Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-04 / 182. szám
4 NÖGRÄD T965 augusztus 4., szerda Az autóablakban Héra Zoltán: Irodalmi tudósítások A Népszabadság hasábjairól ismerjük e kötet tanulmányainak, kritikáinak zömét, de így összegyűjtve értjük át teljesen állásfoglalásának egységét, bírálatainak célbataláló irányzását. Az élő irodalommal való benső kapcsolat jellemzi Héra Zoltán kritikusi tevékenységét. Néhány nagy klasz- szikusra való ünnepi emlékezésen kívül valamennyi írása mai irodalmunk izgalmas alakulásáról tudósít, gyakran szenvedélyes odamondogatással, de mindig a sznob polgári szemlélet elleni kíméletlen harc jegyében. Amilyen őszinte lelkesedéssel fedezi fel néhány fiatal írónkban az új, a szocialista realizmus felé törekvés sikeres vonásait, úgy pécézi ki nem egy bírálatában a felszínes, múltba kacsingató modorosságokat, elvi és világnézeti kisiklásokat. Néhány élesen megfogalmazott filmkritikában pedig irányt mutat a valóban szocialista szellemű alkotóművészet felé. Földes Mihály: Veszélyes élet Egy eddig írodalmilag meglehetősen kiaknázatlan korszakban, az 1919-es kommün bukását közvetlenül követő időkbe vezet el Földes Mihály kisregénye. A véres megtorlásért lihegő Horthy-pribékek féktelen rémuralma idején is volt merszük a történet ifjú szereplőinek a bátor helytállásra, a vérbe tiport forradalom eszmei tüzének tovább- szítására, a szívós és lankadatlan ellenállásra. Hogy ez mennyire vérre ment az adott helyzetben, azt izgalmasan példázza a Veszélyes élet gyakran vakmerő kalandjainak, az üldözőkkel vívott késhegyig menő harc élménysze- ' rű leírása. Mészáros Ottó: vgwwwgwwwwwgww A BOMBA A Curie Becquerel akkor még nem tudta, hogy amit felfedezett, az a radioaktivitás. Akikor még Becquerel-féle sugárzásnak nevezték az urán titokzatos sugarait. E sugárzás természetének kiderítése a Curie házaspár nevéhez fűződik, olyan névhez, amely a modern fizika történetében dinasztiává nőtt, s jelentősebbnél jelentősebb felfedezésekkel gazdagította ezt a fiatal tudományt. Pierre Curie (1859—1906) francia tanár 1894-ben ismerkedik meg a Párizsban tanuló Marie Sklodowskaval. A fiatal lengyel lány hazájában a nők nem juthatnax be az egyetemre ezért — hihetetlenül szegény körülmények között ugyan — Párizsban végzi tanulmányait. Az ismerettségből szerelem lesz, s 1895-ben megesküsznek. Marie Curie (1867—1934) disszertációja témájaként a Eecquerel-féle sugárzást választja, s férje, aki a tanítás mellett tudományos kutatómunkát is végez, készséges segítője ebben. Naplójában Marie Sklo- dowska ezt írja: „Az emberír nek hinnie kell abban, hogy egy bizonyos dologhoz tehetsége van, és ezt a valamit el kell érnie, kerüljön bármibe”. Az idézett mondat ad magyarázatot arra, hogyan bírták éveken át a megfeszített munkát Curieék a vízís, sötét pincében, majd a huzatos, dülledezö fészerben, ami nekik a laboratóriumot jelentette. .. Hosszú hónapokon keresztül cipelik a nehéz, szurokérccel tömött zsákokat — a szurokércet is ajándékba kapták! — maguk fűtik a fortyogó katlanokat, de 1898 december 26-án megjelenik közleményük a rádium felfedezéséről! Az uránnal, majd a tóriummal folytatott kísérletek közben Marie Curie két új elemet fedezett fel. Mindkettő — Curieék elnevezése — radioaktív (a latin radius, sugár szóból), a rádium és a polonium is. Ez utóbbit hazája iránti tiszteletből nevezte el így Marie Curie. Négy esztendő megfeszített munkájának eredménye volt a 100 milligramm tiszta rá- diumklorid, amely kétmillió- szőr erősebben sugárzott az Alszik a tábor Iskola az életért II..I a feje a Tibor- ,IUI nak? — kérdezi Szilasi Andrásné. A sátorban egy buksi fej a pilleágyra hajlik. Csend van. Délután egytől fél háromig csendes pihenő. — Ma mi volt az ebéd? — Zöldségleves, tökfőzelék, párizsi szelet — mondja Ba- zsaja Lajos, a napos. (Ma ő terített az ebédnél.) — Meg Bumm csokoládé — egészíti ki Princz Nándor, a „precíz”. Hogy miért e jelző? Az előbb azt kérdeztem Bazsajától hány éves? Mire ő így válaszolt: — Tíz éves vagyok, most megyek negyedik osztályba. — Tanító néni kérem, nem lehet, ha tíz éves, akkor ötödikbe kellene mennie Pásztón, Balassagyarmaton és Salgótarjánban. A salgótarjáni táborba látogattunk el, az Űttörőház udvarába. A hatalmas gesztenyefák alá ót sátrat, s két parancsnoki sátrat vertek fel. Rengeteg a játék; hinták, labdák. De sok szakkör is működik: kisgazdaasszony, fotó-, vízi-, szabó- varró-, turista szakkör. A iáborban reggel nyolctól délután fél ötig töltik el idejüket kellemesen a lakók. A létszám: kilencven. Idén főképpen a negyedik-ötödik osztályos korhatár. A miniszteri rendelkezés értelmében, s a lehetőséggel élve ezen a nyáron a hetedik-, nyolcadik osztályosok közül ugyanis tól>- ben dolgoznak. Két iskola balatoni táborba ment. A felügyeletet nevelők és főiskolai-, egyetemi hallgatók látják el. Jelenleg: Szilasi And— szólal meg egy gyerekhang. — Csak leszek tíz — .védekezett” Bazsaja. — Azért — „nyugodott” meg Princz, a „precíz.” A sátorban közben mesét olvasnak. rásné tanítónő, Losonci Márta, az esztergomi tanítónő- képző, s Losonci Éva, a debreceni egyetem hallgatója, Német Katalin és Gugi László Egerben tanuló főiskolások. A táborvezető: Zámbó Istvánná. öt a parancsnoki sátorban találjuk. Invitál befelé, szívesen. Süteménnyel is kínál. — A kisgazdaasszonyok készítették, kóstolja meg. — Köszönöm... a táborról szeretnék valamit hallani öntől, mint tapasztalt tá- borvezetőtöl. — Igen, több éve vagyok a napközis tábor vezetője. Idén is, mint minden évben, van új dolog. Például a víziszakkör, csónakázni járunk a tóstrandra, új játékokat vásároltunk, cseretáborozáson vettünk részt a pásztói táborral. Egy kellemetlenebb dolog is akadt már eddig. Előző nyarakon egy alkalomra mindig megkaptuk az SBTC-autóbuszt, amellyel kirándulni szoktunk megyén kívül. Idén nem sikerült ez a tervünk. Még veszek ^ütemé"£; mondja Zámbó Istvánná: — Július 31-én búcsúzom a tábortól, az utódom Szabó Gézáné lesz. — Aztán? — Aztán én is pihenek — mosolyodik el. (tóth) — Miről szól? — Az aranvkulcsocskáról . . — Buratinónak éppen most mesélik el az aranykulcsocs- ka titkát... — És ki az a Pierrott? — „ö” is a bábszínházból szökött meg ... Egy kicsit hallgatom a mesét: „Buratino visszaparancsolta Pierrottot a mimózabokrok közé, majd mivel sapkáját a szájába tömte, tompa hangon így szólt: — Beszélj... — Szóval egy éjjel, mikor süvített a szél... — Ezt máj hajoltam ... — Tudod, nem aludtam — folytatta Pierrott és egyszer csak hallom: valami hangosan megzörgette az ablakot..." Csendben összebújik a sátor „lakossága”, tizennyolc kislány és kisfiú. Egy kislány- hang kérdezi bátortalanul: — Tanító néni kérem, itt nincsenek baglyok? A szomszéd sátorban énekelnek. • Bellát hol' . tábori kép. A tábor neve: 1 nyári napközis tábor. Jelenleg három van a megyében, Baranyi Ferenc FÜSTEZÜST Hajamra száll a város füstezüstje, tekintetem is szürke-sugaras, immár dúdolva járok, mosolygom, huszonnyolc éves, őszülő kamasz. A lányokat se szólítom le folyton virtuskodó mohón ma már sehol, szórakozottan magamhoz mosolygom akibe vágyam éppen megbotol. Nem csattanok fel már az asztaloknál, csak lassan szólok, cső 'es i'.csen. s ha megkötöz az intrika-folyondár: nem tépi, csak lefejti a kezem. A wurlitzerbe nem dobok be pengőst, rossz csíny a hamis pénzen vett ricsaj, még a veszélyes csinytevés se fed hőst, legföljebb vásott vakmerőt takar. Én jól tudom, hogy nem megalkuvás még a férfikorral ez a fegyelem, csak mint vetőjét formázza az árnyék — éveimet majmolja jellegem. Tudom, hogy az a konok lobogás, mit szememben hordtam — szívembe kerül, és majd annál fehérebben parázslik, minél mélyebbre zárom ott belül. A silótöltö gép kezelője — egy magas, kékzubbonyos, olajoskezű fiatalember —. valami kicsi ügyben a masinát és a munkát fényképező riporter segítségét kérte. A fotós, miközben kezében a géppel dolgozott, egy beleegyező fej biccentéssel odanyújtotla jegyzetblokkját: a segítségkérő fiatalember írja fel rá pontosan címét, hogy ügyéről később értesítést küldhessen. Gyakorlott, biztos mozdulatokkal. szinte élvezettel nyar- galtatta golyóstollát a blokkon a gépészruhás 'fiú. Nemcsak nevét .címét írta fel, hanem kérésének lényegét is. De rögitön el is kellett sieínie, mert valami igazítanivalót talált a mechanizmuson. — Szépen ír ez a legény, — mondtam egy öregembernek, amikor a fiú elment, és megláttam szabályos betűs, kiírt írását. — Még ezt sem, miért érettségizett akkor ... — szólott az öreg. Kellemes volt hallani ,hogy a száz és száz holdak zöldtakarmany tömegét olyan szaporán aprító szerkezet üzembentartója nemrégen még földrajzot, történelmet tanult, s verselemzéssel foglalkozott a gimnázium padjában. Erről álmodoztunk: a föld mellett a temészettel szemben helytállni tudó, de művelt, olvasott, iskolázott földművelőről ... Olyanokról, akik szakmai, agrotechnikai ismereteik birtokában apáiknál is különb mezőgazdák lesznek. Akik bátor vállalkozókedvben, teremtő szenvedélyben túltesznek azokon a férfiakon is, akik szőlő- s gyümölcsparadicsomot teremtettek a sivó Duna—Tisza közti homokon. 25—30 literes teheneket tenyésztettek ki a Kapos és a Rába mentén, almaerdőket ültettek Szabolcsban. A magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi jövőjéről tervezgető emberek olyan földműveseket képzeltek ti, akik meg tudják metszeni a gyümölcsfát, beállítják a vetőgépet, meg tudnak rakni egy kazlat... Ki tudja szűrni fülük a motor zajából, ha beteg a szerkezet... De szerelmesüknek is tudnak idézni uránnál, s amiért rövidesen hatalmas iparvállalatok eszeveszett versenyfutása kezdődött. Elkkor még senki nem ismerte a radioaktív sugárzás halálos voltát. Ezért az első ember, aki áldozata lesz a kis mennyiségiben gyógyító, de nagy mennyiségben gyilkos sugaraknak: Marie Curie. 1958-ban, Brüsszelben a világkiállításon jegyzetfüzete felett veszettül kattogott a részecske-számláló. A füzet lapjai megőrizték a tulajdonos kezének nyomát: a bőr minden négyzetmi 11 i métere erősen radioaktív volt. A sugárfertőzés okozta 1934-ben bekövetkezett halálát... A századfordulóra a tudósok már kiderítették, miből áll ez a titokzatos sugárzás: alfa sugarak (pozitív hélium- ionok) béta sugarak (elektronok) gamma sugarak (hullámok, sebességük a fény sebessége, azaz 300 ezer km/secl. Az a három sugárfajta, melyek az atom — és hidrogénfegyverek tömegpusztító erejét biztosítják . . Próbacső a szivarzsebben 1901 július 3-án kellemes, napfényes idő volt. A Curie házaspár éppen pihenőt tartott, a két tudós egymással beszélgetett, amikor izgatottan rájuk rontott barátjuk, Henri Becquerel. Nem értettek az izgalom okát, de néhány perc múlva világos lett előttük. Becquerel elmondotta, tegnap apró próbacsőben rádium-preparátumot tett a szivarzsebébe, s elfeledkezett róla. Csak ma délelőtt vette észre, fájdalmas körülmények között. A próbacső alatt — a ruhán át — égési seb keletkezett bőrén. A Curie házaspár először hitetlenkedve hallgatja a történetet, majd Pierre Curie hirtelen ötlettel hasonló próbacsövet erősít a kezére. Amikor másnap leveszi a rögzítő kötést, kézfején ott az égési seb, s az csak két hónap múlva gyógyul be teljesen! A szó szoros értelmében fájdalmas felfedezés egyet jelent azzal, hogy a rádiumot harcba lehet vetni a kóros sejtek ellen, hiszen elroncsolják azokat. A felismerést az üzleti világ érzékeny reagálása követi, a Curie házaspár özönével kapja az ajánlatokat európai és amerikai cégektől, amelyek csillagászati nagyságú összegeket ajánlanak fel a szabadalom átengedéséért. A Curie házaspár — nem üzletel. A felajánlott összegek egycsapásra megoldanák anyagi gondjaikat, módjuk nyílna végre korszerű laboratórium berendezésére — ezt végül is csak Marie Curie két Nobel-díja teszi lehetővé — ők mégis ingyen engedik át felfedezésük kiaknázásának jogát. Iréné Curie — a>ki édesanyja mellett máig is a második no, aki a Nobel-díjat megkapta — így idézi édesanyja szavait erről a kérdésről: „A fizikusok mindig önzetlenül publikálják kutatásaik eredményeit. Ha találmányunk gazdasági előnyökkel jár is, nekünk nem szabad részt kérnünk abból. A rádiummal betegeket fognak gyógyítani. Véleményem szerint lehetetlen, hogy abból mi anyagi hasznot húzzunk.” A tudós házaspár önzetlensége nem igényel kommentárt. A rádium hasznát azonban lefölözték mások: nagy amerikai és európai cégek .., Míg a Curie házaspár kísérleteit folytatja, a hatalmas fejlődésnek indult új tudományág új és új területeket hódít meg. Négy évi kutatómunka után Max Planck — aki disszertációját az entrópiáról, az azóta filozófiai irányzatot teremtó, s ma 's élénken vitatott termidinamikai problémáról írja — 1900 október 19-én, majd december 14-én a berlini Fizikai Társulat ülésén kifejti nézeteit a sugárzási törvényről, s ezzel a kvantummechanika születését írja be a tudományok történelemkönyvébe. Szinte felsorolni sok, olyan gyorsan s nagy számban követik egymást a felfedezések. Gockel és Hess bebizonyítja a koz mikus sugárzás létezését, Rutherfird és Soddy kutatásaik nyomán megalkotják az első atommodellt, a magyar származású Lénárd Fülöp, Towsend, Millikan a mai értelemben vett atomfizika alapjaihoz raknak új és új köveket, s közben, szinte észrevétlenül színre lép a modern fizika legnagyobb teoretikusa, az atomkorszak képletének megfogalmazója: Albert Einstein. Következik: E = nie* Juhász Gyula Anna verseiből. Tudják ki írt költeményt az „Üllői úti fák”-ról, ismerik József Attilát... Tudnak Vietnamról, de a stressről is, s az atomfizikáról... Arra gondoltak a kommunisták, de Móricz Zsigmond is és még sokan mások, hogy ilyen legyen a paraszt... Ember legyen: teljes ember. A jól dolgozó gazdag szövetkezetekben már nemcsak az irodákban és a vezetők között, de a termelő munkában is lehet találni te. iskolát végzett fiút, leányt. Találkoztam egy érettségizett traktorossal, akinek a felesége tanítónő a községben. Az egyik erős lábon álló gyümölcstermelő szövetkezetben egész csapat érettségizett fiú ment vissza a permetező brigádba. örvendetesen erősíti ezt a tendenciát a jól dolgozó, s így a társadalmi megbecsülés magas fokán levő szövetkezeti elnökök, s vezetők emberi varázsa. Igen, a példa a tehetséges és sikeres ember természetes varázsa sokkal jelentősebb szövetségese a szocialista paraszti jövendőt építgető kormányzati és össztársadalmi szándéknak, mint azt gondolják. N. P.
