Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
4 NÓGRAD T96S. augusztus 7. szombat. Érdekes újítás ■r^rdekes újítást vezettek m4.be kísérletképpen a Bámexbumfért központjában. Elsején bejelentették a tisztviselőknek, hogy abban a hónapban nem kell megdolgozniuk a fizetésért, illetményüket így is, úgy is megkapják. Én tizediké táján mentem a Bámexbumférthoz, egy bonyolult, régóta húzódó ügyben. Midőn beléptem Lipták kartárshoz, ügyem előadójához, meglepetten láttam, hogy nyugágyban heverészik, és olvas, kispárnával a feje alatt. Keze ügyében jégbehütött szóda, s egy tálcán hamvas őszibarack. — Jó napot kívánok — mondtam tisztelettudóan. — Behoztam az írást, amit kérni tetszett, hat példányban __ M egkaphatnám most az aláírásokat? — Minek? Jó lesz az anélkül is. Pont az én aláírásom hiányzik magának? Semmi jelentősége... — Azt tetszett mondani, hogy . — Az a múlt hónapban volt — legyintett Lipták, és elbocsátott. — Nem kell aláírás? — csodálkoztam. Hiszen erre az aláírásra vártam két hetet. Szédelegve jöttem ki a szobájából, és felbotorkáltam a második emelet ötbe. — Bocsánat, itt veszik fel az adatokat? A tisztviselő, akihez a kérdést intéztem, lepkegyüjte- ményt rendezgetett az Íróasztalon. — Ha ragaszkodik hozzá — volt a válasz. — Ha ragaszkodik hozzá, hogy én most kitöltsek egy fölösleges kérdőívet, amelyben hetvenöt fölösleges kérdés van... — Én nem ragaszkodom hozzá — dadogtam —, de ön mondotta két héttel ezelőtt, ha meglesznek az aláírások, ide kell jönnöm lediktálni az adataimat,.. — Minek, uram, minek? Hát nem egyszerűbb az egész ha ezt elhagyjuk? Egyszerűbb, kényelmesebb és meggyorsítja az ügyintézést. Sétáljon át a másik szobába, A szomszéd szobában egy vércseorrú, szikár, idősebb hölgy ült, és zöldbabot pucolt. — Milyen ügyben? — kiáltott rám szigorúan, és a szeme fenyegetően villant. — Szeretném, ha... Itt vannak ezek az iratok ... Hat példány ... Pecsét... — Nem szükséges. Minek ezekre pecsét? Menjen fél nyugodtan a főosztályvezetőhöz, és írassa alá őket... A főosztályvezető kijelentette, hogy szívesen aláírja az irataimat — alá is írta őket —, de tulajdonképpen nem is kellett volna kérvényt beadnom fölösleges marhaság az egész ... Papír nélkül is el lehetett volna intézni a dolgot, mert az én ügyem voltaképpen nem is ügy, csak felfújták, el lehetne intézni két perc alatt, de talán még annyi sem kell hozzá. Nem akartam hinni a fülemnek, nem akartam hinni a szememnek. Azt hittem, hogy valami varázslat vagy csoda történt. A portás azonban felvilágosított, miért olyan furcsák a tisztviselők, miért van olyan nyugalom, csend, béke az épületben. a következő hónapban ismét a Bámexbumf értnél jártam. A régi, megszokott kép fogadott: a folyosón szorongó, várakozó ügyfelek, a szobákban vadul iktattak, sor számoztak, kimutatásokat készítettek, másoltak, kérdőíveket töltöttek ki, és pecsételtek a tisztviselők. Nekem csak egy aláírás kellett volna, de nem kaptam, azt mondták, az nem olyan egyszerű, előbb adjak be egy kérvényt, hat példányban ... — Abban a hónapban már dolgoztak a fizetésükért. Mikes György Hegjelent a Jelenkor augusztusi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi é6 művészeti folyóirat új számának szépirodalmi részében többek között Arató Károly, Bebe Anna, Demény Ottó és Kónya Lajos verseit s egy német műfordításcsokrot olvashatunk Csorba Győző, Károlyi Amy és Pá- kolitz István tolmácsolásában. Elbeszéléssel Igiói Zoltán és Pál József jelentkezik, s érdekes belföldi útirajzot írt Szász István: Szubjektív utazás címen. KÖNYV Bertrand Goldschmidt: Atomkaland Szem és fültanú, az amerikai atombomba előkészítésének egyik tevékeny résztvevője számol be ebben a könyvében az atomenergia felszabadításának történetéről, az atom-boszorkánykonyha eddig féltve őrzött titkairól. Mindenekelőtt megcáfolja azt a téves hiedelmet, mintha az atombomba titkát a náci tudósoktól elorozva sikerült volna végső megoldáshoz juttatni. Csak a nácizmus legyőzése után derült ki, hogy a fasiszták kísérletei az atombomba előállítására még teljesen kezdeti stádiumban voltak. A német atomkutatásokkal egyidő- ben hatalmas apparátussal indult meg a tudósok- köztük Albert Einstein — komoly intelmeire az atombomba előállítása az Egyesült Államokban, majd a Szovjetunióban is. A szerző, aki jelenleg a francia Atomenergia Bizottság vezetője, történelmi perspektívában, a jövő lehetőségeit is felvillantva hitelesen és érdekfeszítően világítja meg az Atomkaland című regényében. Karel Capek: Krakatit Ez a furcsán hangzó szó egy titokzatos, nagyhatású robbanóanyag elnevezése. Feltalálója, Prokop mérnök, a regény hőse, aki ismeretlen hatalmakkal küszködve harcol szinte megszállottan gyilkos találmánya sikeréért s egy sejtelmesen fantasztikus nőideál meghódításáért. A regény a fantasztikus és a ka- iandosság határán lebegve mégis reális és élhihető cselekmény keretében ábrázolja a feltaláló küzdelmét a jóért es a rossz eilen. A detektívtör- ténetek izgalmát vegyíti a lélektani ábrázolás valósághű elemeivel, abban a sajátosan vonzó stílusban, mely a világhírű író legvonzóbb adottsága. Az olvasó valóban szédülve és lenyűgözve teszi le végül a könyvet, s ha nem is dönthette el, vajon milyen kategóriába sorozza ezt a művet, s mégis izgalmas és maradandó élményt jelent számára a különös ízű, gyakran groteszk humorú, ízig-vé- rig Capek-regény olvasása. Mészáros Ottó: ffl999WWgWWWWWgWW Ismét Curieék! Chadwick , elhalászta” az elsőséget a Cune házaspár elől, ám a két tudós lankadatlanul folytatta kutatásait. Felfedezéseik sorozatához az első lépést egy szovjet fizikus felfedezése kömynyí tette meg. A fizikusoknak már kezdettől sok fejtörést okozott, hogy az elemek atomsúlyai — törtszámok. Az urán atomsúlya például 239:07. Miért? Talán pontatlanok a mérési eredmények? Kísérletsorozatok bizonyítják, hogy a mérések pontosságához nem férhet kétség. Hát akkor? D. D. Iva- nyenko szovjet egyetemi tanár, fizikus adja meg a magyarázatot e tényre. Itt izotópokról van szó, azaz olyan atommagokról, ahol az atommag egyenlő számú protont, de különböző számú neutront tartalmaz. A kémiai tulajdonságok azonosak, de az atom- súly változó. Mivel z elemek többsége nem „tiszta” — ahogyan ezt majd az urán esetében látni fogjuk, s ami még hatalmas nehézségeket okozott — hanem izotópjait is magába foglalja, azért kapjuk a törtszámokat A Curie házaspár — többek között — pozitron kutatást is végzett, s ahhoz po- lóniumot használt, amit alu- miniumbevonatű csészében tároltak. A polónium-prepará- tumot már régen kivették a csészéből, ám meghökkenten tapasztalták, hogy — a csésze továbbra is sugárzik! Próbát tesznek: aluminíum- lemezt állítanak polonium sugárzásának útjába — az alumíniumot eddig is használták mint szűrőt az alfa részecskék felfogására, de soha nem vette észre senki a sugárzást — s bár a sugárforrást eltávolítják, az alu- miniumlemez továbbra is sugárzik! Kísérlet kísérletet követ, s a Curie házaspár, miután pontosan ellenőrizteti mindent, összeállítja jelentését, amelyet 1934 január lóén terjesztenek a Francia Tudományos Akadémia elé. A jelentésben nem kevesebbről van szó, mint a radioaktív izotópokról, azaz a mester- séges radioaktivitás felfedezéséről! A felfedezés — leegyszerűsítve — mindössze env- nyi: bizonyos nem sugárzó anyagok is sugárzóakká válnak, ha sugárzásnak teszik ki azokat. Tehát nemcsak természetes radioaktivitás létezik, hanem az mesterséges úton is létrehozható. A Curie házaspár felfedezése nemcsak azért jelentős, mert a radioaktív izotópokkal — amelyekből ma már többszáz van. s például a Szovjetunióban külön izotóp áruházban árulják azokat — a gyógyászattól kezdve (kobaltágyú) a mezőgazdaságig az ember nagyszerű segítőtársait fedezték fel hanem azért is, mert a szó szoros értelmében ez volt az első nyí'ás az atomkorszak „kapuján", amelynek küszöbére jutott ekkor az emberiség. * Az első „törmelék“ Enrico Fermi (1901—1954' olasz professzor a római egyetemen egyike volt azoknak, akik tehetséges fiatal kutatókkal együtt a legfiatalabb tudománnyal, a magfizikával foglalkoztak. Fenni maga sem volt idős, mindössze harminc- három éves, amikor kísérletei során meglepő eredményre jutott. Fermi és munkatársai bátran űj utat vágtak: nemcsak az addig is használt elemeket iktatták be kísérleteik sorába, hanem — a világon elsőként — az úgynevezett nehéz atommagokat is neutronokkal kezdték bombázni Fermi — akiről a későbbiekben még sokat kell szólnunk — értetlenül állt a kísérletek eredménye előtt. Többször is megismétlik a kiKonzultáció Szocialista forradalom és szocialista ideológia HA SZÁMVETÉST készítünk azokról a változásokról, amelyek népünk életében végbementek, első helyre feltétlenül a társadalom anyagi életét, a termelés és az elosztás módját, valamint az ország politikai intézményeinek a rendszerét érintőek kerülnek. S rendjén is van, hogy ezeket az anyagi, gazdasági és politikai változásokat helyezzük az első helyre. Nélkülük szó sem lehet egy új társadalom, egy új élet felépítéséről. A tudományos szocializmust éppen az különbözteti meg a légvárakat építő utópiáktól, hogy nem szavakkal prédikációkkal, álmodozásokkal akarja megváltani az emberiséget, hanem az emberek életét meghatározó anyagi-társadalmi viszonyok forradalmi átalakításával. Ezért a szocialista forradalom legfontosabb lépései gyakorlatiak voltak: a kizsákmányolok hatalmának tényleges megdöntése az új népi állam megteremtése, a kizsákmányoló gazdasági viszonyok valóságos felszámolása és a szocialista gazdálkodás új rendjének kialakítása, a termelő erők hatékony fejlesztése és ennek alapján a dolgozó emberről való hatékony gondoskodás. Ezek az anyagi, szinte kézzelfogható változások nélkülözhetetlen előfeltételei az új szocialista életnek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy bármennyire is nélkülözhetetlenek a szocializmushoz, önmagukban még nem elegendőek, szükség van még valami többletre: változásra az emberek szemléletében, gondolkodásában is. Az embereket, gondolkodásmódjukat általában a körülményeik határozzák meg, de az emberek sohasem passzív és tehetetlen sakkbábúi a Körülményeknek. A legkevésbé azok a szocializmusban, amely éppen arra hivatott, hogy az embert saját sorsa urává és irányítójává tegye. Itt tehát még nagyobb jelentősége van annak, hogy az emberek mennyire ismerik a társadalmat, amelyben élnek, menynyire értik helyüket ebben a társadalomban és mennyire tudatosan cselekszenek. A szocializmus céljának megfelelő működése nemcsak atsérletsorozatot — amelyben Ferminek olyan asszisztensei voltak, mint Rase-ttá és Pontecorwo, akik maguk is világhírű tudósok lettek — de ugyanarra az eredménv- re jutnak: a neutronok hatására az urán atommagja „összetört” s radioaktív „törmelék” keletkezett. Mivél valamennyi elem neutronokkal való bombázásakor a periódusos rendszerben egy heiy- lyel tovább levő elem keletkezett, Fermi arra a feö- vetkezetetésre jutott, hogy a meglepő törmelék — uránon túli elem, azaz transzurán. Elblben a kérdésben Fermi — tévedett. A törmeléknek ugyanis már semmi köze nem volt az uránhoz, mert a neutronokkal való bombázás eredményeként az urán atommagja széthasadt és elemekre bomlott. A Curie házaspár, megismételve Fermi kísérleteit, nem elégedett meg Fermi magyarázatával, hanem a törmeléket kémiai elemzésnek vetették alá, s arra a valóban meglepő eredményre jutottak, hogy a törmelék — egy, még ismeretlen anyagon kívül — 1 antant tartalmaz, holott az a periódusos rendszer közepén helyezkedik el. tehát jókora távolságra az urántól.! A meglepő kísérleti eredmények a világ valamennyi kutatólaboratóriumában meggyorsítják a munkát: mind n- ki ezzel kezd foglalkozni. Ottó Hahn és asszisztense, Fri' z Slrassman is ... Következik; A legenda tói függ, megvannak-e ehhez a szükséges anyagi feltételek, hanem attól is, hogy a szocialista társadalomban élő és dolgozó munkások, parasztok, értelmiségiek milyen aktivan és tudatosan élnek a lehetőségekkel. Éppen ezért, mert ezen nagy társadalmi érdekek, a közösség sorsa múlik, nem lehet arra várni, hogy mindenki saját belátása szerint, teljesen önállóan eljusson a szocialista gondolkodásig. Nagy szerepe van az emberek szocialista gondolkodásának kialakulásában a társadalom uralkodó eszméinek, amelyeket a társadalom kollektíván termelt ki, amelyek kifejeződnek a tudományban, a művészetben, amelyeket hirdet és terjeszt az iskola, a könyv, az újság, a rádió és a televízió. Röviden szólva: nagy szerepe van ebben a folyamatban a szocialista ideológiának, amely nélkül a szocialista társadalom nem jöhet létre és nem működhet egészségesen. AZ IDEOLÓGIA a történelem során mindig fontos fegyver volt az egymással harcban álló osztályok kezében. Minden osztály olyan eszméket igyekezett elfogadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekeit tükrözték csakhogy a burzsoák és ideológusaik gyakran folyamodnak a félrevezetéshez és a megtévesztéshez. Ezt a negatív tapasztalatot tükrözi az a ma is gyakori hiedelem, hogy „az ideológia csak elfogult propaganda lehet, amely sohasem az igazságot tárja fel, hanem a pillanatnyi politikai érdekeket szolgálja és ezért szükség- szerű velejárója az agyafúrt szócsavarás és megtévesztés. Ez a nézőpont figyelmen kívül hagyja, hogy a szocialista ideológia lényegesen különbözik minden korábbi ideológiától. MILYEN SAJÁTOSSÁGAI vannak a szocialista ideológiának? Először 1», a szocialista ideológia osztálybázisa a mun-« kásosztály, majd a szocializmus felépítésével valamennyi szocialista dolgozó osztály és réteg. Ezeknek az osztályoknak nem érdekük az igazság elfedése, nincs szükségük arra, hogy bármely más osztályt félrevezessenek saját uralmuk és kívánságuk fenntartása érdekében. Ezeknek az osztályoknak az érdekei azt kívánják, hogy a szocialista ideológia az igazságot mondja ki a társadalomról. Másodszor, a igazság kimondásához nemcsak a jószándék és a kívánság van meg a munkásosztály ideológiájában, hanem az igazság feltárásának tudományos eszköze Is. A szocialista ideológiáról és annan jelentőségéről beszélünk, ebben bennefoglaltatnak a társadalom tudományos megismerésének vívmányai és a marxizmus állandó törekvése a társadalomról szóló tudományos ismeretek elmélyítésére, különösen a szocialista fejlődés űj problémáinak tanulmányozása útján. Ha ezek után valaki azt képzeli, hogy a szocialista ideológia a tudósok szűk csoportjára tartozik csupán, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek ég hivatásszerűen foglalkoznak a társadalomtudománnyal, az súlyosan téved. A szocialista ideológia harmadik sajátossága, hogy a dolgozó tömegek ideológiája, s a szocialista társadalomban át kell fognia az egész nép gondolkodását. MA A TÖMEGEK egyes rétegeinek ideológiai színvonala még különböző. Társadalmunkban hat még a polgári és a kispolgári ideológia sok maradványa is. Az a cél tehát, hogy a szocialista ideológia az egész nép gondolkodását átfogja, egyben harci feladat is. amelvet aktív ideológiai munkával, eszméink hirdetésével és terjesztésével, céltudatos neveléssel oldhatunk meg. A cél. hogy a szocialista ideológiát általánossá és uralkodóvá tegyük minden dolgozó gondolkodásában. Ezt és az odavezető folyamatot csak akkor fogjuk fel helyesen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a folyamatnak különböző összetevői és csatornái vannak, amelvek társadalmi rétegenként. munkaterületenként stb. másként és másként jelentkeznek. A szocialista ideológia elterjedésének fontos része például a marxista társadalomtudományi ismeretek terjesztése. Ma már mind többen és többen tanulmányozzák a pártoktatásban és azon kívül a marxizmust. De maximalizmus lenne, ha mindenkitől azt kívánnánk, hogy elmélyülten tanulmányozza a marxizta filozófiát és politikai gazdaságtant. Jóval szélesebb a tábora azoknak, akikhez más szinten és más formában kell eljuttatni azokat az alapvető politikai ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tájékozódni tudjanak gazdasági és politikai fejlődésünk fontosabb kérdéseiben. HIBA LENNE azonban az ideológiai munkát a társadalomtudományi és politikai ismeretek terjesztésére korlátozni. Mindenki ismer embereket, akik hibátlanul megtanulták a marxizmust, mégsem vált az belső meggyőződésükké, cselekvésük önként vállalt vezérfonalává. Az ismereteken és a tanuláson kívül ebben sok más tényezőnek is szerepe van: az élenjárók példamutatásának, a személyes és a művészi élményeknek, az emberek erkölcsi tulajdonságainak, az érzelmeknek, stb. Az ismeretek terjesztése tehát együtt kell hogy járjon az emberek nevelésével, a szocialista erkölcs terjesztésevei. és gyakorlati megvalósításával, a műveszeti és érzelmi neveléssel. Csak így lesz teljes a szocialista tudaL csak így érhetjük el, hogy a dolgozók ne csak eszükkel, hanem szívükkel is értsek a helyüket az új társadalomban, munkájuk egyéni és társadalmi jelentőségét. Ezen az úton valósulhat meg a szocialista emberformálás lényegét kifejező jelszó: szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Wirth Ádám 3Céi angol ttgelml JCouutli -Lenéi Üjabb eredeti Kossuth-leve- lekkel gyarapodott az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye. Egy Londonban élő magyar származású antikvárius ajánlotta fel a nála őrzött kéziratgyűjtemény magyar vonatkozású darabjait, amelyeket a könyvtár azonnal megvásárolt. A két angol nyelvű Kossuth-levél egyike Colman Jeromoshoz szól, — a számos közéleti ember egyikéhez, akivel az emigráció idején a magyar forradalmár vezér kapcsolatban állt. A magántermészetű közlemények között Kossuth beszámol felesége egészségi állapotáról, s lemond egy nagyobb összejövetelre szóló meghívást, ahol beszélnie kellett volna. Érdekes a lemondás indokolása, amelyben Kossuth kifejti, hogy angliai nyilvános szereplésében óvatosnak kell lennie. A harmadik levelet a 20 éves Kossuth Ferenc írta Hardy nevezetű barátjához ugyancsak az angliai emigráció idején. A levelet Wentnorban keltezte, ahol a Kossuth-család gyakran nyaralt Pulszky Ferenc és az orosz emigráns forradalmi demokraták — köztük Herzen — társaságában.
