Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

1965. augusztus 19. péntek.’ V 0 G R H U 3 Fiatalok rcaozg^alrcaai a ^zéubálazáknál A KISZ-fiatalok — szinte az élet minden területén — nem egyszer segítettek már a mindennapinál bonyolultabb feladatok megoldásában. Az építkezéseken, a vegyipar fej­lesztésében azzal is segíte­nek. hogy védnökségét vál­lalnak. különböző, a közös céi elérését segítő mozgalmakat indítanak. A nógrádi bányász fiatalok az országos bányász ifjúság» mozgalom keretében a szén­bányászát gépesítését és a bel­esetek csökkentését tűzték célul. Javaslataikhoz, vállalá­sukhoz kikérték annak idején a párt és szakszervezeti szer­vek, valamint a Kerületi Ba- nvamüszaki Felügyelőség vé­leményét is. A napokban ér­tékelték az elmúlt félév ered­ményei alapján, hogy mit si­került megvalósítaniuk a vál­lalásból és hol nem érték el a célt. A trö- zt termelési elmara­dásából a fiatalokra is hárul. Nagyrészt előidézte ezt a nem kielégítő üzem- és munkaszer­vezés, aminek megjavításában r agyon sokat segíthetnének a fi., fii mérnökök, közgazdá­szok Több helyen a szállítá­soknál szűk a keresztmetszet. A KISZ fiatalok igen sok munkaórát áldoz­tak arra, hogy a ki és belapá- tolással elősegítsék a folya­matos termelést. Különösen d*iséret illeti a nagybátonyi, mizserfai és mátranováki fi­atalokat. A minőség javítása is állandó feladat a nógrádi bányákban. Az ifjúsági brigá­dok közül a kisterenyeíek ér­tek el ebben legjobb ered­ményt. de az osztalvozón te­vékenykedő palaválogató if­júsági brigádok Nagybatony- ban és Mátranovákon is job­ban dolgoztak az idősebb bn gádoknál­A gépesítés elsősorban nem a fiatalok feladata és a kor­szerű technológiák kidolgozá­sa sem. A meghonosításukban viszont már sokat számíthat a fiatalos lendület, amennyiben az üzemeknél igénylik is azt. A géppel rakott szén aránya is növekedett. A gépek ki­használása jobb az előző évi­nél azonban a tervezett szin­tet mégsem sikerült elérni Kétségtelen, a fiataloknak ezekben is részük volt és ta­lán nagyobb sikerekről szá­molhatnának be, ha konkré­tabb megbízatásokat kaptak volna ezekkel kapcsolatosan. Uj technológiai eljárásokat vezettek be. Előkészítették Kányáson a gyalus frontfej­tést. Az új módszerek haszno­sítása elképzelhetetlen viszont a szakmai képzettség állandó növelése nélkül. A fiatalok körében nincs is hiány a tu­dásvágyban. Példa erre az is. hogy a „Szakma ifjú meste­re” mozgalomba 153 fiatal je­lentkezett. a „Kiváló ifjú mérnök technikus” mozga­lomban pedig 138-an vesznek részt. Eddig sajnos a szakmai továbbképző tanfolyamokkal párhuzamosan nem tudták biztosítani a szakma ifiú mestere tanfolyamot. A K1S7- bizöttság úgy határozott, hogy a jövőben ezeknél a tanfolya­moknál a résztvevők meg kü­lön kérdések alapján tehetnek tanúságot, hogy érdemesek e a megtisztelő cím valamelyik fokozatára? Mindezektől függetlenül né­hány konkrét feladatot is vál­laltak a fiatalok az üzemek műszaki intézkedési tervéből és azt teljesítik is. A kistere- nyei fiatal mérnökök és köz­gazdászok például a munka­helyek kivilágításának terve­zetén, megoldásán dolgoznak. Nagybátonyban a légáramlás mérését, végaik, másutt általá­ban foglalkoznak a szűk ke­resztmetszetek felszámolásá­val Több fiatal műszaki a be­osztásával kapcsolatos szak­dolgozaton munkálkodik. Ide kívánkozik a fiatal mű­szakiak továbbképzésének a kérdése, ami nem megnyug­tató, hiszen a tröszt központ és Kísterepye kivételével nin­csenek biztosítva a feltételei A fiatal szakmunkások to­vábbképzése megnyugtató az egész ^ tröszt területén, viszont a vidékről bejárók részére na­gyon nehéz a feltételeket biz­tosítani. A másik, a balesetvédelem­mel kapcsolatos mozgalom, sajnos az elmúlt félévben nem hozta a várt. eredménvt, hi­szen az ezzel kapcsolatos mu­tatók romlottak és a baleset»* szenvedettek csaknem fele 95 éven aluli fiatal. Ez figyel­meztető is az Iftűsági szerve­zetek száméra, hnov a lövő­ben fokozat H a balesete* meg­előző, felvilágosító munkát Mi lesz a leszerelésre kerülő vezetékes rádiók sorsa? A Kossuth- és Petőfi rádió adásának megjavítására használják fel a megtakarítandó összegeket Magyarországon 107 ezer falusi otthonban szól jelen­leg a vezetékes rádió. Éppen ezért nagy tömegeket érint az a kérdés, hogy mi lesz e rádiók sorsa. Amint azt a posta vezérigazgatóságán el­mondták, a minisztertanács a legutóbbi hetekben úgy dön­tött, hogy megszünteti a ve- vetékes rádió rendszerét A vezetékes-rádió szolgála­tot 1950-ben honosították meg Magyarországon, ak­kor amikor még sog la­kott településen, község­ben nem volt áramszol­gáltatás. Most, hogy hazánkban be­fejeződött a villamosítás, és mind több falusi családnak nyílik módja, hogy hálózati rádióvevőkészüléket vásárol­jon, sokan felmondták a régi vezetékes rádió bérletét. Egyébként is a statisztikai adatok sze­rint Magyarországon í 303 5W) rádió, ezenkívül 167 000 vezetékes rádió előfizető van, tehát majd minden családnak van már rádiókészüléke. A szakemberek véleménye szerint a vezetékes rádió va­lóban csak azt a célt szolgai­ja, hogy hírközlő, tájékoztató forrása legyen a falusi lakos­ságnak. Ezeken a készüléke­ken ugyanis igényesebb mű­sort. például zenei adást alig lehet élvezni.’ A megszünteté­sére a fő indok mégsem ez. A 15 évvel ezelőtt épített vezetékek és berendezések már elavultak és sürgős felújításukra lenne szük­ség. Mindezeket figyelembe vé­ve javasolta a posta vezér­igazgatóság, hogy a vezetékes rádió rendszeré* szüntessék meg. A határozatot három-há­rom és félév alatt hajt­ják végre a jelenleg mű­ködő berendezések elévü­lésétől függőm». A posta úgy tervezi, hogy az erősítőket és hangszórókat — többnyire hangos híradó cél­jára — könyvjóváírással át­adja a helyi tanácsoknak. Erenkivül mintegy 300 erő­sítőt és 200 000 hangszórót a Művelődésügyi Minisztérium­nak ajánlottak fel az oktatás segítésére. Felvetődhet a kérdés, mi lesz azokkal, akiknek a laká­sában eddig ilyen vezetékes rádió működött. Olyan el­képzelések születtek, hogy a volt vezetékes rádióelőfizetők részére az ezer forintnál ki­sebb értékű rádióra is kiter­jesztik az OTP hitelakciót. A posta most készült fel a vezetékes rádiók megszünte­téséről hozott minisztertanácsi határozat végrehajtására. A megtakarított 100 millió fo­rint felújítási és az évi 20 milliós üzemeltetési többlet- költséget a Kossuth-rádió és a Petőfi-rádió adásának javí­tására a műsorsugárzás minő­ségének fokozására fordítják. K. I. DCaraűiat&k Fából vaskarika Klubestet hirdet a megyei kórház KISZ-szerveaete. 10-án a TIT-ben belépődíj nélküli szellemi vetélkedőn, majd tán­con vehet részt az ifjúság. Mindez helyes és nem egye­dülálló Am a plakát még egy csemegét ígér, amilyen még nem volt — s remélhető­leg ez alkalommal sem lesz. A résztvevő hölgyek közül ugyanis a történelemben elő­ször szándékoznak megválasz­tani „Miss KlSZ-t”. Ami szú szerinti forditashan ez: „Kom­munista Ifjúsági Szövetség Kisasszonya." S azután majd következhet a „Nagyságos Elvtárs Ur„? Jugoszláviát epizód Ismerősöm úti élményeit me­séli. — Szarajevó felé igyekeztünk s szerettük volna még naplemente előtt elérni a várost. Alig volt valami forgalom az országúton, beletapostam a gázba. S egyszer- csak, mintha a földből nőtt vol­na ki, előttünk egy rendőr in­tegetett energikus megálljt. Na, pont ez hiányzott még: idegen országban közlekedési szabálysér­tés! Fékeztem, s pont előtte meg­álltam, készségesen nyúltam az igazolványokért. A rendőr beha- jolt a lehúzott ablakon, s magya­rul szólalt meg: — Látorp., sietnek, azért ne ha­ragudjon. hogy megállítottam. Magyar kocsit egész nap nem láttam, két nap múlva Szeged e uta?om- nem tudnák véletlenül megmondani. a reeeeli érákban mikor indul onnan gyorsvonat Budaoestre. . . — Még ilyen készséges fejvüá-* fásítást sohasem adtam életem­ben. Rossz üzletemberek Németországi vendégem ko­csijának. egyik gumiját kora reggel szög lyukasztotta ki. Vulkanizáló szerviz a város közepén az „ecet-udvar” első emeletén. Félórás keresés után megtaláltuk. — Hagyják itt a gumit, s jöjjenek érte délután! — De hiszen... Tízperces munka... — Kérem, látják mennyi gumi van itt... egyedül va­gyok. Nem hagytuk ott. Éoven Szécsénybe mentünk volna, odáig még kitart. A tsz-ben megcsinálták percek alatt. Visszafelé tankoltunk a benzinkútnál. — Fel kellene pumpálni a kerekeket, lehet? — Sajnos, nem. A komp­resszorunk három hét óta nem működik. Talán az AKÖV-nél. A pártbizottság garázsában sikerült. Kérdésünk: illik-e a frakk­hoz a micisapka? — K. ­Alaptalan bejelentések, levelek EGY EMBER, AKI ARANYAT ÉR D olgozik egy ember az ecsegi termelőszövetke­zetben, akiről azt mondják, hogy aranyat ér. A neve Moravcsik Ferenc. Hosz- szú évekig dolgozott a Pász­tói Gépállomáson. Azok közé tartozik, akik annakidején ..bábáskodtak” a gepállomási szervezet létrehozásán. Az évek során végzett kiváló munkájával számtalanszor kivívta az emberek elismeré­sét. Mikor szóbakerült, hogy az ecsegi termelőszövetkezetbe kellene egy jó gépész-szerelő szakember, elhatározta, hogy elvállalja ezt a munkát. Gon­dolta, veszíteni nem veszít vele, inkább nyer. hloravcsik ugyanis ecsegi. k megegyezés gyorsan ment a termelőszövetkezet elnöké­vel. Miklós Sándor elnök tud­ta, hogy kivel köt szerződést Azóta nincs is baj az ecsegi motorokkal. Moravesikék — mert nemcsak egyedül dolgo­zik — olyan pontosan betart­ják a ..nagykönyvben” leírt gépkezelési utasításokat, hogy jobban már nem is lehetne csinálni. A traktorok és a munkagé­pek tervszerű megelőző kar­bantartását minden tsz-ben úgy kellene végrehajtani, mint ahogyan Ecseeen csinál­ják Moravcsik munkaíőnök gondosan vigyáz ama. hogy egyetlen gén se maradion kar­bantartás nélkül. Erre tanítja a gépkezelőket is mivel azt vallja: „Az emberek is tovább élnek, ha vigyáznak magukra, ápolják magukat — a gép is tovább tart. ha rendszeresen, lelkiismeretesen karbantart­ják”. — Nem létezik nálunk hosz- szú gépállás — mondta egy brigádvezető, mikor kérde­zősködtem, — Ha valahol baj van, Moravcsik motorra pat­tan és máris minden rendbe­jön. .. Egy kissé fellengzősen ha­tott ez, mert azért nem lehet olyan egyszerű egy-egy hibá­nak az elhárítása. De akár­merre jártam a termelőszövet­kezetben, akárkivel beszéltem megismétlődött a dicséret es az elismerés íjündenütt. Elsoroltak néhány esetet, amelyet ezekben a napokban játszódott le. Igazuk, vélemé­nyük bizonyítására. Egyetlen eset ezek közül megragadta figyelmemet, — Elromlott a lánctalpas erőgépünk. de Moravesikék két nap alatt rendbehozták. Pedig motort kellett cserélni —mondta az elnök. Annvira hihetetlenül hang­zott mindez, hogy magát Mo- ravesikot kellett megkérdez­nem. A vállas, őszhaiú szere­lő elég sziítcszavű ember. Tőle csak ennyit tudtam meg, hogy valóban megtörtént ez a „bravúr”, igaz nem két nao alatt, hanem két és fél nao alatt. Többet nem mondhatott, mert motorra pattant, hogy a szérűn megjavítsa a csép­lőgépet. A szóbanforgó DT lánctal­pas gépet a télen javították. A szántás során azonban kide­rült, hoey nincs erő a gépben — motort kellett cseréim. Gyors telefon Pásztora a gép­állomásra, onnan Érsek vad­kert re a gépjavítóhoz. Kaptak egy új motort az ecsegiek A gépet nem akarták elvinni, mert körülményes. Egy motort sokkal könnyebb szállítani, Moravesikék vállalták, hogy majd ők megoldják. Esett az eső, amikor hoz­záfogtak a szereléshez. Eseti még másnap is. Az ecsegi szerelők pedig hajráztak, heg*' mire az idő kiderül, készen legyenek. Harmadnapra kez­dett derülni az ég. Addigra azonban elkészült a motorc se­res javítás. Ráadásul még a lánctalpakon is kicserélték a rrvgkopott csapszegeket. Mire negyednap indulhattak a gé­pek szántani, kigördült a mű­helyből a lánctalpas is. Azt mondják. hogy érv ilyen javítás legalább száz munkaórát vesz igénybe. Mo­ravesikék harminc óra alatt megcsinálták. A termelőszö­vetkezetnek egyetlen óra kie­sést sem okozott a hiba. S ám tálán példával lehet­ne mgg bizonyítani Moravcsik Ferences'! sokat nyert a szövetkezet, A szerelő azonban szerény em­ber. Ha kérdezik inkább a társairól beszél, akiket a ma­gáéhoz hasonló szaktudásra lelkiismeretességre és szeieu.. ségre tanít P. A. „Repül a nehéz kő, ki tud­ja hol áll meg. . — írja a költő. Némelyek, úgynevezett panaszos levelét is lehetne ilyen indulattal eldobott kő­höz hasonlítani, amire tálán írója nem is gondol: ,',kit ho­gyan talál meg”. A levelek szellemét nem lehet mérlegre tenni .sulival mérni, néme­lyike mégis ilyen. Legtöbb bonyodalmat a névtelen le­velek okoznak. Szerzőik kö­zött vannak bátorta­lan. olykor megfélem­lített emberek is. Sokan viszont, akik a névtelenség homályába burkolóznak, önző érdektől hajtva apró sérelme­kért indítanak háborút mun­katársak. szomszédok becsüle­tet sem kímélve. A tanácsnak, rendőrségnek számos hivata­los szervnek okoznak felesle­ges fáradozást Némelyik megrögzött íroga­tó azt mondja, ha hiába zör­get az egyik ajtón, majd ki­nyílik a másik, mintha az igazság megítélése a különfé­le szerveknél merőben más vágányokon járna. H. K-ne ba­lassagyarmati lakos nemré­gen egy faluban élt. olyan házat vásárolt Gyarmaton, amelyben laknak. Most per­lekedik Levele bejárt két minisztériumot. Egyik bead­ványában azt írja ,hogy a ta­nács osztályvezetője kiutasí­totta az irodából. S ez valóban megtörtént. A levél olvasásakor felkapja az ember a fejét, hiszen az ilyen eljárás a mi közhivata­lainkban már régtől fogva szokatlan. De hogy miért tör­tént a kiutasítá-, arról a le­vél már hallgat. Akkor utasí­tották ki, amikor kijelentette: ha adnék ötszáz forintot, biz­tosan elintéznék az ügyemet. Ezért már bocsánatkérésre is kényszerült, ennek ellenére megyei szerveket zaklat rá­galmazó leveleivel. Most már nemcsak a jóízlés, a türelem, de a törvényesség határát is átlépte. Még sajnálatosabb eset. hogy az egyik falu tanács­elnöke — akinek hivatalból is fel kell lépnie a valótlan­ságok, a rágalmak ellen — aláírásával szentesít egy va­lótlan levelet. A megvádolt vállalat több vezetőjét és más szervek idejét köti le a vizs­gálat. s végül miután sorra vették a levél állításait, visz- szakozót kell fújnia a vb-el- nöknek és a valótlan levél .a»er-ój»nalr is. Több cm bér értékes óráját rabolta el a vizsgálat. A munkadíjat azon­ban a vállalat, az állam fizeti, s nem azok, akik a bonyo­dalmat okozták. Pedig fordít­va lenne természetes. Az AKÖV két gyarmati dolgozója étkezési- és szállási pénzt követel. Szociális érde­kekre hivatkoznak, s kérésük levelük olvasása után termé­szetesnek tűnik. Elindul a vizsgálat, telefonálás a válla­lathoz, levelezek A vállalat hi /atalos bélyegzővel igazolja hogy a levélírók fejenként 247 torint é.kezési és 130 forint szálláspénz térítést kapnak az AKÖV-től. A vizsgálat után irt válaszra azután a „pana­szosok” már nem reagálnak. Vannak emberek, akik egy­kor. lépést tartottak a fejlő­déssel, de valamilyen sérelem miatt félreálltak, ellenzékiek lettek. Ma már nincs mérte­kük a társadalomban végbe­ment változások megítélésé­hez Közülük néhány valami­lyen politikai kolumbusz-to- jást akar felfedezni, helytele­níti, hogy vannak még kisipa­rosok, iskolai felvételeknél nincsen származásszerinti ka­tegorizálás, hogy az Ipoly ar­ra folyik, amerre. Az ilyen le­velek szerzői is a névtelenség leplébe burkolóznak mert ők sincsenek meggyőződve állításaik igazságáról. A fe­jükbe rögződött néhány for­mula, melyet örökérvényűnek véltek, dogmának, s ennél fogva nem képesek reálisan szemlélni a változó, alakuló életei. Ha most azokról a levelek­ről szóltunk, amelyek alap­talanul íródtak, valótlanságot állítva, koránt sem mondjuk azonban, hogy mindegyik le­vél ilyen.. Az alaptalan leve­lek száma Is egyre csökken. Van meg ölyan munkahely, ahol nem jó néven »'eszik a kritikát, kényelmetlennek tartják a szókimendást, a hi­bák felfedezését, így aztán születnek olyan levelek is. amelyekre valóban fel kell figyelni. Akad még hivatal, olyan szerv, ahol döcögve, késedelmesen intézik a dol­gozók bejelentéseit, Ügyeit, sokszor emiatt is íródnak le­velek, tehát van alapja a be­jelentéseknek. Szót azok el­len emelünk, amelyek alapta­lanságból, meggondolatlanság­ból, vélt sérelmekről szület­nek. Az ilyen levelek vizsgá­lata ugyanannyi időt rabol el, mint a jogos panaszok orvos­lása, felderítése. A vádasko­dik ilyenkor elintézik egysze­rűen azzal: akkor én ezt rosz- szul tudtam. Ritkább eset, ha ezt mondják: tévedtem, bo­csánat. Az elpocsékolt ener­giát nem lehet pénzzel kifi­zetni, s az időt összeszámolni a »nzsgálatok végén. Annyi bizonyos, hogy nem olcsó mu­latság a jogtalan bejelenté­sek felülvizsgálata. Akik meggyőződés nélkül írnak, s tesznek bejelentéseket, azok félreértelmezik közéletünk demokratizmusát. Az életünk parancsa, hogy minden hiva­talos szervnek és személynek kötelessége a javaslatokkal, a bejelentésekkel fogalkozni. Törvény »tin arra is, hogy a vizsgálatokat nem lehet el­nyújtani, várakozással kéte­lyeket támasztani a bejelen­tőkben., Fejlődő közéletünk demokratizmusa nagy vív­mány, becsüljük azt, s ne él­jünk vele vissza. Gulyás Ernő A barátság jegyélten Csehszlovák fiatalok látogatnak az Acélárugyárba Kapcsolatuk mar néhány évre tekint vissza. Most ezek­ben a napokban újra talál­koztak. A Salgótarjáni Acél­árugyár KISZ-szervezetéről és a baráti Csehszlovákia prie- soki gépgyárnak ifjúsági szervezetéről van szó. A két üzem között eleven a kapcsolat. Nemcsak a levele­zés jellemzi ezt, hanem több alkalommal nagyobb csopor­tok meg is látogat­ták egymást, amikoris kölcsö­nös eszmecserét, tapasztalat- cserét folytattak. Néhány nappal ezelőtt a priesoki gépgyár ifjúsági kép­viselői, valamint a podbrezo- vai járás ifjúsági vezetői jár­tak az acélárugyár; KISZ- saervo »étnél- Ez alkalommal hosszabb megbeszélést folytat­tak a két szervezet eddigi te­vékenységéről, szervezeti, sport- és kulturális kérdések­ről. A két szervezet vezetői meg­állapodtak aboan, iiogy meg augusztus hónapban a prieso- ki gépgyár 40 fiatalja látogat el Magyarországra, akik Sal­gótarjánon kívül Budapestet és a Balatont is megtekintik. A két szervezet barátságá­nak további elmélyítése érde­kében még ez év ószén a Sal­gótarjáni Acélárugyár K1SZ- szervezetének tagjai is látoga­tást tesznek Csehszlovákiában és megtekintik a priesoki 175 éves múltú gépgyárat, talál­kozást, beszélgetést folytatnak az ottani ifjúsági szervezi* tagjaival, majd kirándulást tesznek a Magas-Tátrába is-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents