­gyobb kikötője, az ón és gumi világkereskedelmének egyik köz­pontja. Korábban Indonézia szá­mottevő ónéretermelésének csak­nem teljes egészét Szingapúrban dolgozták fel. 1984-ben azonban, mikor Indonézia megszakította gazdasági kapcsolatait Malaysiá­val, Szingapúr ónkohói kapacitá­sának kihasználása csökkent. A Malaysia Államszövetséget annak idején Nagy-Brltannla dél­kelet-ázsiai gazdasági és politikai pozícióinak biztosítása céljából hozták létre a tizenegy tagállam­ból álló Maláj Szövetségből. Szin­gapúrból, Sarawakból és Sabahból (azelőtt brit Észak-Borneő.) Malaysia megalakulásától nem­zetközi bonyodalmak forrásává vált. Mint ismeretes Indonézia az Államszövetséggel kapcsolatos kérdések miatt lépett ki az ENSZ tagállamainak sorából. Szingapúr lásának első mozzanata. A Házépítő Kombináthoz felvételre keresünk villanyszerelői: r víz-gáz-fűtés- szerelőket, festő-másolókat, lakatosokat, betanított segéd­munkásokat. Jelentkezés: LM. 43. sz. Állami Építőipari Válla­lat Házépítő Kombinát, Budapest, III. Szentendrei út 101.

Next

/
Thumbnails
Contents