Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-14 / 191. szám
Világ proletárjni, egyesüli etek! MCüCI G A BON A TISZTÍTÁS AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIÍO T T S Á GA • E S A WEGY'É'l TANÁCS IAP:JA XXI. ÉVFOLYAM 191. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 14. SZOMBAT SZÁRAZ GABONA - KENYÉR ÍZLETES Sikértartalom, fajsúly... Hivatalosan ezek mutatják, hogy milyen a gabonatermés minősége. A minőség azonban nemcsak a talajtól és az időjárástól függ, hanem a gazdától is. Ahol késik a betakarítás, — márpedig a mezőgazdasági üzemek nagyrészében, ha nem is a saját hibájukból, de megkéstek ezzel a munkával, — ott nagy a vészéivé a csírásodásnak, a gabona befülledésének. Ahogy a megye termelő- szövetkezeteiben megKezdő- dött a cséplés, a közös gazdaságok úgy szállították a búzát, az árpát a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat magtáraiba. Eddig mintegy hatszáz-hatszázöt- ven vagon kenyér és takarmánygabonát vásárolt fel a vállalat, és nem egy gazdaságba érkezett olyan gabona szállítmány, melynek víztartalma 18-20 százalék volt. A magtárosok aggodalma, — vonakodnak átvenni a nedves búzát, — érthető. Hiszen a magasabb nedvességtartalmú gabona tárolása sok gondot okoz. Csak egészen vékony rétegekben teríthetik, rendszeresen forgatni, szellőztetni kell, hogy ne csírázzon, ne dohosodjon. Azokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, ahol a kombájnszérűt szállítószalagokkal, ga- bonafuvóberendezésekkel szerelték fel. a nedves gabona szárítása nem okoz gondot. Ezek a gépek, — különösen ha a napsütéses időjárás is segít. — igen jó szolgálatot tesznek. Köztudomású, hogy egyszeri rostálással, illetve átszeleléssel két-három százaléknyi nedvesség párolog el a frissén csépelt, illetve kombájnolt gabonából. Ahol húsz százalék felett van a gabona nedvességtartalma, ott két- szer-háromszor is meg kell ismételni ezt a munkát a szállítószalaggal, illetve a fúvóberendezéssel . A vanyarci Virágzó Termelőszövetkezetben eredményes, gyors a szárítás. A gazdaságban a hideglevegős, ventillátoros szénaszárító berendezést is a gabonaszárítás szolgálatába áiiították. A ventillátor légárama elé fürgekezű asszonyok lapátolják a nedves gabonát, s ez gyorsan szárítja a szemeket. De hat-nyolc óra alatt akkor is raktár-szárazra szikkad a termést, ha a ventillátor szárító rácsozatára hézagmentesen felrakják a gabonászsákokat. De mit kezdjenek gabonájukkal azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem rendelkeznek a termés szárításához alkalmas gépekkel? A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat négy gabonaszárító üzemet dolgoztat a megyében. A jövő héten megérkezik az ötödik szárító-berendezés is. A gépek gyorsan, jól végzik a munkát, ha van mit szárita- niok. A baj az, hogy kevés van belőlük, s így kevés az a gabonamennyiség is amely naponta szárazán hagyja el az üzemet. Ha másként nem megy, a termelőszövetkezetekben, rostálással, de ha van rá lehetőség, használaton kívüli cséplőgép szele- lőberendezésével szárítják legalább 15 százalékos nedvességtartalomig a gabonát. Különösen kényes a nedvességre a vetőmag. Éppen ezért a vetőmagnak szánt táblák aratását, cséplését és szárítását még a kereskedelmi árunál is nagyobb gondossággal szervezzék meg és végezzék a mező- gazdasági üzemek. Jó tudni, hogy az a mag, amelyik a nedvesség hatására akár kalászban, akár csépelt állapotban, garmadában fel- puffad. nem alkalmas vetőmagnak. Az ilyen gabonát legfeljebb takarmányozásra lehet felhasználni. Senki sem szereti a ragacsos kenyeret. A fogyasztó — ha rossz a kenyér, — a péket hibáztatja, a pék pedig a molnárt szidja. És mit csinál- vajon a molnár? Azt a gazdát, termelőszövetkezetet emlegeti, amelyik csírás gabonát vitt a malomba. Az, hogy ilyen eset elő ne forduljon, ízletes és jó legyen a mindennapi kenyér, nemcsak az időjáráson, hanem a kombájn szérűn és a magtárak dolgozóin is múlik. A gabona ilyenkor még nem birja el tartósan a zsákos tárolást. A zsákokban szinte egyik hétről a másikra, kellemetlen, dohos szagot kap a búza, de a rozs és az árpa is. Arra meg különösen ügyelni kell valamennyi mezőgazdasági üzemben, hogy gyommag, nedves szalmacsonk és levélrész ne maradjon a raktárba kerülő gabonában. Ezek az idegen anyagok különösen hajlamosak a nedvesség tartására és erősen növelik a dohosodás veszélyét. Több termelőszövetkezetben műanyagtakarót is alkalmaznak a gabona tárolásánál. Ez azonban csak átmenetileg hasznos. Alatta gyorsan befülled a gabona, mert nem tud lélegzeni. Azért fontos ezekről beszélni, mert a gabonacsáp- lés nagyrésze még hátra van a megye termelőszövetkezeteiben. Olyan gazdaság, mint az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet, mely már eddig több mint ötvenöt vagon kenyérgabonát szállított a helyi malomba, nem sok akad. A magtárak még csak ezután telnek meg a fermeiőszövetivezetekben és a Gabonaíaivásárló és Feldolgozó Vállalat lelephelyein is. S éppen ezért, mert bőséges, jó a termés, kár lenne veszni hagyni egyetlen zso-mai is. AZián gondosan kezeit, kévés víztartalmú, jó nnnősegü gabonáért a termelószövetüezet is többet kap, mintha gondatlanul tá- roiC, gazos, nedves csíráso- uásnsk inául c gabonát szállít az átvevöhelyre. Most még nincs késő. Meg iahet akadályozni ezt a folyamatot. Legyünk tehat lésen os egyetlen zsáknyi gabonát se engedjünk beiui- ledni, megdohosodrit. Ahol a termés nedvességtartalmának további ellenőrzésével és rendszeres szellőztetéssel óvják a termést a nyirkosságtól, ott nem kell félni. Jó gabonából ízletes kenyér, vagy csíraképes jó vetőmag lesz. Vietnami jelentés (2. oldal.) A nyughatatlan ember (3. oldal.) Erdőkürti tapasztalatok «3. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Rajt az NB. Ill-ban tő. oldal) Mielőtt szemétdombbá válna (6. oldal) Több mint negyven vagon gabonát takarítottak be eddig az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben. Mielőtt a mag zsákokba, majd a magtárba kér'ül, megtisztítják a gyommagvaktól, szalmadaraboktól. Korszerűsítik a szalaggörgők gyártását A Salgótarjáni Bányagépgyár a jobb minőségért Nem hiába jelölték ki a Salgótarjáni Bányagépgyárat, a szállítószalagokhoz szükséges görgők gyártásának profit gazdájává. Évente nagyon sok egyedi szállítószalagot Megemlékezés Korea felszabadiilásána k SO* évfordulóján A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága péntek délután ünnepséget rendezett az Országos Gumiipari Vállalat központi üzemének művelődési termében. Részt vett az ünnepségen Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Dóra János, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, jelen voltak a fővárosi, illetve a VIII. kerületi szervezetek képviselői, az Országos Gumiipari Vállalat vezetői, kiváló dolgozói Az ünnepséget — a koreai és a magyar nép himnuszának hangja után — Dapsi Károly, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja mondott beszédet. Méltatta, hogy a 20 évvel ezelőtt — 1945 augusztus közepén — Korea földjén véget ért a háború a szovjet hadsereg és a koreai partizánok hősies harca felszabadította az országot a japán gyarmati elnyomás alól. készítenek ebben az üzemben és különöseen sok görgőt, hiszen kell, egyrészt az új berendezésekhez. másrészt a régiek javításához is mint alkatrész. Nemcsak a bányáknál, hanem az ipar számos területén alkalmaznak ilyen berendezéseket. Az idén például 180 ezer görgőt kell legyártaniuk és nem mindegy, hogy hogyan. Termelékenyebben, olcsóbban és minőségben jobbat. Ez a cél a görgőgyártásnál is. A napokban egy új vízszintes görgő szerelőprés érkezett a vállalathoz, amelyet hamarosan üzembe helyeznek. Az új prés a görgő alkatrészeket automatikusan beállítja, préseli és egyben a zsírzást is elvégzi. Jelentős termelékenység növekedést és különösen a minőség javulását várják az új présgéptől. Megvalósul és ugyancsak a korszerűsítést segíti elő Ponyi László szerszámkészítő és Takács Ferenc lakatos újítása is, mely szerint az öntöttvas helyett lemez csapágyházas görgők készülnek. Ez az újítás elég sokáig járta különböző fórumokat, míg végül nemcsak engedélyezték, de el is rendelték a bevezetését. A lemezből préselt csapágyházak gyártásával a forgácsolómunka például egynegyedére cspk- ken, ezenkívül jelentős anyag- megtakarítást érnek el. Az első ötezer darabos széria gyártását már meg is kezdték. tankönyv Akadály nélkül kezdődhet as év a megye iskoláiban is cÁ e&ífiLúQéfLíiét A cséplőgépre három ember dobálja a kévéket. A barnára sült karokon megfeszültek az izmok, ahogy a villára szúrt árpát a magasba lendítik. Fent az etetők eloldják a szalmából font köteleket és a kalászok gyors egymásutánban tűnnek el a dohogó, fol ton éhes gép gyomrában. Csépelnek a doreg- házi határban. Meleg van. Még messze a dél, de a pépnél, ahol az emberek dolgoznak, már most rekkenő a hőség. A férfiak időnként megállnak, s megtörlik verejtékező homlokukat. A nap pedig egyre melegebben süt. Forró déli órákat sejtet. Bakos József a mérleg előtt áll. Nézi a telthasú zsákokat. Tizenhét esztendős, hirtelen nőtt fiatalember. Harmadik gimnazista, s most ,cséplési ellenőr” Dorogházán. — Jól jön ez a kis segítség nekem is, a szövetkezetnek is — magyarázza zavart mosollyal. A cséplőgép fáradhatatlanul zúg. Sokasodnak a gabonával telt zsákok a mérlegen. Itt az ideje, hogy Bakos József is munkához lásson. Pillantásával követi a mér- 'eg nyelvének táncát. Amikor végül megállapodik, előveszi a cséplés könyvét”, kiállítja az eredménylapokat. A géptől kissé távolabb árnyékba húzott, felforditott láda az „irodája”. Itt nem éri úgy a nan, a port, a pelyvát sem hordja erre a szél. — Innen a cséplőgép mellől, milyen ez a mostani nyár? Arcán úfl-a megjelenik az előbbi zavart mosolyt, ahogy beszél: — Sokkal jobb a tavalyinál... A termés kifogástalan. — De sokat is dolgoznak érte. — Az már igaz. Tegnap reggel is jtkor kezdte a munkát a cséplő- csapat és bizony már este nyolc óra felé járt az idő, amikor elhalt a zúgása. Százhuszonöt mázsa gabonát vert el. . Még jó két hét és újra elkezdődik az iskolaév. Most azonban egyre zúg a cséplőgép. Gabonával telnek a zsákok, és az eredményt Bakos József nagy figyelemmel, gonddal jegyzi fel a lapokra. Mindössze két és fél hét választja el már az iskolákat a tanévkezdéstől. A tantermek csinosítása, tatarozása, festése lassan befejezéshez közeledik. Sok szülő mégis aggodalommal tekint az iskolanyitás elé amiatt: lesz-e elegendő tankönyv a tanulók számára. Kétségtelen, hogy az utóbbi években voltak kisebb nagyobb zökkenők az iskolakönyvek késlekedése miatt s ez bizonyos mértékig hátráltatta mind a pedagógusok, mind a gyermekek eredményes munkáját, tanulmányi menetét. — Mi a helyzet most? — erre kértünk felvilágosítást Sisnkó Jenőtől, az Állami Könyvterjesztő Vádlalat salgótarjáni járási fiókjának vezetőjétől. — A szükségletek felmérése — mondotta — idejében megtörtént, a kívánt tin- könyvmennyiség egészében biztosítottnak tekinthető. Igaz ugyan, hogy a szállításban az árvízzel összefüggő nehézségek miatt bizonyos kés'*s történt, az országos elosztó központból már a hónap elején meg kellett volna indulnia az anyag nagyobb részének, aggodalomra azonban így sincs különösebb ok. A tankönyveket korábbi gyakorlat szerint az idén is az iskolában kapják meg a tanulók, mégpedig Salgótarjánban osztályonként már az első iskolai napon, szeptember elsején, a megye többi helységeiben is a hónap legelső napjaiban. Az érkező anyagot folyamatosan csomagoljuk, postázzuk, de még csak az igények egy részének tudunk eleget tenni, mert a várt könyveknek kisebb hányadát kaptuk meg. A tételek zömét a jövő hétre várjuk s akkor már a teljes igyekezetre szükség, lesz, hogy az elosztást, szállítást időre elvégezhessük. — Megnyugtatásul mindenesetre ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy tankönyv megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, az új tanulmányi évnek nem lesznek könyv hiányából eredő zavaró momentumai. Növekszik az érdeklődés a mezőgazdasági pályák iránt A TIT és a Nőtanács közös rendezésében az 1964-65-ös tanévben is sikerrel szervezték meg a „Szülők iskolája es akadémiája” előadásait, melyek során Nógrád megyében mintegy 17 ezer szülő részesült pályválasztási tájékoztatásban. Részben e tájékoztatóknak is köszönhető, hogy az elkövetkezendő tanévben növekedni fog az érdeklődés a mezőgazdasági pályák iráni is. Augusztus 1-ig a mezőgazdasági felvételi keretszámoknak például már 85 százalékát betöltötték. A jelentkezők között jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik a mezőgazdasági gépészeti szakmát választották hivatásul, a leányok pedig főképpen a gyümölcs és zöldségtermesztés iránt érdeklődnek.
