Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-14 / 191. szám
4 NÖGRÄD T965. augusztus M. szombat. Elkészült a Jubileumi Park a Gellérthegyen Az augusztusi 20-i ünnepségek egyik jelentős eseménye lesz a fővárosi Jubileumi Park megnyitása. A Gellérthegy oldalán eddig elhanyagolt, kietlen részből gyönyörű modern pihenő ligetet varázsoltak. A park szépségét emelik az ott elhelyezett szobrok és szökőkutak. Képünkön: A terméskő-falba szépen illik Kiss István szobrászművész domborműve. (Wormser Antal felvétele) US egált a sürgönyoszlopnál, veri a dobot. Aztán mondja: — Közhírré tétetik!-— Dehogy mondja, lelkem. 1962-től hangoshíradó van a faluban. Húszezer forintjába került a községnek, de megéri. Nemcsak bemondja a híreket, hanem még zenél is. Micsoda csárdásokat! Azt kellene magának hallani, lelkem. Olyankor jönne el Patvarcra. Ragyog a szeme a kis konyhában Litávszki Istvárménak. A konyha tiszta, az ajtó előtt függöny a legyek ellen. Faggatom, hogyan is volt régen. — Igaza van, lelkem — mondja ismét. — Régen úgy volt, ahogy mondja. így kezdte mindig a kisbíró: közhírré tétetik. 1953-tól 1963-ig én voltam a kisbíró. Volt kisbíró Cservenák András is, Gyurién József is, Magát András is. Most egyik leányom, a Kati a lásbíró. de azt mondogatja: Édesanyám az elnevezés nem jó. • — Perszehogy nem jó — neveit el magát Litávszki Katalin. A pontos kifejezés az, hogy hivatalsegéd. Csinos, fiatal leány, húsz év körüli. Ha nem is járja A KISBÍRÓ már a falu utcáit, mint hajdanvolt elődei, a kisbírók, a hangját úgy ismerik a faluben, mint az elődökét. Vagy még jobban, hiszen a hangszóró felerősíti. — Nem úgy mondjuk már, hogy közhírré tétetik, hanem úgy, hogy: halló, halló, figyelem, itt a községi tanács hangoshíradója, közöljük a lakossággal. .. Micsoda különbség! • Valóban az. — Én kérem, úgy lettem kisbiró, hogy szegény emberek voltunk — mondja Litávszki Istvánná. — Az uram 1945 előtt az uradalomban dolgozott. Az elődöm Cservenák András is szegény ember volt. Sok szegény ember volt Patvarcon, nemcsak a kisbírók, mások is. Azelőtt itt még jegyzőség sem volt, nemhogy hangszóró a háztetőn. Egyszer mulattunk, a búcsúkor, most meg mindennap hallgatjuk a csárdást. A különbség persze mélyebben gyökeredzik. A hangszórón keresztül sugárzott csárdás csak egyik kis jele a változásoknak. A szegénység megszűnését mindenekelőtt a közös gazdaságban dolgozók jobb élete jelenti. S az anya és leánya élete közti különbség? — ősszel lesz az esküvője a lelkemnek — mondja az anya. — Nézze meg, van egy borjúnk, azt vágjuk le a lakodalomra, lesz bőven minden. Hús, bor, minden. A saját lakodalmáról nem beszél. m Hogy a kisbírók eltűntek a községből, törvényszerű. Lejárt az idejük. Lejárt az ideje híreiknek is. Kidobolták az első világháborút, elmondták hirdetményeiket, jelentéseiket, azután is. Közölték, amit a jegyzőség közölni kívánt a lakossággal, s amelyben legtöbbször bizony nem volt köszönet. — Tíz helyen szoktunk megállni dobolás közben — mondja Litávszki Istvánná. — A majornál utoljára. Aztán bevezet a „tiszta” szobába, s papírokat szed elő. Nyugdíjat kap, s dolgozgat a tsz-ben is, mondja. Jól megél. Szegény ember volt. Kisbiró. Nem mondja többé: közhírré tétetik. Hallgatja a csárdást. ötvenkilenc éves. (tóth) Mészáros Ottó: ■A BOMBA A, ff N M!efott tovább követnénk a bomba történetét, tegyünk kitérőt, s ha nagy vonalakban is — bármennyire ellenszenves „tananyag” — ismerkedjünk meg a nukleáris fegyverek néhány fő jellemzőjével. A nukleáris fegyverek a magenergia robbanásszerű felszabadításán alapulnak. Alkalmazási formájuk lehet bomba, gránát, rakétatöltet, de leszóródhat rádióaktív por formájában is. A legáltalánosabban elterjedt magfegyver a bomba, amelynek négy változatát különböztetik meg, bár a negyedik csak elméletben létezik. A négy változatot szaknyelven egy-, két-, háromfázisú, valamint neutron bombának nevezik. Az egy fázisú, vagy „közönséges” atombomba a maghasadás energiáját robbanásszerűen szétsugározza. Ilyen bomba volt az, amely Hirosima és Nagaszaki felett robbant, s több mint húszezer tonna TNT robbanóerejének felelt meg. (A ma használatos mértékegységek: 1 kilotonna= 1000 tonna TNT, 1 megatonbomba T.a — 1000 kilocarma, azaz 1 milliód) tonna TNT. A hi- rosímai bamba „csak” 0,02 megatonna volt, azaz a ma legnagyobb, 100 megatonnás bomba ennek ötezerszerese (A közönséges atombomba fő részei: a több darabban elhelyezett hasadó anyag — tehát urán vagy plótónium —, gyújtó és indítótöltet — ez hagyományos robbanóanyag, amely a hasadó anyag darabjait egymásba lövi, hogy azok elérjék a kritikus mennyiséget —, a láncreakció megkezdését biztosító neutronforrás, valamint nagy ellenállású köpeny. A mai atombombák jóval kisebbek, mint az annak idején a két japán városra ledobtak, hatóerejük azonban jelentősen megnőtt. Ma azonban már ilyen közönséges atombombákat nem igen gyártanak, mert nem elég — gazdaságosak... A két fázisú, vagy közismert néven hidrogén-bomba lényegében ugyanazt a folyamatot „ismétli”, amely évmilliók óta a Napban zajlik le. Két fő részből áll. egy közönséges atombombából, amely robbanáskor több millió Celsius fok hőmérsékletet biztosít a termonukleáris fúzióhoz, s ennek anyagából, két hidrogénizotópból, — deutérium és tricium, vagy liti- umdeuterid — amelyek magas hőfokon héliummá egyesülnek — ez az un. héliumszintézis — miközben energiájuk nagy részét robbanásszerűen leadják. A legnagyobb hatású hidrogénbombák körülbelül 35 kilométeres körzetben pusztítanak el mindent, értve magát a robbanási hatást, s az után bekövetkező rádióaktivitást. A három fázisú bomba első két fokozata megegyezik a hidrogénbomba felépítésével, de ugyanakkor rendes fém állapotban U2a8-at is tartalmaz. Ebben a második fokozat robbanásakor — tehát a héliumszintéziskor — keletkezett nagyenergiájú neutronok hatására láncreakció kezdődik. Hatásfoka korlátlanul növelhető, s „gazdaságosságára” jellemző, hogy egy húsz megatonnás bomba esetében 18 megatonna erőt az utolsó fokozat szolgáltat. Ma ez számít a legkorszerűbb fegyvernek, s legnagyobb példányait a Szovjetúnióban robbantották fel. Említettük a neutron bombát is. Ez a sokat reklámozott, s az amerikai militarizmus által agyondicsőitett fegyver, amely csak az élőlényeket pusztítja el, a tárgyak sértetlenek maradnak. Az N bomba azonban ma még olyan, ellenőrizhetetlen, s előre nem Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kit terhel a kocsiálláspénz? — Gombatermesztés nehézségekkel — A lóistálló bérlete — Fellebbez a föagronómus A tsz-ekkel kapcsolatban az utóbbi időben több jelentős ítélet, illetve törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ha késik a távirat Egy tsz-t a MÁV táviratban értesített, hogy részére a közeli állomásra két vasúti kocsiban áru érkezett és felhívta: a vagonokat aznap éjszakáig ürítse ki. A táviratot délután fél ötkor adták fel, s tekintve, hogy a községi postahivatal már négy órakor be-, zárt, nem volt, aki felvegye. Így a tsz csak másnap kapta meg az értesítést, és azután intézkedhetett a kirakásról. A késedelem miatt a MÁV kocsi-álláspénzt számított fel, amelynek megfizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfesőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint az értesítésnek elsősor-' ban telefonon kell történnie, mert ez a legbiztosabb és leggyorsabb módja annak, hogy a címzett a küldemény megérkezéséről nyomban tudomást szerezhessen. Ha nincs telefon, küldönccel, vagy táviratban köteles a vasút az áru - tulajdonosát értesíteni. Nyilvánvaló, hogy a MÁV a közlésnek csak azt a módját választhatja, amellyel az értesítés kellő időben ténylegesen meg is történhet. Ebben az esetben a vasútnak tudnia kellett, hogy a falusi postahivatalokban négy óra után nincs szolgálat, táviratot nem fogadnak el és nem kézbesítenek. Ezért teljesen feleslegesen adta fel a sürgönyt olyankor, amikor kizárt volt, hogy azt a címzett kellő időben átveheti. Az értesítésadási kötelezettségének olyan módját választották, amelyről eleve biztosak lehettek, hogy eredménytelen lesz. Ilyen körülmények között a kirakásra köteles tsz nem viselheti a késedelemmel járó hátrányos következményeket. Jó volt-e a csíra ? Egy tsz 388 ezer forint kártérítés fizetéséért oert indított az egyik termelő vállalat látható folyamatok megindítója lehet, hogy a legelva- kultabb háborús uszitók sem merték kipróbálását szorgalmazni — arról nem is szólva, hogy jócskán várnak még súlyos technikai problémák is megoldásra. A bombák hatásukat — a közhiedelemmel ellentétben — nem köralakú területen fejtik ki, a robbanás hatását ugyanis sok tényező befolyásolja. A robbanáskor a bombán belül kb. 30 millió Celsius fok hőmérséklet és 15 ezer atmoszféra nyomás uralkodik. E két tényező hatására lesz izzó tűzgömbbé a bomba, s a gömbből indul ki minden hatás. A hatásfok nemcsak a bomba nagyságától és fajtájától függ, hanem attól is, milyen körülmények között — víz alatt, föld felszínén, levegőben — történt a robbantás. Leegyszerűsítve: ha száznak vesszük a bomba energiáját, hatása így oszlik el; a lökéshullám ötven százalék. Ez rombadönt mindent, 35 százalék a fénysugárzás, ez lángralobbantja nemcsak a romokat, hanem a távolabb álló, viszonylag épen! maradt épületeket, az emberek ruházatát stb. öt százalék a kezdeti sugárzás, ez okozza az azonnali radioaktív fertőzést, míg tíz százalék képezi az un. másodlagos sugárzást, amely a levegőben vándorló radioaktív por formájában nemcsak a robbanás környékén, hanem attól sokszáz, nem egyszer sokezer kilométeres távolságban is sugárfertőzést okoz. Következik: A kitüntetés... ellen. Keresetében előadta, hogy a vállalattól gombatermesztéshez szükséges csírákat vásárolt. A csírák azonban a rendeltetésnek nem feleltek meg, mert a szokásosnál négyzetméterenként 3 kilogrammal kevesebb termett Ennek okát abban látták, hogy a csírát kiöregedett törzsből állították elő. A megyei biróság a keresetet elutasította, mert nem látta igazoltnak, hogy a gombacsíra hibás volt és a terméskiesés erre vezethető visz- sza. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely egyetemi tanár szakértőt hallgatott meg. A professzor több kiváló szakemberrel tanácskozott, majd kijelentette: a tudomány mai állása alapján utólagosan teljes bizonysággal nem dönthető el, hogy a terméshiány azért következett-e be, mert a vállalat degenerált, azaz csökkent termőképességű csírát adott el, vagy pedig a szövetkezet termelői eljárása során olyan mulasztást követett el, ami terméskiesést eredményezett. A szakértő rámutatott arra is, hogy a gombatermelés rendkívül érzékeny folyamat, mert a technológia legkisebb megsértése igen káros hatással járhat. Hangoztatta, hogy a termelés feltételeit gyakorlati tapasztalatok alapján állapították meg, de a kísérletezések tudományos értékelése még hiányzik. Így különösen ismeretlenek a termőtest-képzést befolyásoló tényezők. Amíg ezek az alapvető biológiai tényezők nem ismeretesek, csak a gyakorlati megfigyelések alapján kidolgozott módszerek esetlegessége befolyásolhatja a termelést. Hangsúlyozta azt is. hogy a terméshozam valóbpn összefüggésben áll a csira genetikai tulajdonságaival, a degenerált csírából kevesebb gomba termelhető. Ezt az utóbbi tulajdonságot azonban csak magából a csírából lehet kimutatni. Megtörténhet ugyanis, ogy hibátlan törzsből csökkent termőképességű csírát állítanak elő, ugyanakkor az előállítás további föl varratában ismét teljes értékű csírák képződhetnek. A szakértő véleményét a Legfelsőbb Bíróság elfogadta, ennek alapján a megyei bíróság elutasító ítéletét jogerőre emelte. A bíróság az illetékes Egy tsz-tag a háza mellett lévő tíz férőhelyes lóistállói5 a szövetkezetnek bérbe adta. Később a szerződést azon a címen támadta meg, hogy a szövetkezet megtévesztette, mert hasonló lóistállókért másutt sokkal nagyabb bér- öszeget fizetnek. Kérte a bíróságot, hogy a szövetkezetét magasabb bérleti díj fizetésére kötelezze. A keresettel szemben a tsz arra hivatkozott, hogy tagjának bérleti díj tulajdonképpen egyáltalán nem járna, mert amikor belépett, köteles lett volna az istállót is bevinni a szövetkezetbe. A járásbíróság és a megyei bíróság az ügyet érdemben nem tárgyalta, hanem a keresetet határozathozatal végett, áttette a szövetkezet közgyűléséhez. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófukú bíróság végzése megsemmisítette és az ügye. tárgyalás és határozathozatal céljából a járásbírósághoz utalta. — A termelőszövetkezetnek és tagjának kapcsolatát a tagsági viszony határozza meg — hangzik a döntés. A tag és a tsz azonban számos olyan jogügyletet is köthet, amely a tagsági viszonytól független. Ezeknek feltételeit a termelőszövetkezeti jog nem szabá- ’yozza, rájuk a polgári jog általános intézkedései Irányadók. Földművelésügyi miniszteri rendelet szerint a háztáji gazdaság területén lévő és a háztáji gazdálkodás szükségletét meghaladó gazdasági épületet a tsz — a taggal való megegyezés alapjan — bérbe vehet. A jogszabály sem azt nem írja elő, hogy a tag köteles bérbe adni, serp azt, hogy a tsz-nek joga van a gazdasági épületet bérbe venni, hanem csak arra utal, hogy a felek bérleti megállapodást köthetnek. A bérleti jogviszony tehát nem kapcsolódik a tagsági viszonyhoz. Ezért nem helytálló az alsófokú bíróságok megállapítása, hogy az ügy a tsz közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Jogtalan felmondás Egy tsz közgyűlése az oda kihelyezett föagronómus munkaviszonyát megszüntette. E határozat hatályon kívül helyezése és munkaviszonyának helyreállítása iránt a főagro- nómus pert indított. A járás- bíróság a keresetnek helyt adott, és a sérelmezett közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet megállapította, hogy az agronómus kellő szakképzettséggel és szakmai tudással rendelkezett, munkáját — az adott lehetőségekneK megfelelően — legjobb tudása szerint igyekezett ellátni. A tsz-ben felmerült hiányosságok nem az ő hibájára vezethetők vissza. A tagság nagyrésze meg volt vele elégedve. A tsz csak ekkor lett volna jogosult a munkaviszonyt megszüntetni, ha az agrooú- mus a munkáját nem megfelelően végezte volna, vagy ellátására nem bizonyult volna alkalmasnak. A felmondás tehát meglapozatlan volt. A megyei bíróság az Ítéletet helybenhagyta. Törvényessé^) óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a járási föagronómus és a szövetkezet volt elnöke egybehangzóan vallották, hogy a felmondott ember megfelelő Szakmai képzettséggel rendelkezik, az agronómusi munkakör ellátására és kellő támogatás mellett a szövetkezet szakmai irányítását jól elláthatna. Ugyanígy vallottak a tanúk is, akik a szövetkezetnél volt hibák és hiányosságok okát nem az agronómus magatartásában és munkájában jelölték meg, hanem abban, hogy a vezetőségtől nem kapta meg a szükséges támogatást. Ezekután a Legfelsőbb Bíróság az alsófukú bíróságok Ítéletét helybenhagyta. (H. E.) Október 1-től Péksüteményekből kiállítás Nógrádban A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat az utóbbi időben számos új termékkel, péksüteménnyel bővítette a választékot. Közkedvelt a rozskenyér, amelyet Salgótarján mellett már Balassagyarmaton is árusítanak. A jövő hónapban a járási székhelyeken is megkezdik a rozskenyér árusítását. Jelenleg a vállalat diót és mákot tartalékol, hogy októbertől kezdve folyamatosan lehessen vásárolni pozsonyi kiflit búrkiflit s más péksütemény féléket. A vállalat a nagyobb salgótarjáni és balassagyarmati üzletekben október 1-től kiállításokat rendez. így mérik fel az igényeket, s ennek alapján kezdik meg a szélesebb választékú péksütemények gyártását
