Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
10 N ó G B A D 1065. augusztus. 8. vasárnap. Barátunk a kutya Bodri, Morzsi, Buksi, Cézár, Sajó, Bikfic megannyi kutyanév. az ember egyik legrégibb és leghűségesebb állatbarátja neve. Valamennyihez számtalan szolgálatkész cselekedet, nem egyszer hőstett fűződik, — az ember érdekében. Milyen régi ez a barátság? Hozzávetőleges számítások szerint 15— 20 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Akkor csatlakozott a kutya az ember társaságához, így vált legrégebbi háziállatává. Különösen figyelemreméltó a puli és a vadászkutya kapcsolata az ember • hez. E két fajta értelmi képessége a legfejlettebb, hiszen évezredek óta megszokták az önálló tevékenységet. tultak, és hasonló sorsra jut lassan egykori őrzőjük a komondor is, ez a Dél-Ukrajná- ból származó, hasznos magyar kutyafajta, ha nem gondoskodnak tenyésztésükről intézményesen. Itt-ott még láthatók állami gazdaságokban a vagyonőrzésre kiválóan megfelelő. félelmetes megjelenésű szép hófehér állatok, de sajnos csak elvétve. Jó lenne, ha az állami gazdaságok felkarolnák ezt az értékes és dezett magyar vizsla „munkaversenyeket”. A nemzetközi „szépség- és munkaversenyeken” is a legjobbak között szerepelnek a magyar vadászkutyák. Nem csoda hát, ha a világ minden tájára elment a hírük. Nagy is az exportjuk Tokiótól Amerikáig. A farkaskutya Ki n^rn hpilot* még a szépA puli Juhászmondás, hogy a jó! betanított puli már nem is kutya. A gubancos kis fekete jószág könnyű felfogó képessége .tanulékonysága nagy segítsége a juhásznak, akinek vezényszavaira, egy-egy kézmozdulatára oda tereli a nyájat, ahova éppen kell. Gazdá- Már csak kevés helyen talál ható a kiváló vagyonőrző maja kívánságára még ketté is választja, sőt azt a birkát szakítja ki a nyájból, amelyikre parancsot kapott. Tavaly kigyulladt az egyik rákospalotai termelőszövetkezet istállója. Hiába oldották el gyorsan a láncokat, az állatok ösztönösen összebújtak, ahelyett. hogy a veszélytől menekültek volna. A jószágot a tsz pulija mentette meg; az utolsó pillanatokban valamennyi állatot kiterelte stz égő istállóból. Téves az a hiedelem, hogy a puli magától tanulja meg a termelést. Példa erre az a régi mezőgazdasági kiállítás, ahol a rendezőség elhatározta, hogy termelési bemutatót tart. A terelő versenyre főgyar kutyafajta: a komondor (Jánosi Tibor felvétele) igen hasznos kutyafajtát, tar- formájú .tekintélyes megjeletásuk bőségesen kamatozna, hiszen sok lopást akadályozhatnának meg. A kuvasz ugyancsak régi magyar fajta, még a pulival érkezett hazánkba, a honfoglaláskor, Belső-Ázsiából. Tanyaőrzésnél, házőrzésnél nélkülözhetetlen. Olyan nagytestű mint a komondor, de ápolása — sima szőre miatt — kisebb gondot igényel. Mindkét kutyafaj réme a tolvajoknak. A magyar vizsla A vadász, kutya nélkül félleg budapesti sporttenyésztők ember — mondják — rögtön nevezték be pulikutyáikat. Amikor a juhokat kiengedték a karámból, a pulikat hiába biztatták, nem tudtak mihez kezdeni a számukra idegen állatokkal. Végül a tekintélyes nagyságú kosok zavarták el az ijedt kis kutyákat. A próba azért végződött azokra a pulikra nézve ilyen sikertelenül, mert senki nem fejlesztette tovább meglevő hajlamaikat. Amelyik puli azonban átmegy a juhász iskoláján .nagyon hasznos társává válik gazdájának. hozzátéve azt is, hogy kutya nélkül nincs vadászat. Nos, ez a kutya a magyar vizsla, az értelmes, jóindulatú, kitűnő szimatú .tanulékony karcsútestű jószág, a vadász barátja és „jobbkeze”. Megérzi, ha a vad valahol lapul, ilyenkor „beáll”. A jellegzetes póz jelzi, hogy a vad a közelben van. Az úgynevezett beállás örökölt tulajdonsága a magyar vizslának. Az idomítás folyamán fejlesztett hajlam teszi a vadász segítőtársává. Igazán az teszi próbára a A honfoglaláskor őseinkkel vadászkutya képességeit, ki érkezett, Belső-Ázsiából származó pulik a magyarság legrégibb kutyái. Nagy a kereslet irántuk bel- és külföldön egyaránt. Az okos kis jószágokat az egész világon megszerették. sőt Mexikóban ..Hungarian működik. Puli Club” is Komondor és kuvasz Amikor még a szilaj matartását, ha a vad megmozdulásakor is helyben marad, és nem riasztja el az állatot. A vadászaton minden parancsra történik: az élő vad megkeresése, a sebzett vad követése, a lőtt vad felkutatása és elhozása. Sok népgazdasági hasznot hajt a magyar vizsla egy-egy vadászaton. Nélküle sok apró lőtt vad veszne oda a nádasban, erdőben. Különösen a fogoly, fácán, víziszárnyas és nyúl nésű állat hőstetteiről az emberi védelemben, a vakveze- tésnél, a tárgy- és gyermekőrzésnél, vagy a bűnözők felkutatásánál? Bármilyen fejlett is a technika, nincs az a műszer, amely a farkaskutya szimatát pótolni tudná, nem beszélve hallásáról, amely sokszorosa az emberi fül képességeinek. Emlékszünk még a szomorú májusi estre, amikor Pinchelyen megölték a tsz-elnököt. A gyilkost már másnap megtalálta a nyomozókutya. A merénylő be is vallotta tettét. Nem is tagadhatott, hiszen az okos állat következetesen többször is őt rángatta ki a felsorakozta- tottak közül. A farkaskutyák — a szag után — mindig nyomravezetik a nyomozókat. Kilométereken keresztül is követik a tettest, és kézenfogva vezetik mesterükhöz. Sok kitartó, türelmes munka eredménye a nyomkövetés, a személyőrzés, és a személykiválasztás elsajátítása. Az emberi társadalom érdekében dolgozó okos. hűséges, szép állatok — a hasznos kutyafajták — megérdemlik barátságuk viszonzását, szere- tetünket V. A. „ÁRVÍZ“ a Bakony-hegység mélyén A rendkívül csapadékos időjárás az utóbbi hónapokban nemcsak a felszíni vízgyűjtő rendszerekben okozott áradást, hanem érdekes módon a felszín alatt is jelentős változásokat hozott. A kutató geológusok tüzetesen megvizsgálták a Bakony-hegység karsztos eredetű föld alatti vízrendszerét, amely a mélyre leszivárgó csapadékból táplálkozik. A szivacsos, üreges kőzetrétegek repedésén át a hegység „gyomrában” is szabadon áramlik a víz, de a felszíni vizeknél valamivel lassabban alakul ki állandó szintje, amely csak igen ritkán, feltűnően csapadékos hónapok idején emelkedik jelentősen. Ilyen volt a dunai árhullámmal megközelítően azonos időszakban kialakuló, szokatlanul erős feltöltődés, amely „árvizet” okozott a hegység mélyén és a bakonyi területen elhelyezett csaknem száz hidrogeológiai megfigyelő ponton, ahol a kutatófúrások A triász-karsztvizeknél 0,5—1 méteres duzzadást észleltek az iszkaszentgyörgyi bánya térségében. Az eocén karsztvizek szintje is erősen emelkedett és ez a halimbai bauxitbányászoknak komoly gondot okozott, mert a nívó- növekedés egyes helyeken vízbetörési veszéllyel járt. A föld alatti vizek árhulláma sokkal tovább tart, mint a nyílt vizeken, mert a természetes levezető rendszerek befogadó képessége korlátozott. A bányák területén ezért fokozott erejű szivattyúzással' csökkentik a víznívót és ezzel együtt a vízbetörés veszélyét. Ezekben a hetekben vermenként több mint százezer litert emelnek felszínre a Bakony-hegység karsztvizéből. WamuiafiL ARS POETICA Mai rejtvényünk József Attila költői vallomásának egy részlete vízsz. 14., függ. 1. vízsz. 2. és függ. 45. sz. alatti sorokban. VÍZSZINTES: 15. Finom sütemény. 16. Személyes névmás. 17. Tréfa. 18. Ennivaló. 20. TB. 21. LSO. 23. Zenei hang. 24. Tamási .. . — író. 25. ÉTZ. 26. A nápolyi is ebből készül. 28. Létezett. 29. GÁL. 31. Képlékeny, gyorsan száradó ragasztó- anyag. 32. Azonos mássalhangzók. 33. Hang ... Zeneszámok felvételére és lejátszására alkalmas. 35. ONO. 36. Fejfedő. 38. Hebeg. 39. Súlyrövidités. 41. Egy hara- pásnyi étel. 43. NG. 44. Levegővel, légivel összefüggő. 46. Lovak lábára kerül. 47. SGE. 48. Egymás utáni betűk. 49. Üt. 50. Égitest. 51. Beszél. 52. Hajó része. 53. MOK. 54. Éveinek száma, névelővel. 55. Maró folyadék. 57. Erezett. 59. Két római szám. 60. Szórakozóhely. 62. Létezik. 63. Tudomány, névelővel. 64. Játékszer. 66. ZO. 67. Kétkerekű kocsi. 69. Tavaszi virágok. FÜGGŐLEGES: 2. Fontos kikötő és átkelőhely Anglia felé, repülőállomás Hollandiában a Walche- ren-szigeten. 3. ASZ. 4. Lom másik fele! 5. Nevelési intézmény a kicsinyek részére. 6. Lökőrúd a biliárdban. 7. Visz- sza: becézett Aranka. 8. VO. 9. Kötelezettséget vállalt — szóban. 10. Hagyja, hogy keresztülmenjen. 11. Labda a halóban. 12. Vissza: fedd! 13. Azonos mássalhangzók. 19. Állóvíz. 22. Férfinév. 24. Iskoia, amely nyolc osztályból áll. (—’) 25. Erőre kap. 27. Kettősbetű, fordítva. 28. Menükártya. 30. Mutatószó. 32. TAF. 34. Hangszeren játszok. 37. Kis folyó. 40. Régen a tűzgyújtás egyik kelléke volt. 42. TKP. 47. Község Pest megyében. 51. Sok, mássalhangzói. 52. Tévé! 53. Magasabb, nagyobb lesz. 54. Férfinév. 06. Délszaki növény. 58. Fedd. oJ Becézett László. 61. Ravasz allat. 63. ADÉ. 64. BRP. 65. AST. 68. RJ. 70. Szerszám. 71. Vissza: mutatószó. Az 1965. augusztus 1-i keresztrejtvény helyes megfejtése: Felemelje az embereket abba a világba, ahová vágynak, Liliom, Shylock, Hippoiit, a lakáj, Lucifer, Falstaff. Könyvjutalmat nyertek: Törzsök Károly Salgótarján, Nagy Béláné Buják, Harza Pona Pásztó, A könyveket postán küldjük eL gyár marhákat tenyésztették megkeresésénél és összehorhazánkban. „rendbentartásu- kat” nem bízhatták apró kutyákra. A tekintélyes külseiű, hatalmas termetű, hosszú fehérszőrű komondoroknál alkalmasabb gulyaőrzőket nem is találhattak volna. Az évszázadok során azonban a szilaj magyar marhák kipuszdásánál felmérhetetlen a vadászkutya munkájának haszna. Sok külföldi vadász keresi fel a magyar vadászterületeket, és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által renLegé^ylakás: hernádi István karikatúrája A hálaérzés olyan emberi tulajdonság, amelyről megszámlálhatatlan sok paradoxont faragtak már szellemes vígjátékszerzők, komor drámaírók és érzelgő poéták az emberemlékezet kezdete óta, és nyílván jönnek még sokan, akik szép és okos szavakkal fogjak dicsőíteni a finom és érzékeny lelkületű embert aki tudja, mi a hála. Magam is sokszor gondoltam már nehéz pillanatokban hogy milyen hálás tudnék lenni egy jó szóért, vagy biztató tekintetért— hogy csak a nagy dolgokat említsem — és amikor megkaptam a jó szót, vagy biztató pillantást, legtöbbször nemcsak meghálálni, de még megköszönni is elfelejtettem azt. Az évek múlásával lassanként bennem is megérlelődött egy parodoxor.: „Az emberekben határtalanul nagy a hála akarata, de rendkívül kevés a hála cselekedete!” Hogy ez mennyire így van, ezt akkor ismertem fel teljes tragikomikumában, mikor meghallgattam egy barátom nyári kalandját. — Két héttel ezelőtt történt — mesélte barátom —, Siófokról hajón átrándultam Tihanyba. Egy házaspár ült mellettem s velük „napsugaruk”, „szemef ényük”, „csillagocská- juk” egyszóval mindenük, az a hatéves kislányuk, foglalkozására nézve gyakorló ördögfióka. A papa nem túlzottan beszédes ember. Igaz, nem is volt sok ideje a beszélgetésre, mert egész úton nevelési pro'o- lémták foglalkoztatták. Szinetár György cA ei fití meg. a hála „Pimpike, ne taposd le a bácsi cipőjét!... Ne dugd a katicabogarat a kisbaba fülébe!. .. Ne töröld a vajas kezedet a kisasszony szoknyájába!. .. Ne hajolj ki a korláton! ... Pimpike!!!...” Mást sem hallottam egész úton, csak Pimpike így!... úgy! De szegény, kopasz apuka hiába könyörgött, Pimpike akkor is így, és azért is úgy. Az volt a meggyőződése: a papa azért találta ki a hajót, hogy ö kedvére letaposhassa bácsi cipőjét és bedughassa a bogarat az alvó baba fülébe. Szerinte a Balatont is a papa találta ki, sőt a mamát is a papa talált ki abból a célból, hogy mint néma mártír hol vajas zsemléért szaladjon, hol meg málnaszörpöt fakasz- szon a büfés kősziklájából. Pimpike tehát betöltötte a hajót bájos hat esztendejével. Én már előbb is sejtettem, hogy egy Pimpikének ez nem lehet elég. ö a Balatont is be akarta tölteni. Ennek tulajdonítom, hogy két intő atyai szótag között egyszerre .,, zsupsz... átesett a korláton es elmerült a vízben. A kopasz apának torkán akadt az intő szózat, a mártír mama pedig utánozhatatlan egyszerűséggel elájult. A következő pillanatban felülkerekedett bennem a jó érzés és mielőtt kitörhetett volna a pánik, ahogy voltam, ruhástul a ttízbe vetettem magam. Megmentettem. Az egészet megúsztam néhány karcolással és a bal cipőm elvesztésével. Pimpike a kalandot megúszta pofon nélkül. A mártír mama utánozhatatlan egyszerűséggel egy pillanat alatt magához tért és folytatta útját a büfé és Pimpike megújúló vágyai között, a papa pedig a nyakamat szorongatta és kezemet csókolgatta, közben apai könnyek között mély, örök és határtalan háláról beszélt és a nevemet kérdezgette, címemet tudakolta, bizonyára hálaügyben. Pimpike fütyült rám. ő legalább őszinte volt. Tegnap egy kis belvárosi utcában, egy cipőműhely ajtajából valaki rámkiáltott. Pimpike kopasz és határtalanul hálás papája. Megragadta a karom, berángatott a műhelyébe és közben bugyborékoló hálával lihegte: — Jöjjön uram ... nem engedem el... jöjjön... biztosan szüksége van egy pár szép cipőre, hiszen el is vesztette az egyiket..jöjjön ... válassza ki a legszebbet... legfinomabbat ... ne szégyenít- sen meg egy hálás szívű apát... Mit tehettem? Bementem. Egy perc múlva csodálatos cipőhalom hevert lábam előtt. Arra kényszerített, hogy sorba próbáljam valameumit it Végre az egyiknél megállapodott. — Igen... ez az ... — mondta rajongva — ez való önnek. Kissé zavarban voltam. Nem tudtam, mit tegyek, majd merő formaságból megkérdeztem: mi az ára ennek a cipőnek? — Mama?! — harsogta a hálás férfiú — mit irtunk erre a cipőre? — De választ sem várva, már mondta is. — Hatszáz forint! De ilyen cipő nincs több Európában. Még nyugaton sem! — Hm... izé ... ez nekem nagyon sok... En kész cipőt szoktam — hebegtem — kétszázért... kétszázhúszért. Nevetett. Gőgösen és megvetően ... — Kétszáz egy ilyen példátlan cipőért?... Ne tegye magát nevetségessé... De lássa... én hálás akarok lenni.... legyen háromszáz! Szabadulni akartam ettől a hálás szívű embertől. — Sajnálom! Kétszázhúsz forint az egész vagyonom e pillanatban — jelentettem kt határozottan. — Kétszázhúsz forint? — sziszegte gyűlölettel. — Mii képzel, hiszen nekem magá nnak kétszáznegyvenbe van! Nem vettem meg a cipót, természetesen. Mikor elmentem, nem köszönt vissza. Ilyen vevőnek nem is szoktak visz- szaköszönni, még akkor sem. ha mély, örök és határtalan hálát érzünk iránta. Egy ilyen vevőnek, aki m 'g a belvárosban is alkuszik? Az ilyen vevő olyan hála ‘ lan, hogy még haitit /rrn */ t