Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

1965. augusztus 31. kedd NOGRAD 3 A diósjenői Üj Barázda Termelőszövetkezetben két év óta foglalkoznak libatenyészléssel, amely az elmúlt évben már jelentős jövedelmet biztosított a közös gazdaságnak. Jelen­leg törzsállományuk 400 tojó és 100 gunár. Ezenkívül *>80 pecsenyelibát nevelnek és rövidesen átadják a kereskede­lemnek. fl legjobb baromfitenyésztő munkacsapat címért versengenek a baromfigondozék Tapasztalatcsere Magyarnándorban A múlt évhez hasonlóan az tdén is meghirdette a barom­figondozó munkacsapatok versenyét a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a megyei nőtanács. A verseny­hez már eddig is több mun­kacsapat csatlakozott. A ver­seny feltételei között szerepel, hogy valamennyi baromfite­nyésztő gazdaságban egyfajta napos baromfit neveljenek. A versenyző munkacsapatok kü­lönös gondot fordítanak a baromfiállomány takarmányo­zására. A cél az, hogy egy ki­ló baromfihús előállításához ne használjanak fel 3,5 kiló­nál több takarmányt, s a szár­nyasok 10 hetes korukra elér­jék az egykilós súlyt. Az egy tyúkra eső évi to­jáshozam növelése ugyancsak fontos célkitűzése a verseny­nek. A nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfitenyésztő munkacsa­pata vállalta, hogy az évi to­jáshozamot 150 fölé emelik, háztáji gazdaságukból szemé­lyenként egyenként 300 tojást és két kiló baromfit értéke­sítenek a helyi felvásárlón keresztül. A nagybátonyi ter­melőszövetkezet maconkai üzemegységében dolgozó munkacsapat szakmailag is to- vábbképzi magát. A megyei nőtanács a közel­jövőben .Magyarnándorban ta­pasztalatcserét szervez a ba­romfitenyésztő munkacsapa­tok részére. Ennek célja, hogy a jó módszerek elterjesztésé­vel még eredményesebbé te­gyék a baromfitenyésztést Nógrád megye közös gazdasá­gaiban. Hasonló elvek érvé­nyesülnek a baromfitenyész­tő munkacsapatok versenyé­ben is. A versenyben leg­jobb eredményt elérő munka­csapatokat háromezer, két­ezer, illetve ezer forintos ju­talomban részesítik. Tarjám interjú „Ezerkilencszázhatvannégy szeptember huszonkettedi­kén megnéztük Bojtor Károly festőművész kiállítását. Ér­dekes volt a sötét háttér és a sötét színek. A brigád tag­jainak véleménye itt megoszlott, mert ez jelenthet pesszi­mista felfogást is, de azt is, hogy a festő a nehéz fizikai munkát ábrázolta így, sajátos egyéni felfogásban. Ez szép és érdekes, de nem mindenki élvezi, mert néha sokkal szebbek az élénk színek* a derűs képek. Ilyen eseménye­ket csak üdvözölni tudunk városunkban. — Mikor az emtéhát öt év­vel ezelőtt elvégeztet»', mind­járt ide kerültem a Nógrád megyei Textilipari Vállalat­hoz. Jó itt lenni, pedig nem keresünk túl sokat, meg a hely is szűk, de jól megért­jük egymást... Ja, az a kis bejegyzés?... Az csak olyan izé, azt mondták a többiek, hogy írjam be a közös véle­ményt, mert szépek voltak azoK a képeK, csaa csináljon néha vidámabbakat is... Persze, így nem szerez róla tudomást, dethat minek írjunk neki levelet, mikor ö sokkal okosabb, műveltebb nálunk, meg szaktanácsot is bizonyá­ra kaphat sokkal jobbakat, mint a mi véleményünk ... — A brigádról ... Mit tudjak mondani a brigádról? Nem csináltunk semmi neve- seteset. Tavaly kaptuk meg Egyetértés brigád Tarjáni Mária" a szocialista címet, de hát azt sokan megkapják és minder­ről úgysem tud írni... Na­gyon szeretem a képeket, a zenét meg a jó könyveket, de sajnos, kevés időm van ilye­nekre, mert tanulok. Hatvan­kettőben kezdtem el először a gimnáziumot, de a több mű­szak miatt nem ment. Aztán hatvanháromban megalakult a szocialista címért küzdő brigádunk és akkor a többiek azt mondták, hogy iratkozzak bp újra, maid ők jönnek; helyettem délutános műszak­ba. Most iratkoztam be a har­madik osztályba. Nemcsak egyedül vagyok így. Kovács Ilona az első osztályt végezte most. Aztán a másik három fiatal meg mestervizsgát sze­retne tenni a brigádunkból... — Tudja, én először nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz ez a tanulás, de most már nem hagyom abba, mert A mizserfai bányászok visszahozták a versenyzászlót Csehszlovákiából Silésás idején Hosszú ideje állnak páros­versenyben egymással a mi­zserfai és a csehszlovákiai kékkői bányászok. A versenyt amely a mennyiségi terme­lést, teljesítmények növelé­sét, az önköltség csökkenté­sét, a baleseti mutatók ala­kulását, sőt még a szocialis­ta mozgalmakat is magába foglalja, minden negyedév végén pontozásos alapon ér­tékelik. E*év első negyedévi ered­ményeik alapján a csehszlo­vák bányászok bizonyultak jobbnak, és ezért őket illette a vándorzászlő. A napokban a második negyedévet érté­kelték és kiderült, hogy a mizserfaiak 35 ponttal mege­lőzték versenytársaikat, így visszakerült a vándorzászió üfizserfára. Legutóbbi ülésén nagyon élénknek bizonyult a Balassa­gyarmati Városi Tanács tag­sága. Érthető ez, hiszen ez al­katommal a város egészét köz­vetlenül érintő kérdést, az ez évi első félévi költségvetési és községfejlesztési tervek tel­jesítését tárgyalták. A takarékossági felajánlá­sok teljesülését vizsgálva a tanács megállapította, hogy azok megtételénél több volt a nagyvonalúság, mint a meg­alapozottság. így a tervezett negyedmillió forintból csak száznégyezret sikerült megta­karítani. Kulturális és szociális cé­lokra ez év első felében két­millió hétszázezer forintot költött a tanács. E nagy ősz- szeg legjelentősebb hányadát iskolák felújítására fordítot­ta. A tanácsi kezelésű utak, hidak korszerűsítése egymil­lió hétszázezer forint érték­ben történt meg. A tanács egy­millió háromszázezer forint áru kandelábert és armatú­rát rendelt a közvilágítás ja­vítására. NÖGRÁD MEGYE néhány termelőszövetkezetében a na­pokban megkezdték a siló- Kukorica betakarítását. Nem egy helyen azonban — han- gozatva, hogy hadd nőjön, hadd adjon nagyobb tömeget és több takarmányt — még várnak a silózás kezdetével. Ez kártokozó téves felfogás. A megyében ugyanis csaknem i 800 hold silókukorica ter­mését kell most betakarítani a közös gazdaságokban. A munkához 115 silókombájn all a szövetkezetek rendelke­zésére. Ez annyit jelent, hogy napi 2,5 holdas teljesítményt számolva egy-egy gépre, szep­tember közepéig be lehet fe­jezni a silókukorica betakarí­tását. A silózást ugyanis akkor helyes elvégezni, amikor a növény összetétele legjobban segíti a jó konzerválást, a tiszta tejsavas erjedést. Ez megköveteli, hogy még a ros­tos anyagok túlzott mértékű felhalmozódása előtt kerüljön silóba a takarmány. Mint is­Amint a legutóbbi ülés bi­zonyította, a tanácstagság — közhasználatú szóval élve —, beletanult az államigazgatás­ba. A tervek egyes pontjai­nak nem teljesítése miatt ko­rábban minden bírálatot a végrehajtó bizottság pénzügyi osztályának címzett. Most már az a szakigazgatási szerv kapta a megérdemelt kritikát, amely a hibát elkövette. A munka színvonalát emelendő, a vb százhetvenöt munkana­pot fordíttaíott revizori elle­nőrzésre. A mulasztók közül négyen fegyelmi büntetésben részesültek; a károk okozóit több mint ötezer forint érték­ben kötelezték kártérítésre. A városi tanács határozatá­ban utasította a vb építési és közlekedési csoportját: álla­pítsa meg, hol pocsékolják gépkocsimosásra, járdalocso­lásra a vizet; hol használnak fel építés során vizet anélkül, hogy arra engedélyt kérné­nek, vagy a használati díjat megfizetnék. Mielőbb pótolni kell a játszóterek kialakításá­nál, a városszépítésben kelet­kezett lemaradást is. meretes, minden takarmány­nak, úgy a silókukoricának is a fejlődés különböző szaka­szaiban jelentősen változik táplálóanyagtartalma, ezzel egyidőben a szárazanyag- és rosttartalom is. A silókukori­ca a legtöbb hasznosítható táplálóanyagot a tejes-vlasz- érésben tartalmazza. Nyil­vánvaló, hogy a betakarítás idejét is ehhez célszerű igazí­tani. A TAPASZTALATOK azt bizonyítják, hogy a silókuko­rica erjedése akkor a legked­vezőbb, ha szárazanyagtartal­ma 25-30 százalék közötti. A 30 százalékos szárazanyagtar­talmat általában a tejes- és viaszérés között éri el. Ha a szárazanyagtartalom a 35 szá­zalékot meghaladja, akkor már locsolni kell a silóba ke­rülő szecskát. Ilyen esetben minden többlet szárazanyag százalékra kilogrammonként két liter 1-2 százalékos sósvl- zet adagolunk. Korai silózással, jó szerve­zéssel elérhető, hoey a si'ó- kukorica eleje még a tejes­éréskor. a vége pedig a tejes- viaszéréskor betakarításra ke­rüljön. Ily módon jó minősé­gű, szilázs készíthető, és ami szintén döntő fontosságú, a silókukorica betakarítása nem csúszik bele az őszi mezőgaz­dasági munkákba. A HELYES SZÁMVETÉS kedvéért érdemes megvizsgál­ni, hogy mit is jelent a meg­késett silózás, az ebből adódó tápláló anyagveszteség. Ilyen­kor a növekvő szárazanyag­tartalmú silókukoricából mind nehezebben lehet a le­vegőt kiszorítani. Emiatt a si­lóanyag a megengedettnél lé­nyegesen jobban bemelegszik, ez viszont tetemes tápláló­anyagveszteséget okoz. Ha ugyanis a takarmánytömeg belső hőmérsékletét nem si­kerül 25 fok alatt tartani és például 40-45 fokra is felme­legszik — ami helytelen siló­záskor nagyon könnyen elő­fordul — akkor a besilózott takarmány táplálóanyag egy- harmada is veszendőbe mehet. Érdemes tovább számolni és megvizsgálni azt is, hogy pél­dául milyen hatalmas többlet­munkát és költséget jelent, ha a késői silózás következté­ben. a kívánatosnál maga­sabb szárazanyagtartalom mi­att sósvíz hozzáadásával akarják a szilázs nedvesség- tartalmát növelni. Mint ahogy erről már szó volt, a 35 százaléknál nagyobb száraz­anyagtartalmú silókukoricá­hoz minden többlet száraz­anyag százalékra két liter, 1-2 százalékos sósvizet kell adni. Tegyük fel, hogy a kívánatos 35 százalékos helyett 40 száza" lékos szárazanyagtartatom­mal silóznak, akkor minden mázsa silókukoricához 10 li­ter sósvíz szükséges. Az íz, 1 500 mázsás szilázstömeget alapul véve kereken 15000 li­ter sósvizet kellene felhasz­nálni, a silókukoricából hi­ányzó nedvesség pótkására. _ A MEGKÉSETT silózással járó táplálóanyagveszteség, és a jelentkező többletmunka tehát nagyon jelentős. Ez úgy küszöbölhető kf, vagy legalábbis úgy csökkenthető számottevően, ha már kése­delem nélkül mindenütt hoz­zákezdenek a silózáshoz. Azokban a gazdaságokban, ahol még ezekben a napok­ban is várnak ezzel a mun­kával, ahol még mindig „tápanyagnövekedést” remél­nék —, ott érdemes el­gondolkozni azon, hogy minden nap késedelem több mázsa tápanyagtól fosztja meg az állatokat Minden órai várakozással olyan tápanyag megy kárba, amely már megtermett. cyi heee végzetes is Lehet _ A hőség kibirhatatlannak tűnt. Tűzött a nap odakint, fűtötte a tetőt, a vaslemezek, mint télen a kályha, sugá­rozták a meleget. Verejtékeztek az emberek­— Le kellene egy kicsit hűteni a műhelyt — gondolta H. J. lakatos, majd a vízcsaphoz lépett. A tömlő készen- létben volt. Ráillesztette a csapra és mengengedte a vizet. Locsolta a műhelyt. A vízsugár felverte a port, és pilla­natok alatt eső szaga lett a levegőnek. Munkájára hajolva, dolgo zott V. N. lakatos, amikor hirtelen zuhanyként érte a vízsugár- Felmordult. — Ne hülyéskedj, mert.. • Miért ve? Gondolta H. N. és újra oda irányította a vtzsugarat. Jó úiccnck vélte, azonban nem így V. N., aki­nek egy csodarab akadt a kezeiigyébe, és hirtelen harag­jában istenigazából odavágta. Akinek szánta elwgrott a csődarab elől, ami a betont érve felpattant, és úgy arcul ütötte a mit sem sejtve arra lépő S. Gy.-né hegesztőt, hogy felrepedt az arca és néhány foga kitörött. Élénk vita, hasznos határozat a balassagyarmati városi tanácsülésen nem hagyhatom abba!... tavasszal ott még nem volt Hogy nézne az ki, hogy a tár- szocialista címért küzdő bri- saim meghozták az áldozatot gád, aztán mi elbeszéltük ne- én meg... Tudom én, hogy kik, hogy mit csinálunk, ho- nem könnyű az idősebbek- gyan csináljuk.. • Éppen nek sem bejönni helyettem most volt bent onnan a telep- délután* hiszen nekik család- vezető, meghívott bennünket juk van és még annyi idejük jövő vasárnapra, hogy okvet- sincs például olvasni, mint len menjünk ki, mert újabb nekünk, akik tanulunk. Ezért brigádok alakulnak... Ki- aztán reggelenként hol én, megyünk, persze, hogy ki- hol Ica, el szöktünk mondani megyünk! az anyagból ezt-azt. — Ha leérettségiztem? — Igen, lehet hogy ezért Nézze, az ember nem azért van a mi brigádunkból any- tanul, hogy itthagyja a gé- nyl TIT-előadás látogató. Két pet. Aki szocialista brigád­bérletet adtak tavaly is, de tag, annak kötelessége ta- sokszor kértünk még hozzá nulni — hiszen, ha nincs a másik kettőt, vagy hármat brigád, akkor nem is jutot- is ... Mást? . .. Nemigen esi- tam volna hozzá ... Tudja, nálunk mi mást. Az egyes olyan jó érzés, hogy két évet számú óvodában szoktunk már tanultam, és jobban elmenni, a most nyáron „vég- megértek ezt is, azt is. El zett” kicsiknek tartottuk tudom mondani az időseb­rendbe a játékait, az óvóné- beknek, akik már a családtól nit felköszöntüttük, meg el- nem tudnak iskolába menni, mentünk a fenyőfa-ünnepé- — Igaz, most már én is... lyükre és vittünk egy-két Most mentem férjhez július apróságot. Aztán a ballagá- harmadikén De azért befe- sukra készítetünk nekik kis jezem! A férjem is mondta, helyes táskákat... de mind- hogy ne hagyjam abba — ő ez nem nagy dolog, hiszen szaktanár a nagybátonyi tan­olyan aranyosak, hogy min- bányában. Igen* most már dig örömmel mentünk. asszonynevemen Futó László­— Voltunk Lipcsében, egy né vagyok és látja, ez is... ottani textilüzemben, hoz- Anyám hat elemit végzett, a tunk tapasztalatokat, meg mi gyermekeinknek már bi- azóta kaptunk pár gépet, zonvára kötelező lesz az amit ott láttunk. Voltunk az érettségi. Ez ilyen dolog: ipari vásáron is Pesten, meg mindig emelkedik a művelt-1 csináltunk közös szórakozá- ség színvonala, és miiven jó sokat, kirándulásokat. El lesz. ha én nem leszek kisebb szoktunk menni például a képzettségű náluk, nagybátonyi telepünkre. A Kunszabó Ferenc Az asszony arcát az orva $ összevarrta. Hét napig volt betegállományban- Szerencse, hogy csak eddig- Vajon mi történik akkor, ha a cső csak egy kicsit feljebb én a sérültet? Talán a szemét vágja ki, vagy ki tudja? Az --szság folytatta a történetet. Gondatlanságból okozott testi sértés ez a javából, ahogy a jogászok mond­ják. Mégis úgy döntöttek, társadalmi bírság elé terjesztik az ügyet. Le is tárgyalták már azóta a" Zagyvapálfalví Bányagérxpjárnál és a vétkesek elnyerték büntetésüket. Eddig szólt a törtévét, és talán mi is befejezhetnénk ennyivel, ha.... Igen, ha csupán egy egyedülálló jelenség­ről lenne szó, de egyáltalán nem az. Sajnos a hetvenke- dés, a virtuskodás, a durva vicc, hecc sok helyen divatos dolog munka közben Kicsinyben kezdődik, jelentéktelen­nek látszó dolgokon, de később, mint a hegyről elindult hó­görgeteg dagad, és ki tudja, mi lesz a vége? Ki akar a heccben alul maradni? Senki. Ne rajta nevessenek _ igen m ert nevetnek —, hanem a másikon. Az első tanulság az, ho- a munkahely, nem játszó­tér Az ilyen viccnek, heccnek nincs helye munkaidő alatt, mert abból már vagyon sok kellemetlenség, kisebb. na­gyobb baleset fordult elő­A virtuskodás mindig megvolt, és meg is marad _ t artják sokan és jogosan. Igaz, de nem mindegy, hogy ez miben nyilvánul meg. A „vagyok olyan legény, mint te" nézet alapján lehet virtuskodni a munkában. Óit. válik r\ ki a különb legény, és nem ott. ahol másokat igyekeznek megalázni, vagy kölcsönösen visszavágni egymásnak. Nincs- olyan statisztika, amely tükrözné, hogv mennvi baleset származik játékból. Ha ezt külön nyilvántartanák, bizonyára elképesztő számot kannánk. A ~ondatlanság, fi­gyelmetlenség mögött nagyon sok esetben ezt találnánk, ha mélyebben kutatnánk az okot. Zagyvapálfalván a társadalmi bíróság tárgyalása felért er— baleseti oktatással, hiszen az emberek emlékezetében sokáig ott él ez a~ ' 4 tanulságot azonban másutt is érdemes levonni belőle, és nem csak úgy, ahogy történt, hanem ny, hogy másként is történhetett volna a hear végzetes is lehet. Borlo János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents